Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-03 / 231. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. OKTÓBER 3., HÉTFŐ . Melocco Széchenyije Közeledik október 23-a, a fel­avatás időpontja, s mindin­kább elnyeri a művész által elképzelt formáját Széchenyi István kőalakja. Bár, vallja hol szobor is áll, és Széche­nyit javasolta, mert pontosan tudta, hogy volt ennek az or­szágnak egy Széchenyije. Utódjainak becsületére vál­az alkotó, igaz a közhely, mi­szerint egy szobrot csak abba­hagyni lehet, teljesen befeje­zett sohasem lesz... Széchenyi-emlékművet ké­szít Miskolc városa számára Melocco Miklós, a Zsámbé- kon élő Kossuth-díjas szob­rászművész, s a nagyalakú kompozíción az utolsó előtti simításokat végzi a Klasszi­kus Kft. pilisszentiváni műhe­lyében. Építészeti-szobrásza­ti alkotás lesz, a szószékhez is hasonlítható emelvényen áll majd az öreg Széchenyi, a nemzethez szól, s figyelmez­tetően emeli a kezét. Melocco Miklós legutóbb Székesfehérvár számára min­tázott nagylélegzetű köztéri alkotást, a Mátyás-emlékmű­vet 1990. áprilisában avatták föl. A mostani, a Széchenyi- emlékmű gondolata négy éve foglalkoztatja, s behatóbban körülbelül két éve dolgozik vele. Volt Miskolcnak annak idején egy művelt tanácselnö­ke, aki városközpontról, egy patinás terecskéről • álmodott, jék, hogy vállalták, támogat­ták és továbbvitték az ötletet, a javaslatot. Melocco Miklós az öreg Széchenyit formálja kőbe, a döblingi magányában is oly bölcsen gondolkodó írót, az embert, a „legnagyobb ma­gyart’’, aki egész életében minden erejével hazája javá­ra törekedett. Hogy azt a fej­lett Európa szintjére emelje. Melocco Miklós azt vallja: a szép arcú, öreg Széchenyi na­gyon is méltó'arra, hogy köz­tünk legyen, nehéz művészi feladat is a szobrát megfor­málni. Olyannak kell lennie, az alkotó szándéka szerint, s mint felvételeink bizonyítják, olyan is lesz, hogy aki sem­mit nem tud róla, az is meg­érezze, ki volt Széchenyi. Az emlékmű Miskolc vá­ros centrumába, szívébe ke­rül. A szobrászművész úgy véli, hogy a megyeháza és a városháza közötti kis téren harmóniában lesz majd a régi barokk és szecessziós házak­kal, s ha valaki évek múlva arra jár, hiheti, mindig ott volt a szobor. S hogy még a villamossíneket is később épí­tették eléje. Amikor annak idején a helyszínt bejárták a város elöljáróival az alkotók, fel­merült, hogy a kis téren ha­lad keresztül a csilingelő vil­lamos, s ha ott marad, talán zavarja majd a hangulatot. Melocco Miklós másként vé­lekedett; a múlt és a jelen e sajátos együttlétben Európa számos nagyvárosában meg­található, s senkit sem za­var. így van ez Rómában, így Párizsban, s nem lesz másként Miskolcon sem. A Széchenyi-emlékmű ily mó­don is természetesen illesz­kedik majd a polgárok min­dennapjaiba, életébe, s jelen­létével figyelmeztet, hogy a nemes célokért újra és újra küzdeni kell. Hogy sok még a tennivalónk. (deregán) Vimola Károly felvételei PMH-Galéria * PMH-Galéria * PMH-Galéria * PMH-Galéria „Minden magyar felelős minden magyarért” Kárpát-medencei kapcsolatok A Szabó Dezső által meghatározott szelle­miség jegyében, Kárpát-medencei kapcso­latok címmel kulturális hírlevél jelent meg az Erdély Művészetéért Alapítvány és az Erdélyi Szövetség közös kiadásában. Amint az a kiadvány beköszöntőjében olvasható, a tiranoni döntés, szétszóratta- tás, a politikai határok áthidalására az utóbbi időben egyre több öntevékeny kis­közösség, egyesület és társaság szervező­dött. Szándékuk: őrizni a magyarságtuda­tot, a hagyományos kultúrát és az anya­nyelvet. Ezek a szervezetek még népe­sek, melyeknek piciny lángja köré össze­gyűlhetnek a politikai határvonalon kívül rekedtek, „a magyar kultúra végvári vité­zei”. E hírlevél is ezekbe a mécsesekbe kíván olajat önteni, hogy a láng ne alud­jon ki. Szolgálat, melynek rendeltetése, hogy rendszeresen híreket, eseményeket közöljön a kisközösségek munkálkodásai­ról, hogy bemutassa az irodalmi, közmű­velődési társaságokat, hagyományápoló közösségeket, együtteseket, kórusokat, színjátszó és egyéb művészeti csoporto­kat. Feladatuknak tekintik továbbá a kap­csolattartást a határok által elválasztott kisközösségek között, hogy felfrissüljön a kárpát-medencei magyar kultúra vérke­ringése. A kiadvány első, szeptemberi száma máris frissen és-sokoldalúan tájékoztat: a Vármegye Galériában kiállító sepiszent- györgyi művészek tárlatáról, az erdélyi Bolyai Társaságról (melynek célja, felada­ta az önálló magyar felsőoktatási intéz­ményrendszer megteremtése és megszer­vezése), de olvashatunk a kisebbségi ön- rendelkezést sürgető dokumentumokról is, Hajdú Demeter Dénes (a lap főszer­kesztője) és Éva Maria Bárki jogásznő tollából, s egy nekrológot az idén elhunyt magyarságkutatóról, Gunda Béláról. A hírlevél hatoldalas adattárat közöl, ezt a jövőben az olvasók segítségével bő­víteni szeretnék, de bemutatkozó levele­ket s a kisközösségek tevékenységét is­mertető tudósításokat is szívesen publikál­nak. (r. b. a.) Lengyel tárlat Kortárs lengyel festők, szobrászok, fotósok mutatkoz­nak be Viszonyítási pontok címmel a Lengyel Intézet ma nyíló tárlatán. A varsói Kortárs Művészeti Köz­pont bemutatóján szerepelnek a háború utáni lengyel művészet ma már klasszikusnak számító alkotói. Az ifjabb nemzedékeket képviseli például Roman Stanc- zak, Piotr Trzebinski és Konrad Kazuszyn, akik első ízben állítanak ki a magyar fővárosban. Justh-emlékünnepség Justh Zsigmond író, a legendás évfordulója alkalmá­ból Orosházán emlékkiállítást, Gádoroson koszorú­zást és emléktábla-avatást, továbbá irodalomtörténe­ti emlékülést rendeznek. A békési rendezvénysoro­zat október 7-én, pénteken Orosházán kezdődik, a Szántó Kovács János Múzeumban emlékkiállítás nyí­lik. Film és költészet A párizsi Cinémathéque gyűj­teményének némafilmritksága- iból láthatnak válogatást az ér­deklődők a Polyphonix Feszti­vál október 4-ei estjén. A Film és költészet című prog­ramban az 1900-as évek ele­jén készült műveket mutatnak be a francia és magyar költők „hangkíséretével”. A műsorban hét filmet vetí­tenek. Az Egy festő álma című kisfiún „narrátora” Szká- rosi Endre költő lesz. A szer­pentin készítésé-t\9QD-ben örö­kítették meg. A film vetítése alatt Tóth Gábor hangját hall­hatják a vendégek. (A rendez­vénynek a Francia Intézet ad otthont, 19 órai kezdettel.) Ösztöndíj a tehetségért CD-bemutató hangverseny a Zeneakadémián Magyar előadóművészek Naxos-lemezeken Lemezbemutató koncerttel mutatkozott be a magyar kö­zönségnek a Naxos lemezkiadó csütörtök este a Zeneakadé­mia nagytermében. A Drahos Béla vezényelte Nicolaus Es­terházy Sinfonia legújabb CD-jük műsorát adta elő. A hangverseny napján hozta forgalomba a lemezt a Naxos a világ harminc országában. Fél évszázados szünet után újjászületett a Ma­gyar Állami Eötvös Ösz­töndíj, amely a hazai tudo­mányos, gazdasági és mű­vészeti élet fiatal szakem­bereinek külföldi poszt­graduális képzését segíti — hangzott el a Művelő­dési és Közoktatási Mi­nisztérium sajtótájékozta­tóján. Mint arról Kerkápo- lyi Endre professzor, a Magyar Ösztöndíj Bizott­ság (MÖB) elnöke beszá­molt: az ösztöndíj életrehí- vásával az volt a cél, hogy a tehetségek számá­ra lehetővé váljon a szak­mai előrehaladás és egyé­ni fejlődésük a nemzet ér­dekeit is kiemelten szol­gálja. Á nyár közepén meghirdetett ösztöndíjra kilencvenöt pályázat érke­zett. Az 1920-as években alapított és most felújított ösztöndíj egykori támoga­tottjai közé tartozott pél­dául a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke, Kosáry Domokos, a közel­múltban elhunyt Benda Kálmán történész, illetve az író-irodalomtörténész Szerb Antal is. A Nicolaus Esterházy Sin- foniát a felvételt készítő Fő­nix Stúdió hozta létre az Álla­mi Hangversenyzenekar, a Rádiózenekar és az Operaház zenekarának kiváló művésze­iből, nagy klasszikusok műve­inek lemezre játszására. Haydn D-dúr és B-dúr szimfó­niájának, valamint a Szimfó­nia concertante című művé­nek előadásával a kamaraze­nekar bizonyította kiváló ké­pességeit a szellemes és ne­héz belső szólamok plaszti­kus megszólaltatására, a kü­lönböző karakterű hangsze­rek uniszónóiból adódó kü­lönleges zenei hangulatok fel­keltésére. A fúvósszólamok mellett az eset négy szólistá­jának játékát érdemes külön kiemelni: Szabadi Vilmos he­gedű-, Szabó Péter cselló-, Kiss József oboa- és Vajda Jó­zsef fagottjátékát. A nagysikerű koncert utá­ni rövid sajtótájékoztatón megtudtuk: a Főnix Stúdió 1987 óta készít felvételeket a Naxos lemezkiadó megrende­lésére, kiváló magyar előadó- művészek hosszú sorának közreműködésével. Jandó Je­nőtől Szabadi Vilmosig és Ko­vács Béláig, az Eder vonósné­gyestől a Budapest vonósné­gyesig, a Failoni Kamaraze­nekartól az Erkel Kamaraze­nekarig szólisták és együt- tesk tucatjait foglalkoztatják akkor, amikor a komolyzenei felvételek szinte megszűntek az átmeneti kort élő Magyar- országon. A külföldi klasszi­kusok műveiből készült több száz felvétel után magyar ze­neszerzők művei következ­nek. A Bartók-évforduió kap­csán Bartók-sorozatot, Liszt 75 darabos zongorasorozatát, Erkel, Mosonyi és mások al­kotásait rögzítik. A lemeze­ket 30 országban forgalmaz­za a Naxos, amely ma a világ negyedik legnagyobb hangfel­vétel-készítője. Ä cég sikeres­ségét mutatja, hogy tavaly 2,5 millió lemezt adtak el. (d. v. s.)

Next

/
Thumbnails
Contents