Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-03 / 206. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP HITÉLET 1994. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT 9 Szentmise Esztergomból Katolikus templom — védőszentje Szent Antal — a felvidéki Jernyén (Jarovnice), ahol Szinyei-Merse Pál élt és alkotott- Bánó Attila felvétele A kormánykoalíció egy házpolitikáj ár ól A magyar társadalom jelenlegi vallástalansága nem spontán szekularizáció, hanem több évtizedes szisztematikus vallásüldözés eredménye, melyben döntő szerepe volt az MSZP elődpártjának és az egyházon belüli — és kívüli szövetségeseinek. Egyebek között ezt állapítja meg a Református Egyházi Megújulási Mozgalom nemrég kialakított állásfoglalása a kormánykoalíció egyházpolitikájáról. Éppen ezért — folytatódik az állásfoglalás — a jelenlegi egyháztagsági állapot nem a társadalom véleménye, hanem a több évtizedes ateista nevelés utóhatását tükrözi. A magyar társadalom kultúrája a történelmi egyházak értékrendszerét hordozza, viszont a „világnézeti semlegesség” elve nem veszi figyelembe a két évezredes keresztyén hagyomány nemzetalakító szerepét, és egyenlőségjelet tesz „új vallási mozgalmak, vallástalanság, ateizmus stb.” és történelmi kereszténység közé — tartalmazza továbbá az állásfoglalás. Espergomból — közelebbről — a .Kerek-templomból közvetíti a római katolikus szentmisét holnap 10 órától a Kossuth rádió. A szentmisét celebrálja, s a szentbeszédet mondja — Cserepes Jenó' plébános. Az esztergomi Hó'sök terén álló Kerek-templom, avagy Szent Anna-temp- lom — jelentős klasszicista műemlék épület. Alapítója Rudnay Sándor érsek. A főszékesegyház — kicsinyített másának kívánta megépíttetni... A templom 1828—1835 között épült — Packh János tervei szerint. Ő vezette 1824-től haláláig 1839-ig az esztergomi bazilika építési munkálatait is. A körtemplomhoz csatlakozó előépítménynek hat dór oszlopa van, s timpanonját pedig az építtető — Rudnay érsek címere díszíti. Emellett az előépít- mény két sarkán egy-egy kerek tornyocska áll. A templombelső főoltárképe — flesz Mihály János festette — Szent Annát, Joachimot s Szűz Máriát ábrázolja. A carrarai márványból faragott oltár — Számord Ignác munkája. A templomot a Mária- ünnepeket ábrázoló domborművek s mellékoltárok díszítik. A templom előtt lévő hősi emlékmű — Lányi Dezső alkotása — a város I. világháborús hősi halottainak állított emlék. Remélhetőleg a mostani szentmise közvetítése zavartalan marad, nem úgy, mint ahogyan az a múlt vasárnap történt, amikor is — a Matáv Rt. hibájából — elmaradt! Hiába is várták a hívek, s legfőképpen a kórházban fekvő betegek a református istentisztelet igehirdetését Miskolcról. .. (hozó) Nemrég újították fel a XVIII. században épült pilisvörösvári Segítő Szűz Mária-kápolnát Erdősi Agnes felvétele A pátyi református gyülekezet Túl vannak a mélyponton Református istentisztelet vasárnap 10 órakor, olvastam egy oszlopra erősített táblán a Biatorbágy és Telki között fekvő Pátyra érve. Ugyanazon az oszlopon, egy másik táblán, ott a katolikus mise kezdetét jelző időpont is. Elénk lehet itt a hitélet, érdemes volna talán közelebbről is megismerkedni vele, gondoltam. Nem nehéz megtalálni a református templomot, a falu közepén áll. Állapota azonban — az út menti táblával ellentétben — a hitélet lanyhaságát sejteti. Bizony régóta esedékes lehet a hatalmas épület felújítása, vakolata is omladozik, ebek harmin- cadjára hagyták... Melyik benyomásom hát a valós, az, amelyiket a falu határában szereztem, vagy az, amelyiket a templom látványa sugall? — Lakik itt református lelkész? — kérdeztem az első utamba akadó járókelőtől. — Van itt kettő is, egy öreg, meg egy, aki kijár Pestről. — S melyik tarja az istentiszteleteket? — Hát amelyik kijár. De nemcsak vasárnaponként van itt, hanem majd’ mindennap — mutatott is a lelkészlak irányába. Az épület kívülről jó állapotúnak tűnik, nem is értem először, hogy miért nem lakik benne a lelkész. Az udvarra lépve aztán már kissé más kép fogadott, a templomhoz hasonlítható az elhagyatottsága. Az irodában — meglepetésemre — egykori iskolatársam, Vizi István fogad. Utoljára akkor hallottam róla, amikor még a budapesti Nagyvárad téri gyülekezetben volt segédlelkész. — Már több mint két éve megválasztottak Pátyra lelkésznek — újságolta mosolyogva. — De mi szél fújt erre? — írni szeretnék a falu vallási életéről. A fiatal lelkész arca elkomorult egy pillanatra. — Nem bánom — mondta végül. — De az elmúlt évtizedek történetéről nem szívesen beszélek. Tudod, amikor idekerültem, mélyponton volt a gyülekezet, húszán, ha jártak templomba... Pedig Páty — Bia és Tök mellett — a környék kevés református többségű településeinek egyike. Itt a reformáció magyarországi megjelenése óta Kálvin követői vannak többségben. Lelkésznévsor a XVII. századtól Egy keményfedelű, Páty történetéről szóló könyvet tett elém az asztalra. — Ebből a könyvből sok mindent megtudhatsz a faluról, s benne a református gyülekezetről. 1986-ban, Páty első okira- tos említésének hétszázadik évfordulójára adták ki. A kötetben az első említést a református gyülekezetről a „ Páty a törökvilágban ” című fejezetben találtam később, amikor átlapoztam. „Az a tény, hogy a település református egyháza 1626-ban már fennállott, és papjai névsorát 1640-től ismerjük, önmagában is jelentős” Néhány lappal odébb: „Egy 1778-as adat szerint Pá- tyon 1573 református, 51 katolikus és néhány zsidó lakott.” Ebben az időben épült, s 1783-ra készült el a református templom is. — S má hány református él Pátyon? — gördítettem tovább a beszélgetést. — Legalább 3 ezer. Az esperes úr említette is, amikor idekerültem, hogy ez az egyházmegye legnagyobb lélekszámú gyülekezete — papíron... Vagyis ennyien lehetnek megkeresztelve. Az egyházzal legalább laza kapcsolatot már • jóval kevesebben, mintegy 8 százan tartanak, s mostanra sikerült elérnem, hogy vasárnaponként 80-100-an templomba is járjanak. Járulékfizetés csak személyesen — Vagyis 4-5-ször többen, mint amikor idekerültél. Mivel kezdted a tevékenységed annak érdekében, hogy megnyerd a pátyi híveket? — Bevezettem, hogy az egyházfenntartói járulékot ne a körzetgazdák szedjék össze, hanem az adakozók személyesen hozzák be. így jobban megismerhettem az egyháztagokat. S bármilyen meglepő, az új módszer ellenére nem csökkent a járulék összege. — Talán, mert örültek, hogy kíváncsi rájuk valaki... — Lehetséges. Annál is inkább, mert nagyon várják az egyházlátogatásokat is... Aztán a feleségemmel beindítottuk a gyermekmunkát. Négy csoportban tartunk iskolai hitoktatást, sőt idén nyáron már egy egyhetes gyermektáborra is futotta az erőnkből. — A legfőbb feladat azonban, gondolom, az elhanyagolt épületek rendbetétele... A lelkész elővette a templom felújításának tervét. — Ha jövőre nem kezdjük el a halaszthatatlan állagmegóvást, életveszélyesnek fogják nyilvánítani az épületet. — S mennyibe kerül mindez? — A halaszthatatlan munkák 4 millióba, a ha- laszthatóak 13 millióba — áfa nélkül. A teljes felújítás összegét nem számíttattuk ki — egyelőre felesleges volna... — S mekkora összeg gyűlt össze eddig? — hangzott a következő kérdésem. — 200 ezer forint. De ha megírnád, hogy hova várunk adományt, talán az is segítene... — tett elém egy „A Pátyi Református Templomért” Alapítvány 760—001057 számú feladóvevényt. Vizi István persze jól tudja, hogy a felújításhoz szükséges hatalmas összeget az adományokból ösz- szegyűjteni szinte lehetetlen. Reméli azonban, hogy a vissza nem kért egykori egyházi épületeik fejében mintegy 40 millió forintot fognak kapni a törvény értelmében 2001-ig. Ezenkívül külföldről is érkeznek adományok. Éppen ottjár- tamkor jött a községházáról az egyik hivatalnok egy aláírásért, merthogy ezer márka érkezett valamelyik németországi gyülekezettől. Lambéria tartja a falat — De talán könnyebben menne a gyülekezetépítés, ha kiköltöznél Pátyra... — pendítettem meg. — Többen mondták már ezt a gyülekezetből is. Egészen addig, amíg meg nem látták, hogy milyen állapotban vannak a belső helyiségek... Gyere, nézd meg te is — indult, hogy végigvezessen a lakáson. A gyülekezeti terem még csak-csak elfogadható állapotban van, de a belső helyiségek fala omladozik — ahol nem, ott is csak a lambéria tartja —, a padló, a konyhakövezet is több helyen felpúposodott. Bizony, kár, hogy az épület előző gazdája nem fordított több figyelmet az állagmegóvásra... — Valószínű, hogy előbb-utóbb az egész épületet le kell bontani, s újat építeni helyette — mondotta a lelkész. — Szerencsére jó a gyülekezet kapcsolata az önkormányzattal, ezért átmenetileg a rendelkezésemre bocsát egy lakást. Talán már a napokban költözhetek... — bizakodott. Az iskola, ahol a lelkész ebédelni szokott, Telki felé esik, ezért beszállt mellém az autóba. Eszembe jutott az istentisztelet időpontját jelző tábla a falu határában. Meg is említettem. — Fél éve tettük ki a faluba vezető valamennyi út mellé az önkormányzattal egyetértésben — hangzott a magyarázat. — Tudod, azt jeíezzük vele, hogy 400 év hányattatásai után is él a református egyház Pátyon. Hardi Péter