Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-04 / 232. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1994. OKTOBER 4., KEDD Hatvant is leszázalékolták Barokkrom-napok dapesti lakását díszítő mű­gyűjteményének egy részét. Ehhez két dolog szükségelte­tik. Az első: helyrehozni a kastélyt, aminek költségét félmilliárd forintra becsülik. (A tetőszerkezetet már felújí­tották.) A második: hazahoz­ni a kincseket Oroszország­ból. A Vörös Hadsereg Képzeljük el Budapestet és Eszak-Magyarországot Gö­döllőtől Aldebrőig, a Rákos­patak mentétől a Tama völ­gyéig Grassalkovich I. Antal nélkül! Kastélyokkal, temp­lomokkal, művelődéstörténe­ti értékekkel lennénk szegé­nyebbek, ha a 300 éve szüle­tett, köznemesből főúrrá lett kiváló képességű ügyvéd hiá­nyozna a magyar történelem lapjairól. Gödöllő ma is e pazar ha­gyatékból reméli a vendég- forgalomra épülő szebb jövő­jét — ha sikerült ötmilliárd forintot összegyűjteni. Hat­van sem köszönhet keveseb­bet a gróf munkásságának, hiszen a török után csak húsz család maradt a Zagy- va-pärti romok között. Érthe­tő az önkormányzat tömör méltatása a kastélybeli friss emléktáblán: Hatvanért alapí­tott, épített, fejlesztett. S hatvani kastélya is majd­nem az enyészeté lett, bár a későbbi tulajdonos, a cukor­gyáros Hatvany-Deutsch csa­lád idején élte igazi fényko­rát az eredetileg inkább gaz­dasági célokat szolgáló egy­emeletes barokk épület. A nyílt napokon korabeli ruhába öltözött idegenvezető segítségével ismerkedhet­tünk a romjaiban is a szebb múltra emlékeztető műem­lékkel. (Bár elsős lányom megjegyezte: azért nevezik ezt nyílt napoknak, mert a ki­nyitott ajtókat a földre fektet­ték, hogy ne bukjunk hasra.) A jövőben itt állítanák ki Hatvány Ferenc egykor bu­Ami a törökök után maradt a városból: golyóbisok a mú­zeum gyűjteményéből a kiállításon Grassalkovich Antal kastélyépítési stílust teremtett az 1700-as évek Magyarországán ugyanis a győztes ,jogán” még a budapesti bankok pán­célszekrényeibe elhelyezett festményeket is elzsákmá­nyolta. A televízióban a közel- tnúltban éppen a Hatvany- kinccsel foglalkozó műsor­ban emlékeztetett arra Mra- vik László művészettörté­nész, hogy 40 ezer tételből áll az a lista, amit az ország­ból elrabolt műkincsekről ké­szítettek. A lelkes szakem­ber úgy nyilatkozott,- hogy egyetlen kiskanálról sem mondunk le. A hatvani kastélyban egyébként legutoljára kórház működött, amíg az új rendelő- intézet — „természetesen” az egykori parkban — fel­épült. A lecsupaszított falak most arról is sokat elárulnak, miként követtek el az épület állagát, s a betegek, orvosok életét veszélyeztető beavat­kozásokat korábbi évtizedek szocialista „szakemberei”. Balázs Gusztáv Az összetört ablaküvegek a magyar modernizációs törekvések kudarcait is tükrözhet­nék A szerző felvételei Asztalosmester az íróról Kos Károly, a tréfálkozó Hadd tegyek közzé egy röp­ke — 1986-ban lejegyzett — humoros történetet a kis „kalotaszegi köztársaság” egyik kiváló szervezőjéről, Kós Károlyról, aki a maga választott pátriájának, Kalo- taszegnek spektrumán ke­resztül látta a nagyobb egy­ségnek, Erdélynek „sajátos, népi, kulturális, művészeti és történeti” összefüggéseit. Kós Károlyról, aki az új tör­ténelmi helyzetből merítet­te ama nevezetes sorait, amikor a Kiáltó Szót, a „ria­dót fújó” röpiratát fogalmaz­ta, amelynek hangulata, mondanivalója még idősze­rű ma is szerte Erdélyben. Az 1926-ban létrejött He­likon íróközösség 1937. szeptember 10-én tartotta ti­zenkettedik találkozóját. Szellemi színhelyül ezúttal is Kemény János báró ma- rosvécsi otthona szolgált, ahol a gondokat némelykor a derű próbálta egy szussza- násnyi időre romba dönteni. Úgy tartják, hogy a szí­vós, szikár ember legin­kább a tömény itókát kedve­li. Ezek közé tartozott a jó öreg Kós Károly bácsi is. 1971 decemberében Ma­rosi Ildikónak. Károly bácsi be is vallotta, hogy legszíve­sebben a jó erős szilvóriu- mot és törkölyt itta. A marosvécsi találkozók gazdája, báró Kemény Já­nos (Zsögödi Nagy Imre rajza 1938-ból) Mint köztudott, Bánffy Miklóssal igen hű bjirátság- ban éltek. Volt Bánffynak egy talpig becsületes aszta­losmestere, gépjárművezető­je, Szakács József, akit alig­hanem mindenesének mon­dott, és akit Kós Károly is igen tisztelt. O emlékezett vissza az alábbi történetre. „Bánffy jóvoltából a ma­rosvécsi találkozók szinte mindenikén ott lehettem. Bonchidától Marosvécsig vezettem, ott pediglen több­nyire felszolgáltam, poha­rakba töltögettem. A találkozók előtt általá­ban egy-két nappal Kós le­jött Bonchidára, hogy együtt utazzunk. így történt ez 1937-ben is. Szép piros hajnalra voltunk Marosvé- csen. Miután kiszálltunk a kocsiból, Kós magához in­tett: — Figyeljen ide, Sza kács bácsi, majd ha asztal­ülésre kerül a sor, valahogy tegyen egy üveg erős szilvó- riumot a lábam mellé, az asztal alá, jó? — Majd lesz gondom rá — feleltem. Miután a »helikonisták« már sokadszorra elboronál- ták a két háború közötti er­délyi magyar irodalmi élet rögös útjait, én is bemehet­tem. Töltögettem is bőven neves íróink poharaiba. Si­került Kós Károlynak is ele­get tennem, aztán magukra hagytam őket. Egy kis idő eltelte után Kós utánam lépett az udvar­ra, ahol csak annyit tett, hogy bemaszatolta az ujjait és szólt, hogy menjek csak be vele. Úgy, ahogy gondol­tam, bizony tréfa lett belő­le, mert ahány pohár vhlt az asztalon mindenikbe bele­mártotta az ujjait, és ezek után nyilván a tartalmukkal is ő boldogult, de a tréfáért senki nem haragudott rá. Részegen sohasem lát­tam...” Széki Soós János Megtámadták Depardieu-t Depardieu, a francia szupersztár, aki gyakran játszik „kemény legényeket”, most megízlelte, milyen a banditizmus a valóság­ban. Hongkongban forgatott egy gengszterfilmet, amikor hat fiatalember támadta meg. Kijelentették, hogy Hongkong egyik hírhedt „triad” gengszterbandájához tartoznak. Félbeszakítot­ták a forgatást, és azzal fenyegetőztek, hogy megakadályozzák a film készítését, amennyiben nem kapnak fejenként 2000 hon­gkongi dollárt (260 amerikai dollár). Miután tárgyaltak a produ­cerrel, visszatértek, ekkor a rendőrség letartóztatta őket. Az égből pottyant rúd Ufók ellenőrzik a katonaságot? Az unalom díja Egy 76 éves brit nyugdíjas nyerte el a brit kocsmák ez évi unalomdíját. Alec Par­rott véget nem érő unalmas történeteiért 50 fontot ka­pott. A nyugat-angliai Hayla egyik kocsmájában — amelynek törzsvendége — Parrott a díjjal kapcsolatban így nyilatkozott: „Tréfának tekintem... Apropó, erről jut eszembe...” A filozófus pennája A nagy francia író-filozó­fus, Voltaire születésének háromszázadik évfordulójá­ra ötfrankos érméket bocsát ki a párizsi kormány. A fran­cia pénzügyminiszter, Ed­mond Alphandéry a „Vol­taire és Éurópa” nevet vise­lő kiállítás megnyitója alkal­mából nemrég mutatta be a nyilvánosságnak az új érmét. Az érmén található kép­mást Jean Antoine Houdon Voltaire-ről készült portréjá­nak felhasználásával készí­tették. Az érem másik olda­lán a francia szellemi élet földi maradványainak ott­hont adó Pantheon épülete, ugyanitt helyet kapott még Voltaire mester kézjegye és egy penna is. Tervek szerint a mintegy 15 millió érme december­ben kerül fofgalomba. A gyűjtőkre gondolva arany­ból és ezüstből is készülnek korlátozott számban hason­ló veretű érmék. Nemzetközi ufókongresz- szus kezdődött a hét végén a debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központban. A kétnapos találkozón mint­egy négyszáz érdeklődő előtt nyolc országból érke­zett ufókutatók ismertették legújabb megfigyeléseik eredményeit. Keviczky Kálmán nyugal­mazott honvéd ezredes, USA-ban élő ufókutató a ta­nácskozó kapcsán kifejtet­te: a nagy földi katonai akci­ók ufóellenőrzés alatt áll­nak. E megfigyelések egyébként Nyugatról átte­vődtek Keletre, a társadal­mi átalakulást élő államok­ra. E kijelentést mintegy alá­támasztandó, Egon Niczky, a kassai ufócentrum vezető­je előadásában elmondta: 1990-ben, a Csehszlovákiá­ból való kiválása idején 70 ufójelenséget észleltek Szlo­vákiában, mintegy hétszere­sét a korábbiaknak. Az per­sze kérdéses — mondta —, hogy mindezt a politikai változások indukálták, vagy egyszerűen abban az idő­szakban többen tartózkod­tak az utcákon, s többször figyeltek fel a különös jelen­ségekre. Az ufókongresszussal egy időben a Kölcsey Mű­velődési Központban kiállí­tást is megnyitottak, ame­lyen ufómegfigyelésekkel kapcsolatos dokumentumo­kat, fotókat, eszközöket lát­hatnak az érdeklődők. Kiál­lították annak a különleges rúdnak egy darabját is, amely sokak állítása szerint nem a földről származik. Magát a féltve őrzött rudat állítólag vasárnap teljes ter­jedelmében bemutatta tulaj­donosa a kongresszus részt­vevőinek, speciális összeté­telének vizsgálatát pedig hi­vatalos laboratóriumoknak is felajánlják. A debreceni ufókongresz- szus résztvevői az űrlények­kel való békés, azonnali kapcsolatfelvételt sürgető állásfoglalást fogadtak el, amit elküldenek az ameri­kai, az orosz és a magyar el­nöknek, valamint az ENSZ űrbizottságának.

Next

/
Thumbnails
Contents