Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-27 / 252. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. OKTOBER 27., CSÜTÖRTÖK Perrey Perron Fedor száz éve született f Az adóhivataltól a festőállványig ^messsmss. ... ■ #$!h&n rV'A ‘ Perry P. Fedor: Rózsadombi részlet (1922) — tollrajz 1894. november 4-én Budapesten született, és 1930-tól — 1948-ig — haláláig Szentendrén élt és tevékenykedett Perrey Perron Fedor festőművész és adótiszt. Legkisebbik fia osztálytársam volt elemi iskolában — Félix, a vékony csontú, szöszke gyermek elkallódott a második világháború rettenetében. Nemcsak a család romantikus hangzású, spanyolos nevére figyeltek fel az emberek, de szokatlan volt az az életmód is, hogy a komoly adótisztviselő, az állami adóhivatal irodaigazgatója egy személyben tehetséges és szorgalmas festőművész is. Édesapja már főfelügyelőként tevékenykedett, míg Perry P. Fedor önarcképe (1940) nagyapja, Perrey P. János, a Nemzeti Színház és Operaház balett-táncosa, majd mint balettmester jeleskedett 1850—1863 között. Szentendrén először a Felsőhegy utca 3.-ban, az egykori vízimolnámé házában lakott, majd később, körülményei javulásával, a Bogdányi úti többszobás lakást bérelte Zaner József építésztől. Többször voltam itt vendégségben náluk. Csendes, halk szavú, rajzait szeretettel mutató, szerény, háromgyermekes apa volt a képei és festőállványa díszletezte nagyszobában. Tudta, hogy érdekel a festészet, és festegetek is; voltunk festeni egy-egy nyári délelőtt ízbégen, a nyári vakáció egyikén. Parasztudvarban vertünk tanyát, ő temperával festett lilásár- nyékú udvart, parasztszekereket, mely komoly rajztudást igényelt, én gombfestékkel pacsmagoltam. Bizonyára furcsa festőpáros lehettünk — ő a közel ötvenéves, én 12-13 éves gyerkőc. ízbég akkor még falu volt; kukoricások, vetések, szőlők és gyümölcsösök hosszú sora választotta el Szentendrétől, jó kiadós kirándulás volt, mire kiballagtunk és vissza festőutun- kon. Egyszer diáktársairól emlékezve Aba-Novák Vilmos nevét említette. Ő volt a sikeres festő, a beérkezett mester a szemében, tisztelettel és elismeréssel beszélt képeiről. Később megtudtam, hogy Perrey az Iparművészeti Főiskola növendéke volt 1911-től 1916-ig. A Ráth-féle ösztöndíjat 1912- 13-ban nyerte el, ami tehetségét bizonyítja. Jól emlékezem egy nagyméretű karikatúrarajzára, mely a jeles színművészt, öregen, a Nemzeti Színház nyugdíjasát, Szathmáiy Lajost portretírozta. A negyvenes évek elején egy szentendrei városképét (ezer pengőért) a Műcsarnokban megvásárolták; ebből az időből van egy felöltős-kalapos önarcképe, olajfestmény, mely igencsak megviselt állapotban a családja tulajdona. Tehetséges művész, jó rajzoló, grafikusi erényekkel felvértezett „szentendrei festő” volt, aki télen-nyáron itt alkotott, hivatali munkáját szorgalommal végezve — a városban élt, mint jó szándékú polgár. Az 1930-as években várostársa volt még az állandó lakosokként itt tevékenykedő Ónodi Béla, Ilosvai Varga István, Bánáti Sverák József, Deli Antal és Szamosi Soós Vilmos szobrászművész. Műveiből 1971-ben a Műegyetem klubja, majd 1973-ban a Mini Goli Galéria rendezett kamarakiállítást. A jelentős festőművész, érdekes egyéni alkotásai megérdemelnék, hogy a hivatalos helytörténészek, esztéták figyelme ráterelődjön. Talán az sem lehetetlen ötlet, melyet tisztelettel javasolok Szentendre hivatalnokainak, hogy egy névtelen utcát — a centenárium alkalmából — a festőről nevezzenek el ízbégen. Szánthó Imre (Szentendre) A zene világából Fiatal karmester, a 28 éves Sebastian Lang-Lessing bravúros beugrása mentette meg nemrég Verdi „Rigoletto” című operája új betanulással színpadra állított változatának első előadását a hamburgi Állami Operaházban. Tizenkét nappal az előadás előtt ugyanis Roberto Abbado váratlanul megszakította a próbákat és elutazott a városból. Lang-Lessing jelenleg a berlini Deutsche Oper karnagya. Érdekessége volt még a hamburgi előadásnak, hogy a Gildát éneklő koreai kolora- túrszoprán, Hellen Kwon ezúttal első ízben énekelt Verdi- operát és azon nyomban belopta magát a közönség szívébe. * * A Rajna menti Deutsche Oper háromhetes vendégszereplést kezdett október 23-án Japánban. A kosztümöket és a kulisszákat 9 konténerben szállították a szigetországba. Az énekesek, köztük René Kollo, mellett 132 muzsikus és 34 statiszta utazott az együttessel. Műsoron szerepel többek közt Wagner „Lohengrin”-je és Mozart „Varázsfuvolá"-ja. * * * Richard Wagner tetralógiájának nagy sikerű előadásával kiválóan rajtolt az idei évadban a frankfurti operaház. A közönség a négy estén át lelkesen ünnepelte a zenekart és az énekeseket egyaránt. (Művészeti vezető az opera intendánsa, Sylvain Camberling volt, az operákat rendezte és a díszleteket tervezte Herbert Wernicke.) A tetralógia cselekménye mindvégig egy lebujszerű filmstúdióban játszódik, amelynek ablakai mögött fölsejlik az Alpokat jelképező hegyoldal lábánál fekvő fenyőerdő, benne az istenek görög légkört árasztó templomával. Vegyes érzelmekkel fogadta a közönség azt a megoldást is, hogy a tetralógia „menet közben” életüket vesztett szereplői egészen az Istenek alkonyának utolsó akkordjaiig holtan fekszenek a színpadon — mintegy drámaian érzékeltetve, hogy milyen árat kell az embernek fizetnie hatalomért és aranyért. * * * Tetszéssel fogadta a Drezda melletti Hellerau Festspielhaus közönsége Csie Si kínai zeneszerző első operájának, az „Apagyilkosság” -nak ősbemutatóját, amelyre a kortárs zene 8. drezdai napjai rendezvényeinek keretében került sor. Az 1974 óta Bécsben élő kínai zeneszerző Arnolt Bronnen (1895—1959) hasonló nevű, 1922-ben először bemutatott színpadi művére komponálta operáját. A tajpeji születésű zeneszerző eddig kamara- és balettmuzsikát, dalokat és nagyzenekari műveket komponált. Első operájának témájául azért választotta Bronnen színművét, mert az abban megjelenített nemzedéki konfliktus a családban mindennapi és időtálló téma. A Átadták a Neufeld Anna-díjakat Vác vonzásában (II.) Ünnepi esemény helyszíne volt a hét végén Vácott a Bartók Béla Zeneiskola nagyterme: Bartos Ferenc polgármester — amiről lapunk már beszámolt — átadta a Hincz Gyula festőművész alapította Neufeld Anna városi művészeti alapítvány ez évi díjait. * * * A Magyar Albert Schweitzer Társaság Gergely Ferenc orgonaművész nyolcvanadik születésnapja alkalmából ünnepi hangversenyt rendezett október 23-án az Óbudai Főplébánia Templomban. Az esten a társaság díszoklevelet nyújtott át a művésznek. A koncerten az ünnepelt és volt tanítványai Bach, Böhm, Liszt és Toumemire műveiből adtak elő. * * * Zenés kazetta jelent meg nemrég Veresegyházon a helyi Erkel Ferenc ifjúsági kamarazenekar, a Cantemus kórus, valamint a Fabriczius József ének-zene tagozatos általános iskola diákjainak előadásában. Közreműködnek: Bata Mária (ének), Balogh Ferenc és Ella Beatrix (fuvola), Kiss Zsuzsanna és Necz Rita (hegedűn), Gyurjács Ottó Gáborné (orgona). Vezényel: Kovács Katalin, Spera Ágnes és Vadász Ágnes. A felvételek többek közt Bárdos-, Vivaldi-, Csajkovszkij-, Mozart-darabokat tartalmaznak. A kazetta a veresegyházi kulturális alapítvány támogatásával látott napvilágot — megvásárolható a megye egyházi pénztárosainál és a helyi művelődési házban. Magyar tanszék a belgrádi egyetemen — A Nógrád megyei Tolmácson születtem, mostani lakhelyemre, Vácra tíz évvel ezelőtt, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem elvégzése után kerültem — nyilatkozta lapunknak az öt díjazott egyike, Zomborka Márta etnográfus, a helyi Tragor Ignác Múzeum igazgatója. — Néprajzosként jöttem a városba, de amióta a múzeum élén állok, a szakmai munka fokozatosan háttérbe szorul az életemben — tette hozzá, megemlítve: a muzeológusok, néprajzosok munkája a kulturális élet sok más területén tevékenykedőkéhez hasonlóan, sajnálatosan csekély megbecsülésnek örvend. — A múzeum költözés előtt áll, tovább növelve ezzel az Ön amúgy sem kis terheit — teszem hozzá. — Nem panaszkodom — folytatja Zomborka Márta —, mert a költözés gondja a múzeum jelenlegi rendkívül mostoha körülményei miatt kellemes terhet jelent számomra. — Említette, hogy szakmai munkára, azaz kutatásra alig jut ideje. Mégis, mi fér bele az erre rendelkezésére álló időbe? — Jelenleg a valamikori Hont megye néprajzának évek óta tartó s várhatóan még hosszú ideig elhúzódó feltárásán, rendszerezésén dolgozom egy nagy- kutató- csoport tagjaként. * — Budapesten születtem 1944-ben, Vácott 1968-tól a Zeneakadémia tanárképző tagozatán folytatott tanulmányaim befejezése, a zenetanári diplomám megszerzése óta élek — mondta Abra- hám Balázs, a helyi Bartók Béla Zeneiskola tanára, a Váci Fúvósegyüttes karnagya. — A fúvósegyüttesnek mintegy három, három és fél órás, indulókból, polkákból, musicaldarabok feldolgozásaiból álló repertoárja van. Rendszeres közreműködői vagyunk a városban rendezett különböző ünnepségeknek, s bemutatókon, országos vagy megyei szintű fesztiválokon is rendszeresen részt veszünk. Mindez számos sikerélménnyel ajándékozott már meg bennünket, s a város is megbecsüli munkánkat. r 2. Templomépítők Székelyföldön Magyar egyházi építészet a Székelyföldön címmel az Erdélyi Szövetség és a Népművészeti Baráti Kör diavetítéses előadást rendez a KDNP Nagy Jenő utcai székházában holnap délután 6 órakor. Megnyitja Varga László alelnök, bevezetőt mond Makovecz Imre építész: ezt Sebestyén József diavetítéses előadása követi — közreműködik Budai Ilona és Sellei Zoltán. Ungvári tárlat A Kárpátaljai Szépművészeti Múzeum és a Miskolci Városi Galéria grafikai tárlatot nyitott Ung- váron magyarországi grafikusművészek díjazott munkáiból. Ennek előzményeként tavasszal Miskolc látta vendégül a kárpátaljai festőnagyságok (Boksay József és Erdélyi Béla) munkáiból válogatott anyagot. A mostani tárlaton szereplő munkák megvásárolhatók. A belgrádi egyetem bölcsészeti karán a napokban magyar nyelvű tanszék nyílt. Vezetője, dr. Milán Bábics ismert író és műfordító elmondta, hogy a hallgatók a magyart mint idegen nyelvet fogják tanulni, hiszen- — megfogalmazása szerint — Szerbia gazdaságának és államközi kapcsolatainak szüksége van olyan magyarul tudó szerb szakemberekre, akik tolmácsként, fordítóként segíthetik a magyarországi cégekkel és intézményekkel való együttműködést Értesülésünk szerint már a megnyitó napján öt fővárosi fiatal fejezte ki óhaját, hogy megfelelő szintű magyar nyelvtudásra szeretne szert tenni. A tanszék működését egyébként elsősorban megfelelő tanárokkal és szakiroda- lommal az újvidéki egyetem bölcsészeti karának magyar tanszéke is segíteni fogja. Az utóbbi intézmény vezetői örömmel vették tudomásul a belgrádi „kistestvér” létrejöttét, és hangoztatták, hogy a két tanintézmény semmiképpen sem lesz egymás vetély- társa. B. M. Zomborka Márta etnográfus, múzeumigazgató a Neu- feld Anna-díj átadásakor Krekács Róbert felvétele
