Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-14 / 215. szám

$ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. SZEPTEMBER 14., SZERDA 3 Ellenzéki érvek az Országgyűlés plenáris ülésén Visszamennének Romániába Tulajdont a kárpótlási jegyekért! (Folytatás az 1■ oldalról) Napirend elő.tt először ügyrendi kérdésben kért szót Torgyán József, az FKGP frakcióvezetője az Országgyűlés tegnapi ple­náris ülésén. Szavai sze­rint a parlamenti törvény- alkotás „ámokfutáshoz kezd hasonlítani”. Mint mondta, hétfőn este az al­kotmányügyi bizottság ülésén a házszabály mó­dosítása kapcsán előke­rült egy olyan indítvány a nemzetközi szerződések megkötésének rendjéről, amelyet a Ház nem is is­mert. Rendkívüli ügyben szólva a Kisgazdapárt képviselőcsoportjának ve­zetője a határnyitás öté­ves évfordulójára emlé­kezve elmondta: Magyar- országot a határnyitást kö­vetően súlyos gazdasági hátrányok érték. Ezért fel­hívta a külügyi kormány­zat figyelmét: most már arra törekedjék, hogy az ország előtt is kapukat nyisson. Sepsey Tamás (MDF) a kárpótoltak gondjairól szólt. Mint mondta: már a jelenlegi kormánypártok vitatkoztak annak idején a kárpótlás módjáról, de abban egyetértettek, hogy a kárpótlásra szükség van. Ennek ellenére a kár­pótlási jegyek értéke egy­re alacsonyabb, a kárpót­lási jegyekért nem biztosí­tanak tulajdont, a kárpó­toltak ismét becsapva ér­zik magukat — hangsú­lyozta Sepsey. Akar László, a Pénz­ügyminisztérium államtit­kára leszögezte: a kor­mányzat szándéka a kár­pótlás felgyorsítása és le­zárása, a kárpótlásra jogo­sultak vagyonhoz juttatá­sa. Mint mondta, az új va- gyontörvénycsomag meg­felelő biztosítékokat nyújt majd a kárpótoltak­nak ahhoz, hogy va­gyonhoz jussanak. Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője rámuta­tott: a demokrata fórum nem is a kormányzati szándékot vitatja, csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy az állami vagyonke­zelő szándéka nem esik egybe a kárpótlás ügyé­ben a kormányzatéval. Morvái Ferenc (FKGP) a világkiállítás sorsának mielőbbi eldöntését szor­galmazta felszólalásában, mert, mint mondta: a je­lenlegi helyzet elriasztja a befektetőket. Soós Károly Attila ál­lamtitkár Morvái felszóla­lására reagálva úgy fogal­mazott, hogy jó lenne, ha végre befejeznék a képvi­selők az expó melletti pro­pagandát. Szabó Iván az expó ügyéhez szólva leszögez­te: jó lenne, ha a kor­mányzat mihamarabb be­nyújtaná elképzelését, hogy mit kíván kezdeni a világkiállítással és ezt gazdasági mutatókkal is alátámasztaná. A helyi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvénymódosító és az ehhez kapcsolódó al­kotmány-módosítási ja­vaslat általános vitájának kedd délelőtti szakaszá­ban a kormánypártok kö­zül az MSZP képviselői szóltak. Beszédeikben a kormány javaslatainak legfőbb pontjai mellett ér­veltek, kiemelve, hogy a módosításokkal egysze­rűbb és közvetlensége ré­vén a választók akaratát jobban érvényre juttató, olcsóbb választási rend­szer alakul ki. Balsai István (MDF) szerint a választási rend­szer megváltoztatásának semmilyen szakmai indo­ka sincs. Az általa képvi­selt álláspontot osztották az ellenzéki felszólalók, valamennyien. Torgyán József (FKGP) csak az al­kotmányozási folyamat ré­szeként tartotta elképzel­hetőnek a választási rend­szer megváltoztatását, s emlékeztetett arra is: több országban egy, sőt 2 év­vel a választások előtt már nem módosíthatók a választási törvények. Mádi László (Fidesz) ugyan elismerte, hogy né­hány