Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-28 / 227. szám
PEST MEGYEI XXXVIII. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM Ára Telemagazinnal: 19,50 forint 1994. SZEPTEMBER 28., SZERDA A világkiállítás Hazánk A „Kanadai Magyarság” lendítene felkészült nyomában a vállalkozói kedven a koleraveszélyre 1 Benedek István írása (2. oldal) (4. oldal) (8. oldal) Magyar áldozat Teheránban Keddre virradó éjszaka ismeretlen tettes vagy tettesek betörtek Nagy József magyar kereskedelmi főtanácsos te- heráni lakásába. Megtámadták és súlyosan bántalmazták a feltehetően alvó Nagy Józsefet és feleségét. A támadás következtében Nagy Józsefié a helyszínen meghalt, a férjét életveszélyes állapotban kórházba szállították. A betörés indítékai egyenlőre ismeretlenek, a rendőrség megkezdte a nyomozást — vált ismeretessé illetékes magyar forrásokból. Az esetről hírt adott az ÍRNA iráni hírügynökség is, és jelentése szerint a gyil- kos(ok) elmenekült(ek) az előkelő Malmudije negyedben lévő lakásból. Az ÍRNA jelentését idéző francia hír- ügynökség, az AFP szerint az iráni hatóságok különbizottságot hoztak létre a bűnügy kivizsgálására. Dr. Pálmai Géza Magyar- ország teheráni nagykövete kedd délután az MTI érdeklődésére telefonon közölte: Nagy József teheráni kereskedelmi magyar főtanácsoson helyi idő szerint 13 órakor agyműtétet hajtottak végre. Állapota változatlanul válságos. A kisember csak a választás előtt fontos? Elkeseredett tüntetők a Parlament előtt Amíg a Parlamentben Horn Gyula tartotta beszédét, addig az ország háza előtt tüntető biogiliszta-tenyésztők azt állították: a kisemberek csak a választások előtt fontosak. A Kossuth téren addig maradnak a tüntetők, s addig folytatják a megkezdett éhségsztrájkjukat, míg bizottság nem alakul a botrányos ügy kivizsgálására. A biogiliszta-tenyésztők kálváriája negyvenezer embert érint, s az ügynek idáig tizennyolc halálos áldozata van Talum Attila felvétele Hátrányos a kormány expódöntése Kiss János polgármester nyilatkozata Nagykőrös elöljáró- | sága, képviselő-tes- | tülete a város évszázados hagyományaihoz, szellemiségéhez, polgárainak messzeföldön híres lokálpatriotizmusához méltó célokat tűzött maga elé négy éve. Elhatározta, hogy több évtized mulasztásait is pótolandó- an javít az élet körülményein, ahogy mondani szokták: az infrastruktúrán, s ezzel párhuzamosan ápolja és gazdagítja a város szellemi értékeit. Mert Nagykőrösnek mindig is Ceglédtől vagy Kecskeméttől jól különböző saját arca, sajátos atmoszférája volt. — Illúziónkat hamar szertefoszlatta a szürke valóság — mondja Kiss János polgármester. — Szembesülnünk kellett azzal, hogy fáradtá, a közvetlen anyagi hasznot nem hozó elképzelésekkel szemben közönyössé váltak az emberek, és a pártpolitikai harcok is nehezítették a dolgunkat. Az például, hogy a kormány az expó ellen foglalt állást, Nagykőröst is hátrányosan érinti. A gyakorlatilag egynemű parlament nyilván a kormány akarata szerint szavaz, bár meggyőződésem, hogy sokan a szocialista képviselők közül sem értenek egyet a világkiállítás lemondásával. (Folytatás az 5. oldalon) Országgyűlési vitanap Horn-beszéddel Tetemrehívás volt Horn Gyula miniszterelnök keddi, majdnem hetvenperces beszédében a társadalom és a gazdaság helyzetéről tartott ismertetést, s e beszámoló céljaként azt jelölte meg, hogy megnyerje a lakosság bizalmát és támogatását a közép- és rövid távú kormányprogramhoz. Az ellenzéki felszólalók egyaránt indokolatlannak tartották a miniszterelnöki expozét A beszéd első részében Horn Gyula a négy év történéseit elemezve kijelentette: Magyarország elvesztette a többi kelet-európai országgal szembeni előnyét, a beruházások összege nem éri el a négy évvel előttieket, s több mint hárommillió ember szegényedett el. Szerinte a mezőgazdaság került a legrosszab szituációba, mert támogatását a jobboldali kormányzat rendkívüli mértékben csökkentette, s zűrzavart idézett elő a vagyoni kárpótlással. A négy év alatt az állami tulajdonban lévő vagyon több mint felét privatizálták, s Horn Gyula szerint a politika is ösztönözte a vagyonfelélő magatartást. A kormány megvizsgáltatta az 1994. április 1 -je és június 4-e közötti privatizációkat, s meglepetéssel tapasztalta, hogy a privatizáció gyorsítása milyen közel áll az osztogatáshoz. A személyes felelősség kérdését magánemberként érdemes felvetni, de politikusként tudomásul kell venni, hogy a privatizáló szervezetek a mindenkori kormány politikáját hajtják végre. (Folytatás a 3. oldalon) Hol tartunk? Lesújtó képet rajzolt az ország gazdasági helyzetéről tegnap, a parlamentben elmondott beszédében Horn Gyula miniszterelnök. Az áldatlan helyzetért, amelyre hivatkozva lehet nadrágszíj szorító intézkedéseket hozni, a rendszerváltás, az első' szabad választások nyomán hatalomra került kabinetet tette felelőssé. A konzervatív, jobboldali kormány ugyanis 1990-ben, ugyan egy virágzó gazdaságot — országot — vett át, s lám, mivé züllesztette a világszínvonalú ipart, a prosperáló mezőgazdaságot, a szakértő' kezekben lévő' állami vagyont! Valóságos vádbeszéd volt ez, s hogy kellő' legyen a televízió nézői, a kisemberek körében a hatás, a kamera rendre a „vádlottakat”mutatta. A miniszterelnök beszéde időnként indulatossá, s így szaggatottá vált, érthetően, hiszen nagyon fontos kérdésekről, az országot, mindannyiunkat közvetlenül érintő kérdésekről volt, van szó. Ami viszont hiányzott eme beszédből, abból sok minden kivehető és kihallható volt a koalíciós partner, Pető Iván SZDSZ-es frakcióvezető magabiztosan felolvasott expozéjából. Bár — igaza volt az egyik későbbi felszólalónak — a mesteri szófú'zésről időnként nem lehetett pontosan tudni, hogy az miniszterelnöki, avagy ellenzéki kiegészítés. A továbbiakban Horn Gyula beszédét az ellenzéki pártok szónokai, legjobb formájukat hozva, valósággal ízekre szedték. Paragrafusokat, adatokat idézve cáfoltak az ellenzékiek. Igazi szókimondó vita volt tegnap a parlamentben, bőséges adok-kapok- kal, miként az az évszázados hagyományú demokráciákban szokás. Az állampolgárnak ezek után az egyik szeme sír, a másik meg nevet. Sír, az ország — ha igaz a miniszterelnök által felrajzolt kép — nehéz gazdasági állapotai miatt, másrészt pedig jóérzésekkel nyugtázza a demokráciát. Mert ahol a demokrácia érvényesül, ott előbb-utóbb az anyagi gondokon is úrrá lesz a nép. Deregán Gábor Demokratizálódásra váró ügyészség Az Európa Tanács (ET) tizenhat országa vezető ügyészeinek és szakértőinek részvételével háromnapos tanácskozás kezdődött tegnap Budapesten, a közép-kelet- európai országos ügyészségei demokratikus átalakításának kérdéseiről. Erről az Európa Tanács Jogügyi Igazgatóságának helyettes vezetője és Györgyi Kálmán legfőbb ügyész tájékoztatott. A magyar ügyészség vezetője elmondta: az ET szakértői kezdettől fogva óvták a térség államait a nyugateurópai ügyészségi modellek mechanikus másolásától. Györgyi szerint az elmúlt parlamenti ciklusban benyújtott ügyészségi törvényjavaslat „homokpadra futása” azt bizonyítja: hiába készül jó javaslat, ha hiányzik az elfogadásához szükséges politikai konszenzus a pártok között. Dunakeszin nem adják fel Először az engedély, aztán a salak Amíg a minősítőbizottság nem hozza meg a határozatát, s nem készül környezeti hatás- tanulmány, addig Dunakeszi tisztifőorvosa nem járul hozzá a település szeméttelepén a salakpemye keverék lerakásához. Vörös József tiszti főorvos lapunknak elmondta: a Fővárosi, Közterület-fenntartó Vállalat megbízásából részletes szakértői vélemény készült a pemyesalak keverék laboratóriumi vizsgálatáról. Ám ez csak a vizsgálati eredményeket tartalmazza, azt viszont nem állapítja meg, hogy a keverék veszélyes-e a környezetre, vagy sem. A település tisztifőorvosa hozzátette, hogy a hulladék veszélyességének megállapítása nem csak a laboratóriumban végzett vizsgálatokon múlik, azok a minősítést csak megalapozzák. A döntési jog a Környezetvédelmi Főfelügyelőség és a Népjóléti Minisztérium szakembereiből létrehozandó minősítőbizottságot illeti. A környezeti hatástanulmányt is el kell készíteni, s a bizottság határozata mellett ezt is figyelembe kell venni. (Folytatás a 4. oldalon)
