Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-27 / 226. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. SZEPTEMBER 27., KEDD 3 Ha adnak, fogadd el? Soros úr újra hallat magáról, pontosabban kulcspozíci­óba jutott hívei szerét ejtik, hogy minél többet halljunk a nagy jótevőről. Vasárnap este a tv-híradó kürtölte vi­lággá, a jeles tó'zsdespekuláns eleddig tízmillió dollárt áldozott a magyar felemelkedés oltárán, kivált a fiata­lok megsegítését tekinti szívügyének. Odáig voltam az örömtől, legalább annyira, mint néhány nappal koráb­ban, amikor fiam osztályfőnöke bejelentette az első szü­lői értekezleten, a kispesti Ady Endre iskola osztályon­ként tízezer forintot kap a Soros Alapítványtól. Ezt az összeget tetszés szerint lehet felhasználni, de csakis élel­mezési célokra. Az osztályfőnök javaslatokat kért a szü­lőktől, mire váltsák e nagylelkűséget. Mielőtt erre sor került volna, szólásra emelkedtem, s szerényen elmondtam, személy szerint én, illetve a fi­am, nem kívánunk részesülni az adományból. Ennek két oka van. Egyrészt fenntartásaink vannak a Soros- vágyon eredetét illetőleg, másrészt — hála az Istennek — a családi büdzsé még nem jutott olyan mélyre, hogy kegyelemtejre és -zsömlére kéne szorulnunk. Minek is tagadjam, felszólalásom nem aratott osztat­lan sikert, s noha szavakban ez nem hangzott el, olvas­hattam az anyukák tekintetéből. Egyetlen megjegyzés szaladt ki az egyikük száján, melynek lényege: ha ad­nak, fogadd el, ha ütnek szaladj el. A továbbiakban azon meditáltam, íme 15-20 ember abból a tízmillióból, akikért 1988-ban elindult valami Lakiteleken. Egy olyan törekvés, mely célul tűzte ki ma­gának, hogy a magyar társadalmat olyan helyzetbe kell juttatni, ahol senki nem szorul majd a Soros Györgyök­re, mert önmaga erejéből is képes talpra állni. Négy év kevés volt. Kevés ahhoz, hogy megváltozzon a sorsunk. A lakiteleki szellem gyújtotta reménységlán­gok szép lassan kihunytak, s a nosztalgia csalóka tükré­ben feltűntek a látszatjólétet jelentő filléres örömök: a 3,60-as kenyér s a 40 filléres zsömle. Ez a várakozás ve­zetett el bennünket az idei választás eredményéhez, a koalíciós pártok mindent elsöprő győzelméhez. No meg Soros úr újbóli tündökléséhez. (matula) Új py-parancsok KDNP-felkészülés a választásokra Inczédy összefogást javasol Miután a parlament eldönti, hogy egy vagy két fordulóból álljanak az önkormányzati választások, a KDNP-n belül fel kell majd állítani egy kampánybizottságot, amely kidol­gozza a párt stratégiáját a választásokra — mondta In­czédy János a Pest Megyei Közgyűlés elnöke tegnap a KDNP országos székházában megtartott fórumon. Laptulajdonos lesz az AV Rt. A Cégközlöny október ele­jén teszi közzé, hogy az Ál­lami Vagyonkezelő Rész­vénytársaság vásárolja meg a Magyar Hitelbank tulajdo­nában lévő kiadói részvé­nyeket. Az MHB a Mai Nap Ki­adó Rt.-ben 78,98 százalé­kos, a Reform Hírmagazin Lap- és Könyvkiadó Rt.-ben 90 százalékos, a Szabad Föld Kiadónál 3 százalékos részesedéssel bír közvetle­nül. Közvetve az MHB In­vest Rt. révén a Szabad Föld tulajdonának további 48,2 százalékával rendelkezik a bank. Ezeket a részvényeket az ÁV Rt. vásárolja meg. Inczédy szerint egyfordu­lós választások esetén az el­lenzéki pártoknak nem cél­szerű önálló jelölteket indíta­niuk, ehelyett inkább közös jelöltet kellene állítaniuk. Mint mondta, nem szabad csak a nagyvárosokra kon­centrálni, hiszen Magyaror­szágon 3150 önkormányzat van, és oda kell figyelni a te­lepülési önkormányzatokra is. Nem lehet azonban min­denhol közös receptet alkal­mazni, hiszen míg a nagyobb városokban pártokra, addig a községekben inkább szemé­lyekre szavaznak az embe­rek. Ezért nagyon fontos, hogy olyan személyt tudjon megnyerni a párt, aídt a falu lakói elfogadnak. Ezután Keresztes György, Gyöngyös Kereszténydemok­rata polgármestere annak a véleményének adott hangot, hogy ha az önkrományzati választásokat is a koalíció pártjai nyerik meg, akkor túl­zott hatalmi koncentráció ala­kulna ki, ami semmiképp sem tenne jót az országnak. Ezért fontosnak tartja, hogy egyfordulós választás esetén az ellenzéki pártok összefog­janak, mert ellenkező eset­ben rendkívüli módon meg­nő a szociálliberális koalíció esélye. Végül az összejövetel vita­esettel, hozzászólásokkal zá­rult. Fenyvessy Richárd Parlamenti frakciók ülései Igen és nem az expóvitára A Zeneakadémia közleménye Felelősségteljes döntést hoznak Az MDF-frakció támogatja az expóról szóló kormányja­vaslat sürgős tárgyalását, de ez nem azt jelenti, hogy egyetért az expó lemondásá­val — mondta Zsigmond At­tila, az MDF-frakció szóvi­vője. Hozzátette: tarthatat­lan, ahogyan a kormány ezt a kérdést hónapok óta lebeg­teti, a kormánypárti képvise­lők szájából olyan megegye­zésekről, egyetértésekről hangzanak el nyilatkozatok, amelyek nem születtek meg. A Fidesz nemmel szavaz az expótörvényt módosító kormányzati előterjesztés sürgős napirendre tűzésére, mert a dokumentum szerin­tük szakmailag alkalmatlan, megalapozatlan — mondta a Fidesz. Frakcióülését kö­vető sajtótájékoztatón el­hangzott még: arról még nem döntöttek, hogy az elő­terjesztésről hogyan szavaz­nak. Ha az önkormányzati törvény módosítását az el­lenzéki pártok konszenzusa nélkül fogadtatja el a koalí­ció a parlamentben, elköve­ti első végzetes hibáját. Ép­pen ezért levelet intéz a töb­bi frakcióvezetőhöz, hogy azonnal folytassák az ügy­ben a hatpárti tárgyalásokat. A KDNP-frakció megíté­lése szerint jó lenne, ha a kormánykoalíció figyelem­be venné Kuncze Gábor és Tölgyessy Péter javaslatát, miszerint az önkormányzati választásokat még a régi je­lenleg érvényben lévő tör­vény alapján tartsák meg, s a módosítására csak később kerüljön sor — tájékozta­tott Füzessy Tibor frakció- vezető. A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola az Országos Sajtószolgálat útján az alábbi nyilatkozatot tette közzé: A közelmúltban a sajtó széles körben foglalkozott a Liszt Ferenc Zeneművésze­ti Főiskola álláspontjával egy, a Nagyteremben terve­zett hangversennyel kapcso­latban. Ezek a közlemé­nyek számos valótlanságot és téves információt tartal­maztak, terjesztettek, ame­lyekkel egyenként nem kí­vánunk vitába szállni. Az el­veket illetően azonban le­szögezzük: 1. A Nagyterem felhasz­nálásával kapcsolatban min­den döntésünket az intéz­mény szellemével összhang­ban és* a ránk bízott műem­léképület iránti felelősség­gel kívánjuk meghozni. 2. Erre nem csak a felsőok­tatási törvény, hanem egy olyan belső szabályzat is köte­lez, melyet minden megrende­lővel szemben részrehajlás nélkül alkalmazunk. 3. Tisztában vagyunk a Nagyteremnek az egész ma­gyar zenekultúrában betöltött szerepével, azt mégis a főis­kola részének tekintjük, amelyre az intézmény autonó­miája teljes körűleg kiterjed. Ä Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola Rektori Taná­csa. Lantos István rektor Lehetőségek nincsenek, de feladni nem lehet Várkonyi Balázs pert indított a Magyar Televízió ellen (Folytatás az 1■ oldalról) — Eltávolításomkor vá­laszthattam volna a végki­elégítést is — mondja —, de én inkább az azonnali távozás mellett döntöttem, hiszen az ember akkor egyezkedjen, ha egyenran­gú féllel áll szemben. — Bízik a kedvező■ bíró­sági döntésben? — Illúzióim nincsenek, de meggyőződésem, hogy helyre kell állítaniuk a szerződés szerinti jogvi­szonyt. Az új vezetésnek tételesen bizonyítani kelle­ne alkalmatlanságomat. Eddig csak politikai érvek hangzottak el, szakmai ki­fogást nem tudtak felmu­tatni munkám ellen. A per­rel precedenst is szeretnék teremteni. Szükség lehet rá, mert ha a televízió át­alakul, további elbocsátá­sok várhatók. Egyes becs­lések szerint még kétezer embernek kell majd meg­válnia a munkahelyétől. Várkonyi Balázs Lieb- mann Katalinnal, a képer­nyőről letiltott híradós mű­sorvezetővel járja az or­szágot, előadásokat tarta­nak a médiákról. — Szerencsére a naptá­runk teli szíves meghívá­sokkal — mondja Lieb- mann Katalin. A médiák manipulációs lehetőségei­ről szólunk, konkrét té­nyekkel igyekszünk bemu­tatni: kik éltek és élnek ezekkel. — A nagyközönség hiá­nyolja Liebmann Katalint a képernyőről... — Minduntalan megállí­tanak az utcán — válaszol­ja —, és érdeklődnek, mi­kor látnak majd újra. Az emberek nem tudják, mi történt a televízióban. A sajtó hallgat, nincsenek a tisztogatások ellen tiltako­zó nagygyűlések, és nem szerveznek a sajtószabad­ság elszánt hívei kékszala­gos felvonulást... — Milyenek, véleménye szerint, az új hírműsorok? — Kialakulóban van egy szűk réteg igényeit ki­Liebmann Katalin: — Az emberek nem tudják, mi történt a televízióban Krekács Róbert felvétele szolgáló, nemzetinek alig nevezhető rádió és televí­zió. Az egykori híradó kon­zervativizmusát éppen azért vállaltuk, mert a leg­nézettebb hírműsornak az ország, sokféle műveltségű lakosságát egyszerre kell kiszolgálnia. A televízió je­lenleg nem törődik a társa­dalom többségének hiteles tájékoztatásával. Ugyan­így nem méltatja figyelem­re a vidék-Magyarországot sem. Betlen János, a hír­adó jelenlegi vezetője ki is jelentette: út-, iskola- és templomavatás a további­akban nem lesz. Helyette nézhetjük a Krishna Tuda- túak felvonulását. — Milyen esélyeket, le­hetőségeket látnak a továb­bi munkára? — Úgy érezzük, lehető­ségeink azonosak a nemze­ti szellemű újságíráséval. Jelenleg a nullával egyen- lőek. A reménytelenség ki­mondása lehangoló, de emellett érezzük: feladni nem lehet. Új megszólalási lehetőségeket is próbálga­tunk, és ha ezt földalatti új­sággal érhetjük el, akkor azzal tesszük... N. T. Mai Napattak a nemzet ellen A magyar nemzet ellen folytatott sajtóbéli ocsmánysá­gok kiemelkedő példáját adta a vasárnapi Mai Nap, Kopaszattak című cikkével. Mint tudjuk, Budán a fo­gaskerekűn megtámadtak három színes bőrű férfit. A támadó szkinhedek ütöttek, rúgtak és káromkod­tak, s közülük hála Istennek a rendőrség a helyszín közelében elfogott néhányat. Ez egy olyan tény, ami mélységesen elítélendő Budapesten ugyanúgy, mint Berlinben, Párizsban, Londonban, New Yorkban vagy Moszkvába. Nos, a Mai Nap nem mond ilyen ha­tározott ítéletet, hanem így kezdi szerényke tudósítá­sát: „MÁR MEGINT REMEKELTEK NEMZETI- KONZERVATÍV IFJAINK”. Értsd, a konzervatív el­veket valló, a magukat magyarnak, patriótának tartó ifjak azok, akik színes bőrűeket támadnak meg a pes­ti éjszakában. A kijelentés oly gyomorforgató, hogy vitázni is nehéz vele, de az érthetőség kedvéért mégis kénytelen vagyok kijelenteni: nem a színes bőrűeket megtámadó szkinhedeket tartom konzervatív nemze­ti ifjúságnak, hanem azokat, akiknek tanévnyitójáról a múlt héten számolhattunk be bő terjedelemben, vagyis akik a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói lettek. Persze ezt a sort még hosz- szan folytathatnám, sorolhatnám a szervezetek szá­mát, például az expó megrendezéséért síkraszálló If­júsági Demokrata Fórumot, vagy a nemzeti konzerva­tív szellemiségben nevelkedő cserkészeket. A garázda szkinhedeket azonban nem tudom közéjük sorolni. A szkinhedmozgalom — s ezt a Mai Napnál legalább olyan jól tudják, mint a Pest Megyei Hírlapnál — nem ebbe a kategóriába tartozik, ám ott úgy látszik, a lap szerkesztői a nemzeti keresztényi, konzervatív eszmeiséget ily módon kívánják lejáratni, amit a való­ban nemzeti konzervatív szellemiség nevében utasí­tunk vissza. (Vödrös) A belügyminiszter október 1-jei hatállyal Orovecz Ist­ván polgári védelmi ezre­dest nevezte ki a Polgári Vé­delem Főigazgatóság veze­tőjévé. Ezt Kara Pál, a BM helyettes államtitkára jelen­tette be tegnap a minisztéri­umban tartott parancsnoki értekezleten a Tűz- és Pol­gári Védelmi Országos Pa­rancsnokság vezető állomá­nya és a polgári védelem megyei, parancsnokai előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents