Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-24 / 249. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. OKTÓBER 24., HÉTFŐ Átadták a Rendületlenül díjakat A nemzet egységes erőként lépett fel Az 1956-os forradalom és szabadságharc előrendez- vényeként pénteken este a Magyar Szellemi Védegylet Budapesten, a Szabadság téri református gyülekezet templomában ünnepi megemlékezést tartott. Itt adták át az idei Rendületlenül-díjakat szellemi életünk több kiemelkedő' személyiségének. A kulturális műsorral gazdagított est első szónokaként Tőkés László Király-hágó melléki református püspök emlékezett meg a forradalomról. Egyebek között elmondta, hogy az erdélyi magyarság az anyanemzettel együtt lélegzett azokban a történelmi napokban. A szabadság kivívását követő rövid idő ujjongását azonban ott is felváltotta a megtorlás, aminek pontos számbavétele nem történt meg. Ezt követően Hegedűs Lóránt püspök, a református egyház zsinatának lel- készi elnöke szólt a zsúfolásig megtelt templom hallgatóságához. Személyes emlékein keresztül rámutatott arra, hogy forradalmunk a szeretet forradalma volt, hiszen rövid idejét a testvériség jelszavának megtartása jellemezte, a nemzet egységes erőként lépett fel. A betört üvegű kirakatok mögé tolvaj kezek nem nyúltak. A jelenről szólva drámaian emlékeztetett a nemzet fogyatkozására. Ha a mai tendenciák folytatódnak, néhány rövid évtized múltán többmilliós népességfogyással kell számolnunk — figyelmeztetett. A csüggedéssel szemben a népben-nemzet- ben való gondolkodásra, a nemzeti erőknek — egy szélsőségektől mentes minimum elfogadása mentén való — összefogására szólított fel. A püspöki beszédet követően a szellemi védegylet képviselője felolvasta a Világbanknak címzett levelüket, melyben az 1956-os forradalom jelentőségére és az ország mára bekövetkezett gazdasági ellehetetlenülésére utalva a magyar államadósság eltörlését kéri. A megemlékezés záró eseményeként adták át a Rendületlenül díszokleveleket, posztumusz Ratkó József özvegyének, illetve András sy Kurta János szobrászművésznek, Benedek István professzornak, lapunk rendszeres publicistájának, Bíró Zoltán politológusnak, Csúcs Lászlónak, a Magyar Rádió volt alelnökének és Réti Miklós ceglédi főorvosnak, volt országgyűlési képviselőnek. N. Zs. A szervezés kudarca Elszomorító érdektelenség jellemezte a tegnapi ócsai ünnepséget, az ön- kormányzat, az egyházak, az intézmények és szervezetek képviselőin kívül alig néhányan jöttek el a turulmadaras hősi emlékműhöz. Érdektelenség, óvatosság? A megkérdezettek kitérő választ adtak, a betakarításra hivatkoztak, vagy arra, hogy ez alkalommal az önkormányzat nem hívott meg egy olyan neves személyiséget vendégnek, akire a lakosság jobban odafigyel, mint egy helyi szónokra. Búza Attila polgár- mester Tóth Péter Domonkos helyi plébánost kérte fel az ünnepi beszéd megtartására, amire még nem volt példa a községben (de még a térségben sem). Valaki joggal meg is jegyezte: tavaly, tavalyelőtt még tülekedtek volna a helyi politikusok az effajta szereplésekért... Sajnos nemcsak politikusokból, de tanárból is alig láthattunk néhányat, s az irodalmi összeállításban részt vevő bolyais diákokon kívül a fiatalság-diákság „teljes létszámmal” hiányzott. — Miért önt kérték fel? — kérdeztem Domonkos atyától, aki a rá jellemző fanyarkás derűvel mondta: — Megvallom, váratlanul ért a megtiszteltetés, nem vagyok ilyen irányban „elkényeztetve”. És ez nemcsak a közszereplésre érvényes. Az iskolákban, ahová hittant tanítani járok, ma is megtűrtnek érzem magamat, több apró jellel is tudomásomra hozzák, hogy én nem tartozom a tantestülethez. Domonkos atyát csak a felkérés érte váratlanul, ám annál felkészültebben állt ki a kisszámú hallgatóság elé. M. Gy. O. Dolgozzunk együtt! Leányfalun szombaton az ünnepség szónoka Mi- akich Gábor országgyűlési képviselő (MSZP) volt, aki már gyermekként tanúja lehetett az ’56-os eseményeknek. Beszédében arra kérte a megjelenteket, ez a nap legyen a csöndes és tiszteletteljes megemlékezésé. — Habár az elmúlt években többször megtettem már a magam és társaim nevében, most megismétlem a bocsánatkérést azért, amit az elődpártunk a magyar nemzettel szemben elkövetett. De egyszer