Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-20 / 246. szám
_§ PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGÁLTATÁS 1994. OKTÓBER 20., CSÜTÖRTÖK 9 A KSH tájékoztatója Növekvő fogyasztói árak A fogyasztói árak szeptemberben augusztushoz képest 2,3 százalékkal emelkedtek. Egy évvel korábban szeptemberben 2,9 százalékos volt a drágulás. Akárcsak a múlt évben, az idén szeptemberben is a hús, a húskészítmények, a zsiradékok ára nőtt jelentős mértékben. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója szerint 12 hónapot figyelembe véve 18,9 százalékkal nőtt az árszínvonal, ugyanez az érték tavaly szeptemberben 23 százalékot tett ki. Miként tavaly és tavaly előtt, az idén is az élelmiszerek drágultak a legnagyobb ütemben, a húskészítmények árai például szeptemberben 8-9 százalékkal emelkedtek. Az alapanyagok árai miatt drágább lett a vendéglői étkezés is, míg augusztusban 1,2, szeptemberben 3,8 százalékkal nőttek az árak. Júniustól folyamatosan emelkedtek a kávéárak is: a júliusi 16 százalékos árnövekedést augusztusban 11 százalékos, szeptemberben újabb 17 százalékos áremelkedés követte. A zöldség- és gyümölcsárak szeptemberben lényegében nem változtak, de a gyümölcsök jóval többe kerülnek, mint tavaly. Az előző hónapokhoz képest alig változtak a tej- és tejtermékek, a cukor, a liszt és a lisztből készült termékek árai. A fogyasztási cikkek közül augusztusban és szeptemberben 6,1 százalékkal nőttek a személygépkocsik, s 2—4 százalékkal a televíziók és videókészülékek árai. Tovább drágultak a tankönyvek, átlagosan 150 százalékkal kerültek többe, mint a múlt évi tanévkezdéskor. A létminimum összegét a két felnőtt és két 15 éven aluli gyermekből álló városi családoknál a statisztikusok 55 ezer forintban határozták meg. Az áremelkedést figyelembe véve a létminimumérték növekedése augusztushoz képest e családtípusnál 1200 forint. A létminimum egy főre jutó összege a legmagasabb az aktív korú városi egyedülállóknál — 19 200 forint —, és a legalacsonyabb a két felnőttből és négy 15 éven aluli gyermekből álló községben élő családoknál, akiknek 65 400 forintból kellett szeptemberben megélniük. Megjelent a Magyar Vetés Tíz tanács Már kapható az újságosstandokon a Keresztény Magyar Vetés című közéleti hetilap legfrissebb száma — első oldalán egy Pázmány Pétertől, 1636-ból származó idézettel. „... amely országban a gonosztevők büntetés nélkül maradnak, gyilkosságok, ragadozások, minden istentelenségek eláradnak, melyekért veszedelemre bocsátja Isten az országot...”. Az idézet címe: Az igazságtételhez. Mit kell tennie annak, aki elhatározza, hogy társaival országot indul hódítani? Megtudható a Tíz tanács — Ha elhatároznád... című cikkből. Volt tanítványai mind azon imádkoztunk, s talán utódaink egy részének meg is adatott, hogy az első tanítónénijük olyan legyen, mint ő volt — olvashatjuk Hegyi Géza tollából a Keller Antalné, a tanítónő című írásban. Az ’56-os forradalom idején a lobogó életet az újból feléledő szólásszabadsággal rendelkező sajtó is mutatja — Muzslai Zsitva Ágnes 1956 sajtójában tal- lózik. A Biblia nyomtatásáról híres kis falut református temploma is nevezetessé teszi. A Rejtett kincseink rovatban ezen a héten Vizsoly csodálatos templomát mutatja be az olvasóknak Gondos Béla. A komolytalan kormányok örök sorsa, hogy támogatás nélkül maradnak. Minden más egyéb, mint álomkór — összegzi végül írása lényegét az Alomkór című cikk szerzője. Ha az áremelések csak az adósságszolgálatok teljesítését célzó újabb sarcot jelentenek, akkor gazdaságpolitikailag a kormány lépései a továbbiakban ele- mezhetetlenné válnak. A következmények pedig be- láthatatlanok lesznek — írja Farkas István Energia- politika és infláció című cikkében. A Keresztény Magyar Vetés megrendelhető a szerkesztőség címén: 1082 Budapest, Baross u. 103. VI. 26. (Előfizetési díj egy évre 1600, fél évre 850 forint). A hetilap megvásárolható az Extrahír és a Nemzeti Hírker Rt. terjesztésében, valamint Gondos Béla lap- és könyvterjesztő boltjaiban. (n.) Az orvos és a beteg kapcsolata Kölcsönös a felelősség egészségünkért A beteg emberek — testi szenvedéseik tetejébe — sajátos konfliktushelyzeteket élnek át a gyógyító személyzettel való kapcsolatuk során. Érdekes módon a másik oldalon állók sem tudják kivonni magukat ez alól. Mindjárt az elején, a kivizsgáláskor ütközni látszanak a két fél érdekei, sőt azon belül saját maguk is ambivalensen (ellentmondásosan) visszanyúlnak a különböző laboratóriumi és műszeres vizsgálatokhoz. Mégpedig azért, mert egyrészt jó lenne alaposan felderíteni minden részletet, hogy biztonsággal kizárhassák valami alattomosan lappangó kór lehetőségét, de hát ez (a beteg részéről) sok időt, fáradságot, esetenként szenvedést követelő tortúra, másrészt (az orvos oldaláról) újabb munkát és költséget követel. Szerepharcok A diagnózis közlése és a kezelési terv tekintetében is igen ellentétesek lehetnek az érdekek. Sok orvos úgy véli, ez nem tartozik a betegre; annak a joga mindössze annyi, hogy türelmesen várjon és alávesse magát a kezelésnek. A betegek pedig egyre inkább úgy érzik, joguk van minden információhoz és döntéshez, hiszen az ő testükről, az ő életükről van szó. Az ilyen viták, konfliktusok hátterében pszichológiailag nézve szerepharcok állnak. Az orvosok hagyományos szerepviselkedése olyan, mint a szülőé a gyermekkel szemben (pártfogó, de tekintély- elvű). A betegség egyébként — érzelmi és viselkedésszinten — némelyeket szinte gyermekké tesz, de a páciensek többsége mégis a felnőttől a felnőttnek típusú kommunikációt igényli. Ennek nemcsak lelki, hanem társadalmi okai is vannak. Ördögi kör Gyakran nyílt ütközéshez vezet a páciensek információkövetelése. A túlterhelt és az ilyen közlésekre felkészületlen orvos feszültté válik, és ha mond is valamit: vagy olyan magasröptű latinsággal, hogy senki nem érti, vagy esetleg olyan nyersen közli a súlyos kór ítéletét, hogy a beteg bizony megbánja, hogy kérdezősködött. A kívánatos az lenne, ha mód nyílna egyenrangú felekként a részletes megbeszélésre. A kezelési folyamat újabb buktatókat rejt. A betegek és gyógyítók érdekei közösek abban, hogy minél előbb és minél maradéktalanabb legyen a gyógyulás. Igenám, de a kezelések gyakran fájdalmasak, a gyógyszereknek kellemetlen mellékhatásaik vannak, és nem könnyű betartani a különféle diétás és egyéb tiltásokat sem. Külön szakirodalom vizsgálja manapság a beteg együttműködési készségét. (A jelenséget az angol compliance — ejtsd: kom- plájensz — szóval emlegetik). Meglepően sok a non-compliance (nem együttműködőén viselkedő) beteg. Nem mennek pontosan a kontrollvizsgá- latra; még a cukorbetegek sem adagolják pontosan maguknak az inzulint, és a kórházban fekvőknek (!) az egyharmada nem szedi be az odakészített tablettákat, illetve az otthonról hozottakkal pótolja azokat. Vagyis, nem engedelmeskednek az orvosi utasításoknak. Az ilyen pácienst természetesen nem szereti a személyzet, és ezt — akarata ellenére — bizonyára érezteti is vele. (Mint ahogy titokban, saját maga előtt sem bevallva, elégedetlen azzal a pácienssel is, aki — akár rajta kívül álló okok miatt is — nem gyógyul kellő ütemben.) így ördögi kör alakul ki, a helyzet egyre romlik, mivel a beteg megérzi az elégedetlenséget, és emiatt feszültebbé, türelmetlenebbé, esetleg vádaskodóbbá válik. Az utóbbi években a természetgyógyászat előretörése is súlyosbítja az orvos-beteg konfliktusokat. A csodadoktorok többsége ugyanis sommásan méregnek kiáltja ki a gyógyszereket, fölöslegesnek tartja a műtétet, és cserébe köny- nyen, gyorsan — szenvedés és áldozat nélkül! — elérhető gyógyulást ígér. Persze, sok ember hajlamos ez utóbbit választani. Áldozatok Némelyeknek éppen a felfokozott várakozása és vak hite miatt, a pszichológiában jól ismert placebo- hatás révén sikerül is javulást elérni. Az