Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-16 / 217. szám

MAGYARORSZAG PEST MEGYEI HÍRLAP 1994. SZEPTEMBER 16., PENTEK MDF-vélemény Konrád drogbarátságáról Találkozó Li Penggel Visszautasították Demszky stílusát Dunakeszi nem a hulladékra Az MDF Egészségpolitikai Tanácsa megvitatta Konrád György írónak a kábítószer li­beralizálásával kapcsolatos ál­láspontját. E kérdést különö­sen jelentősnek tartjuk, hisz a magyar nép egészségi állapo­ta Európában a legrosszabbak közé tartozik, életmódunk, életminőségünk igen rossz. Ilyen körülmények között az egészségvédelem, egészségfej­lesztés és -nevelés a magyar egészségügy elsőbbséget élve­ző feladata. Ezért különösen veszélyes a szellemi élet ilyen jelentős személyiségének az álláspont­ja. Ezért a következő nyilatko­zatot fogadtuk el: Nyilatkozat Magyarország népének katasztrófája a népegészségügyi helyzet — az alkoholizmus, a szenvedélybetegek, az idült be­tegségek aránya, a népességfogyás. Dyen körülmények kö­zött Konrád György a „könnyű” kábítószerek engedélyezé­sére irányuló javaslata jelentős hozzájárulás népünk egész­ségrontásához. Tiltakozunk! — fogalmaz az egészségpoliti­kai tanács. (OS) Kínai látogatásának máso­dik napján Göncz Árpád- magyar köztársasági el­nök Li Peng kormányfő­vel és Csiao Si parlamen­ti elnökkel folytatja tár­gyalássorozatát. A ma­gyar és a kínai fél egybe­hangzó tájékoztatása sze­rint a tegnapi megbeszélé­seket is' a gazdasági, ke­reskedelmi együttműkö­dés témái uralták. A magyar elnök neve­zetes pekingi és környék­beli műemlékeket is meg­tekint: ellátogat a nagy falhoz,^ a lámakolostorba és az Ég Templomába. Dunakeszi önkormányzati testületé külön állásfoglalásban utasította vissza Demszky Gábornak, Budapest főpolgármesterének a város önkormányzatához a napokban eljut­tatott levelének hangvételét. A levélben a dunakeszieket kész helyzet elé állítva egy korábbi megállapodás felrúgásával Demszky Gábor bejelenti: ismét szállíta­nak pernyét és salakot a Dunakeszi határá­ban működó' hulladéktárolóba. Amint az esettel kapcsolatban Örményi László, Dunakeszi polgármestere a távirati iroda munkatársának elmondta: az előzmé­nyekhez tartozik, hogy hónapokkal ezelőtt felfüggesztették a fővárosi pernye- és salak­szállítást a szeméttárolóba, ugyanis felme­rült a gyanú, hogy a nehézfémeket tartalma­zó anyagok veszélyeztetik az alsóbb vízré­tegeket, és így nem csak a helyi, hanem a főváros ellátását szolgáló ivóvízbázis egy részét is. Egyidejűleg a Dunakeszi önkormányzat a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalattal kö­zösen tudományos vizsgálatot is indított, an­nak kiderítésére, hogy valóban feriyeget-e ilyen veszély. A napokban elkészült részle­ges eredmények jelzik, nem felesleges aggo­dalmakról van szó, a szeméttelep alatt húzó­dó homokréteg átengedheti a szennyezőanya­gokat. Budapest főpolgármestere azonban le­velében közölte: ismét beindította a veszé­lyes hulladék szállítását. A Dunakeszi önkor­mányzat álláspontja szerint a főváros eleve nem gyakorolhatna nyomást egy másik tele­pülésre. Ezért most levélben is felszólítják Demszky Gábort, haladéktalanul szűntesse be a hulladékszállítást, ellenkező esetben az ügyet jogi útra terelik. Für Lajos az alapszerződésekről Nem sért államtitkot Nem kell a nemzeti szellemiség Az MTV-ben a kék színt szeretik Semmilyen alapszerződést nem lehet megkötni a kör­nyező országok államaival, amíg a magyarság ottani le­gitim vezetőinek vélemé­nyét nem kértük ki. Ezt Für Lajos, a Magyar Demokra­ta Fórum elnöke jelentette ki tegnap a Bem téri szék­házban megtartott sajtótájé­koztatón. Für Lajos bírálta a jelen­legi koalíciós kormány „el­lentmondásos, kapkodó” po­litikáját, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a pillanat­nyilag labilis közép-kelet- eürópai helyzetben még in­kább meg kell gondolni, ki­vel kötünk szerződést. Für Lajos kitért arra: tudomá­nyos alapon már bebizonyo­sodott, ha bármely népcso­port 20 százaléka kiházaso­dik vagy kiválik, az a nép­csoport veszélybe kerül. A magyarságnak már 30 szá­zaléka szakadt el. Az MDF elnöke szerint tehát a hatá­ron túli magyarság kérdése nem napi politikai ügy, ha­nem a magyarság megmara­dásának a kérdése. A sajtótájékoztatón Csáti György MDF-es országgyű­lési képviselő, az Ország­gyűlés külügyi bizottságá­nak alelnöke azt hangsú­lyozta: a választási kam­pányban felelőtlen ígérgeté­sek hangzottak el a legna­gyobb kormányzó párt ré­széről, amelyek félrevezet­ték a magyar és a nemzetkö­zi közvéleményt. Csóti sze­rint ezt bizonyítja a pozso­nyi miniszterelnöki látoga­tás, amely szerinte a „téve­dések vígjátéka volt”, ami pedig Melescanu budapesti látogatásán történt, az „az eredménytelen tárgyalások mosolygása volt”. A sajtótájékoztatón Für Lajosnak kérdéseket tettek fel az újságírók a Katonai Biztonsági Hivatal tevé­kenységének parlamenti vizsgálatával kapcsolato­san. A volt honvédelmi mi­niszter azonban nem volt hajlandó a kérdésekre vála­szolni, ezt azzal indokolta: esküt tett arra, hogy az ál­lamtitkot megőrzi, és a Ka­tonai Biztonsági Hivatal te­vékenysége ebbe a kategóri­ába tartozik. Für Lajos még hozzátette: az ilyen hivata­lok munkáját a világ min­den államában szigorúan tit­kosan kezelik. Jelenleg nincs szükség a Ma­gyar Televízióban a nemzeti szellemiségre, mert most a közszolgálatinak nevezett médiában a kék szín dívik — jelentette ki Liebmann Katalin, az MTV szerkesz­tő-riportere azon a tegnap esti fórumon, amelyet a Köz­akarat Egyesület XI. kerületi szervezete rendezett meg a Magyar Demokrata Fórum irodájában. Nemcsak az ő, hanem an­nak a harminc szerkesztőnek a munkájára sem tart igényt Betlen János, a Híradó fő- szerkesztője, akik jelenleg még a hírműsor állományá­ba tartoznak, azonban nem foglalkoztatják őket. Csupán három ember dolgozhat a régi stábból, de nekik is bizo­nyítaniuk kell szakmai alkal­masságukat. Liebmann Katalin a zsúfo­lásig megtelt terem hallgató­ságának elmondotta azt az esetet, amikor fültanúja volt egy olyan beszélgetésnek, amely jól jellemzi a Híradó szerkesztőségében uralkodó Krekács Róbert felvétele állapotokat. Az egyik Ka- zinczy-díjas munkatárs meg­kérdezte az illetékestől, hogy miért nem kap munkát. Azért, hangzott a válasz, mert túlságosan antallista, borossista és nemzeti elköte­lezettségű a hanglejtése. Ezután Várkonyi Balázs, az MTV volt belpolitikai fő- szerkesztője elemezte annak körülményeit, miért szüntet­ték meg a főszerkesztőség több műsorát. (klug) KDNP-vendég Erdélyből (Folytatás az 1. oldalról) A mai napra már két új egy­házközség is alakult, azon­ban anyagi nehézségek mi­att csak fából épült templo­mokban — a hívek szerint „deszkabazilikákban” — folynak az istentiszteletek. Tervezik még ezen két kö­zösség mellett újabb két cso­port létrehozását is. Mindez­zel az a* céljuk, hogy a ki­sebb közösségek segítségé­vel előmozdítsák a hívek egyházhoz való közeledését, és átalakítsák az ottani ma­gyar szellemi életet. Erre azért van szükség, húzta alá, mert a fiatalság kezdi el­feledni eredeti kulturális ér­tékeit, egyre jobban alkal­mazkodik a nyugati társadal­mak által diktált fogyasztói rendszerhez, és ez az egész erdélyi magyar kultúrára nézve nagy veszélyeket rejt magában. Ezek a kisközös­ségek, más véleményekkel ellentétben, nem rombolják az egyház egységét, inkább még élőbbé teszik azt. A másik nagy tervük, mondta el Csató Béla, egy ifjúsági központ kialakítása lenne. A városban már mű­ködik egy jelenleg 150 fia­talt oktató teológiai fakul­tás, ahol civil hitoktatókat képeznek, ezenkívül van még egy ökumenikus kán­tor-tanítóképző intézet. Ezen utóbbit három év mű­ködés után a román állam is elismerte, s így most már fő­iskolaként működik tovább az intézmény. Az ifjúsági központ fő feladataként a fiatalok átképzését jelölte meg a plébános. A nagy problémát azonban nem is az jelenti, hogy nincs keres­let ez iránt az intézmény iránt, mint inkább az, hogy az építési, infrastrukturális s Csató Béla: A hívek „desz­kabazilikának” nevezik Krekács Róbert fevétele egyéb költségek fedezését nem tudja megoldani az egy­házmegye. Támogatásokat kaptak már Magyarország­ról is, különböző alapítvá­nyoktól, de érkezett már se­gítség külföldről is, így Bécsből és Königssteinből is. Ezek azonban a költsé­gek mintegy egyötödét te­szik ki, ami arra volt csak elég, hogy az építkezés meg­kezdődhetett, és a tervezett központ alagsori része 1995. május 31-ig elkészül­het. Az egyház abban bízik, húzta alá az atya, hogy fel­ébred a vállalkozókban a se­gítőkészség, és hozzá fog­nak járulni az épület felépí­téséhez. Csató Béla kezdeménye­zésére tavalyelőtt létrehoz­tak még egy szövetséget is, Keresztény Orvosok Szövet­sége néven, amely az élet védelmét, a szenvedélybe­tegségek elleni küzdelmet, az euthanázia elutasítását te­kinti fő feladatának. (w. b.) Aggodalom az egyházi oktatásért Az egyházi iskolák állami támogatásával kapcsolat­ban a közelmúltban el­hangzott kijelentések —■ miszerint az egyházi isko­lákat az alapítványi és egyéb magániskolákkal azonos elbírálás alá kíván­ják vonni — nyugatalansá­got keltett mindazokban, akik az egyházi iskolákért felelősek. Egyebek között ezt tartalmazza a Katoli­kus Iskolai Főhatóság nyi­latkozata, amelyet tegnap juttatott el az MTI-hez Lu­kács László igazgató. A főhatóság annak a meggyőződésének ad han­got, hogy iskoláit nem le­het azonos módon kezelni az alapítványi, illetve a magániskolákkal, hiszen azok különleges többlet­szolgáltatásokat nyújta­nak, az egyházi iskolák vi­szont lényegében állami (önkormányzati) feladato­kat vállalnak át. A nyilat­kozat utal arra, hogy a kormány és az egyházak között megkötött közokta­tási megállapodások a ha­tályos törvények szerint érvényben vannak. A fő­hatóság a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény alapján az állami, illetve az önkormányzati iskolákkal azonos mérté­kű anyagi támogatást igé­nyel az egyházi iskolák­nak. A főhatóság sajnála­tosnak tartaná, ha az isko­láik működési feltételeit megkérdőjelező vélemé­nyek bizalmatlanságot szülnének a katolikus hí­vekben a kormányzattal szemben. Keletiné szeretett fecsegni A Katonai Biztonsági Hivatal első számú emberét, Gyaraki Károly vezérőrnagyot menesztették. Helyé­be egy olyan — és ezt igazán ne pejoratív kifejezés­ként értelmezzék — elvtárs került, aki ugyanennél a hivatalnál töltött be vezető tisztséget még az egypárti diktatúra idején. S most tessenek megkapaszkodni. Gyaraki tábornok állítólag megfigyeltette Keletinét, Gyaraki tábornok elődje viszont, mint azt a televízió­ban Tamás Gáspár Miklós (térségünk első számú filo­zófusa) tegnap reggel a tévében elmondta, őt figyelte meg, hallgatta le. A káosz teljes. Mindenki mindenkit megfigyelt, mindenki mindenkit lehallgatott. Keleti­nét, a miniszter úr kedves feleségét persze csak azért figyeltette a jeles testület, merthogy ő maga is a honvé­delem kötelékén belül dolgozott (és valószínűleg ma is dolgozik), nem is kifejezetten alacsony beosztásban. S úgy menet közben kiderült, hogy miniszterünk felesé­ge időnként ezt, azt, amazt, amit az említett köteléken belül megtudott, továbbadta ennek, annak, amannak. Elsősorban természetesen azoknak, akik elvileg közel álltak hozzá, azaz elvtársai, elvtársnői voltak. Na már most, biztosak lehetünk benne, hogy Gyaraki tábor­nok úr utódjának nem kell majd megfigyeltetnie pél­dául Für Lajosnét vagy Szendrei Lászlónét, mert­hogy ők, miközben férjük magas beosztást töltött be a HM-ben, nem ott helyezkedtek el. De ha véletlenül ott helyezkedtek volna el, akkor sem kellene velük fá­radoznia Gyaraki tábornok úr utódjának, hiszen fel­tehetően már régen ki lennének rúgva. Für Lajosék tehát dzsentlemenek voltak, nem rúgták ki az exszóvi- vő — jelenlegi miniszter — kedves nejét, hanem csak megfigyelték, ami az említett pletykálkodásokat figye­lembe véve szinte magától értetődő. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents