Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-17 / 243. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. OKTÓBER 17., HÉTFŐ Hiányt pótló tárlat a művészvárosban Kiállítás Százhalombattán A szentendrei iskola hőskora # Szentendrei iskolán a közvélemény általában azt a magyar képzőművészetet megújító irányzatot érti, amely a harmincas évek közepétől a városhoz kötődő Vajda Lajos, Korniss Dezső, Barcsay Jenő és más művésznagyságok nevéhez fűződik. Kevesebb szó esik a húszas évek közepétől, végétől a Duna-parti településen alkotó művészekről, akik közös törekvéseikkel és formanyelvükkel már megalapozták a szentendrei iskolát és a megújítás közvetlen előkészítői voltak. Ezért hiánypótló az az átfogó tárlat, ami 1925 és 1936 közötti alkotásaikat mutatja be, és amelyet tegnap nyitottak meg a Szentendrei Ferenczy Képtárban. A tárlat az első abban a kiállítás-sorozatban, amellyel a szentendrei iskola jellegzetes periódusairól kívánnak átfogó képet nyújtani — mondta Soós Sándor megyei múzeum igazgató, aki hozzáfűzte: Tóth Sándor, Benedek Katalin és a korszakkal foglalkozó más jeles művészettörténészek tollából készült katalógust sajnos csak később kapják kézbe a februárig nyitva tartó tárlat látogatói, László Gyula professzor megnyitóbeszédében a szem ünnepének nevezte a kiállítást. Szentendrén a városnak és a tájnak volt iskolateremtő hatása — mondta —, a sajátos hangulat ihlette az egyébként szuverén művészeket közös festői nyelv kialakítására. E közös nyelvnek megvoltak az előzményei — hallottuk Kiss Joakim Margittól, a kiállítás rendezőjétől. A korábban csoporttá szerveződő és a húszas években Szentendrén megtelepedő festők valamennyien a jeles nagybányai festőművész, Réti István tanítványai voltaké A Trianon után határon kívül került Nagybánya festői szellemiségét kívánták folytatni az 1935-ig virágzó szabadiskolájukban is. Alapos meglepetésként ért bennünket, amikor a kevésbé ismert vagy elfeledett festők négy terembe zsúfolt képeit végignéztük. Hiszen nem tudtuk, hogy a húszas években ennyi jó képet festettek. A nagybányai szellemiség továbbéléséről tanúskodó ritka szépségű tájképek a második generáció, az úgynevezett neók hatását tükrözték: élénk ellentétes színfoltokkal örökítve meg az egykori kisvárost. Bá- novszky Miklós, Perlott Csaba Vilmos, llosvai Varga István, Modok Mária és társai stílusban, tematikában és mondanivalóban sokfelé ágazó alkotásaik tájképfestőink legjobbjaival vetekednek. Meglepetést keltettek a portrék és az aktok is szépségükkel, a képek ugyan visz- szautaltak a századelő stílusára, de sokukon közvetlenül érezhető volt a már fiatalon mesterként elismert Sző- nyi István hatása is. Heintz Henrik vörös kalapos Önarcképe vagy Bánovszky Két festő barátom című képe szépségével és a karakterek megragadásával emelkedett ki a sok nagyszerű alkotás közül. A római iskola hagyományain fogant tablókon, freskókon és freskóvázlatokon a magabiztos technikai felkészültség ragadott meg, amely- lyel a világosan szerkesztett, jól körühatárolt formákból építkező átfogó tematikájú kompozíciókat festették. A nagy újítók juvenáliáit külön teremben láthattuk. E képek ugyan időben a harmincas évekhez kötődnek, de a leegyszerűsített formák, az éles kontúrok, a tiszta vonalak már Vajda, Kömiss, Barcsay gyökereiben más festők világát idézték. (veszelszky) Filmfesztivál Bécsben Szombattól október 26-áig a bécsi Viennale rendezvényein négy moziban összesen 200 filmet tekinthet meg a közönség. A 32. bécsi nemzetközi filmfesztivál — hagyományainak megfelelően — nem verseny, itt nem osztanak díjakat. A cél: Ausztriában is bemutatni az előző esztendő legjobb, többnyire más fesztiválokon már szerepelt, sőt díjazott filmjeit. A vetítéseket a fesztiválsátorban viták követik, a nézőknek módjuk van találkozni az alkotókkal. A zsoltárfordító emlékére A 25 * Szenczi-napok Szenczi Molnár Albert szülővárosában, a szlovák fővároshoz közeli Szencen és Pozsonyban nemrég megkezdődött a 25. Szenczi Molnár Albert-napok rendezvénysorozata. Az október végéig tartó eseményt a Csemadok és a Szenei Városi Hivatal több magyarországi intézménnyel közösen szervezte. A szenei magyar általános iskolában szótár- és enciklopédiakiállítás, a művelődési házban székesfehérvári képzőművészek tárlata nyílt meg. Pozsonyban a Székesfehérváron megjelenő Argus című irodalmi, kulturális folyóirat mutatkozott be. A szenei ünnepi megnyitó fő eseménye Lukács Sándor előadói estje volt. Feszegetik a műfajok határait mélyíti, s a megtört felületet opálosan játszó zománccal vonja be. A míves felületkeSütő Petre Rozália grafikája Kortárs képző- és Sftfj iparművészek kiállí- m tásainak rendezésé- vei hiánytpótló szerepet tölt be a Matrica Múzeum Százhalombatta kulturális életében. Kontrasztok címen pénteken megnyitott tárlatukon három fiatal martonvásá- ri művész alkotásaival ismerkedhettünk meg. A zománc, az absztrakt kisplasztika és a kísérletező grafika ugyan egymással „kontrasztban” állnak, de alkotóikra éppígy jellemzőek a közös törekvések: a műfajok határainak feszege- tése és az, hogy mindhárman Kovács Erzsébet: Triptichon (részlet) hitet tettek a vizuális kultúra, a szép átadására — mondta rövid megnyitójában Mózesi Egon ötvösművész. Sütő Petre Rozália festői hatású grafikáit fogalmak ihlették, amelyek ábrázolására sajátos képi nyelvet teremtett. A barna, fekete és fehérrel ellenpontozott monokróm képeken formák kavarognak, és sajátos látomásszerűségüket a művész motívumok felvillantásával hangsúlyozza: a háttérből nyújtózó kezek, templomtorzók, elmosódó lovak és más alakzatok tűnnek elő. A hatást tépett papír vagy vatta ráragasztásával, vi- aszcsepegtetéssel, füstöléssel, karcolással vagy éppen domborítással fokozza. A grafikusművésszel ellentétben Kovács Erzsébet, a hagyományos zománctechnikán bélül maradva játszik el az anyag adta lehetőségekkel. Szigorúan síkban tartott, éles kontúrú ikonjainak szépsége a ragyogó színek összhangjából és az egyes színfoltok cizellált. apró motívumokkal kitöltött felületkezeléséből származik. A csillogó arany, a ragyogó türkiz, a tündöklő kék, a mély bíbor felületeket apró, finom motívumokkal tölti ki, amelyek követik a kontúrok vonalát és játékosan csillogó felületet eredményeznek. Enyhén nonfiguratív vagy szürrealisztikus zománcainál sem mond le az anyag sugallta lehetőségekről: az ellentétes, tiszta színek, a rajzos díszítő motívumok itt is meghatározók maradnak. Zoltán Győző ötvös iparművész kisplasztikáiban éppígy kihasználja az anyag lehetőségeit. A sárgaréz gömbök, hasábok, gúlák felszínét befelé tekeredő vonalak mentén zelés, az egyszerűség, a nemes arányok jellemzik kisméretű térplasztikáit is. A megnyitó hangulatát sohn, Verdi, Kodály és Bartók kórusműveinek csiszolt előadásával. D. V. S. 1956 emlékezete Szervátiusz-művek Kőbányán Szervátiusz Tibor szobrászművész munkáiból állít ki a kőbányai Pataky Galéria október 21. és november 13. között. Az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából meghirdetett tárlatot dr. Ladocsi Gáspár sebargai címzetes püspök, katonai ordinárius nyitja meg délután 6 órakor. Ünnepi megemlékezést György István, Kőbánya polgármestere tart. Közreműködik Babiczky Klára. Szervátiusz Tibor: 301 (F oly tatás az 1. oldalról) Budakeszin nem felejtik, októberi születésnapja már évek óta a község ünnepe, felkeresik házát, számára kedves református egyházi énekeket énekelnek előtte az utcán összegyűlve, koszorúk sokaságát helyezik el a falon lévő márvány emléktábla alatt. Lelbach János, férje, mint ő nevezte, „pásztora” oly természetes szívélyességgel invitál be a házba, vezet végig a szobákon, lát vendégül, hogy aki többed- szerre jár itt, már-már úgy érzi, hazatér. Haza, a nagy színésznő fotói, könyvei, a falakon elhelyezett Istent dicsérő feliratok közé, ahol már jó ismerőse a visszafelé számozott és visszafelé járó mutatójú óra a kályha tetején, s ahol a rózsaillat, mely tálakban elhelyezett megszáradt szirmokból árad is, olyan Mezei Máriá-s, mintha ő maga töltötte volna meg szirommal a tálakat. A fiatalok, gyerekek, akik a háznál tisztelegtek, Pest megye különböző településeiről érkeztek. A színjátszás nagyasszonyának napját idén szakmai találkozóval ünnepelték, szombat délután az Erkel Ferenc Művelődési Házban mutatták be produkcióikat a bagi, csepeli, fóti, s a helyi, budakeszi gyermekszínjátszók. Este tanácskozás folyt Nagy András László, a Pest Megyei Közművelődési Információs Központ munkatársa vezetésével a Pest megyei színjátszás jelenéről és jövőjéről, végül a Dunakeszi Pinceszínház mutatta be Molnár Ferenc Az ördög című színjátékát. (nádudvari) Székely János kötete Semmi — soha címmel posztumusz kötetet jelentetett meg a bukaresti Kriteri- on könyvkiadó Székely János, a két éve elhunyt romániai magyar író, költő verseiből. A Székely János összes versét tartalmazó kiadványt Káli Király István, a marosvásárhelyi Látó folyóirat főszerkesztő-helyettese, Kovács András Ferenc költő, Dávid Gyula irodalomtörténész és Szilágyi Júlia irodalomkritikus, az előszó írója, valamint H. Szabó Gyula, a Kriteri- on igazgatója mutatta be szombaton az érdeklődőknek a marosvásárhelyi kultúrpalota kistermében. emelte a helyi Fiatal Énekesek Kórusa Strauszné Könözsi Veronika vezényletével, MendelsA színjátszás napja Budakeszin Mezei Mária vendégeiként