s mindenkorra dolgozzunk együtt, cselekedjünk, s tegyünk valamit, hogy változzék a sorsunk — mondotta Miakich Gábor. (d. cs.) Fáklyás felvonulás indult szombaton a Műegyetemről a Bazilikához Erdősi Agnes felvétele Nem történt megbékélés yAz 1956-os forrada- y^L'l lom és szabadság- harc eredményes Afejfe./- küzdelem volt — mondta szombaton a váci — Távolról sem történt még meg az országban a rég várt történelmi megbékélés — jelentette ki a szónok. — Nem történt, s mindaddig nem is történhet meg, amíg legalább egyvalaki az erre illetékesek közül fel nem áll, s ország-világ előtt bocsánatot nem kér. Az ország népének ugyanakkor immáron egységesen előre, a jövőbe kell tekintenie. Az ünnepi beszéd után a Nefeld Anna városi művészeti díjat Makiári József karnagy, a Vox Humana kórus vezetője, Zomborka Márta etnográfus, a váci Tra- gor Ignác Múzeum igazgatója, Markó Erzsébet festőművész, Abrahám Balázs zenetanár, a Váci Fúvószenekar karnagya és Gaál József festő- és grafikusművész vehette át. Ezután a résztvevők a Madách Imre Gimnázium falán lévő Brusznyai Árpád táblához vonultak, tisztelegve az 1957-ben kivégzett forradalmár emléke előtt. R. Z. (Krekács Róbert felvételén Manninger Gábor az MDF és a KDNP közös polgármester-jelöltje koszorúz) Tanítványát gyászolta Harminc férfitorokból csendült fel a Himnusz, majd mind többen csatlakoztak a Petőfi kórushoz. A péceli hősi emlékműhöz közel félezren jöttek el péntek este, ’56 évfordulóján megemlékezni. Cser László nyugdíjas tanár 38 évvel ezelőtt is itt állt a téren. 1956. október 29-én ő szólt a péceliekhez a helyi forradalmi bizottság felkérésére. — Pécel is örömmámorban úszott, de véres atrocitásokra, fegyveres összecsapásokra nem került sor — idézte az eseményeket. — Két áldozatunk mégis volt, akiknek az életét egy szovjet tank eltévedt lövedéke oltotta ki november 4-én. Házastársak voltak, nem sokkal előtte esküdtek. A férjet Fekete Bélának, az asszonyt Skultéti Piroskának hívták. Piroska a tanítványom volt, az ő halála különösen megrázott — tette hozzá Cser László, akit 1950-ben száműztek a tanügyből, mert nem írta alá azt a nyilatkozatot, melyben Mind- szenty bíborost „megbélyegezte” a péceli lakosság. Évekig kétkezi, paraszti munkára kényszerült, s csak a Nagy Imre-korszak- ban térhetett vissza a katedrára. Cser László beszédéből mellőzte a pátoszt, úgy szólt a hallgatósághoz, mint sok-sok éven át az óráin, a tanulók előtt. Lényegre törően, felelősséggel. Félezer ember lehetett részese egy rendhagyó történelemórának Pécelen. A megemlékezést díszpolgáravatás követte. (matula) Eltűnni látszó lehetőség Tekintve, hogy lélekszáma drámaian fogyatkozik, a magyarság végveszélyben van, ám erről az ország mostani irányítói nem hajlandók tudomást venni. Idegen érdekeket szolgálnak — hangzott el tegnap a lerombolt Regnum Mari- annw-templom helyén álló emlékműnél, a Magyar Igazság és Élet Pártja, valamint a Magyar Út Körök Mozgalom nemzeti ünnepünk tiszteletére rendezett közös megemlékezésén. — Ha az ’56-os forradalom nem bukik el, hanem győz, s ezzel a diktatúrát elsöpörve megteremtődik a szabad országépítés alap- feltétele, a függetlenség, és a nemzet világraszóló teljesítményre lett volna képes — jelentette ki a több ezer résztvevő előtt Csurka István, a MIÉP elnöke. — Ez a lehetőség 1989-ben, a rendszerváltozás, vagy másképp a csendes forradalom évében újra felcsillant, ám ma isAz ünnepség résztvevői mét eltűnni látszik: az országgyűlési választások eredményeként csendes ellenforradalom kezdődött -— tette hozzá. Megemlítette továbbá: ha a magyarság jövőjéért felelősséget érző, látszólag kisebbségben lévő emberek végre ösz- szefognának, meg lehetne teremteni a MIÉP álmát, a nemzetépítő magyar államot. A megemlékezésen jeErdősi Agnes felvétele len volt, és felszólalt Szabó János, az FKGP és a MIÉP közös budapesti főpolgármester-jelöltje is, aki felkérte a résztvevőket: más lehetőség nem lévén ennek terjesztésére, vigyék hírül a városban, hogy a közelgő önkormányzati választásokon ösz- szefogással jó esély van a keresztény-nemzeti erők győzelmére. (r. z.) Bartók Béla Zeneiskolában rendezett megemlékezésen Fónay Jenő, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnöke.
