Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-18 / 244. szám

_Í PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. OKTÓBER 18., KEDD 3 Tél előtt a hajléktalanokról k Csak önkormányzati feladat? A kormány programjában kiemelten kíván foglalkozni a hajléktalanok helyzetével. Az ország területén mint­egy 20-25 ezer hajléktalan él, csak Budapesten több mint 10 ezer. A szálláshelyeken és az éjjeli menedékhe­lyeken csupán 2 ezer embert tudnak elhelyezni, ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni az utcai gondozásra, amelyben eddig is több civil szervezet, karitatív és egy­házi személyek is részt vettek — mondta Forró Evelyn kormányszóvivő egy tegnapi sajtótájékoztatón. Parlamenti napló — napirenden a paprika Lemondunk tízmillió turistáról Az Interparlamentáris Unió magyar nemzeti tagozatának tegnapi közgyűlésén Szűrös Má­tyás, a IPU magyar csoportjának vezetője fel­szólalásában hangsúlyozta: a szervezet ma is a legalkalmasabb keretet nyújtja a kétoldalú kapcsolatok felvételéhez. A közgyűlést köve­tően megkezdődött a törvényhozás plenáris ülése, amelyen napirend előtt Torgyán József, az FKGP frakciójának vezetője kért szót rend­kívüli ügyben. A munkanélküliek tarthatatlan helyzetének kapcsán felszólította a miniszter- elnököt, hogy hatékonyan lépjen fel a fekete­munka és a feketegazdaság megfékezése ellen. Torgyán Jószef felszólalását követően a képviselők döntöttek a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvény módosításának részletes vitára bocsá­tásáról és elfogadták a napirendet is. — A fűszerpaprika-hamisítás kiszűrése, a termelés, forgalmazás szabályozása érde­kében hatékony és gyorsan megvalósítható intézkedést kell hozni, e célra a hatályos magyar jogrendben a jövedéki szabályozás a legalkalmasabb — szögezte le a jövedéki törvény módosítására vonatkozó törvényja­vaslattal kapcsolatban Békési László pénz­ügyminiszter. — Igaz ugyan, hogy a zátjegy kiadásá­hoz a jövedéki szabályozás rendszerében nem kötődik előzetes minőségi ellenőrzés, ám az engedéllyel rendelkező gyártókról joggal feltételezhető, hogy betartják a minő­ségre vonatkozó, más jogszabályokban rög­zített előírásokat — tette hozzá a miniszter. A téma általános vitájának megkezdése előtt a ház folytatta a világkiállítás lemon­dásáról szóló kormány-előterjesztés vitáját. Puch László (MSZP) kifogásolta, hogy a világkiállításról politikai vita folyik, pedig az elsősorban gazdasági kérdés. Általáno­san elfogadott, hangoztatta a szocialista kép­viselő, hogy a lemondás 40-45 milliárd fo­rint megtakarítást jelent a költségvetésnek. Két percben reagálva Barsiné Pataky Etelka (MDF) az expó tervezett bevételei­ről elmondta, hogy a Szonda Ipsos által a Hungexpónak készített felmérés szerint a kiállítások Magyarországon egymillió lá­togatót vonzanak, ami megerősíti azt a becslést, hogy 10-12 millió látogatóra szá­míthat az Expo ’96 Budapest. A cég szá­mításait alapul véve pedig a látogatók ré­vén mintegy 119 milliárd forint bevételre lehetne számítani. KDNP-elismerés Kohlnak Varga Aurélné, a Belügy­minisztérium képviselője ki­fejtette: a hajléktalanok ügye nem alapvetően a la­káskérdés, hiszen ezek az emberek családi, szociális, egészségügyi okokból nem képesek az önálló életre. A szociális törvény szerint az utcára kerültekkel való fog­lalkozás teljes mértékben önkormányzati feladattá vált, és így a költségvetés terhei is megnőttek a céltá­mogatások miatt. A mosta­ni kormányprogram abban is túlmutat az előző kor­mány törekvésein, hogy az olyan családok, amelyek al­kalmassá válhatnak az önál­ló életre, hogyan kerülhet­nek ki ebből a helyzetből. A minisztérium ezért fontos­nak tartja különböző állami tulajdonú^ ingatlanok ezen célra való átalakítását, hasz­nosítását. Biró Boldizsár, a Népjó­léti Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta: a Pénzügy-, a Belügy- és a Népjóléti Minisztérium kö­zös feladata a kormányzati döntést igénylő helyzetek elemzése és a problémákra a megoldás megtalálása. Nem arról van szó, hogy a hajléktalanságot, mint társa­dalmi jelenséget megszünte­tik, hanem arról, hogy esélyt teremtenek az embe­rek számára ebből a helyzet­ből kikerülni. Elsősorban meg kell akadályozni azt, hogy bizonyos társadalmi, szociális okok miatt a veszé­lyeztetett emberek egzisz­tenciálisan rosszabb helyzet­be kerüljenek, hiszen ezzel kiszűrhetőek a potenciális hajléktalanok. Fel kell ké­szülni a téli krízishelyzetre is. Javítani szükséges a haj­léktalanok egészségügyi és gyógyszerellátását. A tárca a meglévő három körzeti orvosi rendelő mel­lé még kettő felállítását ter­vezi — tudtuk meg —, me­lyek gyógyszer- és műszer- ellátottsága meg kell hogy haladja az általános orvosi rendelőkét. A harmadik leg­fontosabb gond azon intéz­ményeknek a megteremté­se, amelyek ezzel a problé­mával kiemelten foglalkoz­ni tudnak. A Kincstári Va­gyonkezelő részéről történ­tek felajánlások, de az épü­letek állaga nem teszi lehe­tővé azok ilyen célú felhasz­nálását. Ennek ellenére öt olyan ingatlant alakítanak át a közeljövőben, amelyek eddig állami tulajdonúak voltak. Létrehoznak továb­bá egy konzultatív tanácsot is, amely a téli krízishelyzet­ben direktmegoldásokkal fog szolgálni. Sivák József a Pénzügy­minisztérium képviseleté­ben arról szólt, hogy a férő­helyekre számított norma­tív támogatás mértékét a ’94-es évi 234 millió forint­ról ’95-ben 360 millió fo­rintra emelik. Ebben benne van az eddigi 78 ezer forin­tos normatív támogatásnak a 95 ezer forintra történő nö­velése és az eddigi 3 ezer fé­rőhely további hatszázzal való bővítése is. Szilágyi István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára el­mondta, hogy évente mint­egy 400 ezer adag ételt osz­tanak ki ingyenkonyhán, és több mint százezer alkalom­mal veszik igénybe külön­böző éjjeli menedékhelyei­ket. Mindezen szolgáltatá­sok költsége évi 13-14 mil­lió forint, melyet a főváros 2 millióval támogat. A ma­radék pénzforrásokat külön­böző hazai és nemzetközi szervezetek adományaiból fedezi a Vöröskereszt. (w. b.) Jeszenszky Londonban A Magyar Demokrata Fó­rum országgyűlési képviselő- csoportjának sajtóirodája az alábbi közlemény közzététe­lére kérte lapunkat. Jeszenszky Géza, az MDF országgyűlési képviselője a London School of Economics meghívására tegnap részt vett „A NATO és az európai biz­tonság” című konferencián. Az előadók között szerepelt W. van Eekelen, a Nyugat-eu­rópai Unió főtitkára. G. von Moltke, a NATO főtitkárhe­lyettese, P. Bratinka cseh kül­ügyminiszter, Alyson Bailes, a brit külügyminisztérium biz­tonságpolitikai osztályának ve­zetője, valamint számos neves tudós és politikai elemző. Vita­indító előadásában a magyar politikus többek között arról beszélt, hogy Közép-Európa országaiban a lakosság ma el­sősorban nem a hagyományos biztonsági veszélyektől, külső beavatkozástól tart, hanem a gazdasági létbizonytalanság el­húzódásától, a nálunk jóval rosszabb gazdasági körülmé­nyek között élő országokból ér­kező gazdaságimenekült-ára- dattól és a tetjedő bűnözéstől. Minderre — hangsúlyozta a volt külügyminiszter — az érintett kormányok egyedül nem tudnak orvoslást találni, de a jól működő nyugati intéz­mények keleti irányú kiteijesz- tése horgonyként stabilizálná a volt kommunista országokat, és előmozdítaná gazdasági helyzetük radikális javulását is. A KDNP tegnap az alábbi nyilatkozatot juttatta el a távirati irodához: A Kereszténydemokrata Néppárt nagy jelentőségű­nek tartja, hogy a német vá­lasztók többsége — az újra­egyesítés okozta súlyos ter­hek ellenére — támogatta a kereszténydemokrata-ke- resztényszociális unió eddi­Ritka fegyverténnyel sike­rült (majdnem) elhárítani egy ki tudja mekkora vesze­delmet a Nyugati pályaud­var érkezési ügyeletének ok­tóber 8-án, szombaton reg­gel fél nyolc órakor. De — vegyük sorra a tör­ténteket. Megéri. Ugyanaznap, még nulla óra néhány perckor, amikor a kolozsvári állomáson a Brassóból Budapestre tartó Corona expresszre várakoz­tam, megszólított egy ked­ves ismerősöm, nem vinnék-e magammal egy igen sürgős anyagot a Duna Televíziónak. Hagyjam csak a Nyugati pályaudva­ron, az érkezési ügyeletnél, ott tudnak róla, a Duna Tv pedig érte küld. Szívesen. Táskámba csúsztattam a kazettát tartal­mazó borítékot, és vonatra ültem. Nem is sejtettem, mi­lyen közveszélyes anyagot szállítok. Nem jöttek rá erre se a román, se a magyar vámtisztek. Szerencsésen befutottunk a Nyugati pálya­udvarra. Egyenesen az ügyeleti iroda felé siettem. Kopog­tam az ajtón. Semmi vá­lasz. Benyitottam. Két férfi beszélgetett odabenn. Kö­szöntem. Nem fogadták. Elővettem a táskámból a Duna Tv-nek címzett cso­magot. Egyszerre ripakod- tak rám: gi politikáját. A KDNP a győzelmet Kohl kancellár személyes sikerének is tart­ja, és reméli, hogy ez a vá­lasztás, az osztrák szocia­listák visszaesésére is fi­gyelemmel, megállítja a baloldal erősödését Európá­ban. Németország polgárai egy olyan kormány mellett döntöttek, amely az Euró­— Duna Tévé?! Vigye a csomagot oda, ahová címez­ték! — Elnézést, nekem azt mondták, itt hagyhatom — mentegetőztem. — Szó sincs róla! Tiltott anyag! Vigye innen! — ripa- kodott rám a főnökebbik ki­nézésű, de nem küldött az anyámba. Hiába, na: Euró­pa. — Vajon a rendőrségre beadhatnám? — érdeklőd­tem tovább kínomban, hisz Pesten szálltam ugyan le a vonatról, de Pilisvörösvárra jöttem. — Nem ért a szóból, uram?! Tiltott anyag! Vigye a csomagját! És — elvittem. Rettegni kezdtem. Mi lesz, ha kitudódik: tiltott anyaggal kívánom ellátni a Duna Tv terroristáit?! Szerencsémre — nem vették észre. A jóindulatú vasúti ügyeletesek pedig nem riasztották a karhatal­mi erőket, a honvédséget — így az én időzített bom­bám mégiscsak robbant: az anyag (mégis) eljutott a Duna Tv-hez, és idejében adásba került. Ám ez mit sem csorbít a már említett két derék, európai modorú MÁV-ügyeletes érdemén. Rajtuk igazán nem múlt. Olyannyira nem, hogy mi­helyt hazaérkezem Kolozs­várra, javasolni fogom Ghe­pai Unió kibővítésének el­kötelezett híve. Magyaror­szág a következő négy év­ben olyan politikát kell folytasson, hogy az Euró­pai Unióba való belépése visszafordíthatatlan folya­mat legyen. Erre az euró­pai csatlakozási politikára bátorít a finn népszavazás eredménye is. orghe Funar polgármester úrnak, ne feledkezzék meg a két kiváló magyar vasutas­ról. Részesítse őket valami­féle jutalomban, hogy más­kor is számítani lehessen rá­juk, kiváltképpen a közve­szélyes erdélyi és magyaror­szági terroristák, valamint központjuk, a Duna Tv elle­ni harcban. Fodor Sándor Kolozsvár * 1 Az esettel kapcsolatban meg­kerestük a Nyugati pályaud­var állomásfőnökségét. Kö­rösi Sándor állomásfőnök- helyettes elmondta: nem ez volt az első eset, hogy az ér­kezési ügyelet elutasította az ilyen igényeket. — Nem tartozik feladata­ik közé, hogy megőrizzék a csomagokat. Megtettük ezt régebben nem egy alkalom­mal, de rossz tapasztalataink voltak ezzel kapcsolatban — válaszolta kérdésünkre. — Egyszerűen elfelejtettek el­jönni a csomagért, és úgy kellett kinyomozni, hogy tu­lajdonképpen kinek is szán­ták. Érthető, hogy nem szíve­sen foglalkozunk ezzel. A pályaudvaron működik egy csomagmegőrző, de az is egy bevált módszer, ha a kül­deményt postán feladják, s az a poggyászraktárba kerül, ahonnan elviheti a címzett, amikor akarja. Haltelepítés a Balatonba A tervezett ütemben végzi a haltelepítést a Balatoni Halászati Rt. A kötelezettségeknek megfelelően 30-50 ezer egynyaras süllő már a tóban van, a 250 tonna kétnyaras ponty telepítése pedig a vége felé kö­zeledik. Az idén először kompról a tó közepébe eresz­tették a halakat, így nem volt szükség a partról törté­nő telepítésnél elengedhetetlen horgászati tilalomra MTI-felvétel Veszélyes videokazetta / Eber vasutasok

Next

/
Thumbnails
Contents