Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-22 / 222. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. SZEPTEMBER 22.. CSÜTÖRTÖK / Évadnyitó táncház az Almássy téren Rábai Miklósra emlékeztek A kamerák kereszttüze nélkül... A politikai nyomás vagy mellőzés mindig kedvezett a táncházmozgalomnak. Ez így volt a daliás hetvenes években, és úgy tűnik, is­mét így lesz most is a szép, új világban. Mindez azon az estétől reggelig tartó évadnyitó táncházrendezvényen jutott az eszembe, melyet a közel­múltban tartottak Budapes­ten, az Almássy téri Szabad­idő Központban. Itt már többéves hagyomány, hogy egész éjszakába nyúló nép­tánc-, népzenei gála kereté­ben nyitják meg az őszi táncházévadot. A liberális sajtó — mondanunk sem kell — évek óta mellőzi a beszámolást erről a gyanú­san „népi-nemzeti” rendez­vényről, annak ellenére, hogy a táncházasok soha nem kötelezték el magukat gyakorlatilag egyetlen poli­tikai párthoz vagy mozga­lomhoz sem. Az elmúlt négy évben a televízió időnként már adott rövid tudósításokat az évadnyitó táncházakról és általában a néptáncrendez­vényekről, de egy-két kivé­teltől eltekintve, nem hely­színi tudósításokban szá­molt be, hanem utólag, „konzervanyagként”. Most aztán — úgy tűnik — végleg beborult a tánchá­zak számára az ég, legalább­is a tévénél. Ezt jelzi, hogy az idén a tévéstáb, csakúgy, mint a Kádár-rendszerben, még tiszteletét sem tette a rendezvény helyszínén. Eljött viszont, ha úgy tet­szik, „nem hivatalos, elvtár­si-baráti látogatást” tett az Almássy téri központban Vitányi Iván, az MSZP or­szággyűlési képviselője és egyben jeles médiaszakértő­je­Nos, mi az, amit nem lát­hattak a tévénézők, viszont amibe bepillantást nyerhe­tett a tévét irányító párt, az MSZP egyik legismertebb kulturális szakértője? A ren­dezvény a gyermekek, az „aprók táncával” kezdődött (közreműködött a Galga, il­letve a Kolompos zenekar), majd két helyszínen, a sza­badidő-központ első emele­ti nagytermében, illetve má­sodik emeleti kistermében folytatódott, immáron a fel­nőtteknek szóló táncrendek­kel így — többek között — dunántúli, széki, kalotaszegi, szatmári, palatkai, gömöri, bonchidai, gyimesi magyar, illetőleg bolgár, görög és ci­gány táncfélórák követték egymást a legkiválóbb hazai zenekarok és tánctanítók köz­reműködésével. Nagy közön­ségsikert aratott Sebestyén Márta és a Muzsikás együt­tes fellépése, Kallós Zoltán pedig, a régi szép időket idézve, az Ökrös zenekar se­gítségével énekeltette meg az érdeklődőket. A program egyik kiemelkedő pillanata volt a nyíregyházi tanárkép­ző főiskola énekeslányainak bemutatkozása, akik vérbő és jó humorú előadásmódjuk­kal bizonyára újabb híveket szereztek a magyar népi kul­túrának. Csakúgy, mint az er­délyi, vajdaszentiványi zene­kar, amelyek a legszebb ma­gyar, illetőleg román népda­lokból adtak ízelítőt. Egy szó, mint száz: a kép­viselő úr elégedetten távoz­hatott, a kormányzat szem­pontjából érdemes volt ezt az estét a tévének nem köz­vetítenie... Viszont mi, résztvevők is elégedetten ál­lapíthattuk meg: a tévéka­merák kereszttüze nélkül is lehet jól táncolni, énekelni! Dezső László Színpadon az Ecseri lakodalmas A Magyar Állami Népi Együttes Rábai Miklós koreográfus halálának huszadik év­fordulója alkalmából szeptember 19-én bemutatta az Ecseri lakodalmas című zenés­táncos darabot a Művész Színházban. A Kossuth-díjas, érdemes művész 1951-es ko­reográfiáját az évforduló tiszteletére tanulták be a fiatal táncosok. Felvételünk — amelyen a háromugróst járják a lányok — az előadáson készült. MTI-felvétel A Nemzeti Filharmónia tervei Bérletek, ritkaságok, ősbemutatók Szeptember 25-én tartja évadnyitó hangversenyét a Nemzeti Filharmónia a Zeneakadémia nagytermében, az Állami Hangversenyzenekar (ÁHZ) és Énekkar, va­lamint Perényi Miklós és Kelen Péter közreműködésé­vel — bevezetéseként egy őszi-téli hangversenyszezon­nak —, hallottuk Tóthpál József igazgató tegnapi sajtó­tájékoztatóján.- A Téli bérlet és a Ko- bayashi-bérlet már elkelt, csak -egyes jegyek kapha­tók. Gondok a kiváló és drá­ga előadókat felvonultató Mesterbérlettel vannak. Az angol barokk és kortárs ze­nét játszó Oxford Orchest­ra, Bach Karácsonyi orató­riumát előadó, világhírű Freiburger Barock Orches­ter és Collegium Vocale Gent, valamint Schiff And­rás, Perényi Eszter és Mik­lós koncertjeit tartalmazó Mesterbérlet 1200— 4000 forintig terjedő ára azonban rpég így sem fede­zi a Filharmónia költségeit. Az október 1-én kezdő­dő, öt helyszínen zajló, ma­gyar és nemzetközi kortárs- zenét hazai és külföldi elő­adókkal bemutató Korunk zenéje sorozatot végre a Bu­dapesti Őszi Fesztivállal tel­jes egyetértésben sikerült megszervezni. Az AHZ, a Mahler Ifjúsági Zenekar, valamint Schiff András kon­certjeiből összeállított Egye­temi bérlet — valamint az iskolásoknak szervezett Me­sélő' Muzsika bérlet — 90 százalékban elkelt. Még áru­sítják a fiataloknak szóló Muzsika világa és a Zene tit­kai bérleteket, valamint idei újdonságukat: az ÁHZ-mati- nékra szóló bérleteit. A jövő koncertlátogató­it nevelő, egyben az ifjú­ság (zenei) műveltségét gyarapító bérletek és kon­certek szervezését a fővá­rosban, de főként vidéken szinte egyedül vállalja a Filharmónia. Mint „profi” hangversenyszervező iro­da, ezen túlmenően is nél­külözhetetlen rangos kul­turális életünk fenntartásá­ban — hangsúlyozta Tóth­pál József, adatokkal is alátámasztva a mondandó­ját. Az elmúlt 25 évben 67 515 koncertet szervez­tek, 17 653 670 látogatóval. 1982-ben 2600, míg 1993-ban 1482 hangverse­nyük volt. A csökkenés az örvendetesen gyarapodó koncertszervező irodák lété­nek tudható be, amelyekkel együttműködésre töreksze­nek. Éppígy a zenei élet de- politizálását szolgálja a há­rom nagyzenekar (ÁHZ. Rá­diózenekar, Fesztiválzene­kar) közreműködésével ter­vezett közös bérlet is. A koncertszervezéssel párhu­zamosan zajlik a Filharmó­nia tartalmi munkájának modernizálása, vidéki régió­ik, valamint az ÁHZ és az Állami Énekkar önállósítá­sával. (veszelszky) Oratóriumok a Honvéd Színpadon A kereszténység zenéje Tolcsvay László, Bella Ist­ván verseire Testamentom címmel szerzett oratóriumát (Pál Tamás vezényletével), valamint Selmeczi György Pilinszky-omtóríumát (Déri András dirigálásával) mutat­ja be a Honvéd Férfikar és a Weiner Leó Szimfonikus Zenekar szeptember 28-án, szerdán este fél 8 órakor a Zeneakadémián. Mindkét oratórium a Honvéd Együt­tes felkérésére született. Tolcsvay műve Bella István Halotti beszéd című versé­nek részleteire íródott, s az értelmetlenül elpusztult min­denkori magyar áldozatok­nak állít emléket. Andrew Wilson-Dickson A kereszténység zenéje — a gregoriántól a gospelig — című munkáját jelentette meg magyar nyelven a Ge­mini Budapest Kiadó. A kö­tet hangversennyel egybekö­tött bemutatóját ma tartják a budapesti Szent Gellért-plé- bániatemplomban. A neves angol szerző munkájában át­tekintést ád többek között a kersztény zene születéséről, a reneszánsz és a reformáció korának egyházi muzsikájá­ról. Mindezeken kívül bemu­tatja Afrika és Amerika ke­resztény zenéjét is. Wilson- Dickson a vallás- és egyház­történeti elemzések mellett ismereteket közöl az egyes keresztény felekezetek litur­giájáról, szokásairól, zenei sajátosságairól is. Nyelvművelő szaklap Gödöllőn A Kétnyelvűség # A szállóigévé vált Széchenyi-mondás: „Nyelvében él a nemzet” után egyre időszerűbbé válik odaillesz­teni a „de hogyan” kérdést — anyanyelvűnk szennyező­dése, „szmogosodása” miatt. Kása András, ä Gödöllői Agrártudományi Egyetem Professzorok Tanácsának (PT) elnöke előretekintő, féltő aggodalommal írja a Kétnyelvűség szaklap idei II. évfolyamának 2—3. szá­mában, hogy: „Egyetemünk újságja nyisson nyelvműve­lő rovatot, kitérve mind az általános, mind az egyes tantárgyak oktatásában elő­forduló jellegzetes nyelvi hi­bákra, modorosságokra, ér­telemzavaró tükörfordítá­sokra, az anglománia külön­féle megnyilvánulásaira stb. A Pszicholingva Kiadó Bt. évente hatszor Gödöllőn megjelenő — minden dicsé­retet megérdemlő, nemes szándékú — Kétnyelvűség című folyóiratát (nyelv- és kultúrökológiai szaklap), an­nak megjelenését a Művelő­dési és Közoktatási Minisz­térium mellett a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (1994. II. évf. 2—3. sz.-át) és a Veresegyházi Önkor­mányzat (II. évf. 1. sz.-át) támogatta. Üdvözlendő se­gítség ez, hiszen legna­gyobb, legféltettebb kin­csünkről — az anyanyelv vé­delméről, orvoslásáról van szó. A kétnyelvűség kapcsán kisebbségi sorsban élő ma­gyarok körében — napjaink­ban — két határesetről be­szélhetünk. 1. Azokról, akik szándékosan íratják be csemetéiket idegen nyelvű (értem ezen az ország nyel­vét) elemi iskolába, mond­ván, hogy csak így érvénye­sül a gyerek. A 2. csoportba tartozók pedig az anyanyel­vet irodalmi szinten igye­keznek elsajátítani. Elsajátít­tatni. Ezt tartják elsőbbren­dűnek. Hisz így az idegen nyelvet is könnyebb megta­nulni — helyesen. Köny- nyebb rá építeni. A jó anya­három számáról NYELV- ÉS KULTÓRÓiSÜDaAi SZAKLAP ■J 994 n. ÉVFOLYAM PSZeettOUfXiVA nyelvi alapra. És nekik van igazuk. Szemelvényezésként — a (1993. I. évf. 1. számá­ban) Győri-Nagy Sándor — Kelemen Janka (Szada) a ki­sebbségi kétnyelvűségről írt tanulmányt az állandó­sult nyelvelnyomás alatt élőkről. Lastyák István Diglosz- szia és kétnyelvűség kap­csán jegyez érdekes szakcik­ket. A társadalmi kettős nyel­vűségen az egy nyelven be­lüli két jellegzetes változat­nak, a szabályosnak és a nyelvjárásoknak (nyelvhely­zeti) együttélését értjük. A II. évf. 2—3. számá­ban (1994) Molnár Géza A magyar történelem kérdője­lei mellett — többek között — Nagy Margit Kell-e ma­gyar iskola a Vajdaságban? című írása érdekes okfejté­sek sorozata. Mindhárom folyóiratban német nyelven írt cikkek is olvashatók. Sajnos, a ma­gyar szakdolgozatok közül olyanokkal is találkozni, amelyekben beámyékolóan hemzsegnek az idegen kife­jezések, holott ezeknek nagyszerű magyar megfele­lőik vannak, így például: produktív, deklarálja, evi­dens ebbek, izoláltabb, ba- lansz, sztenderd és a többi, és a többi. Fájó, hisz épp ezek, az ilyesmik ellen küzd a folyói­rat. Hiszen ezért (is) jött lét­re. Demeter József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents