Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-11 / 238. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. OKTÓBER 11., KEDD 3 A VICO válasza Tisztelt Vödrös Úr! Érdeklődéssel olvastam mai cikkét, és nem értem, hogy miről beszél. Eszembe sem jutott, hogy az Önök újságját megvegyem, mert: — veszteséges üzletre nem költünk, — van saját megyei újságunk, — nem értek a konzervatív szellemiségű, Pest Megyei Hírlaphoz hasonló újság készítéséhez, és nincs is szándékomban megtanulni. Ez ügyben senkivel nem tárgyaltam, senkivel nem beszéltem, és nem is fogok. Mindezt szíves tájékoztatására közlöm, és nem kívánok semmilyen helyreigazítást vagy ehhez hasonlót. Eredményes, jó munkát kívánok Önnek, üdvözlettel: Fenyő János elnök-vezérigazgató Újabb MSZP—SZDSZ egyeztetés Szekeres helyzete bizonytalan? * Megnyílt az EBEE-konferencia Budapesten Nyitást a gazdaság felé A magyar házigazda, Kovács László külügyminiszter beszédével tegnap megnyílt Budapesten az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) felülvizsgálati konferenciája. A nagyszabású nemzetközi tanácskozásra a magyar fővárosba érkezett küldöttek áttekintik az európai együttműködési keret elmúlt kétéves munkáját, majd az eredményeket a tervek szerint záródokumentumban rögzítik. Ennek ünnepélyes aláírására december elején Budapest vendégei lesznek az 52 tagállam állam- és kormányfői. Az MSZP és az SZDSZ képviselőcsoportja ezen a héten megkezdi az 1995-ös költségvetés tárgyalását, a kormány ezzel párhuzamosan az érdekegyeztető tanács elé viszi a tervezetet. A kormány október 27-én kíván állást foglalni a tervezetről és október 28-án terjeszti azt a Tisztelt Ház elé. A ’95-ös büdzsé vitájához a törvénynek megfelelően 30 nappal később, vagyis november 28-án foghat hozzá az Országgyűlés — jelentette be Szekeres Imre, az MSZP parlamenti frakcióvezetője a koalíciós egyeztető tanács tegnapi ülését követő sajtótájékoztatón, a két párt vezetőinek megállapodását ismertetve. Megegyeztek abban is, hogy a koalíciós egyeztető tanács jövő heti ülésén megtárgyalják a médiatörvény tervezetének azon pontjait, amelyekről eltérően vélekednek a szocialisták és a szabaddemokraták. Arra az újságírói kérdésre, hogy a KÉT működésében vethet-e fel problémákat Szekeres Imre alelnöksé- ge — pontosabban az, hogy a hét végi MSZP-kongresz- szus nem hozta létre az elnökhelyettesi tisztséget —, a frakcióvezető nem tartotta kizártnak, hogy új, alelnöki funkciója tartalmi szempontból bizonyos problémákat vethet fel, és ezt az MSZP-n belül meg kell majd vitatni. Parlamenti napló Kisebbségben az expópártiak Az Országgyűlés tegnapi munkanapját már az új házszabály szerint kezdte meg. A parlament a napirenden kívüli hozzászólásokat követően arról döntött, hogy a nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történjen meg. Ezután Torgyán József (FKGP) és Gáspár Miklós (KDNP) indokolta meg — a parlament elé beterjesztett — önálló indítványát. Torgyán József országgyűlési határozati javaslata a kormány és a miniszterelnök felelősségének megállapítását indítványozza, azért, mert a világkiállítás kapcsán a kabinet tudatosan szembehelyezkedett az Országgyűlés expóról szóló döntésével. Gáspár Miklós javaslata a privatizáció nyílttá tételét és tisztaságát kívánja elősegíteni. Gál Zoltán házelnök — az új házszabálynak megfelelően — a javaslatokat kiadta az eljáró bizottságoknak, amelyek döntenek a napirendre tűzésről. — A külügyi bizottság egyharmada nem javasolja az expó lemondásával kapcsolatos törvényjavaslat elfogadását — jelentette ki Csáti György alelnök, ismertetve a bizottság kisebbségi véleményét a kormányelőterjesztés folytatódó vitájában. Eszerint a világkiállítás lemondása káros lenne hazánk nemzetközi megítélése szempontjából. A magyar diplomácia irányítója nyitóbeszédében az EBEÉ egyik legfontosabb feladatát, a konfliktusmegelőző, illetve -kezelőképességet elemezte elsőként. Elöljáróban utalt arra, hogy az EBEÉ éppenséggel nem tartozik a kontinens legelismertebb biztonsági intézményei közé, ám valójában más szervezetek, intézmények sem jeleskedtek