Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-28 / 253. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1994. OKTOBER 28.. PENTEK A kormány nem tervezi a földadót Jogsegélyszolgálat Lakos—Podmaniczky találkozó az FM-ben Mint arról egy előbbi számunkban hírt adtunk. Lakos László földművelés- ügyi miniszter fogadta Podmaniczky Bélát, a Pest Megyei Gazdakörök Szövetség elnökét, akit utólag megkértünk, tájékoztassa olvasóinkat a beszélgetés során elhangzottakról. — Elnök úr! Milyen apropó kapcsán került sor erre a találkozóra? — A Pest Megyei Hírlapban augusztus 26-án megjelent Lakos-interjúban elhangzott néhány olyan mondat is, ami közvetlen érintette a gazdaköröket. Ezekre szerettem volna reagálni, elmondani a miniszter úrnak a véleményemet. Levelet írtam hozzá, amiben alkalmat kértem egy személyes találkozásra. Ennek folytatása lett a meghívás, aminek örömmel tettem eleget. — Gondolom, elsősorban a gazdakörök jövőjét taglalták? — Arról is szó esett, de mindenek előtt a mezőgazdaság működtetésének problémáit vitattuk meg. Abban mindketten egyetértettünk, hogy a fő cél a gazdasági helyzet stabilitása, s ezen keresztül a gazdák helyzetének javítása. Ennek során kifejtettem, milyen elképzeléseink vannak a piacszabályozásról, vagy hogy milyen méretű az az állami támogatás, ami szerintünk érezhetően lendítene a kis- és középgazdák helyzetén. Én egy átfogó integrációban gondolkodom, ami a piaci megmérettetés feltétele. Az értékesítésről, garantált és védőárakról úgyszintén beszéltünk, amik hiányában nagy a bizonytalanság, a termelők úgy itthon, mint külföldön, ki vannak szolgáltatva. Véleményt cseréltünk a terméktanácsok szerepéről. A szaktanácsadási rendszerről, vagy hogy miként kell javítani az információáramlást a mezőgazdasági szférában. Természetesen a várható törvény- módosítások és új törvények felől is érdeklődtem, s ezen belül a földadóról. A miniszter úr megnyugtatott, az elkövetkező években a kormány nem kívánja plusz tehertétellel, vagyis földadóval sújtani a gazdákat. — A támogatásokat illetően mi hangzott el? — 1994-ben 16 ezer kérelem érkezett be az FM- be, ebből 11 ezer nyert pozitív elbírálást. A miniszter úr kevésnek találja, ebben is egyezett a véleményünk. ígéretet tett, hogy 1995-ben folytatódik a támogatási akció, az eddiginél jóval több kérelmezőt terveznek támogatni. Elsősorban azokat, akik a fejlesztést célozzák, gépvásárlásra vagy gazdasági épületek építésére kívánnak beruházni. — A beszélgetésből következtetve el tudja képzelni, hogy a szövetség szót ért a tárcával? — Mindkét fél érdeke, hogy szót értsünk. A problémákat nem a politikai csatározások, hanem a kompromisszumos párbeszédek oldják, oldhatják meg. Az senkinek nem szolgál javára, ha a mező- gazdaság is politikai hadszíntérré változik. A miniszter úr világosan kifejtette, a gazdakörök arculatát, tekintélyét a szakmai téren kifejtett tevékenység fogja meghatározni. — Mint említette, az információáramlásról is beszéltek. Úgy tudom, ezzel kapcsolatban konkrét tervei vannak. — Igen. A Magyar Gazda hetilapnál tulajdonosi váltás történt, Hegedűs Péter megvette, s a továbbiakban Gazda címen jelenik meg, mint az agrárvállalkozók információs bázisa. Ebben lettem magam is — és rajtam keresztül a szövetség is — érdekelt mint lapigazgató. A Gazda jelenleg 52 ezer példányban jelenik meg, s ebből 30 ezer az előfizető. Erről, valamint az új szerkesztő- gárda koncepciójáról is tájékoztattam a miniszter urat, aki a támogatását ígérte. Tévedések elkerülése végett nem anyagi támogatásról van szó, amiért cserébe a lap elkötelezi magát a tárcának. — Ez első hallásra jól hangzik, csakhogy túl sok a sajtóorgánum a mezőgazda- sági szférában. Nem félnek a megmérettetés kockázatától, ha nincs potenciális támogatójuk? — Mi nem mérkőzni akarunk, hanem korrekt, naprakész hírekkel szolgálni a gazdáknak, a gazdakörök tagjainak. Számunkra ők képezik a potenciális támogatót. A sikerünk attól függ, hogy ez a réteg mennyire érti meg: a Gazda nekik szól, s lényegében ez is egyik eszköze az érdekvédelmi szolgálatnak. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy elmondjam, technikai okokból a Gazda adminisztrációja egy időre Gödöllőn, a szövetség irodáiban működik. Reklámmegrendelést, hirdetésfeladást és előfizetést itt fogadunk el, de minden más levelezést is ide várunk az olvasóktól. Munkanélküliek felkarolása A Munkaügyi Minisztérium Országos Foglalkoztatási Alapítványa anyagi támogatásával indította el októberben a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség az agrár-munkanélküliek információs szolgálatát. Az új felkarolási forma keretében sokrétű segítséget nyújtanak a mezőgazdaságból kikerült állástalanoknak. Nemcsak panaszügyi orvoslással segítik, de szaktanácsot is adnak társadalombiztosítási problémákban, nyugdíjjal kapcsolatos ügyekben. Tájékoztatják az érdeklődőket az átképzési, valamint pályázati lehetőségekről, vállalkozások beindításának feltételeiről, de üzleti tervek véleményezését is vállalják. Hírek — Események — Közlemények Együttműködési megállapodást írt alá a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége és a lengyel gazdakörök szövetsége. A megállapodás lényege: a tapasztalatok kölcsönös átadása és a tagság számára kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok kialakítása. * A holland földművelésügyi minisztérium továbbra is szeretné kiemelt helyen kezelni a magyar—holland agrárkapcsolatokat —jelentette ki Nicholas Schelling, a holland mezőgazdasági, természetgazdálkodási és halászati minisztérium egyik vezető személyisége magyar újságírók jelenlétében. A sajtóbeszélgetésre annak kapcsán került sor, hogy a holland agrártárca holland—magyar agrárüzleti együttműködési fórumot rendezett a magyar fővárosban. * A Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége virágkötészeti tanfolyamok szervezését vállalja. A tanfolyam hathetes, heti két alkalommal. Részvételi díj — anyaggal együtt — 8800 forint. Jelentkezéskor a részvételi díj 50 százalékát ki kell fizetni. * 700 mázsa kiváló minőségű étkezési rozsot kínál a szövetség eladásra, jutányos áron. Igény szerint, a szállítást is biztosítják. Ar- és szállításegyeztetés a gödöllői irodával. * 100 tonna jó minőségű szárazbabot keres a PMGSZ megvételre, illetve külföldi megrendelésre. Fehér bab kivételével minden más fajtára várják a termelők jelentkezését. Ár megegyezés szerint. Hódít a paci i Újra hódít a „négylábú traktor”. A milliós nagyságrendű traktorokat sokan nem tudják megvenni, ezért lovakat használnak iga vonási célra. Képünk Tököl térségében készült, ahol lófogattal végzik az őszi búza vetését Vimola Károly felvétele Árajánlatok almára Döntött az Alma Terméktanács az almaárakról. Az exportalma árát bruttó 25, az ipari feldolgozásra kerülő almáét 8,50 forintban állapították meg kilónként. Az ajánlott exportár a 60 milliméter nagyságon felüli, kiváló minőségű, a követelményeknek megfelelően csomagolt gyümölcsre vonatkozik. Mint megtudtuk, a vevők a Független Államok Közösségéhez tartozó keleti országok közül kerül ki, akik várhatóan 100 ezer tonna almát vásárolnak az egyéni és társas vállalkozóktól. A 400-450 ezer tonnára becsült össztermés nagyobbik része a hazai piacokra kerül, illetve a feldolgozás után a sűrítmények itthon és a nyugati országokban találnak vevőre. Szakértők véleménye szerint, az almatermelés válsága tovább mélyül, ennek áthidalásául az igényekhez igazodó fajtaváltást sürgetnek. Ennek elmulasztása vagy elodázása további piacvesztést vonhat maga után. Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége, 2100 Gödöllő, Ganz Abrahám u. 2. sz. Telefon- és faxszám: (06-28)-310-288. Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 76Ö-000960 Bemutatjuk Hajnal doktort Hajnal Károly személyében új taggal bővült a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségének stábja, októbertől ő látja el a szövetség és a tagok jogsegélyszolgálatát társadalmi munkában. Hajnal Károly 1938-ban született Szentmártonkátán egy kisparaszti családban, s így joggal mondhatjuk, hogy kisgyerek korától kezdve közvetlen kapcsolata volt a földdel, saját bőrén tapasztalta meg a földdel való küszködés minden kínját és örömét. Az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskolát Nagy- kátán végezte, s bár mindvégig eminens volt, az egyetemre csak a harmadik nekifutásra jutott be. A Pécsi Jogtudományi Egyetemen szerzett jogi-ügyvédi diplomát, s ezt követően egészen napjainkig az agrár szférában dolgozott. Jelenleg is Szentmártonkátán él, itt van ügyvédi irodája. Agrárintézmények és magán- személyek jogorvoslását és tanácsadását vállalja. Egyidő- ben a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal jogi tanácsadója volt, ahonnan — szavaival élve — közös megegyezéssel távozott. Mások viszont úgy tudják, politikai okok miatt kényszerült távozni. Nevezetesen azért, mert egyesek nem nézték jószemmel, amiért a Független Kisgazdapárt tagjaként képviselőnek jelölték a körzetben. -Választania kellett. Vagy a jelöltség, vagy a jogtanácsosi státus. Az előbbit választotta, ami érthető. Politikai hovátar- tozását — és hitvallását — elsősorban az motiválja, hogy az ügyvédség mellett maga is kisgazda, húsz hektár földet művel meg. A megye gazdaköreinek szervezéséből is jelentős részt vállalt. Ismerkedésünk során Hajnal doktor elmondott egy ügyet, melyben egy dunaha- raszti nyugdíjas paraszt érdekképviseletét látja el. Ingyen, lévén, hogy az illetőnek nem volt pénze ügyvédet fogadni. — Nem szokványos, de nem is rendhagyó ez az ügy, tipikusan példázza a negyvenes évek végi magyar köz- igazgatás visszásságait. Megbízómnak volt egy fogadója a hozzátartozó kocsiszínnel, ahová a vendégek, vásárosok álltak be, ha megszálltak vagy beültek a kocsmába ebédelni. Az államosításkor az akkori, helyi közigazgatási szervek erről az ingatlanról is úgy döntöttek, hogy állami tulajdonba vonják. Felkerült tehát a listára, amit továbbítottak a földhivatalnak, ahol annak rendje és módja szerint, bejegyezték az állam javára. Megbízóm legalábbis így tudta, s most, a tulajdonjogok rendezésénél benyújtotta a kárpótlási igényét. Ekkor derült ki, hogy az ő ingatlanjáról nem készült kisajátítási végzés, következésképp nem valósult meg a jogsértés ténye, csupán tévedés történt, ezért viszont nem jár a kárpótlás. Bonyolítja a helyzetet, hogy az idők során a kocsiszínt átalakították lakóházzá, négy család lakja, jóllehet nem leljük nyomát annak a dokumentumnak, ami az átépítést engedélyezte. Tisztázatlan tehát a négy lakó jogi helyzete, s tisztázásra vár, hogy megbízóm végül is kárpótlást kap, vagy vissza száll rá a vitás ingatlan. Ami viszont nem vitás: ismerve a kárpótlások kusza helyzetét, Hajnal doktornak alighanem sok ügyfele lesz a gazdakörök részéről. Az oldalt írta: Matula Gy. Oszkár Nagy Tamás nyakkendői Színes képekkel illusztrált riportot olvastam a Kiskegyed 36. számában, mely arról számol be, hány öltönye, nyakkendője van az ország legelegánsabb agrárpolitikusának, Nagy Tamásnak. Őszintén szólva a magam részéről ízléstelennek tartom egy gardrób nagy nyilvánosság előtt való szellőztetését, de ez Nagy Tamás dolga. Azt viszont már sehogysem tudom lenyelni, hogy a nyolc öltöny és ötven nyakkendő eredőjeként a Gyál Holdingtól kapott fizetését jelölte meg Nagy Tamás, ami — a szépemlékű gyáli tsz jogutódja —: köztudottan távol áll a bizniszek csúcsától. Az összes többi — felsorolhatatlanul sok — társadalmi megbízatása, például az Agrárszövetség elnöksége, hobbi — írja a riporter. Erre mondják jó pestiesen: meg kell a szívnek repedni! Nem tudom, pályatársam honnan vette ezt az állítást, de mély meggyőződésem, fogalma sincs azokról a lehetőségekről, melyeket egy agrárszövetségi elnökség kínál — nem direkt, hanem indirekt. Nyilván arról a háttérben suttogott pletykáról sem hallott még, hogy kik milyen mértékben érdekeltek a Nagykőrösi úti nagybani zöldség- és gyümölcspiac fejlesztésében. Ha netán én készítem a nyakkendős riportot, feltétlen rákérdeztem volna erre is. Persze nem kizárt, hogy Nagy Tamás kitér a válaszadás elől, de talán visszafogottabban lengette volna a fotós előtt a zakóját, s a szerintem kissé giccses nyakkendőkölteményt. Nem vitás, manapság Nagy Tamás a magyar agrárélet nagymenői közé tartozik. Azt nem tudom eldönteni, a képességei, avagy a ruha teszi az embert elv alapján. Egy biztos. Számomra az agrárpolitikusok példaképe ma is az a Nagyatádi Szabó István, akinek a csizmás, parasztgú- nyás szobra a Földművelésügyi Minisztérium előtt áll, s őrzi a nagy előd emlékét.