Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-27 / 252. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. OKTOBER 27., CSÜTÖRTÖK Perrey Perron Fedor száz éve született f Az adóhivataltól a festőállványig ^messsmss. ... ■ #$!h&n rV'A ‘ Perry P. Fedor: Rózsadombi részlet (1922) — tollrajz 1894. november 4-én Buda­pesten született, és 1930-tól — 1948-ig — haláláig Szent­endrén élt és tevékenyke­dett Perrey Perron Fedor festőművész és adótiszt. Legkisebbik fia osztálytár­sam volt elemi iskolában — Félix, a vékony csontú, szöszke gyermek elkalló­dott a második világháború rettenetében. Nemcsak a család romantikus hangzá­sú, spanyolos nevére figyel­tek fel az emberek, de szo­katlan volt az az életmód is, hogy a komoly adótisztvise­lő, az állami adóhivatal iro­daigazgatója egy személy­ben tehetséges és szorgal­mas festőművész is. Édesapja már főfelügye­lőként tevékenykedett, míg Perry P. Fedor önarcképe (1940) nagyapja, Perrey P. János, a Nemzeti Színház és Ope­raház balett-táncosa, majd mint balettmester jeleske­dett 1850—1863 között. Szentendrén először a Felsőhegy utca 3.-ban, az egykori vízimolnámé házá­ban lakott, majd később, kö­rülményei javulásával, a Bogdányi úti többszobás la­kást bérelte Zaner József építésztől. Többször voltam itt vendégségben náluk. Csendes, halk szavú, rajzait szeretettel mutató, szerény, háromgyermekes apa volt a képei és festőállványa dísz­letezte nagyszobában. Tudta, hogy érdekel a fes­tészet, és festegetek is; vol­tunk festeni egy-egy nyári délelőtt ízbégen, a nyári va­káció egyikén. Parasztud­varban vertünk tanyát, ő temperával festett lilásár- nyékú udvart, parasztszeke­reket, mely komoly rajztu­dást igényelt, én gombfes­tékkel pacsmagoltam. Bizo­nyára furcsa festőpáros le­hettünk — ő a közel ötven­éves, én 12-13 éves gyer­kőc. ízbég akkor még falu volt; kukoricások, vetések, szőlők és gyümölcsösök hosszú sora választotta el Szentendrétől, jó kiadós ki­rándulás volt, mire kiballag­tunk és vissza festőutun- kon. Egyszer diáktársairól emlékezve Aba-Novák Vil­mos nevét említette. Ő volt a sikeres festő, a beérkezett mester a szemében, tisztelet­tel és elismeréssel beszélt képeiről. Később megtudtam, hogy Perrey az Iparművé­szeti Főiskola növendéke volt 1911-től 1916-ig. A Ráth-féle ösztöndíjat 1912- 13-ban nyerte el, ami tehet­ségét bizonyítja. Jól emlékezem egy nagy­méretű karikatúrarajzára, mely a jeles színművészt, öregen, a Nemzeti Színház nyugdíjasát, Szathmáiy La­jost portretírozta. A negyve­nes évek elején egy szent­endrei városképét (ezer pen­gőért) a Műcsarnokban meg­vásárolták; ebből az időből van egy felöltős-kalapos önarcképe, olajfestmény, mely igencsak megviselt ál­lapotban a családja tulajdo­na. Tehetséges művész, jó rajzoló, grafikusi erények­kel felvértezett „szentendrei festő” volt, aki télen-nyáron itt alkotott, hivatali munká­ját szorgalommal végezve — a városban élt, mint jó szándékú polgár. Az 1930-as években várostársa volt még az állandó lakosok­ként itt tevékenykedő Ónodi Béla, Ilosvai Varga István, Bánáti Sverák József, Deli Antal és Szamosi Soós Vil­mos szobrászművész. Műve­iből 1971-ben a Műegyetem klubja, majd 1973-ban a Mini Goli Galéria rendezett kamarakiállítást. A jelentős festőművész, érdekes egyéni alkotásai megérdemelnék, hogy a hi­vatalos helytörténészek, esz­téták figyelme ráterelődjön. Talán az sem lehetetlen öt­let, melyet tisztelettel javaso­lok Szentendre hivatalnokai­nak, hogy egy névtelen ut­cát — a centenárium alkal­mából — a festőről nevezze­nek el ízbégen. Szánthó Imre (Szentendre) A zene világából Fiatal karmester, a 28 éves Sebastian Lang-Lessing bravúros beugrása mentette meg nemrég Verdi „Rigoletto” című ope­rája új betanulással színpadra állított változatának első elő­adását a hamburgi Állami Operaházban. Tizenkét nappal az előadás előtt ugyanis Roberto Abbado váratlanul megszakí­totta a próbákat és elutazott a városból. Lang-Lessing jelen­leg a berlini Deutsche Oper karnagya. Érdekessége volt még a hamburgi előadásnak, hogy a Gildát éneklő koreai kolora- túrszoprán, Hellen Kwon ezúttal első ízben énekelt Verdi- operát és azon nyomban belopta magát a közönség szívébe. * * A Rajna menti Deutsche Oper háromhetes vendégszereplést kezdett október 23-án Japánban. A kosztümöket és a kulisszá­kat 9 konténerben szállították a szigetországba. Az énekesek, köztük René Kollo, mellett 132 muzsikus és 34 statiszta uta­zott az együttessel. Műsoron szerepel többek közt Wagner „Lohengrin”-je és Mozart „Varázsfuvolá"-ja. * * * Richard Wagner tetralógiájának nagy sikerű előadásával ki­válóan rajtolt az idei évadban a frankfurti operaház. A közön­ség a négy estén át lelkesen ünnepelte a zenekart és az éneke­seket egyaránt. (Művészeti vezető az opera intendánsa, Sylvain Camberling volt, az operákat rendezte és a díszlete­ket tervezte Herbert Wernicke.) A tetralógia cselekménye mindvégig egy lebujszerű filmstúdióban játszódik, amelynek ablakai mögött fölsejlik az Alpokat jelképező hegyoldal lábá­nál fekvő fenyőerdő, benne az istenek görög légkört árasztó templomával. Vegyes érzelmekkel fogadta a közönség azt a megoldást is, hogy a tetralógia „menet közben” életüket vesz­tett szereplői egészen az Istenek alkonyának utolsó akkordjai­ig holtan fekszenek a színpadon — mintegy drámaian érzé­keltetve, hogy milyen árat kell az embernek fizetnie hatalo­mért és aranyért. * * * Tetszéssel fogadta a Drezda melletti Hellerau Festspielhaus közönsége Csie Si kínai zeneszerző első operájának, az „Apa­gyilkosság” -nak ősbemutatóját, amelyre a kortárs zene 8. drezdai napjai rendezvényeinek keretében került sor. Az 1974 óta Bécsben élő kínai zeneszerző Arnolt Bronnen (1895—1959) hasonló nevű, 1922-ben először bemutatott színpadi művére komponálta operáját. A tajpeji születésű ze­neszerző eddig kamara- és balettmuzsikát, dalokat és nagyze­nekari műveket komponált. Első operájának témájául azért választotta Bronnen színművét, mert az abban megjelenített nemzedéki konfliktus a családban mindennapi és időtálló té­ma. A Átadták a Neufeld Anna-díjakat Vác vonzásában (II.) Ünnepi esemény helyszíne volt a hét végén Vácott a Bartók Béla Zeneiskola nagyterme: Bartos Ferenc pol­gármester — amiről lapunk már beszámolt — átadta a Hincz Gyula festőművész alapította Neufeld Anna váro­si művészeti alapítvány ez évi díjait. * * * A Magyar Albert Schweitzer Társaság Gergely Ferenc orgo­naművész nyolcvanadik születésnapja alkalmából ünnepi hangversenyt rendezett október 23-án az Óbudai Főplébánia Templomban. Az esten a társaság díszoklevelet nyújtott át a művésznek. A koncerten az ünnepelt és volt tanítványai Bach, Böhm, Liszt és Toumemire műveiből adtak elő. * * * Zenés kazetta jelent meg nemrég Veresegyházon a helyi Er­kel Ferenc ifjúsági kamarazenekar, a Cantemus kórus, vala­mint a Fabriczius József ének-zene tagozatos általános isko­la diákjainak előadásában. Közreműködnek: Bata Mária (ének), Balogh Ferenc és Ella Beatrix (fuvola), Kiss Zsuzsan­na és Necz Rita (hegedűn), Gyurjács Ottó Gáborné (orgo­na). Vezényel: Kovács Katalin, Spera Ágnes és Vadász Ág­nes. A felvételek többek közt Bárdos-, Vivaldi-, Csajkovszkij-, Mozart-darabokat tartalmaznak. A kazetta a veresegyházi kulturális alapítvány támogatásával látott nap­világot — megvásárolható a megye egyházi pénztárosainál és a helyi művelődési házban. Magyar tanszék a belgrádi egyetemen — A Nógrád megyei Tol­mácson születtem, mostani lakhelyemre, Vácra tíz évvel ezelőtt, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem el­végzése után kerültem — nyilatkozta lapunknak az öt díjazott egyike, Zomborka Márta etnográfus, a helyi Tragor Ignác Múzeum igaz­gatója. — Néprajzosként jöt­tem a városba, de amióta a múzeum élén állok, a szak­mai munka fokozatosan hát­térbe szorul az életemben — tette hozzá, megemlítve: a muzeológusok, néprajzosok munkája a kulturális élet sok más területén tevékenykedő­kéhez hasonlóan, sajnálato­san csekély megbecsülésnek örvend. — A múzeum költözés előtt áll, tovább növelve ez­zel az Ön amúgy sem kis ter­heit — teszem hozzá. — Nem panaszkodom — folytatja Zomborka Márta —, mert a költözés gondja a múzeum jelenlegi rendkívül mostoha körülményei miatt kellemes terhet jelent szá­momra. — Említette, hogy szak­mai munkára, azaz kutatás­ra alig jut ideje. Mégis, mi fér bele az erre rendelkezésé­re álló időbe? — Jelenleg a valamikori Hont megye néprajzának évek óta tartó s várhatóan még hosszú ideig elhúzódó feltárásán, rendszerezésén dolgozom egy nagy- kutató- csoport tagjaként. * — Budapesten születtem 1944-ben, Vácott 1968-tól a Zeneakadémia tanárképző ta­gozatán folytatott tanulmá­nyaim befejezése, a zeneta­nári diplomám megszerzése óta élek — mondta Abra- hám Balázs, a helyi Bartók Béla Zeneiskola tanára, a Váci Fúvósegyüttes karna­gya. — A fúvósegyüttesnek mintegy három, három és fél órás, indulókból, polkákból, musicaldarabok feldolgozá­saiból álló repertoárja van. Rendszeres közreműködői vagyunk a városban rende­zett különböző ünnepségek­nek, s bemutatókon, orszá­gos vagy megyei szintű fesz­tiválokon is rendszeresen részt veszünk. Mindez szá­mos sikerélménnyel ajándé­kozott már meg bennünket, s a város is megbecsüli mun­kánkat. r 2. Templomépítők Székelyföldön Magyar egyházi építé­szet a Székelyföldön cím­mel az Erdélyi Szövet­ség és a Népművészeti Baráti Kör diavetítéses előadást rendez a KDNP Nagy Jenő utcai székhá­zában holnap délután 6 órakor. Megnyitja Varga László alelnök, beveze­tőt mond Makovecz Imre építész: ezt Sebestyén Jó­zsef diavetítéses előadá­sa követi — közreműkö­dik Budai Ilona és Sellei Zoltán. Ungvári tárlat A Kárpátaljai Szépművé­szeti Múzeum és a Mis­kolci Városi Galéria gra­fikai tárlatot nyitott Ung- váron magyarországi gra­fikusművészek díjazott munkáiból. Ennek előz­ményeként tavasszal Miskolc látta vendégül a kárpátaljai festőnagysá­gok (Boksay József és Erdélyi Béla) munkáiból válogatott anyagot. A mostani tárlaton szerep­lő munkák megvásárol­hatók. A belgrádi egyetem bölcsésze­ti karán a napokban magyar nyelvű tanszék nyílt. Vezető­je, dr. Milán Bábics ismert író és műfordító elmondta, hogy a hallgatók a magyart mint idegen nyelvet fogják tanulni, hiszen- — megfogalmazása szerint — Szerbia gazdaságá­nak és államközi kapcsolatai­nak szüksége van olyan ma­gyarul tudó szerb szakembe­rekre, akik tolmácsként, fordí­tóként segíthetik a magyaror­szági cégekkel és intézmé­nyekkel való együttműködést Értesülésünk szerint már a megnyitó napján öt fővárosi fiatal fejezte ki óhaját, hogy megfelelő szintű magyar nyelvtudásra szeretne szert tenni. A tanszék működését egyébként elsősorban megfe­lelő tanárokkal és szakiroda- lommal az újvidéki egyetem bölcsészeti karának magyar tanszéke is segíteni fogja. Az utóbbi intézmény vezetői örömmel vették tudomásul a belgrádi „kistestvér” létrejöt­tét, és hangoztatták, hogy a két tanintézmény semmikép­pen sem lesz egymás vetély- társa. B. M. Zomborka Márta etnográfus, múzeumigazgató a Neu- feld Anna-díj átadásakor Krekács Róbert felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents