Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-06 / 208. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. SZEPTEMBER 6., KEDD Önállósodnak a ceglédiek Szentendrei beruházások Szemléletváltozás a véradóknál Tavaly elkezdődött Dél-Pest megye vérellátásá- ' i&'i nak megújhodása. Vajon az elmúlt egy eszten- dőben az ügy kimozdult-e a holtpontról. Erről faggattuk dr. Bíró Jánost, a ceglédi Toldy Fe­renc Kórház és Rendelőintézet vértranszfúziós osztálya főorvosát, aki kérdéseinkre egyebek mellett azt is kifej­tette, manapság profi személyekre kell bízni a véradá­sok szervezését. Annál is inkább, mert a régi agitációs propagandamódszer ideje lejárt Bíró főorvos beszélgeté­sünk elején hangsúlyozta a nemzeti vérkészlet fontossá­gát. Az utóbbi megvalósítá­sához némi szemléletváltás szükségeltetett. Korábban egy-egy véradó állomáson a kollégák levették a vért, s ellátták a betegeket a terüle­tükön. Persze akadtak orszá­gos programok, és a fővá­rost is segíteni kellett. Idő­közben fejlődött a technoló­gia. A feldolgozás sokré­tűbb lett, javult a minőség. Ugyanabból a mennyiség­ből többféle betegséget gyó­gyíthatnak. Az illetőnek azt a véralkotó elemet adják be, amire szüksége van. Ma már országos szinten gon­dolkozva, sokkal hatéko­nyabban kell hasznosítani a vért. A feldolgozást célsze­rű egy-egy központban elvé­gezni. Emiatt aztán elkerül­hetetlen a szorosabb együtt­működés. Semmi manőverezés A transzfuziológiát világo­san ketté kellett választani. Van a gyógyító- és vérellá­tó (feldolgozó, forgalmazó) tevékenység. Az utóbbival nem érdemes a kisebb vér­adó állomásokon foglalkoz­ni. A tervek szerint a jelen­legi hatvannégyből mintegy harminc önálló vérellátó in­tézmény lesz majd. A többi pedig transzfúziós osztály­ként látja el a helyi teendő­ket egy-egy kórházban, kli­nikán belül. István Lajos professzor, miniszteri biz­tos az év elején végigjárta ezeket az egészségügyi szer­vezeteket. Az általa készí­tett felmérés alapján —- amelyben kollégái is közre­működtek — lehet dönteni. A ceglédiekről kedvező ké­pet rajzoltak. Ennek ellené­re a gárda —- élén a főorvos­sal — arra törekedett, hogy a szigorú szakmai követel­mények teljesítésével bizo­nyítsa: alkalmas az önálló­ságra. A ceglédi vértranszfúzi­ós osztályon — amely mara­déktalanul teljesíti Dél-Pest megye vérellátását, Buda­pestet segíti, s az országos programban is részt vesz — a korábbi időkben, s az el­múlt hetekben sem volt gond a vérkészlet miatt. Jól­lehet a megyében a véradá­sok, és az arra jelentkezők száma — a tavalyi ötezer­ötszáz donorhoz képest az idén körülbelül ötezer lesz — csökkent. Ám ez egyálta­lán nem okozott semmiféle zavart. Egyetlen műtétet sem kellett elhalasztani. Sőt, az osztály segíteni tu­dott sürgős esetben is. A mi­nap hajnalban egy szülő kis­mamát — aki ráadásul ritka vércsoportú volt —- nagyon erős vérzéssel szállítottak a ceglédi kórházba. Szeren­csére az intézményben tárol­tak számára életmentő vér- készítményt. Az asszony egy nap alatt túljutott az életveszélyen. Profi szervezők A főorvos szerint ez a meg­előzött tragédia is bizonyít­ja, manapság profi szemé­lyekre kell bízni a véradá­sok szervezését. Annál is in­kább, mert a régi agitációs propagandamódszer ideje lejárt. Ma már az nem megy úgy, mint hajdanán, amikor a párttitkár „oda­hajtotta” az embereket a véradásra. Olyan véradó­szervezők kellenek, akik transzfuziológiai ismeretek­kel, tapasztalatokkal bír­nak. Lényeges a harmoni­kus együttműködés a Vörös­kereszttel, különben a két szervezet egymás munkáját hatástalaníthat )ja. Ajándékot kapnak Bíró főorvos akként véleke­dett, egy ország egészség- ügyi és egyéb kultúráját az is jelzi, hogy miként becsüli meg é.s védi a donort. Az utóbbi egyébként szeret segí­teni, és nem pénzt vár. Dél- Pest megyében évek óta ajándéktárggyal kedvesked­tek a véradóknak (ez ma sincs másképp). Ám lénye­ges az adat-, személyiségjo­gi és egészségvédelmük is. Mindezt tartalmazza az a rendelettervezet, amit a szak­emberek már elkészítettek. Fontos lenne mielőbb ren­dezni azt is, hogy a véradó munkaidőben is adhasson vért. A főorvos cáfolta azt, hogy új cégek — kft.-k, rész­vénytársaságok — csak a pénzre gondolnak. Cegléden is akadt arra példa — mi­után a káefté gazdasági veze­tőjével megegyeztek —, hogy munkaidőben szervez­tek véradást. Végezetül Bíró János el­mondta, a ceglédi transzfúzi­ós osztály stratégiai helyzet­ben van. A szakma megítélé­se szerint is reális az az el­képzelés, hogy az intézmény önállósodjon. A munkatár­sak mindent megtettek azért, hogy ezt tevékenységük szín­vonalával bizonyítsák. F. F. Szigorú az igazgató Tanévkezdés Szobon Az iskolakezdés mindig is nehéz feladat volt; nehéz a tanároknak, nehéz a szülők­nek és ugyancsak nehéz a gyerekeknek. A legnehe­zebb azonban azon gyere­kek számára, akik elkövet­kező pár évüket a szülőktől távol, egy kollégium falai között töltik majd el. Csü­törtökön megtartották a ta­névkezdő ünnepséget az egy éve beindult szobi laza- rista Szent László Gimnázi­umban. A most beiratkozott három első osztály közel nyolcvan tanulója egy telje­sen új, vasfegyelmet követe­lő intézménybe került. Az évnyitó után kíváncsi voltam, miként vélekednek szülők és gyermekek egy­aránt erről az iskoláról, mit várnak tőle azok alapján, amiket az igazgató és a kol­légiumi nevelő elmondott. Ha a gyerek becsületesen helytáll ebben a négy év­ben, és nem lesz vele sem­mi probléma, akkor úgy gondolom, tisztességes em­ber lesz belőle. Tudom hogy nagyon nehéz lesz ne­ki, főként az első időkben — felelte egy mosolygós anyuka, mikor megzavar­tam búcsúzkodását feltehe­tően egyszem fiával. — Mit is várok az iskolától? Azt hi­szem, itt a szigorral rá le­szünk kényszerítve a tanu­lásra. Nem hiszem, hogy túl sok szabadidőt engedé­lyeznek, de majd meglát­juk, mennyire lehet bírni a tempót ;— szólt a fiú is. Az egy kicsit elriasztott elő­ször, hogy az igazgató úr mindenért az eltanácsolást helyezte kilátásba. Bár az is lehet, hogy pont ezzel az alaphanggal tudnak majd igazi fegyelmet tartani az is­kolában és a kollégiumban. — Milyen itt lenni lány­ként? — kérdeztem egy za­vartan körbe-körbe pillantga- tó, ijedt szemű leányzót, — hiszen huszonhármán vagy­tok, míg a fiúk több mint százan. Nem lesz zavaró? — Nem hinném, hogy az lenne. Mi ugyanis kizárólag bejáró tanulói leszünk a gim­náziumnak, így a fiúkkal csak órán találkozunk. Azon­kívül jónak tartom, hogy lá­nyok is járhatnak ebbe az is­kolába, hiszen nem jó, ha egy iskola csak fiúkból vagy csak lányokból áll. Természetesen nem min­den szülő és gyerek ilyen de­rűlátó, sokan voltak a szülők között is, akik az igazgató beszéde alatt félhangos, gu- nyoros megjegyzéseket tet­tek. Ami igaz, az igaz, a ta­névnyitó nem volt a hagyo­mányos értelemben vett év­nyitó, mert az igazgató in­kább a gyerekeket próbálta bevezetni az iskola életébe — több humorral, mint tény- közléssel —, és ez talán nem minden szülőnek volt igazán szimpatikus. Mind­amellett meg is ijedtek az igazgató szavaitól, amikor az a különböző fegyelmezé­si módszerekről beszélt. —- Megvallom őszintén, kissé meglepődtem az ilyen­fajta szigor láttán és halla­tán. Nem tartom szerencsés­nek, ha egy gyereknek min­dig engedélyt kell kérnie, ha az üzletbe szeretne men­ni. Természetes, hogy a kocsmázást ne engedjék meg, de a kettőt egy lapon említeni, azt hiszem nem szabadna. Szó se róla, nem árt a szigor a gyerekeknek, az enyémnek sem, de remé­lem, hogy nem az ellenkező hatást fogja kiváltani a gye­rekből — mesélte egy idő­södő apuka korántsem biza­kodóan. — Én is félek egy kissé az iskolától, de legin­kább az igazgató úrtól. Min­denért eltanácsolással és megbukással fenyeget. Min­denesetre azt már most tu­dom, hogy itt nem babra megy a játék. Itt tanulni kell, különben már itt sem vagyok — hadarta kissé ide­gesen egy jól megtermett szőke fiú. Mindent összevetve, azt hiszem, az igazgatónak volt igaza, amikor azt mondta az évnyitó ünnepségen: mi partnereket keresünk a gye­rekekben. Ha nem, úgy a szülőkön áll a döntés joga, hogy a gyerek marad vagy megy. Bizonyára az idő iga­zolni fogja az igazgató sza­vait és az iskola szigorát. (w. b.) Tornaterem a ferenceseknél # A közelmúltban fe­jeződött be Szent­endrén a templom- dombi általános is­kola tanterembővítése, amit a tetőtér beépítésével oldot­tak meg. így az iskola 8 ta­nulócsoportnak tud helyet biztosítani a tanuláshoz — tudtuk meg Németh Gábor­tól, a város polgármesteré­től. Szintén tetőtér-beépítés­hez folyamodtak a II. Rá­kóczi Ferenc Általános Is­kola és Gimnázium eseté­ben, ahol a gimnáziumi osz­tályok elindításához volt szükség az új tantermekre. Jelenleg is folyamatban van a katolikus iskola bőví­tése és felújítása. Az iskola bővítését a katolikus egy­ház finanszírozza, a felújí­tás költségeihez azonban az önkormányzat is hozzájá­rul. Ezeken kívül egy má­sik egyházi iskolában — a ferences gimnáziumban — is nagy átalakítások voltak a közelmúltban — mondta a polgármester. A ferences szerzetesrend finanszírozá­sával ugyanis új tornaterem építésére és tanterembőví­tésre is sor került. Ennek köszönhetően az eddigi négy osztály helyett immár hat osztályt tudott indítani az iskola. Mindezek mellett azon­ban Németh Gábor úgy vél­te, hogy a legjelentősebb beruházás a város szenny­víztisztító telepének bővíté­se. Mint mondta, a telep Szentendrén kívül Tahitót- falu, Leányfalu és Pomáz szennyvizét gyűjti össze és tisztítja meg. A beruházás költsége 550 millió forint. Emellett Szentendrén új szennyvízcsatorna-hálózatot is építettek, amelynek költ­sége 120 millió forintot tett ki. Mindezek mellett a pol­gármester úr említést tett még egy új bevásárlócsar­nok építéséről is. A 7 ezer négyzetméteres létesítmény azonban a városnak nem ke­rült egy fillérjébe sem, a ki­adásokat ugyanis egy né­met beruházó állta. Az önkormányzat két hó­napos nyári szünet után, szeptember 6-án lát újra munkához. Beszámolót hall­hatnak az önkormányzat első féléves költségéről, va­lamint a rendőrkapitány be­számol a város közrendjé­ről és közbiztonságáról. Ezenkívül döntést hoznak a rendőrkapitányság vezetőjé­nek kinevezéséhez szüksé­ges önkormányzati hozzájá­rulásról, és szóba kerül majd a költségvetési rende­let módosítása is — mond­ta végezetül Németh Gábor polgármester. Fenyvessy Richárd Fóliás sonkát is készítenek Újjáéledt a vágóhíd Még a nyár elején 'i jiU / százmilliós nagy- s^grendű privatizá- CK', útján a főváros­ban székelő Meatland Kft. birtokába került a korábban a Pest-Nógrád Megyei Hús­ipari Vállalat tulajdonát ké­pező váci vágóhíd, ahol ek­kor a korábbi jóval na­gyobb létszámú munkatársi gárdának már csak a töredé­ke, alig ötven ember dolgo­zott. — A vágóhíd jelenleg kétszáz embernek, köztük a megmaradt dolgozóknak ad munkát, de ez a szám még növekedni fog — mondta lapunknak Ulakcsai Antal, a Meatland Kft. ügyvezető igazgatója. A cég egy száz embernek munkát adó, idén várhatóan 800-900 millió forintos forgalmat bonyolí­tó kereskedelmi vállalat, melynek a vágóhíd mellett van még két nagykereske­delmi raktára — az egyik a fővárosban, a másik Bala- tonlellén található —, vala­mint négy kiskereskedelmi bobja Vácott, illetve Buda­pesten. — A tulajdonosváltással némiképp a vágóhíd tevé­kenységi köre is megválto­zott. Miben áll pontosan ez a változás? — Abban, hogy „csak” kereskedelmi tevékenység, illetve húskészítmény-elő­állítás folyik a vágóhídon, vágás és élőállat-felvásár­lás nem. A termelést, bérbe véve az ehhez szükséges épületeket, illetve berende­zéseket a Meatland Kft. egyik résztulajdonosa, az R-KO-N Kft. végzi. Ez a cég Magyarország egyik legnagyobb húsipari válla­lata, mely a vörösárutól (párizsi, szafaládé...) a rú- dárun, (olasz, veronai, sza­lámi...), sajtokon, kenőá­run át a füstölt, illetve sült húskészítményekig az úgy­nevezett kommersz termé­kek minden fajtáját előállít­ja, és speciális készítmé­nyei is vannak. Ilyen példá­ul a fóliás sonka, a nyíri csípős, az aranykutter, ezüstkutter... A sor hosz- szan folytatható. — Amikor a Meatland Kft. megvásárolta a vágóhi­dat, annak épületei, beren­dezései, járművei igen rossz állapotban voltak... — Ez valóban így van, ám a helyzet azóta sokat változott. Ahogy megtör­tént áz adásvétel, nagysza­bású rekonstrukció -— épü­letátalakítás, illetve -karban­tartás, gépbeszerzés és -fel­szerelés — kezdődött a vá­góhídon. A munka még jó darabig eltarthat. — Mekkora költséget je­lent mindez? — A vágóhíd vételárát is beszámítva az indulásig — a kereskedelmi tevékeny­ség július közepén, a terme­lés pedig három hete kezdő­dött — 210-220 millió fo­rint között mozgott az ösz- szes ráfordítás. R. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents