Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-29 / 228. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Megkérdeztük Miért találkoztak a megyei könyvtárosok? Az érdi Csuka Zoltán Városi Könyvtárban találkoz­tak tegnap a Pest megyei településeken dolgozó könyvtárosok. — Milyen célt szolgált az összejöve­tel? — kérdeztük Szigetváriné Gyöngy Katalint, az intézmény igazgatóját. — Kifejezetten szak­mai találkozó volt — kezd­te válaszát. — Az ese­ményt a Magyar Könytáro- sok Egyesületének Pest megyei szervezete rendez­te, hogy a szakmában dol­gozók megvitassák aktuá­lis problémáikat, összeves­sék tapasztalataikat és ötle­teiket. Könyvtárunk kérte, hogy erre nálunk kerüljön sor, ugyanis intézmé­nyünk most ünnepli fenn­állásának negyvenedik év­fordulóját. A születésnapi ünnepséget már múlt szombaton elkezdtük egy baráti találkozóval, mely­re eljöttek mindazok, akik az elmúlt négy évtizedben itt dolgoztak. Ez alkalom­ból egy szerény kiállítást is szerveztünk, mely a könyvtár negyvenéves tör­ténetét reprezentálja. Az anyagok között sok olyan alkotás is helyet kapott, mely érdi művész munká­ja. Szintén ehhez kapcsoló­dik az a kiállítás, mely a Jószomszédság Könyvtár­ba nyílt. Itt a vajdasági iro­dalommal foglalkozó könyvek és dokumentáci­ók tekinthetőek meg vajda­sági festményekkel egye­temben. V. Cs. Vélemények a világkiállításról Népszavazásnak kell döntenie A kormány expóval kapcsolatos döntése felkavarta az ország közvéleményét. A lakosság nagy része helytelen­nek tartja a döntést, s mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy több tízezren írták alá azt az ívet, mely a nép­szavazásra szólít a világkiállításért. Lapunk hasábjain az aláírókat kérdeztük, hogyan vélekednek az esemé­nyekről, a népszavazás kezdeményezéséről: — A kormány álláspont­ja helytelen — jelentette ki a Budapesten élő Major Ta­más. — Csupán azért, mert kormányváltás történt, még nem szükséges a korábbi he­lyes döntéseket az ellenke­zőjére változtatni. Ez a hir­telen hozott, meggondolat­lan döntés óriási erkölcsi kárt okoz Magyarország­nak. Nem jön létre az a ren­geteg munkalehetőség, ami­re olyan sokan számítottak, s ami annyi ember során se­gített volna. Hazánkról szó­ló televíziós riportokat, fil­meket nézhettek volna meg a világ minden részén, be­mutathattuk volna gyönyö­rű tájainkat, városainkat s persze az egész magyar nemzetet. Nem ismernek bennünket, csak a közvet­len szomszédaink, s azok sem igazán. Ezt az alkalmat nem lenne szabad elszalasz­tani, hiszen ki tudja mikor lesz majd egy hasonló. Emellett beáramlana az or­szágba a külföldi tőke, a sok ezer turista nálunk köl­tené el valutáját. A magyar cégek, vállalatok új kapcso­latokra tennének szert. Az itt kötött szerződések, meg­állapodások előrelépést hoz­nának a gazdasági életben. Két vagy három, maximum négy év múlva többszörö­sen térülne meg az a pénz, amire a kormány most azt mondja, hogy nincsen. Reá­lisnak tartom a népszavazás gondolatát, hiszen egy a la­kosságot érintő kérdésbe a népnek is bele kell szólnia. Biztos, hogy aki mozogni tud, az elmegy szavazni. Kí­váncsi leszek az általunk vá­lasztott parlamenti képvise­lőink állásfoglalására, arra, hogy jól választottunk-e. (varga) Megnevezni a felelősöket! A Fővárosi Önkormányzat költségvetésének katasztrofá­lis félévi mutatói miatt az MDF-frakció kezdeményezi a város költségvetésének mó­dosítását. Demeter Ervin, a képviselőcsoport vezetője tegnap az MTI munkatársá­nak kifejtette, hogy a beruhá­zási tervek példátlanul ala­csony — mindössze 18 szá­zalékos — teljesülése miatt azonnali vizsgálatot kellene elrendelnie a közgyűlésnek a helyzet okának tisztázásá­ra, illetve a felelősség megál­lapítására. A költségvetés fél­éves helyzetéből kiolvasható az is, hogy az év végéig már nem lehet megvalósítani a tervezett beruházásokat, ezért pedig valakinek visel­nie kell a felelősséget. Demeter Ervin szerint úgy tűnik, hogy a városveze­tés egyáltalán nem veszi ko­molyan a költségvetést, vél­hetően azért, mivel érzi, hogy az éves zárszámadást már mások fogják elkészíte­ni. A költségvetés módosítá­sának egy másik indokát ab­ban kell keresni, hogy fél évre gyakorlatilag már ki­ürültek a város általános tar­talékai. Összefogás ’56-ért Pert indítanak Eörsi ellen? Túl az életveszélyen Tegnap javult a lakásán táma­dás áldozatává vált teheráni magyar diplomata állapota — jelentette az ÍRNA hivatalos iráni hírügynökség. A diplo­mata felesége a hétfő éjszakai támadás során életét vesztette. A hírügynökség Cipruson rögzített adása beszámolt arról is, hogy Nagy József, a ma­gyar nagykövetség kereskedel­mi tanácsosa kedden, egy nap­pal a támadás után esett át mű­téten. Az ÍRNA szerint nagy Jó­zsef még nem beszél, de rövid időre felnyitotta szemét, és rá­nézett a Magyarországról hoz­zá érkezett fiára. A sérült álla­pota „valamit” javult — közöl­te az iráni hírügynökség. Az Összefogás ’56-ért el­nevezésű érdekvédelmi fó­rum rágalmazási per indítá­sát fontolgatja Eörsi István­nal szemben — jelentette be egy tegnapi sajtótájé­koztatón Rácz Sándor Ist­ván, a napokban létreho­zott Összefogás ’56-ért egyik alapító tagja. — Az író-költő-publicista a Nép- szabadság szeptember 21-ei számában megjelent írásában sértő és igaztalan vádat fogalmazott meg több ’56-os szervezettel szemben azt állítva: „Gál Zoltán azokkal az ’56-os szervezetekkel békül, me­lyek négy éven át meg akarták dönteni a magyar demokrácia intézményrend­szerét. ” A tájékoztatón a további­akban egyebek mellett el­hangzott: az Összefogás ’56-ért, melyben az ’56-os Magyarok Világszövetsé­ge, az Igazság Társaság, az ’56-os Szövetség, a Ma­gyar Politikai Foglyok Or­szágos Szövetsége, vala­mint az 56-os Emlékmű és Kegyeleti Alapítvány kép­viselteti magát, azon felis­merés nyomán jött létre, hogy a kommunizmus hal­doklását, világméretű pusz­tulását elindító 1956-os magyar forradalom és sza­badságharc eszményeit ma­gukénak valló különböző társadalmi szervezeteknek együtt lehet és kell működ­niük, közös célokat lehet és kell megfogalmazniuk, képviselniük. Az egyik, ta­lán legfontosabb ilyen kö­zös cél, mint azt Rácz Sán­dor István megjegyezte, a még élő forradalmárok, szabadságharcosok és az őket bárhogyan is támoga­tó s ezért a szocializmus­ban méghurcolt emberek erkölcsi és anyagi kárpótlá­sának kiharcolása, társadal­mi megbecsülésük elősegí­tése lehet. (ribáry) Munkaügyi konferencia Ki viselje a terheket? Az Építők Szakszervezete Székházában tegnap Budapes­ten konferenciát rendezett a Munkaügyi Értesítő című munkaügyi és társadalombiztosítási folyóirat. A résztve­vők megvitatták a munkaügy, az érdekegyeztetés, a tár­sadalombiztosítás aktuális kérdéseit, s szó esett a törvé­nyekről, valamint a várható törvénymódosításokról is. — Héthy Lajos, a Munka­ügyi Minisztérium politikai államtitkára a sajtótájékozta­tón elmondta, hogy a munka- nélküliség egyre nagyobb anyagi és erkölcsi terhet je­lent az országnak, s jóllehet, a kormány a költségvetés ki­adásainak csökkentésére tö­rekszik, a terheket csak kö­zösen lehet viselni, részt kell vállalniuk ebből a mun­kavállalóknak, a munkálta­tóknak és a kormánynak egyaránt. A privatizációs folyamat felgyorsulása miatt ebben az évben számítani lehet egy nagyobb arányú munka­nélküliség-növekedésre. Elő­re nem mérhető fel, milyen következményei lesznek az elbocsátásoknak, hiszen ha középkorúak maradnak munka nélkül, figyelembe kell vermi a végkielégítése­ket, a munkanélküli-segélye­ket és más ellátásokat, s eb­ben az esetben a létszám- csökkentés költségvonzatai még a következő évre is át­húzódhatnak. A nyugati országokban bevált módszere van a mun­kanélküliség problémája ke­zelésének. Nálunk a feltéte­lek alapvetően mások, az eszközeink korlátozottak, így az erre irányuló próbál­kozások hatékonysága vitat­ható. Az átképzés sem hoz­za meg azt az eredményt, amit várnak tőle, ugyanis ez a szisztéma feltételezi a sűrű struktúraváltást, azt, hogy a megszűnt munkahe­lyek helyébe újak teremtőd­jenek. Nálunk a legnagyobb gond az, hogy nincs munka­hely, nincs mire átképezni a dolgozókat. Az elmúlt években a fog­lalkoztatottak száma 1,3 mil­lióval csökkent hazánkban, ugyanakkor a termelékeny­ségi mutató nem változott, ez annyit jelent, hogy meg-’ maradt a túlfoglalkoztatás. Az úgynevezett inaktiváltak­ról is szó esett: Magyaror­szágon a nyugdíjasok mint­egy negyven százaléka mun­kaképes korú, sokukat ismét foglalkoztatni lehetne. Végül Héthy Lajos hang­súlyozta, hogy a munkanél­küliség problémája csak gaz­dasági növekedéssel oldha­tó meg. Égetően nagy szük­ség van új beruházásokra, re­gionális fejlesztésre, a gaz­daság mielőbbi fellendítésé­re. P. M. Tehetetlen nyomozók A polgári titkosszolgálat, akárcsak a rendőrség kiemelt figyelmet fordít Szegedre és Csongrád megyére, az egész délkelet-magyarországi régió­ra — jelentette ki Katona Béla azon a sajtótájékozta­tón, amelyet a Csongrád me­gye rendőri vezetőivel folyta­tott megbeszélése után tar­tott. A titkosszolgálatot fel­ügyelő tárca nélküli minisz­ter hangsúlyozta: az ország­nak ezen a részén különösen nagy létszámban vannak je­len a külföldi bevándorlók, a szervezett nemzetközi bűnö­zés is megvetette már e kör­nyéken a lábát, sőt igyekszik beépülni a legális gazdasági életbe. Katona elmondta: a szegedi és a budapesti rob­bantásokkal kapcsolatban rengeteg bejelentés érkezett, de azok nagy része tévesnek bizonyult. Minél inkább telik az idő, annál inkább csökken az esély arra, hogy érdemi és használható nyomot sikerül­jön találni. Fölösleges riogatás A Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezete (PDSZ) levelet juttatott el a művelő­dési miniszterhez, melyben arra kérik: kezdjen kétoldalú tárgyalásokat a szakszerveze­tekkel a közoktatás 1995-ös finanszírozásáról, illetve a pe­dagógusbérekről. Ezt Soós Gábor, a PDSZ ügyvivője je­lentette be tegnapi sajtótájé­koztatóján. A jövő évi költ­ségvetés irányelveinek tárca­közi egyeztetését már szep­temberben meg kellett volna kezdeni — emlékeztet a PDSZ. Úgy vélik, hogy a köz­oktatásról Horn Gyula mi­niszterelnök is keveset szólt keddi parlamenti beszédében. A pedagógus-munkanélkü­liségről szóló nyilatkozatokat fölösleges riogatásnak tartja a PDSZ, mivel több területen — például a nyelvoktatásban és a szakképzésben — peda­gógushiány van. Megoldat­lan probléma, hogy sok kiste­lepülésen szintén nincs ele­gendő tanár, máshol viszont sok a pedagógus. Holland rendőrök a megyeházán A jobb közbiztonságért (Folytatás az I. oldalról) Bányai Judit szólt arról, hogy rendszeres kapcsola­tuk van a Pest Megyei Rendőr-főkapitánysággal. Ennek keretében a főkapi­tányság vezetője minden tavasszal beszámol tevé­kenységükről. Kölcsönö­sen részt vesznek egymás rendezvényein, s a tevé­kenységek sok közös szá­lon futnak össze. Ilyen pél­dául a gyermekvédelem is, és egy nemrég létrehozott új gyermekintézménynek bizonyára szerepe lesz a bűnmegelőzésben. Az ön- kormányzat kezdeménye­zett egy közbiztonsági ala­pot, melyből erejükhöz mérten támogatást adnak a célok megvalósításához. Létrehozták a közbiztonsá­Bányai Judit, az önkormányzat alelnöke köszöntötte a vendégeket Erdó'si Agnes felvétele gi kitüntetést, melyet a rendőrség napján adnak át a főkapitányság vezetőjé­nek javaslatára az arra ér­demeseknek, köztük civi­leknek is. Leen Diepenhorst alezre­des, a holland küldöttség vezetője megköszönte a vendéglátást, majd hangsú­lyozta, hogy a közös járő­rözés különösen hasznos a tapasztalatcsere szempont­jából. Meggyőződésük, hogy a tennivalók és a problémák lényegüket te­kintve ugyanazok Pest me­gyében, mint Friesland- ban. Több pénzre és több rendőrre lenne szükség mindkét helyen. Tény az is, hogy kölcsönösen van mit tanulni egymástól, és ennek eleget is tesznek. A beszélgetés után a vendégek megtekintették a Pest Megyei Önkormány­zat történelmi nevezetessé­gű épületét. (ga. j.)

Next

/
Thumbnails
Contents