Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-16 / 217. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK 5 Jutalomnyaralás Döbbenten olvasom a kiskunlacházi önkormány­zatnál kialakult áldatlan állapotokat, a nyakló nél­kül felvett hitelek anyagi következményeit. Egy tíz­ezer lakosú nagyközség csődbe jutott egyetlen em­ber felelőtlensége miatt, aki azt hitte, polgármeste­ri minőségében bármit büntetlenül megtehet. Nem tudom, Kocsis Mihály tudatában van-e, hogy pénzügyi kalózkodása milyen terheket rótt a községre, hány évbe fog kerülni, amíg az utódok megbirkóznak az általa hátrahagyott „örökség” rendezésével. A jelek szerint túlságosan nincs el­keseredve, s a lelkiismeret sem gyötri a méltatlan sáfárkodásért. Mint hallom, a Kanári-szigeteken volt nyaralni, netán kipihenni a fáradalmakat. Nyilván kiérdemelte, ezért szavazta meg magának. Jut eszembe, milyen érzéseim voltak egykoron, amikor valami csíny miatt néhai osztályfőnököm beírt az ellenőrzőmbe. Vagy milyen szorongva lép­tem az osztályba, ha az aznapi házi feladatomat nem készítettem el, nem készültem az órára. Ilyen­kor hiába hívtak, nem mentem az udvarra játsza­ni, nem volt kedvem sem snúrozni, sem focizni, mert gyötört a bűntudat, s féltem tetteim következ­ményeitől. Rákosi tanár úr késpengényire szűkült, haragos tekintetétől, s az elszámoltatástól, mely otthon várt rám az anyám részéről. Kíváncsi va­gyok, vajon Kocsis Mihálynak voltak-e ilyen szo­rongásai diákként, vagy netán KIOSZ járási tit­kár, majd tanácselnöki minőségében. (Mindkét funkcióra az MSZMP javasolta.) Egy biztos, pol­gármesterként megbukott. Sajnos abban közel sem vagyok biztos, hogy tetteiért a bíróság elma­rasztalja. Oly módon aligha, amiért jövőre ne me­hetne el újra üdülni. K (matula) Iskolabővítés Ráckevén Egykori diák a tervező Átépítésre szorul a rácke­vei Ady Endre Gimnázium, ezért az önkormányzat két tanteremmel kívánja bővíte­ni az épületet. A tervezés­sel az iskola egykori diák­ját, Bodzán Antalt bízták meg. A város polgármesteré­től, Kulcsár Istvántól afelől érdeklődtünk, vajon befo­lyásolta-e a testületet a vá­lasztásban az a tény, hogy a “tervező az intézmény tanu­lója volt. A polgármester el­mondta, hogy Bodzán An­talt elismert, közkedvelt ter­vezőként tartják számon a városban. Több üzlethelyi­ség és középület dicséri a keze munkáját. Ennek oka pedig elsősorban az, hogy Ráckeve képébe illő, igazi kisvárosi épületeket tervez. Amikor szóba került az iskolabővítés ügye, az épít­kezésekkel foglalkozó bi­zottság tagjainak eszükbe sem jutott, hogy mást bízza­nak meg a munkával. In­kább megkérdezték a mes­tert, hogy vállalja-e a felké­rést. Bodzán Antal átnézte az önkormányzat előzetes elképzeléseit, majd ajánlott egy jobb megoldást, amit szakmai érvekkel támasz­tott alá. Olyan egységes stí­lus kialakítására törekedett, mely szerint az épület illik majd a már meglévő rész­hez és a közeli Savoyai-kas- télyhoz is. Ezek után az épí­tési bizottság egyöntetűen őt választotta. Bízva abban, hogy a gimnázium jó híre fokozódik, úgy terveztették az épületet, hogy a szükség esetén tovább bővíthető le­gyen. Az építkezés kivitelezé­sét az önkormányzat 9 mil­lió forinttal támogatja. Most kíváncsian várják a ki­vitelezők jelentkezését, hi­szen a nagyszerű tervet a legkedvezőbb ajánlatot be­nyújtó vállalkozó valósíthat­ja meg. (simon) Vízhálózat Vácrátóton Napokon belül százszáza­lékosan kiépítetté válik Vácrátóton a település ivó- vízhálózata — tájékoztat­ta lapunkat Horváth Fe­renc polgármester. A nyár derekán kezdődtek azok a munkálatok, amelyek az eddig a hálózatból részben vagy egészben kimaradt Ságvári, Kinizsi és Hunya­di utcát is csatlakoztatják a már megépült csőháló­zathoz. A beruházás költsége kis híján kétmillió forintot tesz ki, aminek túlnyomó hányada az önkormányza­tot, fennmaradó kisebb ré­sze pedig az érintett ingat­lanok tulajdonosait terheli húsz-húszezer forinttal. Ennek kifizetéséhez az ön- kormányzat részletfizetési kedvezményt ajánlott föl, amivel számosán éltek is. Az ivóvízhálózat bővíté­sén kívül-egy másik jelen­tős (három-három és fél miliő forintos) beruházás is folyik Vácrátóton: a la­kosok örömére több rossz állapotú belterületi földút kőszórásos borítást kap ezekben a napokban. R. Z. Harminc év saját kenyéren Antal Józsefné elismerő oklevelet kapott a gyáli Iparo­sok Egyesületétől, amit az éves közgyűlésen adott át Ka­rikás Pál elnök A szerző felvétele Gyűrt szélű, megsárgult ok­levél fekszik előttem, mely azt tanúsítja, hogy Schrei­ber József, kitöltvén a ta- noncidőt, segéddé érett a fű­szer-vegyeskereskedő szak­mában. A segédlevelet 1909-ben bocsátották ki, a felvidéki Ipolyságon. Valamivel díszesebb a másik családi ereklye, s har­mincegy évvel fiatalabb is. Ezt 1937-ben írta alá a Bu­dapesti Női Fodrász Ipartes­tület elnöke, igazolva, hogy Schreiber Magdolna kisasz- szony jelesen vizsgázott a fodrász szakmából. — Volt még egy emlék, az németül, gót betűkkel volt írva. Dédnagyapám se­gédlevele a múlt század má­sodik feléből. Ő templom­festő volt, freskókat is javí­tott. Sajnos az idők folya­mán elkallódott az okirat — mondja a dédunoka, An­tal Józsefné. A négygenerációs iparos­család utolsó mohikánja női fodrász, Gyál nagyközség nem legidősebb, de legré­gebbi iparosa, s alapító tag­ja a helyi Iparosok Egyesü­letének. Nemrég hármas év­forduló alkalmából ünnepel­te a- tagság, harmincnyolc éve szabadult, harminc éve önálló iparos, s betöltötte a nyugdíjkorhatárt. — Itt vol­tam tanonc, itt éltem le az életem nagy részét — mu­tat körül a Nagykőrösi úti fodrászszalonban, amit mes­tere halála után megvásá­rolt a családtól. — Paradox helyzet, hogy nem a szüle­imtől tanultam, noha mind­ketten női fodrászok voltak, egy iparosbálon ismerked­tek össze. Sajnos, anyám korai halála beleszólt az éle­tembe, a háború utáni ipa­rosviszonyok pedig az apám sorsába, így aztán a nagybácsimnál tanultam. Lehet, közhelynek tűnik, de nem bántam meg, ha száz életem volna, mind a száz­ban ezt a szakmát választa­nám. Éva asszony a szakmája reklámja is lehetne, külle­me azt példázza, hogy egy középkorú hölgy is lehet nett, jól ápolt, lépést tarthat a divattal. — Ez utóbbi nagyon is fontos. Van olyan vendé­gem, aki harminc éve jár hozzám, de ugyanígy el­jönnek a huszonévesek, akik elvárják, hogy a legu­tolsó divat szerint fésül­jem a hajukat. Szaklapo­kat járatok, szemmel köve­tem a változásokat. Ennek köszönhető, hogy még ma is jól megy a bolt, nincs okom panaszra. Pedig most, hogy már nyugdíjas, csökkentett munkaidővel és egymaga dolgozik. Volt idő, amikor nyolc segéd sürgött-for- gott a szalonban, s tizen­négy fiatal tanulta ki a szakmát itt az elmúlt har­minc év folyamán. Karácsony Benőtől ol­vastam, mielőtt nem volt rádió, a fodrászok töltöt­ték be a hírközlés funkció­ját, hozzájuk futottak be és innen terjedtek tovább a helyi pletykák. — Való igaz, ha egy vendég beül a székbe, egy­fajta kitárulkozási kény­szer lesz úrrá rajta, intim dolgait is elkottyintja a fodrásznak. Nálam az volt az elv, és erre tanítottam a fiatalokat is: hallgasd meg, de ne add tovább! Az én szalonom soha nem volt pletykafészek, erre legalább olyan pedáns vol­tam, mint a szakmai jó hír­nevemre — mondja Éva asszony. Folytatás? Az nincs. Egy szem lányuk, a kis Éva Deb­recenben tanul, nem szak­mát, hanem hivatást válasz­tott. Persze a szavak nem mindig fejezik ki a lénye­get. Antal Józsefné számára a fodrászság is hivatás, nem csupán kenyérkereső szak­ma, s alighanem így volt ez­zel a templomfestő dédapa és a fűszerkereskedő nagy­apa is, az ipolysági kisbolt­ban. Matula Gy. Oszkár Elutasították a Waldorf Alapítvány kérését Tornatermet kap a líceum Gödöllő egymillió forint vissza nem térítendő tá­mogatással és 5 millió forint kamatmentes köl­csönnel támogatja a Gödöllői Református Líce­um tornacsarnok-építését A néhány éve működő és a városon kívül is vonzóvá vált egyházi középiskola az alapító helyi egyházközség Szabadság téri ingatlanán építi a líceum hiányzó léte­sítményeit. Az oktatási épü­let bővítése közel húszmil­lió forintot igényelt, így a tornateremhez már csak kor­látozott forrásai vannak. A testnevelési foglalkozásokat ugyanakkor négy helyszí­nen tartják költséges buszkü­lönjáratok szervezésével. Az 500 négyzetméter alapte­rületű tornacsarnok megépí­tése nem csak az iskola életé­ben jelentene nagy előrehala­dást. Csökkentené a zsúfolt­ságot a szomszédos Török Ignác Gimnázium tornater­mében, és egyes diáksport­köri foglalkozások átvállalá­sával az Erkel Ferenc Általá­nos Iskolában is jobban el­férnének a testedző növendé­kek. Barthos Zoltánná, a líce­um igazgatója és Nagy Ká­roly református lelkész a pol­gármesterhez írt levelében tudatta, hogy a küzdőtér és a csatlakozó épületrész 14 mil­lió forintba kerül. Ehhez a lí­ceum másfél millió forintos beruházási pénzmaradvá­nyát, a négymillió forintos egyházkerületi támogatást és a Nemzeti Sport Alap másfél milliós segítségét tud­ta összeadni erre az évre. A városházán az óvodai beiratkozások alapján úgy látják, hogy a tankötelesek száma növekszik, és jobb megoldás híján rákényszerül­het az önkormányzat a Pető­fi téri iskola újbóli benépesí­tésére. Az ott tanuló gyerme­kek testi nevelésének pedig egyetlen lehetősége a közeli líceum használata. Gémesi György polgár- mester javaslata alapján a testület támogatta a líceum kérését, s felhatalmazta őt az erről szóló megállapodás megkötésére és arra, hogy gondoskodjon a támogatás összegének igény szerinti ki­utalásáról. A kölcsön visszatérítését a beruházás befejezését kö­vetően, évi egymillió forin­tos részletekben, saját bevé­teleiből vállalja a líceum. * A képviselő-testület egy másik iskola kérésének ügyében is döntött: nem tud­ja vállalni a közoktatási meg­állapodás megkötését a Wal­dorf Alapítvánnyal. A Wal- dorf-óvoda működésének biztosításához 1989-től tartá­si kötelezettséget vállalt az épület átadásával és évi 537 ezer forintos támogatással. A Waldorf-iskola esetében hiányoznak a törvényi felté­telek. A határozat szerint az iskola ugyanis csak ideigle­nes működési engedéllyel rendelkezik — 1995. június 30-ig —, és a tárgyi feltéte­lek hiánya sem teszi lehető­vé a megállapodás létrejöttét. B. G. Megszólal a telefon Gyálon Közmeghallgatás Lacházán A helyi telefonhálózat kiépí­tésének munkálatairól, a szolgáltatás elindításának tervezett időpontjáról hall­hatnak tájékoztatót a leendő előfizetők ma délelőtt 10 órakor a gyáli polgármeste­ri hivatalban. Ezen Steinre­ich Péter, a magyar—ameri­kai érdekeltségű Monor Te­lefontársaság Rt. külkapcso- latokkal foglalkozó igazga­tója a felsoroltakon kívül beszámol a májusban a Köz­lekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium, vala­mint a cég között született koncessziós szerződésben foglaltakról is. A polgárok megismerkedhetnek a Ma­gyar Távközlési Vállalat Részvénytársasággal folyta­tott tárgyalások részletei­vel, és azokkal a műszaki megoldásokkal, amelyek se­gítségével Gyál, Monor, Nagykáta és Dabas körzeté­ben a jelenlegi 11 ezer vo­nalról a jövő év végéig 42 ezerre növelik a fővonalak számát. (klug) Közmeghallgatást tartottak tegnap este a kiskunlacházi mű­velődési központban, amelyre az önkormányzat képviselő- testületének hétfői határozata értelmében került sor. Fehér Antal polgármester-helyettes a nemrégiben beje­lentett pénzügyi csőd okairól és ennek a nagyközség életé­re jelentősen kiható következményeiről tájékoztatta Lachá- za és Pereg lakosait. * Kocsis Mihály, az állásából korábban felfüggesztett pol­gármester a közmeghallgatás után választási kampánygyű­lést hívott össze, amelyen egyebek mellett saját megközelí­tésben tálalta a történteket a polgároknak. A két rendezvényen elhangzottakra a későbbiekben visz- szatérünk. K. M.

Next

/
Thumbnails
Contents