Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-14 / 215. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. SZEPTEMBER 14., SZERDA 3 Ellenzéki érvek az Országgyűlés plenáris ülésén Visszamennének Romániába Tulajdont a kárpótlási jegyekért! (Folytatás az 1■ oldalról) Napirend elő.tt először ügyrendi kérdésben kért szót Torgyán József, az FKGP frakcióvezetője az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén. Szavai szerint a parlamenti törvény- alkotás „ámokfutáshoz kezd hasonlítani”. Mint mondta, hétfőn este az alkotmányügyi bizottság ülésén a házszabály módosítása kapcsán előkerült egy olyan indítvány a nemzetközi szerződések megkötésének rendjéről, amelyet a Ház nem is ismert. Rendkívüli ügyben szólva a Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezetője a határnyitás ötéves évfordulójára emlékezve elmondta: Magyar- országot a határnyitást követően súlyos gazdasági hátrányok érték. Ezért felhívta a külügyi kormányzat figyelmét: most már arra törekedjék, hogy az ország előtt is kapukat nyisson. Sepsey Tamás (MDF) a kárpótoltak gondjairól szólt. Mint mondta: már a jelenlegi kormánypártok vitatkoztak annak idején a kárpótlás módjáról, de abban egyetértettek, hogy a kárpótlásra szükség van. Ennek ellenére a kárpótlási jegyek értéke egyre alacsonyabb, a kárpótlási jegyekért nem biztosítanak tulajdont, a kárpótoltak ismét becsapva érzik magukat — hangsúlyozta Sepsey. Akar László, a Pénzügyminisztérium államtitkára leszögezte: a kormányzat szándéka a kárpótlás felgyorsítása és lezárása, a kárpótlásra jogosultak vagyonhoz juttatása. Mint mondta, az új va- gyontörvénycsomag megfelelő biztosítékokat nyújt majd a kárpótoltaknak ahhoz, hogy vagyonhoz jussanak. Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője rámutatott: a demokrata fórum nem is a kormányzati szándékot vitatja, csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy az állami vagyonkezelő szándéka nem esik egybe a kárpótlás ügyében a kormányzatéval. Morvái Ferenc (FKGP) a világkiállítás sorsának mielőbbi eldöntését szorgalmazta felszólalásában, mert, mint mondta: a jelenlegi helyzet elriasztja a befektetőket. Soós Károly Attila államtitkár Morvái felszólalására reagálva úgy fogalmazott, hogy jó lenne, ha végre befejeznék a képviselők az expó melletti propagandát. Szabó Iván az expó ügyéhez szólva leszögezte: jó lenne, ha a kormányzat mihamarabb benyújtaná elképzelését, hogy mit kíván kezdeni a világkiállítással és ezt gazdasági mutatókkal is alátámasztaná. A helyi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvénymódosító és az ehhez kapcsolódó alkotmány-módosítási javaslat általános vitájának kedd délelőtti szakaszában a kormánypártok közül az MSZP képviselői szóltak. Beszédeikben a kormány javaslatainak legfőbb pontjai mellett érveltek, kiemelve, hogy a módosításokkal egyszerűbb és közvetlensége révén a választók akaratát jobban érvényre juttató, olcsóbb választási rendszer alakul ki. Balsai István (MDF) szerint a választási rendszer megváltoztatásának semmilyen szakmai indoka sincs. Az általa képviselt álláspontot osztották az ellenzéki felszólalók, valamennyien. Torgyán József (FKGP) csak az alkotmányozási folyamat részeként tartotta elképzelhetőnek a választási rendszer megváltoztatását, s emlékeztetett arra is: több országban egy, sőt 2 évvel a választások előtt már nem módosíthatók a választási törvények. Mádi László (Fidesz) ugyan elismerte, hogy néhány apróbb módosításra szükség volt a választási törvényben, azonban szerinte a most benyújtott javaslatok mindegyike a legnagyobb párt politikai érdekeit szolgálja. Füzessy Tibor (KDNP) ezzel kapcsolatban óvta a kormánypártokat attól, hogy a parlamenti választásokon elért sikerüket a hatalom túlzott koncentrációjára használják fel. Az ellenzéki képviselők számos szakmai és politikai érvet hoztak fel annak bizonyítására, hogy az új rendszer a réginél nem csak antidemokrati- kusabb, de még csak nem is egyszerűbb. Ennek nyomán a kormány javaslatát általános vitára is alkalmatlannak minősítették. Az általános vitát kedden délben úgy napolta el az elnöklő Kóródi Mária, hogy még számos képviselő várt felszólalásra. Magánosítási átvilágítás Törvényességi vizsgálat A tervek szerint szeptember 20-án kezdi meg működését az a kormánybizottság, amely a belügyminiszter irányításával az 1992 szeptemberétől ez év nyaráig hozott privatizációs döntések jogszerűségét vizsgálja meg. A vizsgálat célja, hogy a valós helyzet feltárásával eloszlassák az indokolatlan gyanúsítgatásokat, illetve, hogy a tapasztalatok hasznosításával olyan szabályozás jöjjön létre, amellyel a jövőben minimálisra csökkenthetők a visszaélések. Egy albizottság az állami vállalatok magánkézbe adásával, az ÁV Rt. tevékenységével, egy másik a közpénzek kifizetését és a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet munkáját tekinti át, egy harmadik pedig a vám- és az adóhatóságnál, valamint az illetékhivatalnál vizsgálódik. Ma délutánra napolta az illetékes parlamenti albizottság a Katonai Biztonsági Hivatal által folytatott megfigyelések törvényességének vizsgálatát. Az ügy tisztázására a tervek szerint előreláthatólag egy hét szükséges. Zárt ajtók mögött kezdte a meghallgatásokat az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ellenőrzési albizottsága, annak tisztázására: követett-e el törvénysértést a Katonai Biztonsági Hivatal vezetője, amikor egykoron megfigyeltette Keleti György jelenlegi honvédelmi miniszter feleségét. A meghallgatáson Wachsler Tamás (Fidesz), az albizottság elnöke Keleti György honvédelmi minisztert, Gyaraki Károly vezérőrnagyot, a Katonai Biztonsági Hivatal volt vezetőjét és a jelenlegi hivatalvezetőt — aki kérte: nevét a sajtó ne hozza nyilvánosságra — idézte meg. Expófórum a Gellért Szállóban A lemondás megosztotta a társadalmat (Folytatás az L oldalról) A mostani üléssel be kívánják vonni a vitába a nyilvánosságot is, hogy így a lakosság akarata is érvényesüljön a döntés meghozatalakor. Kassai Róbert, az expófórum elnöke ezután részletesen tárgyalta az expó megrendezésével járó kiadásokat és a tervezett hasznot, illetve az elmaradással járó haszonkiesést és a ráfordítási költségeket. Az expófórum július 24-én egy új gondolattól vezérelve kidolgozta az E variánst, amellyel a költségek 17 milliárd forinttal csökkenthetők. A tervezet lényege az, hogy a nem közvetlenül az expóhoz kapcsolódó épületek felépítését későbbre halasztanák, ami nem jelenti azt, hogy a látványosság csökkenne. Ez pusztán költségmegtakarítási szempontokból fontos. Kiemelte azt is, hogy a kormányzat részéről csak a kiadási oldalt vették figyelembe, míg a bevételek tervezett mértéke elsikkadt. Ugyanakkor, amíg az expó megrendezése nem, addig a lemondása igen erősen megosztotta a társadalmat. Csenger-Zalán Attila, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke kifejtette, a KDNP tiltakozik a kormány elhamarkodott döntése ellen és látható, mennyire nem vették figyelembe a lehetséges hasznot, amit a világkiállítás nyújtott volna az országnak, hiszen a tavaly megrendezett vadászati világkiállítás harminc nap alatt 1,2 millió külföldi turistát vonzott az országba. Aláhúzta, a vidék nagyban csalódott az expó lemondásával, hiszen eddig 560 helység jelezte, hogy valamilyen formában részt kíván venni az expóban, és mindez nagyban elősegítette volna a falusi turizmus fellendülését. Egyértelműen politikai döntésként értékelte a lemondónyilatkozatot, hiszen van egy törvény, amelyet a kormányzat e döntésével nem tartott be. Rubovszky András, a Gellért Szálló igazgatója elmondta, a budapesti expó egy szakkiállítás lenne, amelyre a világból az üzleti élet egy bizonyos rétegét várják. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ideérkező üzletemberek nemcsak a kiállításra kíváncsiak, hanem a rendező ország látványosságaira, a kulturális programokra. Ezek a pluszbevételek mind haszonként lehetnének elkönyvelhetők, amelyeket a kormányzat, mint még sok minden mást — húzta alá — nem vett figyelembe. Az ülés végén a jelen lévő egyesületi tagok egyöntetűen elfogadták a tiltakozó javaslatot, azzal a módosítással, hogy azt a miniszterelnökön és a házelnökön kívül még Göncz Árpád köztársasági elnökhöz is eljuttatják. (w. b.) Menekültlázadás Győrött Tizenkilenc román menekült megsokallta a 30—50 napos bezártságot a Győri Határőr Igazgatóság közösségi szállásán, s tegnap reggel vaságyakkal eltorlaszolták szobájuk ajtaját, kiverték az ablakot, a matracokat pedig az ablaknak támasztva meggyújtották. A lángokat a helyi erők hamar megfékezték, égési sérülések nem keletkeztek. A lázadók reggel óta éhségsztrájkot folytatnak és követelik, hogy engedjék haza őket Romániába. A történtekkel összefüggésben Sarkady László alezredes, a rendészeti osztály vezetője a sajtó képviselőinek elmondta: a szóban forgó személyek Nyugat-Európába akartak eljutni és a határon fogták el őket. Romániába csak akkor mehetnek vissza, ha érvényes útiokmány van a birtokukban. A csoport hangadói kijelentették: ha a román konzullal személyesen beszélhetnek, s megtudhatják végre, mikor indulhatnak haza, akkor helyreállítják a rendet. Kézzelfogható eredményeket vár a külügyi tárca A Külügyminisztérium üdvözli, hogy a magyar—román és a magyar—szlovák kapcsolatokban pozitív elmozdulás kezdeti jelei tapasztalhatók, és kedvező a lezajlott tárgyalások nemzetközi fogadtatása — hangoztatta Szentiványi Gábor külügyi szóvivő tegnap. Elmondta: a kétoldalú viszony javításában a politikai akarat, az előrelépési készség kinyilvánítása mellett szükség van számos olyan konkrét lépés megtételére, amely magával hozza a kapcsolatok érdemi, kézzelfogható fejlesztését. A többszintű politikai konzultációk, a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat előmozdító lépések, a határforgalmat és a nemzetközi tran- zitálást egyaránt megköny- nyítő intézkedések, vagy például á határvizekre vonatkozó, környezetvédelmi szempontból is fontos megállapodások jól jelezhetik a kapcsolatok tartalmi javítására irányuló szándékot. Nagy reményeket fűzünk a magas szintű kétoldalú megbeszéléseken elhatározott szakértői tárgyalások mielőbbi beindulásához és gyors eredményeihez, különösen a régóta húzódó megoldatlan kérdésekben. A tárgyalások kézzelfogható eredményei mutatják majd meg, hogy a megoldásra irányuló készség minden esetben kölcsönös-e — mondta a szóvivő. Leértékeltek, hát leértékelődött Azt mondták tegnap a parlamentben, hogy minden újság arról ír: leértékelődtek a kárpótlási jegyek. Ennek természetesen előzményei vannak, nevezetesen az, hogy az új hatalom leértékelte azokat az embereket, és itt főképp az idősebb korosztályról van szó, akik kárpótlásra jogosultak. No de természetes, hogy leértékelte, márcsak azért is, mert az előző négyéves ciklusban sem voltak hívei a kárpótlásnak, s lássuk be, miért is tartana kárpótlásra jogosultnak egy olyan parasztembert a szocialista-liberális koalíció, akinek elvették a földjét? Miért tartaná annak, hiszen a liberális és szocialista honatyák között többen vannak, akik a Miatyánknál sokkal többször mondták el, hogy a magángazdálkodásnál sokkal fejlettebb a szocialista nagyüzem. Ok ezt a tételt hiszik, s természetesen azt is, hogy az úgynevezett hajdani törpe burzsujok a nép nyúzói voltak. Nos, ezek a „népnyúzók” azok, akiknek a szocializmus kezdetekor azonnal kommunizálták vagyonukat, azaz földönfutókká váltak. Visszatérve a kárpótlási jegyekhez, természetes azok leértékelődése, ha eleve a kárpótlást igénylőket leértékelték. Ez egyben azt is jelenti, hogy a koalíciót alkotó pártok némiképp e téren is megszegték választási ígéreteiket, amin egyáltalán nem csodálkozom, mint azon sem, hogy nagyon sok kárpótolt májusban rájuk szavazott. Tették ezt abból a megfontolásból, hogy bizony a kárpótlás, merthogy ilyen jellegű tapasztalatok a világon sehol nem voltak, bizony elég nehézkesen vette kezdetét, s nem volt zökkenésmentes sosem. De egyvalami biztos, ám ezt sajnos nem vették észre, hogy a kárpótlási szándék korántsem volt olyan sanda, mint az, amit most forgat fejében a szocialista-liberális koalíció parlamenti két frakciója. Ott nem bánják ezt a leértékelődést. (Vödrös)
