Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-21 / 247. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1994. OKTÓBER 21., PÉNTEK Kormányszóvivői tájékoztató Bősnek nincs jó megoldása A borsodi acélipar működte­tésének lehetőségeit is átte­kintette tegnapi ülésén a kor­mány. A miniszterek tanácskozá­sát követő tájékoztatón Pál László ipari miniszter el­mondta, hogy első lépésként a kormány napokon belül 1,6 milliárd forintot juttat a nemesacélmű vasérc beszer­zésére. A továbbiakban pe­dig vállalja, hogy a vesztesé­gesen működő nagykohó üzemeltetéséhez jövő április 15-ig két lépcsőben biztosít­ja a szükséges pénzt. Idén az év végéig feltétel nélkül, a költségvetés tartalékai terhé­re 1,2 milliárd forintot juttat a nemesacélműnek. A kormány egy másik, az ipari tárca hatáskörébe tarto­zó kérdésben is állást fog­lalt: elfogadta és sürgősség­gel az Országgyűlés elé ter­jeszti a külföldiek magyaror­szági befektetéséről szóló törvény módosítását célzó ja­vaslatot. Pál László ennek kapcsán elmondta, hogy a módosítás a részben vagy egészben külföldi tulajdon­ban lévő társaságok vagyoná­nak pénzben, illetve nem pénzbeni hozzájárulásként szolgáltatott tőkéjét érinti. — Hároméves előkészítő munka után a kormány sür­gős tárgyalást kérve az Or­szággyűlés elé terjeszti a kör­nyezet védelméről szóló tör­vényjavaslatot — tudatta a továbbiakban Baja Ferenc. A környezetvédelmi minisz­ter rámutatott, hogy a hatá­lyos szabályozás csaknem húszéves, s így nem képes ér­vényre juttatni a környezet­védelem érdekeit a megválto­zott társadalmi, politikai, gazdasági viszonyok között. A leendő törvény keretjelle­gű, s az Európai Unió irány­elveinek megfelelően a pasz- szív környezetvédelemmel szemben a megelőzésre épít. Az újságírók érdeklődésé­re a miniszter szót ejtett a Bőssel kapcsolatos kérdések­ről is. Elmondta, hogy a ma­gyar kabinet nem várt és nem is ígért látványos ered­ményeket, hisz az a vélemé­nye, hogy most már nincs jó megoldása a problémának. Több, a földművelésügyi tárcát érintő témakört tekin­tett át tegnapi ülésén a kabi­net. Miként Forró Evelyn szóvivő elmondta, a kor­mány sürgős tárgyalást kér­ve benyújtja a parlamentnek a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény módosítását és kiegészítését célzó javaslatot. Az alapítványokkal és közalapítványokkal kapcsola­tosan a kormány úgy dön­tött, hogy közalapítvánnyá minősíti a Nemzetközi Pető András, A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbsé­gért, az Illyés, a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági, a Te- leky László, a Szabadsághar­cosokért, a Grassalkovich- kastély és a Puskás Tivadar Alapítványt. Polgári engedetlenség A népjóléti, illetve a belügy­miniszter adjon politikai ga­ranciát a gyógyszerészeknek arra, hogy a most elfogádott önkormányzati törvény elle­nére a patikák privatizációjá­nál elsősorban szakmai szempontok fognak érvénye­sülni. Mindezt Szabó Sán­dor, a Magyar Gyógysze­részkamara elnöke mondta tegnapi, kétórás, figyelmezte­tő megmozdulásuk után Egerben. A megmozdulás során, reggel 8-tól 10 óráig csak ügyeleti rendszerben szolgál­ták ki a betegeket a megye gyógyszertáraiban. A Heves Megyei Gyógyszerészkama­ra által szervezett „polgári engedetlenségi megmozdu­lással” a megye önkormány­zatának azon augusztusban hozott döntése ellen tiltakoz­tak a patikusok, amely kez­deményezte a megyei gyógy­szertári központ önkormány­zati részvénytársasággá való alakítását. Vizsgálat a Fidesznél Az Állami Számvevőszék jövő hétfőn vizsgálatot kezd a Fiatal Demokraták Szövetsé­génél. Az ÁSZ-vizsgálat füg­getlen a Népszava szerdai szá­mában „Tényfeltáró dokumen­tumok a Fidesz vállalkozásai­ról” címmel megjelent írástól. A számvevőszék 1993 novem­berében elhatározott, ez évre szóló ellenőrzési tervében fog­laltak szerint kezdi meg ellen­őrzését a Fidesz 1992—93. évi gazdálkodásának törvé­nyességével kapcsolatban. Mindezt Halász Gejza, a számvevőszék illetékes igaz­gatóhelyettese mondotta. Hozzáfűzte: az ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy a párt a működéséhez szabálysze­rűen igénybe vehető fonásokat használt-e fel, a párttörvény­ben előírt gazdálkodó tevékeny­séget folytat-e, és miként tartot­ták be a Fidesznél a számviteli törvény és egyéb jogszabályok előírásait az 1992—93. évi gaz­dálkodás során. A kisgazdák a választásokról Ellenzéki megállapodást akarnak Tegnap az Országgyűlés irodaépületében sajtómegbe­szélést tartott az FKGP parlamenti frakciója, ame­lyen elmondták, hol tartanak jelenleg a párt önkor­mányzati választási előkészületei. Torgyán József pártelnök emlékeztetett rá, hogy az FKGP mintegy kilencven­éves múltra tekint vissza, így hazánk legpatinásabb törté­nelmi pártja, s mint ilyen, arra törekszik, hogy az ellen­zéki erők bázisát képezze. Bu­dapest főpolgármesterének Szabó Jánost jelölik, aki a párt főtitkára, ezenkívül a fő­városban és vidéken is csak­nem mindenütt állítanak jelöl­teket. Szervezeteik teljes önállóságot élveznek a jelöl­tek kiválasztásában, egyedül csak a lehetséges koalíciós partnerek megválasztását sza­bályozzák, ennek értelmében a kisgazda szervezetek csak ellenzéki erőkkel szövetkez­hetnek. Szabó János főtitkár véle­ménye szerint vidéken az el­Amint a tegnapi sajtótá­jékoztatón hallottuk, e té­ren mégis előrelépés várha­tó, többek között ezt kíván­ja elősegíteni a III. Nem­zetközi Természetgyógyá­szati Konferencia, mely­nek zárónapján éppen a nem konvencionális medi­cina helyzetét próbálják majd a jogszabályok, a be­tegbiztosítás, az oktatás és a kutatás oldaláról megvi­lágítani. Szerte a világban a ter­mészetgyógyászatnak két útja lehetséges: vagy alter­natív gyógymóddá válik, vagy a hagyományos orvo­si kezelés kiegészítőjévé. Magyarországon e máso­dik változatot tartják' elfo­gadhatónak, éppen ezért a Létezésünk, megmaradásunk sorskérdés A magyar nép betegségei (Folytatás az 1. oldalról) Ami pedig a határainkon belüli magyar lakosság összlétszámát illeti, az né­hány év stagnálás után 1992 óta folyamatosan csökken — részletezte a fentebb kifejtett gondolatot az elnök. Személyes számí­tását is közölte, mely sze­rint, ha a jelenlegi tenden­cia fennmarad, 2020-ban mindössze 9,5 millió, 2050-ben 8,7 millió ma­gyar él ezen a 93 ezer négy­zetkilométeren. — Létünk, megmaradá­sunk első számú sorskérdés­sé vált — hangsúlyozta Fe-’ kete Gyula író felszólalásá­ban. — A politikában is víz­választó — most is és a jö­vőben is —, miként viszo­nyulnak az egyes pártok eh­hez az ügyhöz. Tulajdon­képpen Magyarországon év­tizedek óta népirtás folyik: azáltal, hogy sem az 1957 utáni rendszerben, sem a demokratikus rendszervál­tás után hatalomra került nemzeti kabinet idején, sőt még most sem foglalkoz­nak kormányszinten