Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-24 / 249. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. OKTÓBER 24., HÉTFŐ Átadták a Rendületlenül díjakat A nemzet egységes erőként lépett fel Az 1956-os forradalom és szabadságharc előrendez- vényeként pénteken este a Magyar Szellemi Védegy­let Budapesten, a Szabadság téri református gyüleke­zet templomában ünnepi megemlékezést tartott. Itt adták át az idei Rendületlenül-díjakat szellemi éle­tünk több kiemelkedő' személyiségének. A kulturális műsorral gazdagított est első szóno­kaként Tőkés László Ki­rály-hágó melléki reformá­tus püspök emlékezett meg a forradalomról. Egyebek között elmondta, hogy az erdélyi magyar­ság az anyanemzettel együtt lélegzett azokban a történelmi napokban. A szabadság kivívását köve­tő rövid idő ujjongását azonban ott is felváltotta a megtorlás, aminek pontos számbavétele nem történt meg. Ezt követően Hegedűs Lóránt püspök, a reformá­tus egyház zsinatának lel- készi elnöke szólt a zsúfo­lásig megtelt templom hall­gatóságához. Személyes emlékein keresztül rámuta­tott arra, hogy forradal­munk a szeretet forradal­ma volt, hiszen rövid ide­jét a testvériség jelszavá­nak megtartása jellemezte, a nemzet egységes erőként lépett fel. A betört üvegű kirakatok mögé tolvaj ke­zek nem nyúltak. A jelen­ről szólva drámaian emlé­keztetett a nemzet fogyat­kozására. Ha a mai tenden­ciák folytatódnak, néhány rövid évtized múltán több­milliós népességfogyással kell számolnunk — figyel­meztetett. A csüggedéssel szemben a népben-nemzet- ben való gondolkodásra, a nemzeti erőknek — egy szélsőségektől mentes mi­nimum elfogadása mentén való — összefogására szó­lított fel. A püspöki beszédet kö­vetően a szellemi védegy­let képviselője felolvasta a Világbanknak címzett levelüket, melyben az 1956-os forradalom jelen­tőségére és az ország mára bekövetkezett gazda­sági ellehetetlenülésére utalva a magyar állam­adósság eltörlését kéri. A megemlékezés záró eseményeként adták át a Rendületlenül díszokleve­leket, posztumusz Ratkó József özvegyének, illetve András sy Kurta János szobrászművésznek, Bene­dek István professzornak, lapunk rendszeres publicis­tájának, Bíró Zoltán polito­lógusnak, Csúcs László­nak, a Magyar Rádió volt alelnökének és Réti Mik­lós ceglédi főorvosnak, volt országgyűlési képvise­lőnek. N. Zs. A szervezés kudarca Elszomorító érdektelen­ség jellemezte a tegnapi ócsai ünnepséget, az ön- kormányzat, az egyházak, az intézmények és szerve­zetek képviselőin kívül alig néhányan jöttek el a turulmadaras hősi emlék­műhöz. Érdektelenség, óvatosság? A megkérde­zettek kitérő választ ad­tak, a betakarításra hivat­koztak, vagy arra, hogy ez alkalommal az önkor­mányzat nem hívott meg egy olyan neves személyi­séget vendégnek, akire a lakosság jobban odafi­gyel, mint egy helyi szó­nokra. Búza Attila polgár- mester Tóth Péter Domon­kos helyi plébánost kérte fel az ünnepi beszéd meg­tartására, amire még nem volt példa a községben (de még a térségben sem). Valaki joggal meg is je­gyezte: tavaly, tavalyelőtt még tülekedtek volna a he­lyi politikusok az effajta szereplésekért... Sajnos nemcsak politikusokból, de tanárból is alig láthat­tunk néhányat, s az irodal­mi összeállításban részt vevő bolyais diákokon kí­vül a fiatalság-diákság „teljes létszámmal” hiány­zott. — Miért önt kérték fel? — kérdeztem Domonkos atyától, aki a rá jellemző fanyarkás derűvel mond­ta: — Megvallom, váratla­nul ért a megtiszteltetés, nem vagyok ilyen irány­ban „elkényeztetve”. És ez nemcsak a közszerep­lésre érvényes. Az iskolák­ban, ahová hittant tanítani járok, ma is megtűrtnek ér­zem magamat, több apró jellel is tudomásomra hoz­zák, hogy én nem tarto­zom a tantestülethez. Domonkos atyát csak a felkérés érte váratlanul, ám annál felkészültebben állt ki a kisszámú hallgató­ság elé. M. Gy. O. Dolgozzunk együtt! Leányfalun szombaton az ünnepség szónoka Mi- akich Gábor országgyű­lési képviselő (MSZP) volt, aki már gyermek­ként tanúja lehetett az ’56-os eseményeknek. Beszédében arra kérte a megjelenteket, ez a nap legyen a csöndes és tisz­teletteljes megemlékezé­sé. — Habár az elmúlt években többször megtet­tem már a magam és tár­saim nevében, most meg­ismétlem a bocsánatké­rést azért, amit az előd­pártunk a magyar nemzet­tel szemben elkövetett. De egyszer s mindenkor­ra dolgozzunk együtt, cselekedjünk, s tegyünk valamit, hogy változzék a sorsunk — mondotta Miakich Gábor. (d. cs.) Fáklyás felvonulás indult szombaton a Műegyetemről a Bazilikához Erdősi Agnes felvétele Nem történt megbékélés yAz 1956-os forrada- y^L'l lom és szabadság- harc eredményes Afejfe./- küzdelem volt — mondta szombaton a váci — Távolról sem történt még meg az országban a rég várt történelmi megbékélés — jelentette ki a szónok. — Nem történt, s mindaddig nem is történhet meg, amíg legalább egyvalaki az erre il­letékesek közül fel nem áll, s ország-világ előtt bocsánatot nem kér. Az ország népének ugyanakkor immáron egysé­gesen előre, a jövőbe kell te­kintenie. Az ünnepi beszéd után a Nefeld Anna városi művészeti díjat Makiári Jó­zsef karnagy, a Vox Humana kórus vezetője, Zomborka Márta etnográfus, a váci Tra- gor Ignác Múzeum igazgató­ja, Markó Erzsébet festőmű­vész, Abrahám Balázs zene­tanár, a Váci Fúvószenekar karnagya és Gaál József fes­tő- és grafikusművész vehet­te át. Ezután a résztvevők a Madách Imre Gimnázium fa­lán lévő Brusznyai Árpád táblához vonultak, tiszteleg­ve az 1957-ben kivégzett for­radalmár emléke előtt. R. Z. (Krekács Róbert felvételén Manninger Gábor az MDF és a KDNP közös polgár­mester-jelöltje koszorúz) Tanítványát gyászolta Harminc férfitorokból csen­dült fel a Himnusz, majd mind többen csatlakoztak a Petőfi kórushoz. A péceli hősi emlékműhöz közel fél­ezren jöttek el péntek este, ’56 évfordulóján megemlé­kezni. Cser László nyugdíjas ta­nár 38 évvel ezelőtt is itt állt a téren. 1956. október 29-én ő szólt a péceliekhez a helyi forradalmi bizottság felkérésére. — Pécel is örömmámor­ban úszott, de véres atroci­tásokra, fegyveres össze­csapásokra nem került sor — idézte az eseményeket. — Két áldozatunk mégis volt, akiknek az életét egy szovjet tank eltévedt löve­déke oltotta ki november 4-én. Házastársak voltak, nem sokkal előtte esküd­tek. A férjet Fekete Bélá­nak, az asszonyt Skultéti Piroskának hívták. Piroska a tanítványom volt, az ő halála különösen megrá­zott — tette hozzá Cser László, akit 1950-ben száműztek a tanügyből, mert nem írta alá azt a nyi­latkozatot, melyben Mind- szenty bíborost „megbélye­gezte” a péceli lakosság. Évekig kétkezi, paraszti munkára kényszerült, s csak a Nagy Imre-korszak- ban térhetett vissza a kated­rára. Cser László beszédéből mellőzte a pátoszt, úgy szólt a hallgatósághoz, mint sok-sok éven át az óráin, a tanulók előtt. Lé­nyegre törően, felelősség­gel. Félezer ember lehetett részese egy rendhagyó tör­ténelemórának Pécelen. A megemlékezést dísz­polgáravatás követte. (matula) Eltűnni látszó lehetőség Tekintve, hogy lélekszáma drámaian fogyatkozik, a magyarság végveszélyben van, ám erről az ország mostani irányítói nem haj­landók tudomást venni. Idegen érdekeket szolgál­nak — hangzott el tegnap a lerombolt Regnum Mari- annw-templom helyén álló emlékműnél, a Magyar Igazság és Élet Pártja, vala­mint a Magyar Út Körök Mozgalom nemzeti ünne­pünk tiszteletére rendezett közös megemlékezésén. — Ha az ’56-os forrada­lom nem bukik el, hanem győz, s ezzel a diktatúrát elsöpörve megteremtődik a szabad országépítés alap- feltétele, a függetlenség, és a nemzet világraszóló teljesítményre lett volna képes — jelentette ki a több ezer résztvevő előtt Csurka István, a MIÉP el­nöke. — Ez a lehetőség 1989-ben, a rendszerválto­zás, vagy másképp a csen­des forradalom évében újra felcsillant, ám ma is­Az ünnepség résztvevői mét eltűnni látszik: az or­szággyűlési választások eredményeként csendes el­lenforradalom kezdődött -— tette hozzá. Megemlítet­te továbbá: ha a magyar­ság jövőjéért felelősséget érző, látszólag kisebbség­ben lévő emberek végre ösz- szefognának, meg lehetne teremteni a MIÉP álmát, a nemzetépítő magyar álla­mot. A megemlékezésen je­Erdősi Agnes felvétele len volt, és felszólalt Sza­bó János, az FKGP és a MIÉP közös budapesti fő­polgármester-jelöltje is, aki felkérte a résztvevő­ket: más lehetőség nem lé­vén ennek terjesztésére, vi­gyék hírül a városban, hogy a közelgő önkor­mányzati választásokon ösz- szefogással jó esély van a keresztény-nemzeti erők győzelmére. (r. z.) Bartók Béla Zeneiskolában rendezett megemlékezésen Fónay Jenő, a Politikai Fog­lyok Országos Szövetségé­nek elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents