Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-04 / 232. szám
±L MEGYEI XXXVIII. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM Ára: 17,50 forint 1994. OKTÓBER 4., KEDD A világból • • Önkormányzati Barokkromis kiüldözünk választás napok Sugár András írása ezüstvasárnap? Hatvanban (2. oldal) (3. oldal) (6. oldal) Kétmilliós bírság az összevont közúti ellenőrzésen Az élet fontosabb a határoknál Három megye rendőrei fogtak össze annak érdekében, hogy kevesebb legyen a közlekedési baleset az utakon. Tegnap a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon Bács-Kiskun, Csongrád és Pest megye rendőrei számoltak be közös közlekedési akcióikról. Bevezetőben Nagy Károly alezredes, a Pest megyei rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese ismertette az együttműködés előzményeit. Az elmúlt két esztendő statisztikai adatait elemezve, nem következett be olyan mértékű javulás, mint .amilyet szerettek volna. A KRESZ módosításának köszönhetően kedvező változások történtek, de később ez a hatás csökkent. A legsúlyosabb műszaki hiányosságok esetén sajnos búcsút kell venni a rendszámtáb(Folytatás az 5. oldalon) látói «* Talum Attila felvétele T Balkanizálódó demokrácia ? Beszélgetés Kónya Imre helyettes frakcióvezetővel Az elmúlt évek egyik legnagyobb belpolitikai botrányának lehettünk tanúi pénteken. A kormánykoalíció által előterjesztett önkormányzati törvénymódosításról való szavazást megelőzően a négy ellenzéki párt tiltakozása jeléül kivonult az ülésteremből. Kónya Imrét, a Magyar Demokrata Fórum helyettes frakcióvezetőjét mindenekelőtt e kivonulás okairól kérdeztük. A Valutaalap „lehűtené” a gazdaságot A Madridban tartózkodó magyar pénzügyi delegáció célja, hogy megalapozza a jövőbeni konkrét tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal, illetve a Világbankkal — hangsúlyozta tegnap a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Bőd Péter Ákos a nemzetközi pénzintézetek madridi közgyűlése alkalmából nyilatkozott. Mint elmondta, áttörés vagy megállapodás már csak azért sem várható a mostani tárgyalásokon, mert azokhoz hiányzik a konkrét alap; a kormány hároméves gazdasági programja. Ennélfogva- az IMF számára még nem világos a magyar gazdaság helyzete, a folyamatok megítélése nem egyértelmű. Az IMF által már többször hangoztatott igény, a költségvetési hiány mérséklése kapcsán a jegybank elnöke kifejtette: a deficitnek a GDP 3 százalékára való lefaragása 1995- ben elképzelhetetlen. Ez olyan fokú „lehűtését” jelentené a gazdaságnak, amely gyakorlatilag nem lehetséges. Egy hároméves program végén a 3 százalékos határ már elképzelhető — egy pótköltségvetésben azonban ilyen érték nem jöhet szóba. — Először is szeretném leszögezni, hogy a kivonulás és a parlamenti munka bojkottálása a tiltakozásnak a módszere, amely csak abban az esetben alkalmazható felelősséggel, ha a demokrácia valóban súlyos veszélyben van, és ez a veszély más módon nem hárítható el. — Az Antall-kormány alatt is történtek kivonulások. — Az emlékezetes Je- szenszky-beszéddel, illetve a trianoni megemlékezéssel kapcsolatos kivonulások esetében merőben másról' volt szó. A kormánykoalíció ezúttal saját parlamenti többségének a birtokában, közvetlenül az önkormányzati választások előtt, egy olyan választójogi törvény- módosítást szavazott meg, ami egyoldalú kormányzati akaratérvényesítést jelent az ellenzék tiltakozása dacára. A kormányzati lépés formálisan törvényes, ám homlokegyenest ellenkezik az 1989 óta hagyománnyá vált íratlan szabállyal, amely úgy szól, hogy a demokratikus alapintézményeket, az alkotmányt csakis széles politikai egyetértéssel, tehát nem egyoldalú kormányzati akarattal változtatjuk meg. Ez mindenekelőtt a választójogra vonatkozik, a választások előtti időszakban pedig végképp abszurd az ellenzék által elfogadhatatlan módosítás. Most, amikor az 1989-eshez mérhető túlerő alakult ki a kormányzati oldalon — bár nem vitatom, hogy demokratikus módon —, érthetetlenül elutasítják azt a demokratikus megoldást, amit 1989-ben, kizárólagos hatalmuk mellett is — bár nem könnyen — elfogadtak. — Pedig azt hihetnénk, hogy az MSZP-nek, mint az egykori MSZMP utódpártjának, más pártoknál nagyobb szüksége van az említett demokratikus hagyományok tiszteletben tartására. — Az ember valóban ezt gondolná. Azonban a szocialista párton belül erős az érdekérvényesítő akarat. Ez részben azzal magyarázható, hogy a meglehetősen nagy létszámú frakciójuk skizofrén helyzetben van. Ugyanis az egyedüli kormányzáshoz elég erősek lennének, ám a szabaddemokratákkal létrehozott koalíció sok szempontból megköti a kezüket. (Folytatás a 3. oldalon) Nyílt levél az országgyűlési képviselőkhöz Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tudjuk, hogy az országgyűlési képviselőkre most nagyon nagy tömegű szöveg zúdul, mégis arra kérjük Önt: Legyen szíves soron kívül figyelmet szentelni a „Világkiállítást a magyarságnak!”című állásfoglalásunknak, mert nézetünk szerint az Országgyűlésben most nem egyszerűen egy napirendi pont, hanem a magyar jövő minősége, a további fejlődés üteme, lendülete és karaktere, vagyis a fő dolog sorsa dőlhet el, amelyhez képest a mégoly fontos országos ügyek is később másod- és harmadrendűiknek fognak mutatkozni. , Arról van szó, hogy —fölemeljük-e a nemzet szívét, — hívjuk-e országépítésre, — testvériesülésre más népekkel, — küzdelemre „egy jobb világért”, avagy a maradék életkedvét, lelkesedését, alkotó- készségét is gondosan leromboljuk, érthetetlenül másoknak dobva oda („egy tál lencséért”vagy anélkül is) a világkiállítás megrendezésének számunkra fölkínált „elsőszülöttségi jogát”. A nemzet semmivel nem igazolható és menthető' durva arculcsapása lenne ez egy olyan kivételes, soha vissza nem térő történelmi pillanatban, amikor államisága 1100. évfordulóját, ha szegényen is, de emelt fővel, jó lélekkel ünnepelhetné meg, együtt a világ népeivel. Hinni szeretnénk, hogy egy ilyen időzített és aljas arculcsapáshoz nem fog segédkezni egy szabadon választott magyar Országgyűlés! Az expó elutasítása — a lekaszabolt országos ál- mok-tervek, félbemaradt építkezések, az elmaradó jelentős idegenforgalmi haszon és a magyar állam ellen máris kilátásba helyezett botrányos nemzetközi perek várható következményeivel — valósággal az égre kiált, mert olyan iszonyatos méretű anyagi és erkölcsi károkat okozna az országnak, amit semmilyen pénzösszegben nem lehet kifejezni. Ezért tisztelettel arra kérjük Önt, hogy szavazzon az expóra, és ne szavazza meg az expó lemondását. Magyar Szellemi Védegylet Mi lesz az egyházi oktatással? A képviselő kételyei Aggódunk, sokan aggódnak az utóbbi hetekben, hónapokban a hazai iskolarendszerért. Különösen annak az elmúlt négy esztendőben megteremtett sokszínűségéért, melyben ugyanúgy helye volt az állami, a magán, az alapítványi és az egyházi iskoláknak. Újabban több olyan megjegyzés is elhangzott a kormány tagjai részéről, melyek álapján többen az utolsóként említett intézménytípus jövőjét látják kétségesnek. Kovács Kálmán kereszténydemokrata képviselő, aki korábbi munkahelyét, a Dél-magyarországi Tankerületi Oktatási Központot négy évre szóló fizetés nélküli szabadságra cserélte fel, a napokban egy parlamenti interpellációval fordult a szaktárca miniszteréhez. Ma — az előzetes napirend szerint — újabb kérdést intéz az illetékesekhez. A képviselő beszélgetésünk elején leszögezte: eddigi munkája, s a sokszínű hazai iskolarendszer iránti kitartó elkötelezettsége a garancia arra, hogy az elkövetkező években következetesen számon fogja kérni a kormánytól a hazai nemzeti oktatás elmúlt években kialakított formáit, az egyházi iskoláknak jogszerűen járó állami támogatást. (Folytatás a 4. oldalon)