a né­pességünket érintő kataszt­rofális helyzettel, a magyar népet pusztító okokkal. Olyan ez, mintha a tudatos, s felülről irányított népes­ségritkításnak, -ritkulásnak egyetlen oka lenne: az, hogy helyet csináljanak az új beköltözésekhez. Hasonló gondokat, s gon­dolatokat vetett fel e szak­mai napon a Székelyföldről érkezett Balta Árpád, a dél­vidéki magyarság sorskérdé­seit taglaló Burány Béla, a szegedi Pintér Sándor és a miskolci Velkey László pro­fesszorok. Előadásaik, majd az azt követő hozzá­szólók után a fórum részt­vevői elfogadtak egy bead­ványt, melyet az ország ve­zetőihez kívánnak eljuttat­ni. Ennek lényege, hogy a fenti részletezett helyzet­ben elengedhetetlenül fon­tos lenne egy kormányzati szintű bizottság életre hívá­sa, mely értően, s felelősen foglalkozna a magyar nép betegségeivel, a népesség létszámának katasztrofális csökkenésével, az azt kivál­tó okokkal. (mallár) lenzéki erők együttműködése sokkal jobb, mint a főváros­ban, sok helyütt már elvi, sőt, konkrét megegyezés szü­letett, melyik jelölt mögé so­rakoznak fel valamennyien. A fővárosban a MIÉP-pel már megállapodtak az együtt­működésben, folytattak tár­gyalásokat az MDF-fel és a KDNP-vel, az álláspontok közelednek, de létre kellene jönnie egy közös MDF—Fi­desz—KDNP megbeszélés­nek ez ügyben. Az FKGP ke­resi az együttműködés lehető­ségeit, nem rajta múlik, ha ez nem jön létre. Rostás Ákos képviselő ada­tokat közölt. Az ország 3 ezer 200 polgármesteri széké­be az FKGP közel három­ezer helyre saját jelöltet in­dít, illetve az ellenzéki pár­tok közös jelöltjét támogatja, így van ez a képviselői posz­tok többségénél is. A kis fal­vakban a politikai életet két párt határozza meg, az MSZP és az FKGP, ők fog­nak megvívni egymással. Torgyán József hangsú­lyozta, meggyőződése, hogy az önkormányzati választáso­kon az FKGP jelentősen elő­retör, jóllehet a kampányra nem tud sokat áldozni. A Fi­desz erre például 10 millió fo­rintot szán, az FKGP gyakor­latilag szinte ingyen szeretné lebonyolítani a saját kampá­nyát. Mivel a választások idő­pontja rohamosan közeledik, a kisgazdák sürgetik a többi ellenzéki pártot, hogy egyez­tessék céljukat és stratégiáju­kat, mert ha nem jön létre kö­zöttük az együttműködés, félő, hogy valamennyien vesztesei lesznek a megmé­rettetésnek. (pavel) Természetgyógyászok konferenciája Más módon segíteni A hagyományos orvoslás mellett évezredek óta más­fajta gyógymódokat is alkalmaznak, ezeknek azon­ban Magyarországon rendkívül rövid előtörténete van, a jogszabályozás sem tud egyelőre mit kezdeni a természetgyógyászokkal. ma kezdődő tanácskozásra — amelyre meghívták a legnevesebb európai szak- tekintélyeket is —, elsősor­ban az orvosok megjelené­sére számítanak, akik e te­rületen számos új ismere­tekhez juthatnak. A termé­szetgyógyászok számára alkalom, hogy kicserélhes­sék tapasztalataikat, azon­felül szívesen várnak ter­mészetesen minden érdek­lődőt. Különösen a második napon (szombaton), ami­kor a biológiai daganatke­zelés módszereiről hangza­nak el előadások, és sor ke­rül a rákellenes fagyöngy- és különféle enzimkészít­mények bemutatójára is. (s. p.) Vasutassztrájk várható? Egy esetleges sztrájk meg­hirdetésétől sem riad visz- sza a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete, ha nem tudnak megegyez­ni a MÁV Rt. jövőjéről a közlekedési és pénzügyi tárcákkal. A VDSZSZ a munkabeszüntetéshez csak a legvégső esetben folyamodik, addig is kész a további tárgyalásokra, és javaslatokat készít a konfliktus kezelésére. Mindezt Gaskó István, a VDSZSZ elnöke mondta el tegnapi sajtótájékoztató­ján. A szakszervezeti ve­zető a közlekedési minisz­tériumból érkezett a sajtó- tájékoztatóra, ahol a közle­kedési és a pénzügyi tárca képviselőivel tárgyaltak. Tényleg marhák Sietve leszögezem, hogy Békési Lászlónak régi tisz­telője vagyok. Még abból az időből becsülöm őt, amikor nem miniszter úr volt, hanem miniszter elv­társ. Nagyra tartom reformkommunista tevékeny­ségét, híve és támogatója vagyok annak a sokak ál­tal igaz hazárd gazdaságpolitikának tartott tevé­kenységnek, amelyet jelenleg a pénzügyi tárca élén kifejt. Kedves olvasóinknak a tisztánlátás végett si­etve leszögezem: az iménti megállapítást csak azért tettem, nehogy Békési László eljöjjön a szerkesztő­ségünkbe, s itt lemarházzon engemet. Megtanul­tam az élet során, hogy azoktól az emberektől, akik gorombák, jobb tartózkodni. Persze olvasóink kö­zül nyilván sokan nem tudják, mi is történt a mi­nap a parlamentben. Ez a tudatlanság nem volt ránk mindig jellemző, hiszen emlékszünk még ar­ra, amikor valaki csak úgy a képviselők közül beki­abált, hogy hordót a szónoknak, amiből aztán az lett, hogy hangfelvételeket kezdtek tisztogatni, bizo­nyítási eljárások indultak és vádindítványok, meg­szólalt a nagy hatalmú New York Times, ami ter­mészetesen mind-mind érthető volt, hiszen sokan úgy hallották, a kiabáló azt harsogta: hordót a zsi­dónak. Akkor ettől volt hangos az egész ország. Visz- szapörgették lassítva és gyorsítva a televízióban, szóval állt a bál, merthogy, lám csak, Magyarorszá­gon náci meg fasiszta, meg antiszemita országgyű­lés alakult. Azóta tudjuk, hazugság volt az egész, s a história csak ahhoz kellett: Magyarországot a mé­dia jelenlegi urai a lehető legrosszabb színben tün­tessék fel a világban. Most sokkal csöndesebb a saj­tó, amikor pedig nem egy országgyűlési képviselő viselkedik közönséges, ordenáré, kocsmai módon, hanem maga a pénzügyminiszter, méghozzá saját pártjának frakciójával szemben. Az MSZP-s hon­atyák ugyanis a pótköltségvetési vita során, amikor a bor forgalmi adójának emeléséről nem úgy sza­vaztak, ahogy azt a miniszter elképzelte, hát oda­vágta nekik Békési: „Mit szavaztatok, marhák!” Valószínűnek tartom, hogy amikor a választási kampány folyt, akkor még sokkal finomabban adta elő magát Békési úr, nyilván sok helyütt be­szélt arról: a vitakultúránk így, a vitakultúránk úgy. Nos, Békési úr kijelentésével igazolja, nem­csak vitakultúrája, hanem semminemű kultúrája nincsen, ami természetesen jól illik egy szakértő mi­niszterhez. Kiváncsi vagyok rá, hogy a Békési mö­gött ülők, nevezzük őket egyszerűen „marháknak”, vagyis a szocialista képviselők, miért teszik zsebre saját liberálisuk gorombaságát? Tán azért, mert képviselői esküjüket megtoldották egy kitétellel, mely szerint elöljáróink nemcsak gyalázhatják, ha­nem adott esetben tettlegesen is bántalmazhatják őket? Ha ez így van, akkor rendben van, mindent értek, hiszen mindnyájan megtanultuk azt a balol­dali értéket, mely szerint a leglényegesebb a párthű­ség. Ám ha ez igaz, 1994 őszén a magyar parlament­ben, akkor bizony azt kell mondanom, Békésinek iga*3 van. (Vödrös)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents