Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-04 / 232. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1994. OKTOBER 4., KEDD Hatvant is leszázalékolták Barokkrom-napok dapesti lakását díszítő műgyűjteményének egy részét. Ehhez két dolog szükségeltetik. Az első: helyrehozni a kastélyt, aminek költségét félmilliárd forintra becsülik. (A tetőszerkezetet már felújították.) A második: hazahozni a kincseket Oroszországból. A Vörös Hadsereg Képzeljük el Budapestet és Eszak-Magyarországot Gödöllőtől Aldebrőig, a Rákospatak mentétől a Tama völgyéig Grassalkovich I. Antal nélkül! Kastélyokkal, templomokkal, művelődéstörténeti értékekkel lennénk szegényebbek, ha a 300 éve született, köznemesből főúrrá lett kiváló képességű ügyvéd hiányozna a magyar történelem lapjairól. Gödöllő ma is e pazar hagyatékból reméli a vendég- forgalomra épülő szebb jövőjét — ha sikerült ötmilliárd forintot összegyűjteni. Hatvan sem köszönhet kevesebbet a gróf munkásságának, hiszen a török után csak húsz család maradt a Zagy- va-pärti romok között. Érthető az önkormányzat tömör méltatása a kastélybeli friss emléktáblán: Hatvanért alapított, épített, fejlesztett. S hatvani kastélya is majdnem az enyészeté lett, bár a későbbi tulajdonos, a cukorgyáros Hatvany-Deutsch család idején élte igazi fénykorát az eredetileg inkább gazdasági célokat szolgáló egyemeletes barokk épület. A nyílt napokon korabeli ruhába öltözött idegenvezető segítségével ismerkedhettünk a romjaiban is a szebb múltra emlékeztető műemlékkel. (Bár elsős lányom megjegyezte: azért nevezik ezt nyílt napoknak, mert a kinyitott ajtókat a földre fektették, hogy ne bukjunk hasra.) A jövőben itt állítanák ki Hatvány Ferenc egykor buAmi a törökök után maradt a városból: golyóbisok a múzeum gyűjteményéből a kiállításon Grassalkovich Antal kastélyépítési stílust teremtett az 1700-as évek Magyarországán ugyanis a győztes ,jogán” még a budapesti bankok páncélszekrényeibe elhelyezett festményeket is elzsákmányolta. A televízióban a közel- tnúltban éppen a Hatvany- kinccsel foglalkozó műsorban emlékeztetett arra Mra- vik László művészettörténész, hogy 40 ezer tételből áll az a lista, amit az országból elrabolt műkincsekről készítettek. A lelkes szakember úgy nyilatkozott,- hogy egyetlen kiskanálról sem mondunk le. A hatvani kastélyban egyébként legutoljára kórház működött, amíg az új rendelő- intézet — „természetesen” az egykori parkban — felépült. A lecsupaszított falak most arról is sokat elárulnak, miként követtek el az épület állagát, s a betegek, orvosok életét veszélyeztető beavatkozásokat korábbi évtizedek szocialista „szakemberei”. Balázs Gusztáv Az összetört ablaküvegek a magyar modernizációs törekvések kudarcait is tükrözhetnék A szerző felvételei Asztalosmester az íróról Kos Károly, a tréfálkozó Hadd tegyek közzé egy röpke — 1986-ban lejegyzett — humoros történetet a kis „kalotaszegi köztársaság” egyik kiváló szervezőjéről, Kós Károlyról, aki a maga választott pátriájának, Kalo- taszegnek spektrumán keresztül látta a nagyobb egységnek, Erdélynek „sajátos, népi, kulturális, művészeti és történeti” összefüggéseit. Kós Károlyról, aki az új történelmi helyzetből merítette ama nevezetes sorait, amikor a Kiáltó Szót, a „riadót fújó” röpiratát fogalmazta, amelynek hangulata, mondanivalója még időszerű ma is szerte Erdélyben. Az 1926-ban létrejött Helikon íróközösség 1937. szeptember 10-én tartotta tizenkettedik találkozóját. Szellemi színhelyül ezúttal is Kemény János báró ma- rosvécsi otthona szolgált, ahol a gondokat némelykor a derű próbálta egy szussza- násnyi időre romba dönteni. Úgy tartják, hogy a szívós, szikár ember leginkább a tömény itókát kedveli. Ezek közé tartozott a jó öreg Kós Károly bácsi is. 1971 decemberében Marosi Ildikónak. Károly bácsi be is vallotta, hogy legszívesebben a jó erős szilvóriu- mot és törkölyt itta. A marosvécsi találkozók gazdája, báró Kemény János (Zsögödi Nagy Imre rajza 1938-ból) Mint köztudott, Bánffy Miklóssal igen hű bjirátság- ban éltek. Volt Bánffynak egy talpig becsületes asztalosmestere, gépjárművezetője, Szakács József, akit alighanem mindenesének mondott, és akit Kós Károly is igen tisztelt. O emlékezett vissza az alábbi történetre. „Bánffy jóvoltából a marosvécsi találkozók szinte mindenikén ott lehettem. Bonchidától Marosvécsig vezettem, ott pediglen többnyire felszolgáltam, poharakba töltögettem. A találkozók előtt általában egy-két nappal Kós lejött Bonchidára, hogy együtt utazzunk. így történt ez 1937-ben is. Szép piros hajnalra voltunk Marosvé- csen. Miután kiszálltunk a kocsiból, Kós magához intett: — Figyeljen ide, Sza kács bácsi, majd ha asztalülésre kerül a sor, valahogy tegyen egy üveg erős szilvó- riumot a lábam mellé, az asztal alá, jó? — Majd lesz gondom rá — feleltem. Miután a »helikonisták« már sokadszorra elboronál- ták a két háború közötti erdélyi magyar irodalmi élet rögös útjait, én is bemehettem. Töltögettem is bőven neves íróink poharaiba. Sikerült Kós Károlynak is eleget tennem, aztán magukra hagytam őket. Egy kis idő eltelte után Kós utánam lépett az udvarra, ahol csak annyit tett, hogy bemaszatolta az ujjait és szólt, hogy menjek csak be vele. Úgy, ahogy gondoltam, bizony tréfa lett belőle, mert ahány pohár vhlt az asztalon mindenikbe belemártotta az ujjait, és ezek után nyilván a tartalmukkal is ő boldogult, de a tréfáért senki nem haragudott rá. Részegen sohasem láttam...” Széki Soós János Megtámadták Depardieu-t Depardieu, a francia szupersztár, aki gyakran játszik „kemény legényeket”, most megízlelte, milyen a banditizmus a valóságban. Hongkongban forgatott egy gengszterfilmet, amikor hat fiatalember támadta meg. Kijelentették, hogy Hongkong egyik hírhedt „triad” gengszterbandájához tartoznak. Félbeszakították a forgatást, és azzal fenyegetőztek, hogy megakadályozzák a film készítését, amennyiben nem kapnak fejenként 2000 hongkongi dollárt (260 amerikai dollár). Miután tárgyaltak a producerrel, visszatértek, ekkor a rendőrség letartóztatta őket. Az égből pottyant rúd Ufók ellenőrzik a katonaságot? Az unalom díja Egy 76 éves brit nyugdíjas nyerte el a brit kocsmák ez évi unalomdíját. Alec Parrott véget nem érő unalmas történeteiért 50 fontot kapott. A nyugat-angliai Hayla egyik kocsmájában — amelynek törzsvendége — Parrott a díjjal kapcsolatban így nyilatkozott: „Tréfának tekintem... Apropó, erről jut eszembe...” A filozófus pennája A nagy francia író-filozófus, Voltaire születésének háromszázadik évfordulójára ötfrankos érméket bocsát ki a párizsi kormány. A francia pénzügyminiszter, Edmond Alphandéry a „Voltaire és Éurópa” nevet viselő kiállítás megnyitója alkalmából nemrég mutatta be a nyilvánosságnak az új érmét. Az érmén található képmást Jean Antoine Houdon Voltaire-ről készült portréjának felhasználásával készítették. Az érem másik oldalán a francia szellemi élet földi maradványainak otthont adó Pantheon épülete, ugyanitt helyet kapott még Voltaire mester kézjegye és egy penna is. Tervek szerint a mintegy 15 millió érme decemberben kerül fofgalomba. A gyűjtőkre gondolva aranyból és ezüstből is készülnek korlátozott számban hasonló veretű érmék. Nemzetközi ufókongresz- szus kezdődött a hét végén a debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központban. A kétnapos találkozón mintegy négyszáz érdeklődő előtt nyolc országból érkezett ufókutatók ismertették legújabb megfigyeléseik eredményeit. Keviczky Kálmán nyugalmazott honvéd ezredes, USA-ban élő ufókutató a tanácskozó kapcsán kifejtette: a nagy földi katonai akciók ufóellenőrzés alatt állnak. E megfigyelések egyébként Nyugatról áttevődtek Keletre, a társadalmi átalakulást élő államokra. E kijelentést mintegy alátámasztandó, Egon Niczky, a kassai ufócentrum vezetője előadásában elmondta: 1990-ben, a Csehszlovákiából való kiválása idején 70 ufójelenséget észleltek Szlovákiában, mintegy hétszeresét a korábbiaknak. Az persze kérdéses — mondta —, hogy mindezt a politikai változások indukálták, vagy egyszerűen abban az időszakban többen tartózkodtak az utcákon, s többször figyeltek fel a különös jelenségekre. Az ufókongresszussal egy időben a Kölcsey Művelődési Központban kiállítást is megnyitottak, amelyen ufómegfigyelésekkel kapcsolatos dokumentumokat, fotókat, eszközöket láthatnak az érdeklődők. Kiállították annak a különleges rúdnak egy darabját is, amely sokak állítása szerint nem a földről származik. Magát a féltve őrzött rudat állítólag vasárnap teljes terjedelmében bemutatta tulajdonosa a kongresszus résztvevőinek, speciális összetételének vizsgálatát pedig hivatalos laboratóriumoknak is felajánlják. A debreceni ufókongresz- szus résztvevői az űrlényekkel való békés, azonnali kapcsolatfelvételt sürgető állásfoglalást fogadtak el, amit elküldenek az amerikai, az orosz és a magyar elnöknek, valamint az ENSZ űrbizottságának.
