Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-06 / 208. szám

10 PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGALTATAS 1994. SZEPTEMBER 6., KEDD Dinó-gyermekrajzpályázat Jogi tanácsok A szülőtartás szabályairól Rovatunkban már foglalkoztam a gyermektartásdíjjal kapcsolatos családjogi szabályokkal. Sajnálatos tény, hogy az életszínvonal zuhanásával egyre több szüld is el­tartásra vagy jövedelemkiegészítésre szorul, önzetlen szülői szeretete miatt azonban még akkor sem él a jog­szabályban biztosított lehetőségével szülőtartás iránt, ha napi megélhetési gondokkal küzd; A tapasztalatok szerint így van ez sokszor akkor is, ha a szülő gyerme­kei viszonylagos jólétben élnek és az önkéntes segítés joggal elvárható lenne szüleikkel szemben. Bízva ab­ban, hogy tanácsaim alapján a jogérvényesítéssel kevés szülőnek kell a bírósághoz fordulnia — ismertetem az idevonatkozó rendelkezéseket. Gyermekrajzpályázatot hirdet­tek, amelynek témakörei lehetnek: a Klapka Gyu- rassic Parkban jártam, Dinoszauruszok Budapes­ten, vagy Barátom, Dinó. Az A4-es rajzlapon tetsző­leges technikával készül­hetnek az alkotások. A raj­zok beküldési határideje: november 15. Cím: Klap­ka György, 1121 Buda­pest, Normafa u. 23/E. A rajzlap hátoldalára kell írni az alkotó nevét, cí­mét, életkorát és ide kell felragasztani a belépője­gyet. Az értékes díjak — Van valami, amit minden középkorú és idősebb em­ber szívesen átadna a fiata­labbaknak: a tapasztalat. De mi is az az ismeret, tu­dás, ami kell, kellene a „nyugattal” folytatott nagy versenyben avagy csak lé­péstartásban? Született egy új lap, az Elfelejtett Oázis, mely ki­mondatlanul is sugallja: is­merd meg például a műhol­dak működését, tudd jól használni vizuális képessé­geidet a számítógép-keze­lésben, legyen érzékenysé­ged a szomszédos régiók pusztulását észrevenni, az értékeket menteni. Nem tankönyv, de tankönyvpót­ló szerepet is szántak neki a szerkesztők. Diákjainknak az okos szülő nemcsak a kötelező méregdrága tankönyvet ad­hatja immár a kezébe, vagy Kezdő, fiatal háziasszo­nyoknál gyakran előfordul, hogy amikor főzési tudomá­nyukat próbálgatják, elron­tanak valamit. Ahhoz, hogy az étel ne kerüljön egyből a „konyhamalacba” vagy a szemétbe, az alábbi tanácsa­inkkal próbálunk nekik segí­teni: Ha a rántás összecsomó­sodik, ne essenek mindjárt kétségbe, a rántást csupán felhígítva át kell szűrniük, és az máris használható lesz. Ha kicsit odaég a hús, a mártás, a főzelék, ezt egy másik edénybe óvatosan öntsük át, de sose kapaijuk fel ennek az alját. Ha látjuk, hogy a tej ösz- szemegy, ne forraljuk to­vább, hanem egy átkötött batisztruhán keresztül cse­pegtessük le, ami a ruhában marad, az jó lesz még túró­nak. Ha túl magasra kelt a tészta, ezt egy kevés liszttel meg tejjel dagasszuk újra. Ha nem puhul meg a hús, tegyünk egy pár csepp ecetet vagy egy kevés szó­dabikarbónát a párolólébe. Ha megég az aprósüte­mény alja, hagyjuk kihűlni, majd a reszelő legfinomabb fokán lereszeljük róla az égett részeket. Ha elsózzuk a levest kerékpárok, fényképező­gépek, könyvcsomagok — sorsolása november 30-án délután 10 órakor lesz a Gutenberg Művelő­dési Otthonban. Budapest VIII., Kölcsey u. 2. A kiállítás megtekinté­se felnőtteknek 250 fo­rint, gyerekeknek 150 fo­rint, csoportoknak 100 fo­rint. Állami gondozottak­nak és a segítségre szoru­lóknak további kedvez­ményt, esetleg ingyenes látogatást is biztosítanak. K. G. a sok „szép” színes mű­anyag borítót, hanem ezt a negyedévenként megjelenő lapot, 156 forintért, amivel gyermekének természettu­dományos ismereteit világ- színvonalon gyarapíthatja, egy kicsit az angol nyelvbe is belekóstolva. A nyár szenzációja az üs­tökös volt, mely a naprend­szer óriásbolygójába hullva a gáz halmazállapotú anyagban okozott gyönyö­rű kavarodást, mellesleg a nyugat-európai televíziók műsoridejében is; éjszakán­ként közvetítették az ese­ményeket. Az ősz a meg­nyugvás időszaka, a diákra alig lehet ráismerni a hosz- szú nyár után, annyit növe­kedett, szépült és változott. Hát legyen nekik mivel a szellemüket frissíteni. Futó Rita vagy a pörköltet, öntsünk bele egy késhegynyi szóda­bikarbónát, ez csökkenti a sós ízt. Ha még ez sem elég, egy meghámozott nyers burgonyát vagy egy szelet kenyeret tegyünk be­le, és 10 percig főzzük. Ez­után a krumplit vagy a ke­nyeret — mely magába szívja a sót — ki is vehet­jük az ételből. Ha túlecetezzük az ételt, egy csipetnyi cukorral eny­híthetjük a savanyúságát. Ha a salátalé túl savanyú, hígítsuk fel egy kevés víz­zel, cukrozzuk meg, és a fe­lesleges levet öntsük le. Ha nem fő meg idejére a bab, egy késhegynyi szóda­bikarbónát tegyünk az étel­be, ez gyorsítja a puhulást. Ha túl híg lett a mártás, a krém, akkor egy kevés lisztet keverünk simára egy kevés tejjel vagy vízzel, így újra felfőzve sűrítsük be. Ugyanígy sűríthetjük a túl híg főzeléket is. A megpenészedett ételt, befőttet, lekvárt sose pró­báljuk megmenteni, öntsük ki, mert ilyenkor nemcsak a tetején látható penész rontja az ízét, értékét, de benne is sok, láthatatlan apró penészgomba van, ami nem jó, ha a szerveze­tünkbe jut. A rokontartás, és ezen belül a szülőtartás szabálya­it a többször módosított Családjogi töltény (1952. évi IV. törvény) szabályoz­za. A törvény főszabálya alapján a tartásra jogosul­tat rokonai közül elsősor­ban leszármazol kötelesek eltartani, amennyiben tar­tásra jogosult leszármazol nincsenek, eltartása felme­nő rokonait terheli. A ro­kontartás általános szabá­lyai a szülők vonatkozásá­ban annyiban térnek el, hogy ha a szülőnek van tar­tásra kötelezhető házastár­sa, akkor elsősorban a há­zastársnak kötelezettsége a tartás biztosítása. Törvényes feltételek Szülőtartásra a szülő gyer­mekeivel szemben tehát ak­kor támaszthat igényt, ha nincs tartásra kötelezhető házastársa (ideértve az el­vált házastársat is), továb­bá három további feltétel fennállása esetén. Minde­nekelőtt szükséges, hogy a jogosult szülő a tartásra rá­szoruljon, továbbá nem ér­demtelen a tartásra, és van tartásra képes és arra köte­lezhető gyermeke. Az a szü­lő tehát, aki házastársi tar­tásra jogosult és a házas­társ (volt házastárs) szemé­lyében azt biztosítani tud­ja, nem választhatja saját elhatározása alapján a szü­lőtartást. Más a helyzet, ha a házastárs mentesül a tartá­si kötelezettség alól. A há­zastárs abban az esetben mentesül, ha saját maga el­tartására sem képes, vagy ha előző házasságából szár­mazó gyermekei eltartásá­ról való gondoskodása után fennmaradó jövedelme nem elégséges a házastársi tartás fizetésére is. Abban az esetben, ha a házastárs kötelezettségét részben tel­jesíteni tudja, a különbözei­re viszont kiegészítő szülő­tartás igényelhető. A rászorultságot a bíró­ság az igénylő körülménye­§ Nagykőrösön kö­töttek házasságot: Kőműves István és Oláh Anita, Márton István és Szabó Ilona, Cseh Gábor János és Szálai Má­ria, Laczi Károly és Pap Anikó, Baga Zoltán és Ocsai Katalin, Váradi Csa­ba és Danka Rita, Kovács inek körültekintő vizsgála­tával állapítja meg. Jelentő­séggel bír a szülő életkora — e vonatkozásban a nyug­díjkorhatár elérése nem döntő, mivel a szülő koráb­ban is rászorulhat a tartásra —, egészségi állapota, csa­ládi körülményei, jövedel­mi és vagyoni viszonyai. A nyugdíjas szülő nem köte­lezhető arra, hogy megfá­radtán munkát végezzen, s ugyanígy a megrokkant szülő esetében sem hivat­kozhatnak a leszármazók arra, hogy maradék munka­erejével kereső foglalko­zást vállaljon. A jogi szabá­lyozás alapelve, hogy a szü­lő gyermekei felnevelésé­ért viszonzásképpen igé­nyelheti a gyermektartást. A rászorultság vizsgálatá­nál a szülő vagyoni helyze­tét is vizsgálni kell. Az a szülő, aki ugyan munkát vállalni nem képes és így keresettel nem rendelkezik, illetve nyugdíja megélheté­sét nem biztosítja, de ren­delkezik olyan vagyonnal, amiből jövedelme szárma­zik, ezt figyelembe kell venni. Ha például a szülő­nek van takarékbetétje, aminek kamata megélheté­sét biztosítja, vagy olyan ingatlana, pl. nyaraló, amit hasznosítani tud, akkor a rászorultság általában már nem állapítható meg. Nem kötelezhető ugyanakkor a szülő arra, hogy lakását, családi házát, amihez kötő­dik, eladja, illetve rosszabb körülmények közé költöz­zön, lakásába albérlőt fo­gadjon vagy szociális ott­honba költözzön. A va­gyontárgyak értékesítése és felélése egyébként sem kedvező a törvényes örö­kös leszármazóknak, kivé­ve természetesen azt az ese­tet, ha jövedelmi és va­gyoni helyzetük miatt a tar­tásdíj fizétése helyett in­kább a jövőbeli örökségük­ről készek lemondani. Fel­tétlenül ajánlott, hogy a szülő és gyermeke, illetve gyermekei humánusan, s le­hetőség szerint kölcsönös és méltányos érdekeik fi­Tibor és Szabó Anikó, Kosa Sándor és Hegedűs Agnes. Elhunyt: Horváth Fe­renc (Alsójárás dűlő 1.), Bá­tor Miklósné sz.. Orbán Ka­talin (Varga J. u. 6.), Petre­zselyem Józsefné sz, Tatai Katalin, Zsikla Balázsné sz. Sebők Katalin (Árbóz dűlő 10.). gyelembevételével döntse­nek az értékesebb vagyon­tárgyak értékesítésében. A rászorultság végül a szülő részéről nem áll fenn, ha megélhetését tartási, életjá­radéki vagy öröklési szerző­déssel biztosította — ha szerződésben foglaltaknak megfelelően részesül jöve­delemben. A szerződés fel­bontására irányuló bírósági eljárás alatt, ha a szülő ellá­tatlan marad, illetve a szer­ződés megszűnése után azonban már igényt tarthat indokolt esetben a szülőtar­tásra. Általános szabály sze­rint, ha a szülő tartási, gon­dozási és nevelési kötele­zettségét teljesítette, érdem­telenségre nem lehet ered­ményesen hivatkozni. A bí­rói gyakorlat alapján a szü­lő érdemtelenségére akkor lehet hivatkozni, ha gyer­mekével szembeni kötele­zettségeit olyan súlyosan megsértette, hogy a társa­dalmi felfogás szerint a tar­tásra nem méltó (önhibájá­ból tartósan nem nyújtott gyermekének tartást, egyál­talán nem törődött vele, ma­gatartásával az alapvető er­kölcsi normákat megsértet­te, bűncselekményt köve­tett el gyermekével szem­ben stb.). Több gyermek esetén az érdemtelenséget külön-külön kell vizsgálni. Mikor kötelezhető a gyermek? A szülőtartás negyedik fel­tétele, hogy a szülőnek le­gyen tartásra képes és köte­lezhető gyermeke. Több gyermek esetében a szülő­tartási kötelezettség egy sorban, de nem feltétlenül azonos mértékben oszlik meg, hanem kereseti, jöve­delmi, vagyoni viszonyai és teljesítőképességük ará­nyában. A leszármazók, ha maguk is szülők, elsősor­ban a gyermekeik eltartásá­ról kötelesek gondoskodni, a gyermekek után pedig a házastárs is megelőzi a töb­bi rokont, így előfordulhat, hogy az elvált házastárssal szembeni tartási kötelezett­ség megelőzi a szülő tartá­si igényét, ha a kötelezett mindkét tartásról nem tud megfelelően gondoskodni. A tartás sorrendjéből adó­dó méltánytalanságok ese­tére a törvény felhatalmaz­za a bíróságokat, hogy in­dokolt esetben és kérelem­re a jogosultság sorrendjét eltérően határozzák meg. Fontos szabály, hogy a kis­* A váci Nyelvmes- ' tér Stúdió heti két- \ szer két órában an- —goi—német nyelv­tanfolyamot indít kezdő és haladó szinten, valamint vállalja a nyelvvizsgára való felkészítést is. A tanfolyam szeptem­ber 19-én kezdődik, beirat­korú gyermek kivételével mást nem köteles eltartani az, aki ezáltal saját szüksé­ges tartását is veszélyeztet­né. A bíróságnak tehát gon­dosan vizsgálnia kell, hogy a gyermek képes-e szülője tartására, illetőleg több gyermek esetében az anyagi körülményeket és az eltartottakat egyaránt fi­gyelembe véve állapítani meg a teherviselés megosz­tását. A beteg vagy tartó1 san munka nélküli gyer­mek mentesülése esetén, a többi gyermek, illetőleg ha valamilyen okból ők is mentesülnek vagy az álta­luk nyújtható tartás nem elegendő — nagyszülőtar­tás címen —, az unokák is kötelezhetők tartásra, ha egyébként megfelelő jöve­delemmel rendelkeznek. Természetben és pénzben A szülőtartást a kötelezett — választása szerint — ter­mészetben saját háztartásá­ban vagy pénzben, havonta szolgáltathatja, a jogosult azonban kérheti a pénzbeni tartást, amit nem szükséges megindokolni. De a bíró­ság határozhat úgy is, hogy a szülő részben termé­szetben (lakhatás biztosítá­sa), részben pedig pénzben kapja a tartást. A szülőtar­tás összegét a jogszabály nem határozza meg, mivel annak összege mind a jogo­sult, mind a kötelezettek körülményeitől elválasztha­tatlan, egyedi mérlegelést igényel. Az összeg megálla­pításánál a jogos szükségle­tek lehetőség szerinti fede­zéséből kell kiindulni a kö­telezettek teljesítőképessé­gének figyelembevételé­vel. A törvény által megha­tározott „szükséges” tartás alatt azonban nem a létmi­nimumot, hanem a tényle­ges megélhetés biztosítását kell érteni, figyelembe véve a szülő esetleges nyugdíját is, ami mellett in­dokolt esetben tartáskiegé­szítésre lehet jogosult. A szülőtartási per megin­dítására a szülő mellett, aki gyermekei ellen általában még nélkülözése esetén sem kíván fellépni, szociál­politikai megfontolásból az önkormányzati szerv és az ügyész is jogosult. Aki a jogosultat saját háztartásában tartja (pl. egyik gyermeke), a többi kötelezettel szemben, saját jogán szintén jogosult pert indítani. r r kozni szeptember 6—7-én (kedd—szerda) 16—18 óráig lehet a Madách-gim- náziumban. A tandíj 4900 forint. A szervezők a je­lentkezőknek részletfizeté­si kedvezményt is biztosíta­nak. Érdeklődni a (27)- 311-683-as telefonszámon lehet. Elfelejtett Oázis Praktikus tanácsok kezdő háziasszonyoknak Anyakönyvi hírek Nyelvtanfolyam

Next

/
Thumbnails
Contents