elégedetlenek pedig nem mennek visz- sza. A csodatévő így újabb és újabb sikereket kiált ki, ez pedig aláássa a tájékozatlan nagyközönség bizalmát az orvostudományban (mely nem ígér biztos gyógyulást; és szenvedést — és valljuk be, áldozatokat is — igényel ehhez.) Az ideális és valóban célravezető helyzet az, melyben az orvos és a páciens felnőtt módjára, kölcsönös felelősséggel, szövetségesként együttműködve munkálkodik — nehézségeken és erőfeszítéseken át — a közös célért, a gyógyulásért. (Dr. Ignácz) Népszavazást az expóért! Az alábbiakban folyamatosan közreadjuk azok nevét, akik támogatják, hogy az 1996-os expóról néppszavazás döntsön, s e szándékukról lapunkat ^tájékoztatták: Dr. Czeglédy Árpád, dr. Czeglédy Árpádné, Bp. VI.; Tamás Marianna, Bp. III; Holmann Zsuzsa, Pereszteg; Simonies Péter, Ács; Egyed Mária, Fertőszentmiklós; Lovas Gyula, Horváthné Hámai Zsófia,,Kálmán Éva, Barkovits Ilona, Sze- lenczei Irén, Kecseithy Éva, Turner Lajos, Venesy Érnő, Honyák Istvánná, Domokos Etelka, Szabó László, Sopron; Hain Gábor, Hain Mihályné, Dallos Jánosné, Gutmayer Já- nosné, Sánsdyné Kalmár Zsuzsa, Bokor Jánosné, Karácsom Istvánná, Bokor Patricia, Solymár; Sebeők Csaba, Bp. II; Pap Anita, Bp. XV.; Rakonczai Ibolya, Bp. VIII; Dobrovitz Ottóné, Bp. IX.; Vargyai Imréné, Celldömölk; Tóth Mónika, Abony; Kapás Tamás, Kapás Antal és Kapás Antalné, Po- máz; Iván Gyula, Gödöllő, Farkasné Vastag Marianna, Farkas Jószef, Maglód; Fekete József, Fekete Józsefné, Éekete Márton, Fekete Katalin, Szentendre; Jósa Miklósné, Budaörs; dr. Paulisinecz Jánosné, Zebegény; Benke László és Benke Lászlóné, Dunaharaszti; Linkes Béla, Linkes Béláné, Görbe Antal, Görbe Antalné, Linkes Domonkos, Linkes Domonkos- né, özv. Pintér Istvánná, Solymári Ferencné, Solymári Ferenc, Farkas Zsolt, Ravasz Bálintné, Szkalák Sándomé, Szilágyi Imréné, Pecze Istvánná, Botlik Jánosné, Baranyai Irén, Pecze Gábomé, Jámbor János és Jámbor Jánosné, Gödöllő; Imrényi Dávid, Bp. IX.; Kokas Ferenc, dr. Csala Dezső, Kékesi Ferenc, Imrényi Dávidné, dr. Csala Dezsőné, Garamvölgyi- né Szűcs Katalin, Szeged; Nagy Lajos, Nagy Lajosné, Nagy Viktória, dr. Kelenváry László, Bp. II. (Folytatjuk) Gödöllői Akadémia Ünnepek és vendégek a Grassalkovich-kastélyban A gödöllői nyugdíjas egyesület és a művelődési központ szervezésében hatodik félévét kezdi a mai előadással a Gödöllői Akadémia. A művelődési intézményben 17 órától Kiss Éva tanár, helytörténész Ünnepek és vendégek a gödöllői kastélyban címmel idézi fel a barokk műemlék múltjának lapjait. A rendezvény házigazdája a Tájak-Korok- Múzeumok Egyesület gödöllői klubja. A félév öt előadására 300 forintos áron bérlet váltható. Diákok és nyugdíjasok félárat fizetnek. Egy-egy belépőjegy díja 70, diákoknak, nyugdíjasoknak 40 forint. Az akadémia valamennyi előadójának aláírását megszerző résztvevők között értéké- es jutalmakat sorsolnak ki. Adj esélyt! Információs telefonok pályakezdő munkanélküliek számára: Fővárosi Munkaügyi Központ, 1052 Budapest, Széchenyi tér 9. Telefon: 112-4630. Pest Megyei Munkaügyi Központ, 1117 Budapest, Karinthy F. u. 1—3. Telefon: 1852411/126-os mellék. V alutaárfoly amok Pénznem Vételi árfolyam Eladási 1 egységre, forintban Angol font* 171,38 174,38 Ausztrál dollár 78,23 79,57 Belga és lux. frank (100) 343,67 349,17 Dán korona 18,04 18,34 Finn márka 22,92 23,26 Francia frank 20,62 20,96 Görög drachma (100) 46,08 46,88 Holland forint 63,09 64,13 ír font 169,54 172,34 Japán yen (100) 108,77 110,63 Kanadai dollár 78,29 79,81 Kuvaiti dinár 356,61 363,27 Német márka 70,68 71,88 Norvég korona 16,23 16,51 Olasz líra (1000) 69,26 70,48 Osztrák schilling (100) 1004,38 1021,08 Portugál escudo (100) 69,04 70,18 Spanyol peseta (100) 84,98 86,44 Svájci frank 85,26 86,58 Svéd korona 14,74 14,98 USA-dolIár 106,01 108,01 ECU (Közös Piac) 134,70 136,94 * Ideértve a skót és északír kibocsátású angol font bankjegyeket is.