a különféle krízisek kezelésében. Mindemellett azt is figyelembe kell venni, hogy a konfliktusok megnyugtató rendezéséhez szükség van az érintettek együttműködésére is; másfelől pedig a nyugati demokráciák poliúkai, gazdasági és ha kell, katonai áldozatvállalása is elengedhetetlen. Kovács László utalt arra, hogy a biztonságot tekintve egyfajta hiátus alakult ki Európában. Bár vákuumról még nem beszélhetünk, a jelenség mégis veszélyes: számos ország, különösen a közép-kelet- európai államok érzik úgy, hogy biztonságuk nem áll stabil lábakon. Végezetül Kovács László utalt az EBEÉ-normák teljesítése körül várható vitákra. Véleménye szerint az olyan kérdések elemzése során, mint például az emberi jogok érvényesítése, célszerű kerülni a konfrontációt. Ez azt jelenti, hogy a problémák felvetését nem szabad egyes országok vagy kormányok elleni vádemelésként kezelni. Másfelől azonban a „baráti kritikát” nem szabad sértésként értelmezni és a belügyekbe való beavatkozás szlogenjével visszadobni. A delegációvezetők felszólalásával folytatódott ezután a konferencia. A hozzászólók az európai biztonság és stabilitás egyik legjelentősebb intézményeként méltatták az EBEÉ-t, s annak a reményüknek adtak hangot, hogy a budapesti konferencia a politikai, a katonai, a gazdasági és a humánszféra problémáira olyan válaszokat ad, amelyek erősítik a kontinens biztonságát és stabilitását. Többen sürgették — így az Európai Unió küldötte is —, hogy az EBEÉ ne csak a követendő közös európai értékek és normák listáját állítsa fel, hanem tegyen nagyobb erőfeszítéseket azok gyakorlati megvalósítására. Néhány felszólaló szerint ehhez és a konfliktusok megelőzéséhez, valamint kezeléséhez új eszköztárra van szükség, mások ellenben amellett érveltek, hogy elegendő a meglévő intézményes keretek jobb kihasználása. Több felszólaló arra hívta fel a figyelmet, hogy az EBEÉ az egyetlen olyan európai szervezet, amelyben a tagállamok egyenrangúak. E tény különösen előnyös a kis országok számára, amelyek ahhoz várnak segítséget, hogy minél gyorsabban integrálódhassanak a jövő Európájába. A többi nemzetközi szervezethez való viszonyról szólva szinte minden delegációvezető amellett érvelt, hogy az EBEÉ-nek központi, de mellérendelt, s nem alárendelt szerepet kell kapnia, összehasonlítva például az Európai Unióval, a NATO-val, vagy a Nyugat-európai Unióval. Az Európai Unió Bizottságának képviselője szerint a budapesti konferencia egyik fő feladata, hogy a gazdasági dimenzióknak minél nagyobb szerepet adjon az EBEE-folyamatban. Több felszólaló bírálta az EBEÉ-t, mondván: nem volt elég aktív a jugoszláviai konfliktus megelőzése és kezelése során: Az EU-küldöttek szerint a világ közvéleménye a szervezet konkrét közreműködésére vár a volt jugoszláviai és a ka- rabahi konfliktus megoldásában. A vajdasági magyar érdekszervezetek küldöttségei Budapesten Közösen a Dunáért A tisztaság fél együttműködés Egyeztetni az álláspontokat: (balról jobbra) Lábody László, a HTMH elnöke, Tabajdi Csaba, a MÉH politikai államtitkára és Ágoston András, a VMDK elnöke Erdó'si Agnes felvétele A Vajdaságban élű magyarságnak az idén májustól két érdekszervezete van, közöttük azonban továbbra sem alakult ki elfogadható partnerség vagy együttműködés, sót gyakran még a beszélő viszonyra való készséggel is baj van. A helyzetet a holtpontról elmozdítandó, fogadta tegnap Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, továbbá Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Törzsök Erika elnökhelyettes a Vajdasági Magyarok Szövetségének és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének küldöttségeit. A tárgyalásokon elért eredményekre mérsékelt derűlátással lehet tekinteni, s kedvező jel, hogy mind a VMDK, mind a VMSZ kifejezte készségét, hogy két' bizottságban máris együttesen látnak munkához. A sajtó képviselői külön tájékoztatón ismerkedhettek meg a VMDK álláspontjával. Ágoston András elnök szerint a legfontosabb új mozzanat az, hogy most már el tudják választani a múltat a jövőtől. Méltányolják az anyagi ügyek tisztázásában kifejtett erőfeszítéseket, s a Délvidéknek való juttatásokat illetően mindenképpen elfogadják majd a parlamentben ilyen feladatkörrel felruházott tényfeltáró bizottság jelentését. Jelezte, hogy a meglévő autonómiakoncepció szövegét átfésülik, újabb elemeket próbálnak beépíteni, de elfogadhatónak tartják azt is, hogy az önrendelkezési jogokat regionális kérdésként kezeljék, ezáltal elősegítve a magyar kormány azon törekvését, hogy Magyarország csatlakozhassák az Európai Unióhoz. Ágoston e tekintetben a legfontosabbnak mégis azt nevezte meg, hogy a vajdasági magyarság önállóan válassza meg vezetőit, másrészt pedig, hogy egy külön alap — a szerbiai alkotmánnyal összhangban — rendelkezhessék bizonyos pénzeszközökkel az oktatás, a kultúra és a tájékoztatás területén. Ugyanezen sajtótájékoztatón Tabajdi Csaba örömének adott hangot, hogy létrejött a dilemmákat elhárítani kívánó, tisztázó beszélgetés, a VMDK minden kételyét el kell oszlatni, s anyagi vonatkozásban alig maradt már tisztázásra szoruló kérdés. Ezt erősítette meg Lábody László is, aki elmondta, a VMDK vezetőinek alkalmuk volt betekinteniük az Illyés Alapítvány rendkívüli alapossággal előkészített adataiba és más alapítványok kimutatásaiba is. Újabb megbeszélések után — három óra elteltével — a VMSZ elnökeként bemutatkozhatott Csubela Ferenc is, aki mindenekelőtt a vajdasági magyar iskolaügy sanyarú helyzetére hívta fel a figyelmet, majd arról tájékoztatta az újságírókat, hogy ezt az érdekközösséget elsősorban az önkormányzatok támogatják, ezért rendkívül érdekeltek abban, hogy a határ menti régiókban, a gazdasági szankciók feloldása után, milyen együttműködésre és támogatásra számíthatnak. Végül a VMDK szűk vezetőségére igyekezett hárítani a felelősséget a kellő fokú együttműködés elmaradása miatt. Tabajdi Csaba a tárgyalásokat összegezve azt hangsúlyozta, hogy a tragikus sorsú, s az egyre erősödő szerb nacionalizmustól szenvedő vajdasági magyarságnak most nem megosztottságra, hanem összefogásra van szüksége. Ez a mostani széthúzás, mondhatni testvérháború különösen komolyra fordítaná a helyzetet egy idő előtti szerbiai parlamenti választások esetében, hiszen könnyen megtörténhetne, hogy az ott élő magyarok képviselők nélkül maradnának. c T> A Duna megóvásáért létrejött, a Duna-medence országait tömörítő Duna Konvenció delegációvezetői mától Budapesten tartják első értekezletüket — tájékoztatott a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium tegnap. A delegációvezetők a konvencióban megfogalmazott feladatokat egyeztetik a részt vevő országok magasabb szintű testületé, a Nemzetközi Bizottság irányításával. . A konvenció hatálya a Dunára és annak mellékfolyóira, így az egész Du- na-medencére kiterjed. Előírja az érintett országok szoros együttműködését a vízkészletek megóvására, a fenntartható gazdálkodásra és a méltányosság, valamint a kölcsönösség érvényre juttatására. Az értekezleten megvitatják a Nemzetközi Bizottság ideiglenes titkársága, valamint a Duna-medence Környezeti Programjának Programkoordinációs Egysége közötti együttműködés lehetőségét. Csintalan úr esete a Jóistennel A Magyar Szocialista Párt hét végi kongresszusán nem választottak elnökhelyettest. Ez végül is nagyon szimpatikus, hiszen azt jelzi: a jeles testület nem akar funkciókat alkotni, s azokba embereket belemerevíteni. Az ügy némi áldozattal is járt — ami szintén szimpatikus számomra —, hiszen nem titkolom, percig sem bánom, hogy Szekeres Imre az MSZP éllovasai között (persze frakcióvezetői magas státusát megőrizve) mégsem erősödött túlságosan. Csintalan Sándor ügyvezető alelnök, kampányfőnök nyilatkozott is erről A Hétben. Azt mondta, az elnökhelyettesi funkcióba most magát a Jóistent se emelte volna a kongresz- szus. Csupán figyelmeztetni szeretném Csintalan urat, hogy rossz példát említett. Mert ha a Jóisten esetleg belépne valamelyik magyarországi pártba, tán biztosra vehetjük, hogy az nem a Magyar Szocialista Párt lenne. Stílusosabb lett volna, ha így fogalmaz: Az MSZP magát Vlagyimir Iljics Lenint sem emelte volna a Horn Gyulát követő pozícióba. (Vödrös)
