Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-19 / 245. szám
§ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAÍ 1994. OKTOBER 19.. SZERDA Az MDF szombathelyi nyilatkozata Megütközéssel értesültünk arról, hogy a szombathelyi önkormányzat SZDSZ-es vezetése az október 23-i városi ünnepség szónokául Konrád György írót, az SZDSZ alapító tagját, az úgynevezett „Demokratikus Charta” vezetőjét kérte fel. Ezzel a városvezetés megszegte a pártok előzetes megállapodását, amely szerint nemzeti ünnepünkön olyan személy szóljon, akit minden politikai szervezet tisztelettel fogad. Konrád György írói munkásságát nem szeretnénk minősíteni, arról a szakemberek véleménye is megoszlik. Az október 23-i szónoklat megtartására azonban több okból is alkalmatlannak tartjuk: 1. Konrád György kifejezetten pártpolitikus, az SZDSZ szellemi vezetője. 2. Az elmúlt 4 év során rendszeresen támadta a kialakuló demokratikus rendet, sorozatosan nacionalizmussal, antiszemitizmussal, és demokráciaellenesség- gel vádolta a nép által választott vezetőket. Az egyik létrehozója és vezetője volt a „Demokratikus Char- tá”-nak, amely a sajtószabadság védelmének ürügyén az MSZP és az SZDSZ közös hatalmát készítette elő. A legutóbbi hónapokban ténylegesen veszély fenyegeti a sajtószabadságot, az SZDSZ—MSZP uralma alatt újságírók százai kerültek utcára, de ez ellen Konrád Györgynek egy szava sincs. 3. Konrád György nemrégiben a sajtóban követelte a kábítószerek egy részének engedélyezését. Ezzel a botrányos fölvetéssel joggal váltotta ki az ifjúság egészségéért aggódók haragját. Fenntartásaink nyilvánosságra hozatalával az ügyet a magunk részéről lezártnak tekintjük. Tagjaink a nemzeti forradalmunk és szabadságharcunk emlékére rendezendő ünnepségen a nap méltóságához illő tisztelettel és fegyelmezettséggel fognak részt venni. (OS) Kovács László Brüsszelben Érdem szerinti elbírálás Tegnap Brüsszelben Sir Leon Brittan EK-bizottsági taggal lebonyolított találkozójával megkezdte kétnapos hivatalos programját Kovács László magyar külügyminiszter. A bizottság külgazdasági és kelet-európai kérdésekért felelős tagjával folytatott délelőtti eszmecseréje után a magyar diplomácia vezetője magyar újságíróknak elmondta, hogy a találkozón vázolta az új magyar kormány integrációs politikáját, külön is kitérve az Európai Unió most alakuló — és majd a decemberi esseni EU-csúcson végleges formát öltő — új kelet-európai stratégiájával kapcsolatos magyar észrevételekre. A Sir Leon Brittan által kifejtett gondolatok közül Kovács László kiemelte: a bizottság brit biztosa egyetértett azzal a megközelítéssel, hogy az EU-val már társulási szerződést aláírt kelet-európai „hatok” — köztük Magyarország — majdani tagfelvételi kérelmének elbírálásakor differenciált, azaz minden jelentkező ország esetében a felkészültséget figyelembe vevő értékelésre lesz szükség. „Ez nem előnyt, hanem érdem szerinti elbírálást jelent majd, és pontosan ez az, amit mi is igénylünk” — jegyezte meg ennek kapcsán a magyar miniszter. Sir Leon Brittan egyúttal jelezte, hogy az EU egy sor területen igyekszik jobban alkalmazkodni a felvételre váró országok igényeihez. A térítésmentes PHARE-segélyek esetében Brüsszel a jövőben arra készül, hogy a különböző pénzeszközök odaítélésekor előnyben részesíti a felvételre váró, azaz a társult státussal rendelkező országokat. Pál László és Bariba Ferenc tárgyalásai Orosz üzletrészeket kaphatnánk? Választási szövetség A Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt is csatlakozott a Veszprém Városi Jobbközép Választási Szövetséghez. A jobbközép szövetség tagjai: az MDF, az FKGP, a KDNP, a Konzervatív Párt, valamint a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, és a Pofosz városi szervezete. Közös polgármesterjelöltjük Marton Ferenc építőmérnök. A brit kormány erőteljes erkölcsi támogatásban részesíti a magyar kormány stabilizációs terveit és a minél gyorsabb végrehajtást. E támogatás része az is, hogy a brit kormány megértést tanúsít, ha a nemzetközi pénzintézetekkel folytatott tárgyalásokon nehéz kompromisszumra lesz szükség, mert nem teljesíthető a nemzetközi pénzintézetek minden feltétele. A brit vezetés azt is szorgalmazza, hogy az EU mielőbb közölje Magyarországgal a csatlakozás feltételeit, 1996 után pedig kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások. Minderről Pál László ipari és kereskedelmi miniszter számolt be újságíróknak tegnap. Pál László és Bartha Ferenc, a kormány privatizálási biztosa a Brit Gyáriparos Szövetség meghívására kétnapos látogatást tett Londonban, és Pál László kedden a brit külügyminisztérium és a kereskedelmi és ipari minisztérium vezetőivel is találkozott. A politikusok Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban is jártak. Ott arról volt szó, hogy az EBRD be akar szállni a magyar vállalatok exportképességét növelő finanszírozásokba, támogatni kívánja a kelet—keleti kereskedelem klíringelszámolását szolgáló konstrukciókat, és esetleg azt is megtárgyalják majd, miként vehetne részt az EBRD az orosz privatizációkba való magyar bekapcsolódás finanszírozásában. Az orosz adósság fejében az orosz kormány üzletrészeket adhatna át a magyar kormánynak, s ezeket magyar cégek megszerezhetnék az orosz adósságrész átvállalása fejében — magyarázta Pál László. Parlamenti napló — Folytatódott a világkiállítási vita Kudarcpropagandát kapunk a kormánytól (Folytatás az 1. oldalról) Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi kabinet elfogadta az előző kormány koncepcióját a hazai igazságügy szerkezeti átalakításáról. Öröm az is, hogy teljes konszenzus kíséri a tervezet elfogadását; minden parlamenti párt egyetért a javaslattal. A javaslat elfogadása esetén Magyarország az ENSZ-tagállamok közül a negyedik lesz, amely a világszervezet mintatörvénye szerint rendezi a kérdést. Balsai István azonban óvott attól, hogy csodákat várjunk a törvénytől. lsépy Tamás (KDNP) is dicsérte a törvényjavaslatot, mert annak elfogadásával hazánk jogrendje közelebb kerül az európai normákhoz. Hozzátette: a választott bíróságok által jelentősen felgyorsulhat a gazdasági jogviták megnyugtató rendezése. Erre mindenképpen szükség van, hiszen a májusi adatok szerint több mint 15 ezer — ilyen természetű — peres ügy van folyamatban az ország bíróságain. Ader János (Fidesz) rámutatott, hogy az igazságszolgáltatás napjainkban tragikus helyzetben van, az állampolgárok legfeljebb elégségesnek minősítenék a tevékenységét. Ma ugyanis az emberek százszor is meggondolják, hogy vitás ügyeikkel a bíróságokhoz forduljanak, mert azok lassan és drágán dolgoznak, gyakran a formális győztesnek kihirdetett felek is rosszabbul járnak, mintha nem fordultak volna az állami igazságszolgáltatáshoz. A fideszes képviselő támogatásáról biztosította a javaslatot. Haller Zoltán (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény elfogadása után hazánk a térség választott bírósági központja lehet. A felszólalások után Kó- ródi Mária lezárta az általános vitát. Az Országgyűlés ezt követően folytatta az 1996-os expó lemondásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Tardos Márton (SZDSZ) arra emlékeztette a tisztelt házat, hogy a kormány megvizsgálta a világkiállítás megrendezésének lehetőségét, és csak ezután döntött arról, hogy javasolja a lemondást. A határozat azért született meg, mert az expó lemondásával a költségvetés jelentős összeget, 45 milliárd forintot takaríthat meg. Sasvári Szilárd (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy a Fidesz 1990-ben ellenezte az expót, és most is ellenezne egy új világkiállítást. Most azonban másról — egy már megkezdett beruházásról — van szó, amelyről csak úgy lehet dönteni, ha a kormány alternatívákat terjeszt a tisztelt ház elé. Sasvári Szilárd ezután aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a törvényjavaslat nem rendezi a felsőoktatási fejlesztési program és az infrastrukturális beruházások jövőjét. A képviselő végül úgy vélekedett, hogy egy szűkített expó ráfizetés nélkül is megrendezhető volna. Pozsgai Balázs (MSZP) elmondta: Győr és Nyugat- Magyarország térsége az expó megrendezésére már évek óta készül. Erőfeszítéseiket sokáig nem vette komolyan sem a kormányzat, sem az expóiroda. A térség vállalkozói összesen 1,8 milliárd forintot fektettek volna be infrastrukturális fejlesztések céljára. Végül leszögezte: Győrnek a megrendezés nagy előnyt jelentene, de tudomásul veszi, hogy ez az országtól nagy áldozatot követelne. „Több nem után most az expóra is nemet kíván mondani a kétharmados kormánytöbbség” — hangsúlyozta Lezsák Sándor (MDF). A képviselő a világ- kiállítás hazai történetét az SZDSZ „nemjének” nevezte, s azt is hangsúlyozta, hogy a főváros szabaddemokrata vezetése mindvégig nehezítette az expó előkészítését. A felszólaló egyetértett Horn Gyula egy korábbi kijelentésével, hogy a világkiállítás a párt- csatározások áldozata. —- Az expó lemondásának nincs alternatívája, helyette legfeljebb kudarcpropagandát kapunk — mondta végül Lezsák Sándor. Homoki János (FKGP) a vidék Magyarországának érveit sorolta az expó mellett. Szerinte a világkiállítás össznemzeti ügy, és elmaradásával a többszörösen hátrányban lévő vidéki gazdálkodók, vállalkozók esnek el egy történelmi lehetőségtől. Reméljük, Pető téved Az MSZP nincs döntési helyzetben! — Ezt a kijelentést a Népszabadságból vettem át, amelyik lap az MSZP és az SZDSZ között föllángolt médiavitáról szóló írásában idéz Petó' Ivántól. Ez alatt azt kell érteni, hogy az MSZP valóban nincs döntési helyzetben, hiszen jó, ha az MSZP Horn Gyula miniszterelnököstül tudomásul veszi: ezt az országot nem ők irányítják az 54 százalékukkal, hanem a Mélykúti Ilonák, a Frei Tamások, a Friderikuszok, vagyis akik egyértelműen a Szabad Demokraták Szövetségéhez tartoznak. Egyáltalán nem érdekel, hogy származási alapon-e avagy a Mérleg utcában veszik fel a Fizetésüket, csupán az, hogy Horn Gyula és pártjának tagjai — tömörüljenek benne Beregből parasztok, Dunaújvárosból munkások avagy Szegedről értelmiségiek — soha az életben nem lesznek olyan helyzetben, amilyenben az elmúlt évtizedek alatt egy Bölcs István vagy egy Mester Ákos került. Ezek az urak a nemzetközi, tudja Isten miféle pénzvilágból élvezett támogatásokkal képesek arra, hogy a számukra nem tetsző politikai erőt — s ez adott esetben az MSZP is lehet — olyan színben tüntessék fel, hogy az egész ország nevessen rajtuk. Aki nyitott szemmel és füllel élte végig az elmúlt négy esztendőt, az nagyon jól tudja, hogy az úgynevezett média hogyan képes jó dolgokat sárba taposni s szemetet az égbe magasztalni. Ezt a tömegekre igen nagy hatású tényezőt az összes Magyarországon működő pártok közül valami oknál fogva (nem érdekel, hogy származási alapon, avagy abból kifolyólag, hogy a Mérleg utcában veszik fel a fizetésüket) egyedül a Szabad Demokraták Szövetsége képes kezelni. Az előretolt frontembereknek pedig ma ezerszer fontosabb az egyetlen esti híradóért kiutalt bruttó kilencvenezer forint, mint az, hogy mit szeretne és hogyan szeretné az a magyar ember ott Beregben, Dunaújvárosban vagy Szegeden, aki az MSZP tagja, az MSZP-re adta májusban a voksát. Biztos voltam benne, hogy a médiaügyben az SZDSZ és az MSZP között szakadás fog beállni, hiszen e két párt hatalomra kerülése óta nem a tinglitangli kultuszminiszter körül alakultak vizesárkok és bástyák, hanem igenis a Magyar Rádió és a Magyar Televízió körül, amelyeket pluralizmus ide, pluralizmus oda, egyszerűen megszálltak a szabaddemokraták. Először is száműzték a nemzetieket, most pedig cudarul el fognak bánni azokkal, akikről — szagról — megérzik, hogy MSZP-szimpatizánsok. A magyar nemzet nagy részének tudomásul kell vennie, hogy az elmúlt négy esztendőben Mester Ákosék egyszerűen becsapták őket. Eszük ágába sem volt azért lobogtatni az emlékezetes kék szalagokat, hogy megmeneküljenek a munkanélküliségtől, például a ceglédi Húsipar elbocsátásra szánt munkásai, hanem azért lobogtatták, hogy fölvehessék milliós végkielégítéseiket a 168 óra című, közéletet mételyező műsor igenis kívánatos megszüntetése után. Később, hogy ezeket a milliókat ne kelljen visszafizetni, Mester Ákos a Rádióból a Televízióba költözött át. Ám ha a magyar embereknek, a választóknak arra van szükségük, hogy havonta milliókat kereső, nézőket lenézőket bámuljanak leesett állal a képernyőn, akkor hát tegyék. Ám Horn Gyula miniszterelnöknek a rá voksolók számát tekintve is kötelessége, hogy megakadályozza Mester Ákos, Mélykúti Ilona, Bölcs István, Frei Tamás és a többiek nemzetidegen, népet-nemzetet alábecsülő tevékenységét. Igenis döntéshelyzetben van a Magyar Szocialista Párt. El kell döntenie, vajon önálló karakteres politikát folytat-e, például a tájékoztatásban, vagy nemzetközi kalandorok kezébe teszi le a sorsát. Ez utóbbi esetben más dolgunk nem lehet, minthogy rádió- és tévékészülékekből barikádot emelünk. (Vödrös)
