Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-04 / 232. szám

r PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. OKTÓBER 4.. KEDD A Galga menti ünnepnapok elé Durkó-est a Zeneakadémián Ez a hévíz nem apad ki „A természetes az, ha azt is­merjük meg előbb, ami a környezetünkben van. A falu a saját tudását, saját já­tékait adta át gyermekei­nek. Az apáról fiúra hagyo- .P ^.ányozódás módszere cél­szerű ma is, még a főváros­ban is.” Hintalan László népművelő, tanár írta eze­ket a sorokat 1988-ban a bagi hagyományokat feldol­gozó néprajzi tanulmány- gyűjtemény második — hu­szonhat íves — kötetében. A szerző a nyugdíjasklub asszonyainál tudakozódott a helyi gyermekjátékokról, s kutatásának ismertetése után „Amit a játékok a jövő­nek üzennek” címmel fog­lalta össze általánosítható ta­pasztalatait. (Az említett kö­tetben társai feldolgozták még a római katolikusok vallásosságát, a jeles napi szokásokat, hiedelmeket, a falu népviseletét, a bagi nép­dalokat, s közreadták Mar­tin György „Bag táncai és táncélete” című, 1955-ben készült írását.) Sok lelkes embernek kö­szönhető, hogy a Galga mente népe nem szakadt el teljesen nagyszülei, dédszü- lei értékeitől, pedig számos körülmény hat az „apáról fi­úra hágyományozódás” el­len. Először is a jobb lét, ami miatt sokan tévesen úgy gondolják, hogy anya helyett meséljen — és nem csak esténként — a képmag­nó, mert az el sem fárad. A csigázást, a gombozást, a pinckézést felváltották a vi­deojátékok, s a gyermeknek már laszti se kell, hogy a há­lóba találjon: a kezével irá­nyítja a gömbölyűségét vesztett, kétdimenziós lab­dát a képernyőn. Mégis mindig kialakul egy-egy csapatnyi gyerek, aki beleszeret a néptáncba, a népdalba, s beöltözik a népviseletbe, amiből egyéb­ként már a nagymamájuk is „kivetkőzött” a hatvanas években. Évről évre vissza­tér a szüreti felvonulásnak a század elején kialakult szokása. S Galgahévízen, Hévízgyörkön és Bagón az idén is beosztották a nap­tárt: először Hévízen, majd Györkön volt felvonulás; e hét végén Bag következik, de nem szüreti, hanem fesz­tiválmenettel. S itt hadd tegyek egy sze­mélyes vonatkozású kitérőt. Több mint egy évtizede er­délyi hagyományőrző talál­kozón, Medgyesen ért bagi mivoltomért a legnagyobb elismerés. Már ezért barátjá­vá fogadott egy székely táncegyüttes oszlopos tagja. Majdnem ezer kilométer tá­volról is ismerte a bagi tán­cokat. Hintalan László aján­lásával ellentétben én előbb ismertem, pontosabban sze­rettem meg a távolit, mint amit a szülőfalum adhatott. De sokkal többen vannak azok a bagiak, akik először saját szokásaikkal találkoz­tak, s táncról táncra szélese­dett a látókörük. Ma már a nagyvilág ké­szül kétévente a négyezer lelkes faluba. Szombaton és vasárnap (október 8-án és 9-én) a hagyományőrző együttesek országos találko­zóján külföldi vendégek is fellépnek Bagón. A legtöb­ben mégis a szűkebb hazát képviselik majd: a Rákos­mentét a szadaiak és a ve­resegyháziak, a Tápió vidé­két a tápiószecsőiek, a Pi­list a pilisszántóiak, a Gal- ga mentét a zsámbokiak és természetesen a házigazdák. E jeles napokra készül a falu apraja-nagyja. Mert itt már lényegében ez is — ha­gyomány. B. G. A szüreti felvonulás századelőn kialakult szokását Gal­gahévízen is őrzik. Képünkön: táncosok a szüreti me­netben A szerző felvétele A Károli Gáspár Református Egyetem új folyóirata Az egyetemes magyar művelődésért Studia Nova (Új tanulmá­nyok) címmel folyóiratot je­lentetett meg a Károli Gás­pár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara. A negyedévenként megjele­STUDIA NOVA 1994 I TEOLÓGIA, FILOZÓFIA ÉS PSZICHO! ÓGIA TÖRTÉNELEM • NYELVÉSZET __________IRODALOM » BÍRÁLATOK __________ n ő, önálló kiadvány a refor­mátus egyház egyeteme ta­nárainak tudományos közle­ményeit adja közre. A Stu­dia Nova tág teret szentel a protestáns, illetve a szű­kebb értelemben vett kálvi­nista művelődési hagyomá­nyoknak, amelyek az egye­temes magyar művelődés- történetben mindig megha­tározó szerepet játszottak, azáltal, hogy mindig lépést tartottak az európai szelle­mi fejlődéssel, mely szelle­mi közösséget a lap külföl­di művek ismertetésével is érvényre óhajtja juttatni. Minthogy a karon számos európai nyelv oktatása fo­lyik, a nyelveket, illetve iro­dalmukat illető tanulmá­nyok kiadását is tervezik — olvasható a szerkesztői be­köszöntőben. Az új szellemi műhely feladatáról Hegedűs Lóránt püspök írja: termonukleáris kórunk embere „az egek erősségével kezében, és a poklok ürességeivel szívé­ben áll eddigi történelmé­nek (...) csúcsán. Elvakult áligazságok végső pusztu­lást hozó éjszakája jön fe­lénk feltartóztathatatlanul, ha most meggyőződésünket összetévesztjük előítélete­inkkel. E tanulmányok vi­szont a mindent megvilágo­sító és felvilágosító fényért kívánnak munkálkodni.” A folyóirat első számá­nak publikációi (Karasszon István: Keresztyén és zsidó bibliatudomány; Erdélyi Ist­ván: Magyar őstörténet-ku­tatás Körösi Csorna Sándor korában; Huszár Agnes: Az együttérzés beszédaktusai; Kovács Sándor Iván: Szene- zi Molnár Albert négy arc­képe; Szilágyi Ferenc: Erdé­lyi ritkaságok) a teológia, a filozófia, pszichológia, tör­ténelem, nyelvészet és iro­dalom témakörei szerint ta­gozódnak, de olvashatók elemző bírálatok, s az utol­só lapokon friss informáci­ók is a bölcsészeti kar életé­ből. (r. b. a.) A könnyebb műfajért A kortárs zeneszerzők, szö­vegírók, pályakezdő fiatal mű­vészek pódiumra lépését segí­tő Muzsikáért Alapítvány teg­nap tartotta „évadnyitó” sajtó- tájékoztatóját. Szarnék Tamás, az alapít­vány kuratóriumának vezető­je elmondta: a fél évtizede lét­rejött társulás továbbra is első­rangú feladatának tekinti, hogy a zene minden műfaját népszerűsítse, és csakis igé­nyes produkciókkal lépjen a közönség elé. A nyitókoncer­ten, október 10-én, Heller Ta­más ,Látod, ez Budapest” című műsorát hallhatják az ér­deklődők. Az elsősorban szí­nészként és parodistaként is­mert művész zeneszerzői estjé­nek a Pesti Vigadó Hangver­senyterme ad otthont. „Hosz- szú forró nyár” címmel rende­zik meg Gábor S. Pál zene­szerző jubileumi estjét ugyan­csak a Pesti Vigadóban no­vember 11 -én. Harangok koncertje Október elseje, a zene világ­napja alkalmából rendkívü­li zenei esemény színhelye volt Lengyelország — Poz­nanban templomi harangok­ra írt koncertet tartottak. A Llorenc Barber spanyol ze­neszerző kezdeményezésé­re tartott eseményben a vá­rosközpont 10 templomá­nak harangjai vettek részt. A félórás harangkoncert után a szervezők felhívták a poznaniakat, hogy kapcso­lódjanak be a hangverseny­be, jöjjenek harangokkal, csengettyűkkel az óváros fő­terére. A hívó szóra ezrek gyűltek össze. A csengőket, kolompokat rázó felnőttek és gyerekek mellett koráb­ban sosem látott harangze­nekarok is megjelentek. Egy teherautó platóján elhe­lyezett mintegy 30 kisebb- nagyobb harangon például egész csapat „zenész” ját­szott. Ünnepélyes szerzői estet rendeznek Durkó Zsolt komponista születésének 60. évfordulóján a Zeneaka­démia nagyteremben októ­ber 5-én, szerdán este fél nyolckor. Az est műsorán a Magyar rapszódia, a Zon­goraverseny, valamint a Halotti beszéd című oratóri­um szerepel. A Magyar Ál­lami Hangversenyzenekart és a Magyar Állami Ének­kart Lionel Friend (Anglia) vezényli. Közreműködik Horváth László és Varga István (klarinét), Körmendi Klára (zongora), valamint Mukk József és Tóth János (ének). Szentmiklósi napok Adám Jenőre emlékeznek Kulturális rendezvények, a település fennállásának 730. évfordulója alkalmá­ból ünnepi megemlékezé­sek lesznek szentmiklósi na­pok elnevezéssel október 5-e és 23-a között Sziget- szentmiklóson. Elsőként a 15 évvel ezelőtt az Árpád út 29-ben megnyitott Adám Jenő Emlékház megkoszorú­zására kerül sor holnap 17 órakor. Egy órával később, 18 órakor hangverseny kez­dődik a városi könyvtárban, fellépnek az Ádám Jenő Alapítvány ösztöndíjasai. Lett festőművész Aszódon Az aszódi Petőfi-múzeumban ma délután 5 órakor Lett­országból érkezett festő, Artur Nyikityin érdemes mű­vész tárlata nyílik. Megnyitóbeszédet Asztalos István, a múzeum igazgatója mond. A tárlat október 16-ig tekint­hető meg. Könyvespolc Fény a bilincsen a címe Utassy József idén a Magvetőnél megjelent verseskötetének. Fájdal­mas-szép én-lírai oratóri­um ez az ötrészes, gyász­színű könyv. Benne egy­szerű és tiszta sorok: mint gyermekkorunk ünnepi imája. Áttetsző, mint ha­lott fiát befelé sirató költő könnye, mely a szívéből szívünkbe csapódik — lí­rai áttételként. Hisz: „apa vagyok — mondja U. J. —, ki temeti fiát, / szétjaj- dul a fájdalom bennem. / kínjaim ege istenért ki­ált.” Majd látszólag beletö­rődve, halott gyermeké­hez így beszél: „Letérde­lek egy tőzikéhez, / kis fe­hér kelyhe mikrofon: / faggatom fiamat, miként Ő / faggatott engem egy­koron. O, ki „édes testvér a csillagokkal”. De nem az Úr trónusának cselédje. Mindamellett, hogy: „Is­ten költemény”. S hogy fia (is) örökkön éljen: „be­tűkbe temetlek”, vigaszta­lódik ekképp. Feketébe vont vigaszta- lódásából ocsúdván „Drá­ga Senkim”-nek nevezi az Istent; gyűlölvén személyi kultuszát — egetverő fáj­dalmában. Mihelyt aztán valame­lyest újból tompul a kín benne, fohászlón fordul a teremtőhöz, kérve őt — ökölbe szorított kézzel, és nem térden. —, hogy: „csak toliamat áldd meg!” Következő versében már: „áldott az Úr, pláne, ha van, / térden csúszok színe elé.” Ha! Mert minden állítása és annak ellentétje is egyfor­mán sajog a költőben. Akár a csillagok csönd-zo­kogása vers-én-univerzu- mában. Gyötrelmére némi bal­zsamot, elégtételt az exp­resszív hatású égtáj-költe­mények hoznak. Neki, a csillagok árvájának. A hit­tel vert hitetlenkedőnek. Aki Mutassatok egy csilla­got című versében így fo­galmaz: „Úgy vágom Is­ten karámja elé / A BOLY­GÓTOKAT, MINT MAR­HATÖKÖT.” Ugyanis Móricz Zsig- mond szerint a tök is meg- sáígul a napon, de sosem lesz belőle dinnye. Hát ennyit a földről! Utassy (persze) politi­zál is. Incselkedő-keserű- en. Bunfordian. Mert mit is ajánl szívélyesén a kor­mánynak? „Ezt! / Minden kormánynak: / ezt ni!!” S ha ez sem elég, akkor: „Ezt! / A kormányok kor­mányának is: ezt ni!!” De ez még nem min­den, pislog az őszi fény a költői bilincsen. Hiszen az ómen csak ezután jön. Szóval, sejhde!: „Azért mert ennek az országnak Hortobágy a van: nem kell föltétlenül ökörködni!” Demeter József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents