Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-02 / 205. szám

is PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. SZEPTEMBER 2.. PÉNTEK 3 Kormánydöntés a költségvetési támogatásról Pártok pluszban és mínuszban A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló tör­vény rendelkezéseivel összhangban a központi költség­vetésből a pártok támogatására fordítható pénzt oly módon kell felosztani, hogy az összeg 25 százalékát az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szer­zett pártok egyenlő arányban kapják, az összeg fenn­maradó 75 százalékát pedig az országgyűlési választá­sok eredménye alapján a pártra, illetve a párt jelöltjé­re az első érvényes fordulóban leadott szavazatok ará­nyában osztják ki. A kormány tegnapi ülé­sén született döntésről Forró Evelyn szóvivő szá­molt be a sajtó képviselői­nek, aki elmondta, 1995-ben változni fog az egyes pártok támogatási előirányzata, mivel a mos­tani esztendő első félévé­ben még az 1990. évi vá­lasztási eredmények alap­ján kapták a központi költ­ségvetési támogatást. Ter­mészetesen — a legutóbbi választások tükrében — már a folyó év második fe­lében is változik a kép: a 700 millió forintos keret­ből a szocialisták 94, a ke­reszténydemokraták pedig 3 millió forinttal többet je­gyezhetnek, míg a Fidesz I, az SZDSZ 11, az FKgP II, 7, az MDF pedig 54 millió forinttal lesz rövi- debb. A kormány és a tudomá­nyos élet közötti intézmé­nyes kapcsolat folytatása­ként, valamint az új kor­mány és az MTA új alapo­kon álló kapcsolatainak erősítése céljából Tudo­mánypolitikai Kollégium létesül, amely segítséget nyújt a kormány számára a tudománypolitikai kon­cepciók kialakításában, il­letve hasonló tárgyú dönté­sek előkészítésében. Megvitatták továbbá a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló tör­vény módosítására készí­tett törvényjavaslatot, amely sürgősségi eljárás­sal kerül az Országgyűlés elé. A dokumentum az el­következő négy évben a környezetvédelmi felada­tokat előtérbe helyezve ki­emelt hangsúlyt ad a szennyvízcsatorna-hálózat és a szennyvíztisztító tele­pek építésének. , Végül: a kormány támo­gatja a légiközlekedési megállapodás megkötését Mongóliával, amelynek keretében lehetőség nyílik közvetlen járatok indításá­ra Budapest és Ulánbátor között. (s. p.) Horn Gyula Bécsbe látogat Horn Gyula miniszterelnök Franz Vranitzky osztrák szö­vetségi kancellár meghívásá­ra szeptember 7-én, szerdán hivatalos látogatást tesz Bécs- ben. A magyar miniszterelnök osztrák partnerével részt vesz a Baumgarten és Győr közötti gázvezetékrendszer építésének ünnepélyes alap­kőletételén a Deutsch-Jahm- dorf melletti Karlhofban. Ezt követően a két kormányfő Bécsben megnyitja az „ipari és infrastruktúra-konferenci­át”, amelyet az osztrák kan­cellár kezdeményezett. Ez né­met, olasz, finn és svéd rész­vétellel, valamint nemzetkö­zi pénzügyi szervezetek bevo­násával közreműködést he­lyezett kilátásba Magyaror­szág, Csehország, Szlovákia és Szlovénia infrastruktúrájá­nak fejlesztésében. Az első ilyen jellegű konferencián a Magyarországgal lehetséges együttműködés módozatait kívánják megvitatni. Marosán: „Mától kezdve lövünk” ’56-os tanúk a főügyészségen KDNP­nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról) A KDNP véleménye sze­rint azonban ezt a pénz- mennyiséget a munkanél­küliség aktív kezelésére, vagyis munkahelyterem­tésre kell felhasználni. Szükség van tehát a kor­mányzat és a szolidaritási alap közti kompromisz- szum kialakítására. A Munkaerő-piaci Bi­zottság jogkörének ily mó­don történő csorbítása azonban megengedhetet­len. A kormányzat maga­tartása jogbizonytalansá­got idéz elő, megnehezíti a társadalmi, gazdasági megállapodás megkötését és megzavarhatja a társa­dalmi békét. Az 1956. december 8-ai sal­gótarjáni sortűz vádlottjai­nak ügyében tegnap meg­kezdte a tanúk kihallgatását a Fővárosi Bíróság dr. Straussz János vezette bün­tetőtanácsa. Mint ismert, a Fővárosi Főügyészség a fel­derített tényállás alapján emberiség elleni bűntett mi­att emelt vádat 12 volt kar- hatalmista ellen. A nyári szünetet követő első tárgyalási napon olyan tanúkat hallgattak meg, akik ugyan nem voltak je­len a véres eseményen, de vallomásaikkal közvetve elősegíthetik az egykor tör­téntek pontos rekonstruálá­sát. A beidézettek között volt az a két személy — Gaál Lajos és Viczián Ti­bor — is, akiknek a salgó­tarjáni főkapitányság épüle­téből történő kiszabadítása érdekében került sor állító­lag a tömeges megmozdu­lásra december 8-án dél­előtt. Rácz Sándor tanú, a Nagy-budapesti Központi Munkástanács volt elnöke arról számolt be a bírói tes­tület előtt, hogy a kérdéses napon délelőtt Salgótarján­ból telefonon értesítették az ott történtekről, de arról nem esett szó: kik lőttek a tömegbe. Steigerwald Ottó tanú, az egykori Nógrád megyei Munkástanács elnökhelyet­tese többek között elmond­ta, hogy 8-án reggel a Nóg­rád megyei küldöttség élén érkezett meg a budapesti értekezletre, de közvetle­nül azt követően a parla­mentbe ment, hogy ott a Forradalmi Munkás-pa­raszt Kormány képviselőjé­vel, Marosán Györggyel tárgyaljon. Állítása szerint Marosán azt mondta nekik, hogy „mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk”. A bűnügy tárgyalása jövő héten kedden a pártál­lam egyes volt politikai, ka­tonai és rendőri vezetőinek kihallgatásával folytatódik. Keleti karcsúsítani akarja a minisztériumot Cél a hivatásos hadsereg Vácott a szerdán megtartott hagyományos városi tanév­nyitót, mint arról tegnap tudósításunkban beszámol­tunk, vendégként többek között Keleti György honvé­delmi miniszter is megtisztelte jelenlétével. A politikus az ünnepség előtt nyilatkozott lapunknak. — Miniszter úr, ön hiva­talba lépésekor a korábbi­nál takarékosabb hadsereg­szerkezet kialakítását hirdet­te meg. Kérem, fejtse ki, mit jelent pontosan ez a prog­ram. — Előrebocsátva, hogy a hadsereg szerkezete a min­denkori költségvetés függ­vénye, a költségvetés kiala­kítása pedig politikai kér­dés, amiben a civil társada­lomnak is állást lehet, illet­ve kell foglalnia, a program fokozatos struktúraváltást hirdet a hadseregben. Még­pedig olyan struktúravál­tást, melynek végső célja a hadsereg hivatásos fegyve­res szervezetté történő átala­kítása. — Ez, gondolom, hosszú folyamat eredményeként ér­hető' csak el. — Hosszú és számos le­mondással járó folyamat eredményeként. Úgy, hogy valamennyi parancsnokság illetve csapat „meghúzza a nadrágszíjat”, vagyis kar­csúsít például azzal, hogy összevon, átalakít feladatkö­röket. Ahhoz, hogy ezt min­denütt fenntartás nélkül hajt­sák végre, a minisztérium­nak jó példával elöl kell jár­nia, tehát a honvédelmi tár­cánál is karcsúsítani kell. Emellett annak érdekében, hogy az átalakítás minél ki­sebb feszültséggel járjon, az Országgyűlésnek mi­előbb meg kell alkotnia a katonák jogállásáról szóló s már formálódó törvényt. — A struktúraváltás érin­ti a honvédelmi képzést is? — Természetesen érinti, ám látszólagos ellentmon­dásként nem negatívan, ha­nem épp ellenkezőleg. Hangsúlyozom: látszóla­gos ez az ellentmondás, hi­szen a majdani hivatásos hadseregnek sokoldalúan képzett, alaposan felké­szült tisztekre, tiszthelyet­tesekre van, illetve lesz szüksége. — Ön a napokban beje­lentette, hogy csereüzlet ke­retében hazánk fegyvereket kíván vásárolni Ukrajná­tól. Van friss fejlemény eb­ben az ügyben? — Ideérkezésem előtt tárgyaltam a kérdésről az ukrán védelmi miniszter­rel, akivel megállapodtunk kezdetként egy kisebb nagyságrendű csereüzlet le­bonyolításában még az idén. , _ . , Ribary Zoltán Szegény szocdemek Az ország egyik legrégeb­bi pártja ezentúl nem ré­szesül a központi költség- vetési támogatásból. Ez a törvény meghagyása, mi­után a legutóbbi választá­sokon nem érték el az egyszázalékos támogatott­ságot. Ezzel a realitással kell szembenéznünk — mond­ta érdeklődésünkre Pászli Ferenc pártigazgató. Ter­mészetesen vannak más források is: tagdíjak, vál­lalkozások, adományok ..., a hiányzót tehát más úton-módon is lehet pó­tolni. A szociáldemokraták szintén készülnek az ön- kormányzati választások­ra, ilyen tekintetben ez a pénzkiesés igen érzéke­nyen érinti őket, ennek el­lenére értékelhetőbb ered­ményt szeretnének elérni. (s.) A jegyző' és a játékszabályok Lapunk csütörtöki számá­ban megdöbbenésünknek adtunk hangot, hogy Pest Megye Önkormányzata cí­merével ellátott cégjelzéses levélpapírján került ki egy meghívó egy szeptember 7-i tanácskozásra dr. Erdé­lyi László megyei főjegyző és dr. Nacsa János MSZP Pest megyei elnök aláírásá­val. A többi között azt kér­deztük, hogy vajon mi köze van az önkormányzat­nak az említett párthoz, avagy talán a tanácskozás Pest megyei MSZP-összejö- vetel lesz? Cikkünk nyomán Pest Megye Önkormányzatának nemzetiségi és társadalom- politikai bizottsága az ügy­ben állásfoglalást juttatott el lapunkhoz. Eszerint a bi­zottság súlyos igazgatási hi­baként értelmezi, hogy a többpárti parlamenti de­mokrácia játékszabályait sértő módon — Pest Me­gye Önkormányzatának cí­mere alatt — egypárti alá­írással került ki az önkor­mányzati törvénytervezet megvitatását célzó konfe­rencia meghívója. A bizott­ság felhívja a főjegyző fi­gyelmét arra, hogy a jövő­ben — különösen a közel­gő önkormányzati választá­sokra tekintettel — körülte­kintőbben, a közigazgatás pártsemlegességének szem előtt tartásával tevékeny­kedjen. A bizottság az állásfogla­lást egyhangúan fogadta el. Ők svédkednek, ti csehkedtek, mi magyarkodunk A közelmúltban volt szerencsém eljutni egy horvát­országi tengerparti kempingbe, méghozzá olyanba, ahol naturisták töltötték szabadságukat. Volt ott egy holland társaság vagy tíz lakókocsival, nagyszü­lők, szülők és unokák, akik az étkezéseknél jókora asztalt ültek körül. És tudják, mit csináltak ott ezek a pucér hollandok? Nem fogják elhinni. Hollandkod- tak! Hollandkodtak, azaz a nagy táboron belüli kis táborukat hatalmas holland zászlóval ékesítették. Ez a zászló akkora textília volt, hogy hasonló mére­tű vászonból egy ügyesebb kezű asszony mindnyá­juknak szabhatott volna fürdődresszt. Valami okból kifolyólag számukra fontos volt, hogy ily módon is tudassák környezetükkel: ebben a lakókocsitábor­ban hollandok vertek tanyát Ugyanezt Isten őrizz, hogy egy magyar társaság megtegye, hiszen a piros- fehér-zöld lobogó feltűnése egyértelműen jelezné, ott nem magyarok, hanem egyenesen nacionalisták, so­viniszták, egyszerűbben kifejezve magyarkodók ütöt­ték fel táborhelyüket. Voltak ilyenek persze, no nem a horvátországi kempingben, hanem még sokkal ré­gebben, mikor is településeiknek ilyen másokat kire­kesztő elnevezéseket adtak: Magyarcsanád, Magyar- atád, Magyarmecske, Magyarnándor, Magyarsáros, Magyarszerdahely, Magyarszombatfa, Magyarföld, Magyarhertelend, Magyargencs, és a felsorolás ter­mészetesen korántsem teljes. Nos, az itt élők bizonyá­ra szintén nacionalisták voltak, amikor ezeket a hely­ségneveket alkották, vagy ha nem alkották, kapták, ám demokratikus chartás módon nem tiltakoztak el­lene. Ma a nyitott társadalomban, pontosabban a nyitott társadalom felé vezető úton jó lenne ezen el­gondolkozni, ugyanúgy, mint az egypárti diktatúra idején elgondolkoztak (természetesen diktátorkörök­ben) azon, hogy a magyarországi helységneveket szentségteleníteni kellene, azaz Törökszentmiklós le­gyen Törökmiklós, amire jó példát is hoztak, neveze­tesen Törökbálintot, amely település neve sosem volt Törökszentbálint... Szentendréből lett volna Endre, Szentgotthárdból Gotthárd, Szentistvántelekből Ist- vántelek, Szentlőrinckátából Lőrinckáta, és Szent- lászlóból László... Ennek mintájára lehetne a ma- gyartalanítást is végrehajtani. Ami még takarékos megoldás is lehetne, merthogy kevesebb betűt kelle­ne rápingálni a helységnevet jelző táblácskára. De még mielőtt a nyitott társadalom felé vezető úton efö­lött elmerengnének az erre illetékes politológusok és filozófusok — pontosabban a szakértők —, jó azon is meditálni, hogy az Európa felé vezető utunkon va­jon mit gondolnának rólunk nevezetesen azok az ön­maguk létét Horvátországban is nemzeti zászlókitű­zéssel jelölő hollandok? Ott, azon a tengerparti vidé­ken egyébként más ilyen kényes ügyek is felütötték a fejüket, mert mint a lapokban olvasom, egyre több ott élő vallja magáról, hogy egyáltalán nem jugo­szláv, meg nem szlovén például, hanem egyszerűen, mint szülei, nagyszülei, dédszülei: olasz. Ok termé­szetesen az olaszkodók táborába tartoznak, de lehet, hogy élnek Finnországban svédkedők, lehet, hogy Szlovákiában élnek csehkedők, lehet, hogy Bulgáriá­ban élnek törökködők, amire csak abból következte­tek, hogy Magyarországon, mint azt gyakorta halla­ni liberális körökben, sokan élnek magyarkodók. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents