Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-26 / 225. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. SZEPTEMBER 26., HÉTFŐ Késik az átadás Uj tornacsarnok Dunabogdányban Már javában zajlanak a tanórák a dunabogdányi ál­talános iskolában, de a tor­naórákat még mindig a régi épületben tartják, mi­vel az iskola udvarán fel­épült tornacsarnok eddig még nem került átadásra. Ennek okáról kérdeztük Az impozáns tornacsarnok Németh Sándort, Duna- bogdány jegyzőjét, aki el­mondta, hogy a tervezői és kivitelezői munkálato­kat végző kisdorogi Metál- bau Kft. pénzügyi nehéz­ségei miatt nem készült el az iskolakezdésre a torna­terem. A jegyző úr beszá­molt arról, hogy a képvise­lő-testület döntése alapján tavaly áprilisban kezdőd­tek el a tornacsarnok építé­si munkálatai, melynek so­rán a generálkivitelezői munkálatokat végig a Me- tálbau Kft. végezte, a gáz­fűtést Trapp János helyi vállalkozó valósította meg, valamint a beruhá­zás műszaki ellenőre Vo­gel József, az önkormány­Talum Attila felvétele zat dolgozója volt. A tel­jes beruházás mintegy 40 millió forintba került, az önkormányzat ezt saját forrásaiból fedezte, mely­hez az állami költségvetés­ből 5 millió 780 ezer fo­rint céltámogatást kapott. Ebből a pénzből az általá­nos iskola gázzal történő fűtését is megoldották. A csarnok műszaki átadásá­ra szeptember 20-án ke­rült sor. A 21x40 méteres küzdőterű tornateremben két szinten helyezkedik el a négy öltöző, egy szertár, egy tanári szoba, valamint az illemhelyiségek és a tu­solok. A jegyző űr megem­lítette, hogy a csarnok va­donatúj sportszereket, fel­szereléseket is kapott, me­lyet a Pannonsport Kft. szállított az iskolának. Az új tornatermet az iskola ta­nulói és a helyi óvodások délután 4 óráig vehetik igénybe, ezenkívül a kü­lönböző sportrendezvé­nyeknek, ünnepségeknek, szabadidős foglalkozások­nak is otthont ad az épü­let. Arra a kérdésre, hogy az ünnepélyes átadásra mi­kor kerül sor, a jegyző nem tudott pontos választ adni. Azt viszont még hoz­zátette, hogy a tervek sze­rint a megnyitóra meghív­ják németországi testvérte­lepülésüknek, Leutenbach- nak a polgármesterét, Horst Gebhard urat, Gal- lov Rezsőt, az OTSH elnö­két, valamint Hambuch Gézát, a Magyarországi Németek Szövetségének elnökét is. Köszöntőbeszé­det Horváth Imre, a falu polgármestere és Gel- niczky György, az iskola új igazgatója fog mondani. D. Cs. Nagymaros a térség központja lesz Cél a városi rang Nagymaros szeretné vissza­nyerni egykori rangját: is­mét meg akarja kapni a váro­si címet. A település már Róbert Károly királyunk uralkodása óta gyakorolhat­ta a kitüntető mezővárosi jo­gokat, hosszú évszázadokon keresztül. Ám az idők során sokat veszített régi fényé­ből, s jelenleg községnek mi­nősül. Nagymaros vezetése azonban változtatni kíván ezen. S nem csak beszélnek róla, hanem tesznek is érte. Zoltai Mihály alpolgármes­tert erről faggattuk. A várossá nyilvánításhoz jó néhány követelménynek meg kell felelniük. Ezek java részét Nagymaros már teljesítette, s ami még hátra­van, azt is hamarosan pótol­juk — mondta az alpolgár­mester. A település útjainak há­romnegyede szilárd burkola­tú. Zoltai Mihálytól megtud­tuk: ezek közül huszonnégy az elmúlt négy évben ké­szült el, akárcsak a két par­koló is. Ahhoz, hogy Nagy­maros várossá váljék, leg­alább nyolcvan százaléká­ban csatornázottnak kell len­nie. Ezt magasan felülmúl­ták, hiszen a csatornaháló­zat túlér a település határa­in, s így száztíz százalékos kiépítettségű. A vízhálózat csaknem teljes. Még várat magára a telefonvonalak fej­lesztése, a gáz bevezetése pedig a lakosság igényeitől függ. A meglévő üzletek biz­tosítják a jó minőségű ellá­tást Az önkormányzat azon­ban még számtalan feladat megoldását vállalta fel. Pél­da erre a hivatal épületével szemben található művelő­dési ház. Hajdan ez a Koro­na vendéglő volt — tájékoz­tatott az alpolgármester — ám azt a háborúban bomba­találat érte és elpusztult. Ké­sőbb társadalmi munkában újjáépítették. Mára viszont az épület veszélyessé vált. A közelmúltban találtak egy régi képeslapot, amelyen még az eredeti vendéglő lát­ható. Most ennek alapján kí­vánják átépíteni a művelődé­si házat, amely ezután a Pán­európai Nemzetközi Kultu­rális Centrum lenne. Az ide tervezett három tornaterem egybenyitva olyan nagy len­ne, hogy akár nemzetközi sportrendezvények helyszí­néül is szolgálhat majd, de színháznak is alkalmas. A község általános iskolá­ja egy fiumei iskola mintájá­ra készült, s minthogy egy tengerparti épület hasonmá­sa: lapostetős. Mivel ennek a szigetelése elég nehezen oldható meg, s több helyre lenne szüksége az intéz­ménynek, megpályázták a bővítést, amely újabb nyolc tantermet jelentene. A ter­vek között szerepel egy, a dyslexiás gyermekek számá­ra létrehozandó központ is. (nádai) Sokkot kapott Kutyakaland az éjszakában Félelmetes jelenet játszó­dott le a minap késő éj­szaka Vácott, a Rádi úton: három nekivadult kutya (kóbor, vagy csak szabadjára engedett, nem tudom) acsarkodva, esze­veszetten ugatva rátá­madt egy sietősen gyalog­ló fiatalemberre. Az egye­temista-forma srác, mint­ha földbe gyökereztek volna a lábai, halálra ré­mülten megmerevedett, majd hadonászva, körbe forogva és feléjük rúgva kétségbeesetten védekez­ni kezdett a fenevadakkal szemben, s többször segít­ségért kiáltott. Kiabálására és a ku­tyák őt is túlharsogó őrült ugatására a késői időpont ellenére pillanato­kon belül tizenöt-húsz ember érkezett a helyszín­re. Egyesek látva, hogy a helyzet nagyon veszé­lyes, követ, ütésre. hasz­nálható botot ragadtak, s ha nehezen is, de végül si­került a három bestiát (akiket mintha az ördög szállt volna meg) megfu­tamítani. A szörnyű pillanatokat átélt fiatalembert, aki kis híján sokkos állapotba ke­rült, a felmentősereg két tagjának haza kellett kí­sérnie. R. Z. * Építészhallgatók Galgahévízen Megmentik a régi házakat Számos, bizonyíté- I \{/ I kát adta már nyitott- ^y"' ságának Galgahé- víz. Hagyományőr­ző közösségei mind a négy égtájon testvérekre találtak. Ónkormányzata együttgon­dolkodásra serkentette a Galgára fűzött települése­ket a világkiállítás kapcsán: miként lehetne a kulturális és idegenforgalmi lehetősé­geket közösen kihasználni? A falu befogadta a környe­zetkímélő mezőgazdálko­dás eszméjét, miközben a faluszövetkezet, s a gazdák a hévízi növénytermesztési kultúra hírét öregbítik. E sa­játos külkereskedelem ré­vén a falu közössége egy­aránt ad és kap. S ahogy a nemzetgazdaságban, úgy itt is folyton jelentkeznek új „ágazatok”. A napokban a budapesti Ybl Miklós Építészeti Főis­kola harmadéves hallgatói járták a 2600 lelkes közsé­get Fazekasné Holényi Mag­dolna adjunktus vezetésé­vel, dr. Hajnóczi Péter, Pest megyei főépítész társa­ságában. Fél évre szóló fel­adatuk a helyi általános ren­dezési terv készítésével kap­csolatos vizsgálatok végzé­se — tájékoztatott Horváth Csaba, a polgármesteri hi­vatal műszaki ügyintézője. Olyan elemzésekre vállal­koznak, melyek az ART hi­vatalos munkájába nem fér­nek bele. Kiegészítik, gaz­dagítják a tervet, s nem a községtől kapnak érte fizet­séget, hanem szakmai pálya­futásuktól . Beszélgetőtár­sam — nem is olyan régen Lukács Árpád zenélő kútja a község szívében A szerző felvétele — Bicskén dolgozott hason­lóképpen. Az építészhallgatók a múlt századtól napjainkig elemzik Galgahévíz beépíté­sét, az itteniek életmódját, szokásait. Az építészetileg is értékes régi házak meg­mentésére javaslatot tesz­nek. Munkájuk nem csak az általános rendezési tervhez kapcsolódik, hanem a jövő nyári országos falumegúju­lási és faluképvédelmi nap­hoz is, aminek — mint meg­írtuk — Galgahévíz ad ott­hont. Zsenye, Magyarpo- lány, Hédervár, Szent- györgyvölgy, Somogydö- röcske és Palkonya után ezen a községen a sor, hogy bemutassa táji, építészeti adottságait, lakóinak szülő- földszeretetét. Mint Basa Antal polgármestertől meg­tudtam, a július közepi ren­dezvényt a megyei önkor­mányzat is szívügyének tart­ja, s októberben több me­gye főépítésze látogat a fa­luba. B. G. Elkezdik az amerikai képzést Gyakoriiroda az iskolában 0 A minap a ceglédi közgazdasági szak- középiskolában fel­avatták azt a gyakor­lóirodát, amelyhez hasonló­val csupán mintegy tíz oktatá­si intézmény büszkélkedhet az országban. Nyugat-Euró- pában ennek már komoly ha­gyományai vannak. A ceglé­diek afféle úttörő szerepet vál­lalva a Kolpin céggel kapcso­lódtak be a németországi iro­dahálózatba. A szakközépiskola vezeté­se az elmúlt esztendőkben tu­datosan törekedett arra, hogy az oktatási paletta minél gaz­dagabb legyen. Ezért aztán a gyakorló irodát egyáltalán nem valamiféle önmutogatás­ból hozták létre. Ez a korábbi elképzelés egyik fontos ele­me volt. Nevezetesen az isko­lán belül kívánták megvalósí­tani — tanáraik irányításával — a gyakorlati ismeretek el­sajátítását. A szükséges összeget az Országos Képzési Tanács pá­lyázatának elnyerésével, vala­mint a város és a régió intéz­ményeinek szakképzési hoz­zájárulásából teremtették elő. A helyiség kialakítására és a korszerű eszközökre — szá­mítógépekre, szövegszerkesz­tőkre, telefonokra stb. mint­egy hárommillió forintot ál­doztak. Mivel a szakközépis­kola tanárai elsősorban az el­méleti képzésben jelesked­nek, két helybéli cég egy-egy szakembere (Véber Ferencné és Farkas Ilona — utóbbi az iskola egykori tanulója) segíti a foglalkozásokat, amelyeken egyszerre félosztálynyi — ti­zenhat — diák vehet részt. Természetesen ez nem pótol­hatja a vállalatoknál eltöltött órák valódiságát. Hiszen a kinti élet légköre nem „ment­hető” át tökéletesen a szakkö­zépiskola falai közé. Viszont modellezhetők a gyakorlati te­endők — a könyveléstől az ügyviteli technológiáig. Voltaképpen az iroda nagy előnye — tudtuk meg Tóth Géza igazgatótól —, hogy a tanulók egész tanévben — s nem csupán kéthetes ciklus­ban — rendszeresen tevé­kenykedhetnek. A gakorló irodában jobban ellenőrizhe­tő a munkájuk. A legfonto­sabb az, hogy eközben lehető­ségük nyílik az országos és nemzetközi kitekintésre. An­nál is inkább, mert más szak- középiskolákkal — Győr, Szombathely, Debrecen, Fe­hérgyarmat, Szeged — állan­dó kereskedelmi és üzleti kap­csolatot építettek ki. Éspedig a beindított vállalkozásokkal, amelyekben minden olyan feladatot elvégeznek — a megrendeléstől a szállítóleve­lek kitöltéséig, a számlázás­tól a kiszállításig —, ami a hétköznapok üzleti életében lejátszódnak. Csupán az a kü­lönbség, hogy az ügyleteket áru nélkül bonyolítják le. Ter­mészetesen a háttérben léte­zik egy-egy igazi cég is, amely hasznos tanácsokkal segíti és teszi „életszerűbé” a programot. Az igazgató szerint az iro­da tevékenységével még szo­rosabban kötődnek a diákok a valósághoz. Két vállalkozói osztályt indítanak. Az egyi­ket annak a mintájára harma­dik éve irányít Bethlenéi Mik­lós pedagógus. A másik el­képzelés a Junior Achieve­ment forma. Elfogadták a ceg­lédi szakközépiskola csatlako­zását (az idén harminc oktatá­si intézmény jelentkezett a módszer bevezetésére.) így Ságiné Szabics Katalin veze­tésével Cegléden is az ameri­kai mintájú vállalkozási kép­zés folyik majd. A diákok an­golul sajátítják el az ismerete­ket. F. F.

Next

/
Thumbnails
Contents