Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-06 / 208. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 1994. SZEPTEMBER 6.. KEDD 13 Levelek az őrzött almafák esetéről Jogosan bősz kárpótoltak címmel augusztus 8-i számunkban egy fővárosi kárpótlási ügy két kárvallottja, egy házaspár mondta el egy tudósítás keretében különös és felháborító esetét az almásfáikat lefoglaló és fegyveres, kutyás biztonsági őrökkel védő betéti társasággal. Cikkünkre néhány nappal később válaszolt a másik fél, a társaság ügyvezetője, aki törvényes jogaikra hivatkozva egészen másképpen ítélte meg a helyzetet. E hozzászólásra több levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyeket most az alábbi logikai sorrendben adunk közre. Horváth Kálmán Budapest Tisztelt Uram! Az 1994. július 21-én iktatásra került a Pest-Buda Vidéki Kisbirtokosok Egyletétől csatolt megbízólevél, valamint a Bp. XVI11. 156043/4/5/6. hrsz.-ú ingatlanok 44 tulajdonosától kapott meghatalmazás alapján előterjesztett, a fenti ingatlanok ideiglenes jelleggel történő birtokba adására vonatkozó kérelme alapján az alábbiakban tájékoztatom. A kérelem alapján megkerestem a Pest Megyei Kárrendezési Hivatal árverési csoportját, ahol az ügyintéző dr. Ba- csa Imrétől azt a felvilágosítást kaptam, hogy a terület nagyságára és annak nagyszámú tulajdonosára tekintettel az ideiglenes jellegű birtokbaadás, amely valójában a helyszínen történő ideiglenes kijelölést jelent, nem javasolható. A Fővárosi Földhivatal részéről megkeresésemre Tóth Tamás szakfelügyelő úr úgy nyilatkozott, hogy a terület kimérésének a földhivatal részéről akadályát képezi az a körülmény, hogy a Pest Megyei Kárrendezési Hivatal árverési csoportja 1994. július 21-ig bezárólag nem küldte meg azt a számítógépes listát a földhivatal részére, amely nélkül a kimérés nem végezhető el. Tóth Tamás úr megerősítette a dr. Bacsa Imre úr által kifejtett azon álláspontot, hogy nem ajánlható az ideiglenes jellegű birtokbaadás a földterület nagyságára és a nagyszámú tulajdonosra tekintettel. (A viszonylag kis kiteijedésű területnek körülbelül 600 fő tulajdonosa van.) A szakfelügyelő úr kifejtette, hogy a fentiek miatt még földmérési feladatokat végző szakembereknek is komoly nehézséget fog jelenteni a földterület kimérése a tulajdonosok között. A fent írtak szerint tekintettel arra, hogy a földrendező bizottságnak nincs olyan tagja, illetőleg a Budapest Főváros XVIII. kér. Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának szakfeladatai körében nincs olyan munkatársa, aki jártassággal, szakértelemmel rendelkezne, a földrendező bizottság áz ideiglenes birtokbaadást nem tudja elvégezni. Tisztelettel: Dr. Monori Beáta Budapest Főváros XVIII. Kerületi Földrendező Bizottság választott tagja Tisztelt Horváth Kálmán úr! Információink szerint önt a Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal semminemű joggal és megbízással nem látta el a XVIII. kér. Kerékkötő u. mentén található 156043 hrsz. 48. hektár almaültetvény felügyeletével kapcsolatban. így megkérjük, hogy a továbbiakban tartózkodjon a Fructifer Bt. ültetvénybeni munkáival kapcsolatban tett rossz és tájékozatlan kijelentéseitől. A munkák (növényvédelem, talajmunka) sajátos minősítésétől és ezen vélemény nyilvános hangoztatásától. A betéti társaság, melyet a hivatal megbízott a terület kezelésével, az 1994-es évben, úgy érzi, hogy — e többek előtt hangoztatott rossz véleménye és megállapításai a bt. hitelét rontjaAmennyiben nem hagy fel ilyen irányú tevékenységével, úgy ebben az esetben hatósági eljárást kezdeményezek ön ellen. Nyáregyházi Soma Fructifer Bt. ügyvezetője * Fructifer Bt. Üllő, Hosszúber útja 25/A Nyáregyházi Soma ügyvezető Tisztelt Nyáregyházi úr! Horváth Kálmán önhöz írott levelében azt állítja, hogy a Kárrendezési Hivatal önöket megbízta a Budapest XVIII. kér. Kerékkötő út mentén található 156043 hrsz. 48 hektár almaültetvény munkáinak végzésével. A fent nevezett hivatalok semmiféle megbízást nem adtak és nem adhattak, mivel önöknek az árverésen tulajHISTÓRIA Bethlen Gábor életútja (VI.) Magyarország királyává választották Aktív nyugati politikája egyre élesebb ellenzést váltott ki a császári orátoroktól bujtoga- tott török vezető körökben. Pedig Bethlen megbízható öreg diplomatája, Balassi Ferenc főkövet évek óta először vitte meg az adót, gazdag ajándékokkal, Sztambulba. Borsos Tamás, Erdély állandó portai követe hagyatékából világosan látszik, hogy a Fényes Porta urainak véleménye megoszlott a követendő európai külpolitika kérdéseiben, s az ellentétek hullámai Erdély felett csaptak össze. Az 1619. szeptemberi kihallgatáson a nagyvezér világosan kijelentette Borsosnak: „semmiben az urad meg nem fogyatkozik, valamiben kévántatik, csak lássan dolgához”. Október közepén viszont, mikor Ferdinánd tiltakozása Bethlen támadása miatt a Portán diplomáciai-katonai bonyodalom árnyékát vetítette fel, az erdélyi követ már azt jelentette, hogy a fővezér és Gür- dzsi pasán kívül a Dívánban a Ferdinánd által megvásárolt pasák, „az egész vezérek mind improbálták a dolgot, hogy nem kellett volna lenni, mert olyan szent békességet nem kellett volna felbontani Ferdi- nandus ellen”. Az 1619. december 14-i audiencián kemény szavakkal hányták a főkövet szemére, hogy Bethlen a Porta engedélye nélkül indított háborút. Balassi elkeseredetten jelentette urának: „Kegyelmes uram, felséged innét semmi jót nem reménlhet”. Sőt a következő év januárjában a főmufti ismét az ország három vajdaságra osztásával rémítgette az erdélyi főkövetet. Bethlen azonban határozott volt és elszántan védekezett. Bethlen helyzetének megingására jellemző, hogy az 1620. április 5-re hirdetett erdélyi országgyűlésen (amelyen távolléte miatt a fejedelem nem jelenhetett meg személyesen) elfogadták ugyan Bethlen István kinevezését gubernátorrá, a felső-magyarországi hadjáratot azonban csak tartózkodással támogatták, és csupán korlátozott katonai segélyben részesítik Bethlent a török magatartására mindig sokat adó rendek; mindössze az adót, a zsoldosok készenlétben tartását és „600 lovas kop- jást” szavaznak meg Bethlennek. Az országgyűlés munkáján egyébként is érezhető volt Bethlen jelenlétének hiánya; és azon semmiféle fontos határozat nem született. Pedig a fejedelem változatlanul az ellenség szétzilálásának politikáját hirdette: „éjjelnappal a szüntelen való csaták által fenn ültetem táborostól (!), elfárasztom és semmivé teszem” — írta Thurzó Imrének. Bethlen tisztában volt a császár ellen szövetkező con- foederatusok katonai megsegítésének szükségességével,' -és azért előrelátóan fokozott katonai részvételre intette a magyarországi rendeket; „bizony késő leszen akkor az lovat hizlalni, mikor harcra kelletik mennünk” — írta. És valóban nemcsak a birodalmi rendek nagy része lépett be a Ligába, hanem V. Pál pápa, Spanyol- és Bajorország, és a császár sógora, a firenzei herceg siettek segítségére. Bethlen a Ligához hasonlóan erős Habsburg-elle- nes tábor összekovácsolásával akart eredményesen védekezni. Időnyerést szolgáló és több fronton folytatott diplomáciai tárgyalásai nyomán 1620 nyarára Bethlen helyzete valameny- nyire megszilárdult. Pontosan amikor a fenti sorokat papírra vetette, 1620. április 25-én Prágában Bethlen megbízottja Magyarország és Erdély fejedelme nevében politikai és katonai szövetséget kötött Pfalzi Frigyes cseh királlyal és a vele szövetséges rendekkel. Még nem értesült a szerződés megkötéséről, mikor a küldöttség élén Prágában tartózkodó Thurzó Imrének azt írja, hogy figyelmeztesse Pfalzi Frigyest: „ha meg akarja királsá- gát tartani, ő felsége ne építsen fövenyen, avagy jég háton fundamentumot, mert bizony elromol, ne biztassa semmi re- ménség királságában való megmaradását egyéb az egy Isten után az hadnál”, hiszen ő is nagy áldozatokat hozott, hadjárata több százezerbe került és „sok vitéz embere” „ontotta vérét és szenvedett halált az cseh korona oltalmazásában”, maga kockára tette fejedelemségével együtt életét is, .ne sajnálják hát a neki ígért anyagi támogatást. Igyekezett helyzetét más oldalról is megtámasztani. Május 31-re országgyűlésre hívta össze a magyar rendeket. A besztercebányai országgyűlés a szultán előzetes hozzájárulását elnyerő Bethlen Gábort a kihívóan viselkedő császári követek távozása után és a Habs- burg-dinasztia trónfosztásával egyidejűleg 1620. augusztus 25-én Magyarország királyává választotta. A lépés Bethlen Gábor hadjáratának legfontosabb célját: a független Magyarország kivívásának megvalósítását szentesítette, azt a csúcspontot, ameddig a fejedelem egész élete folyamán politikájában eljuthatott. Ahogy most pályafutása delén, választott királyként a templom felé lovagolt, hogy a megválasztása ünnepségére tartott tedeu- mon részt vegyen, a forgandó szerencse személyes vonatkozására emlékezett. Arra, hogy azelőtt 20 évvel 100 tallért sem tudott kölcsönkapni Kassán. És a felemelő szertartáson szeme könnybe lábadt a meghatottságtól. A nem pillanatnyi sikerekre törekvő, hanem távlatokban gondolkodó Bethlen nem koro- náztatta^ meg magát. „Ha én magamat megkoronáztattam volna, soha énnálam bolondabb, de nyomorultabb fejedelem nem lőtt volna, mert (a török) mindjárt az országnak végházait éntőlem megadatni kívánta volna, melyet, ha nem cselekedném, azontúl avval fenyegetne, hogy ellenem támad a német mellé” — írta erről később magyarázatként. Fülében csengtek a muftinak Borsos Tamás által rögzített szavai: „Bethlen Gábor, ha Isten adja, legyen magyarországi koronás király bátor, de Erdélyt mü Magyarországhoz soha nem engedjük hogy búja; mert Erdély szultán Szulimán találmánya s sajátja az hatalmas császárnak; mi olyan tökéletesen nem bízhatunk ezután is Magyarországhoz, mint Erdélyhez s nem hagyjuk mü másnak az mijén- ket.” A királyválasztás színhelyéről osztrák—cseh—magyar rendek száztagú követsége indont szerzett személyekkel kell megállapodniuk. Tisztelettel: Dr. Sztáray Mihály hivatalvezető Pest Megyei Kárrendezési Hivatal Dr. Acsay Ferenc hivatalvezető Budapest Főváros Kárrendezési Hivatal * Horváth Kálmán intézőbizottsági elnök úrnak Tisztelt Horváth úr! Szövetkezetünkhöz küldött, a gyümölcsöskert művelésével összefüggő levelére hivatkozással az alábbiakról tájékoztatom: A teljes gyümölcsöskert művelését éveken keresztül a Gold-Fruct Kft. végezte, a tulajdonos szövetkezettől kapott rendelkezés alapján. Az 1993. évben a gyümölcsös művelését befejeztük, az év végével a kft. megszüntetése iránt intézkedések történtek. Figyelemmel arra, hogy a gyümölcsös folyamatos kezelést igényel, a művelés abbahagyásáról, valamint a kft. megszüntetéséről tájékoztattuk részint a Kárrendezési Hivatalt, részint a Bp. XVIII. kerületben működő földrendező bizottságot is. Tapasztaltuk azonban folyó év elején, hogy nem látunk semmiféle szerveződést vagy mozgolódást, amelynek kapcsán megindulnának a gyümölcsös kezelésével kapcsolatos művelési teendők, a tulajdonosok nem gondoskodnak az időarányos metszési munkálatokról, ezért folyó év elején összehívtuk az általunk ismert tulajdonosokat, s javasoltuk, hogy vállalkozók bevonásával teljesítsék művelési kötelezettségüket. Ilyen előzmények mellett alakult meg szövetkezetünktől teljesen függetlenül a Fructifer társaság, amely megbízásokat kért és kapott a művelésre, s ténylegesen megkezdte a szükséges, időarányos szakmai munkálatokat. Szövetkezetünk ezekben a megbízásokban nem vett részt, erre lehetősége sem volt, mert nem tulajdonosa a gyümölcsös ingatlanának. Arra vonatkozóan semmiféle hivatalos információt nem kaptunk, hogy a kárrendezési eljárásban tulajdont szerzett tulajdonosok, illetőleg a részükre árverésen kiadott földterületek milyen jellegű kezelés alatt állnak. Dr. Székely Tibor alelnök Holding Szövetkezet, Gyál dúlt a Portára, mely szerződésben ígért védelmet részükre. A Ferdinánd ellen szövetkezők azonban a döntő pillanatban külső segítség nélkül maradtak. A birodalmi erők összpontosított támadása Csehország ellen és a Ferdinánddal folytatott béketárgyalások megszakadása Bethlent ismét hadi cselekvésre késztette és diverziós katonai támadásra szólította. Támadását siettette, hogy nyugati szövetségeseit súlyos csapás érte: Pfalzot Spinola generális vezetésével spanyol csapatok támadták meg, s a Katolikus Liga hadvezére, Tilly ezzel szabad kezet kapott, hogy Ferdinánd segítségére siessen. Tilly Miksa bajor herceg hadaival egyesült erői augusztusban leverték az alsó- és felső-ausztriai rendi ellenállást majd Bu- quoival együtt Csehországra törtek. A csehek segítségére küldött tekintélyes erők miatt Bethlen csak kisebb haddal támadhatott. Mintegy 8000 főnyi seregével Besztercebányáról Érsekújváron áthaladva elfoglalta Nyitrát Majd átkelve a pozsonyi Duna-hídon, szeptember 28-án megszállta az alsó-ausztriai Németóvárt (Deutsch-Altenburg). (Folytatjuk) Csetri Elek \-VT 00 1 ••11 • T * 1 * Kukullei Janos haza Visegrádon Középkori íróink közül legrészletesebben Küküllei János életrajzát ismerjük. 1320-ban született Tót- sólymosi Apród Jánosként — 1355-ben nyerte el a küküllői főesperességet, innen származik már a kortársak által is használt neve. Nemcsak életrajzát ismerjük viszonylag pontosan, de ő az első magyar értelmiségi — legalábbis tudomásunk szerint —, aki tudása révén visszaszerezte azt, amit ősei elvesztettek: a birtokot. Apja, Apród Miklós ugyanis az írásbeli dolgokkal nem sokat törődve, figyelmen kívül hagy ta /. Károly rendelkezését az oklevelek megújításáról. El is vesztette birtokát, bánatában döntött úgy, hogy János fiából írástudót nevel. A fiú azután 1349-ben Nagy Lajostól vissza is kapta a néhány évtizeddel korábban elvesztett birtokot. Küküllei János a kancelláriában szolgálta a királyt 1365 körül írta életrajzát uralkodójáról, a lovagi értékrend megtestesítőjéről. Küküllei János — mint Nagy Lajos bizalmi embere — a király környezetében élt. Ezzel magyarázható, hogy 1363-ban házat vásárolt magának Visegrádon. Az épületet 300 forintért vette. Az oklevél a ház környezetéről is felvilágosítást ad: Gál komáromi foes- peres, Gerek Péter királyi jelző és Cudar Péter lakóháza fogta közre Küküllei Jánosét. Építészettőrté- nészek ebből arra következtetnek, hogy Visegrád városias beépítésű volt Nagy Lajos uralkodása alatt. Pogány György