apróbb módosításra szükség volt a választási törvényben, azonban sze­rinte a most benyújtott ja­vaslatok mindegyike a leg­nagyobb párt politikai ér­dekeit szolgálja. Füzessy Tibor (KDNP) ezzel kap­csolatban óvta a kormány­pártokat attól, hogy a par­lamenti választásokon el­ért sikerüket a hatalom túl­zott koncentrációjára hasz­nálják fel. Az ellenzéki képvise­lők számos szakmai és po­litikai érvet hoztak fel an­nak bizonyítására, hogy az új rendszer a réginél nem csak antidemokrati- kusabb, de még csak nem is egyszerűbb. Ennek nyo­mán a kormány javaslatát általános vitára is alkal­matlannak minősítették. Az általános vitát kedden délben úgy napolta el az elnöklő Kóródi Mária, hogy még számos képvise­lő várt felszólalásra. Magánosítási átvilágítás Törvényességi vizsgálat A tervek szerint szeptem­ber 20-án kezdi meg mű­ködését az a kormánybi­zottság, amely a belügymi­niszter irányításával az 1992 szeptemberétől ez év nyaráig hozott privati­zációs döntések jogszerű­ségét vizsgálja meg. A vizsgálat célja, hogy a valós helyzet feltárásá­val eloszlassák az indoko­latlan gyanúsítgatásokat, illetve, hogy a tapasztala­tok hasznosításával olyan szabályozás jöjjön létre, amellyel a jövőben mini­málisra csökkenthetők a visszaélések. Egy albizott­ság az állami vállalatok magánkézbe adásával, az ÁV Rt. tevékenységével, egy másik a közpénzek ki­fizetését és a Kincstári Va­gyonkezelő Szervezet munkáját tekinti át, egy harmadik pedig a vám- és az adóhatóságnál, vala­mint az illetékhivatalnál vizsgálódik. Ma délutánra napolta az ille­tékes parlamenti albizottság a Katonai Biztonsági Hiva­tal által folytatott megfigye­lések törvényességének vizs­gálatát. Az ügy tisztázására a tervek szerint előrelátható­lag egy hét szükséges. Zárt ajtók mögött kezdte a meghallgatásokat az Or­szággyűlés honvédelmi bi­zottságának ellenőrzési albi­zottsága, annak tisztázásá­ra: követett-e el törvénysér­tést a Katonai Biztonsági Hivatal vezetője, amikor egykoron megfigyeltette Ke­leti György jelenlegi honvé­delmi miniszter feleségét. A meghallgatáson Wachsler Tamás (Fidesz), az albizottság elnöke Keleti György honvédelmi minisz­tert, Gyaraki Károly vezér­őrnagyot, a Katonai Bizton­sági Hivatal volt vezetőjét és a jelenlegi hivatalvezetőt — aki kérte: nevét a sajtó ne hozza nyilvánosságra — idézte meg. Expófórum a Gellért Szállóban A lemondás megosztotta a társadalmat (Folytatás az L oldalról) A mostani üléssel be kíván­ják vonni a vitába a nyilvá­nosságot is, hogy így a lakos­ság akarata is érvényesüljön a döntés meghozatalakor. Kassai Róbert, az expófó­rum elnöke ezután részlete­sen tárgyalta az expó meg­rendezésével járó kiadáso­kat és a tervezett hasznot, il­letve az elmaradással járó haszonkiesést és a ráfordítá­si költségeket. Az expófó­rum július 24-én egy új gon­dolattól vezérelve kidolgoz­ta az E variánst, amellyel a költségek 17 milliárd forint­tal csökkenthetők. A terve­zet lényege az, hogy a nem közvetlenül az expóhoz kap­csolódó épületek felépítését későbbre halasztanák, ami nem jelenti azt, hogy a lát­ványosság csökkenne. Ez pusztán költségmegtakarítá­si szempontokból fontos. Kiemelte azt is, hogy a kormányzat részéről csak a kiadási oldalt vették figye­lembe, míg a bevételek ter­vezett mértéke elsikkadt. Ugyanakkor, amíg az expó megrendezése nem, addig a lemondása igen erősen meg­osztotta a társadalmat. Csenger-Zalán Attila, a Kereszténydemokrata Nép­párt alelnöke kifejtette, a KDNP tiltakozik a kor­mány elhamarkodott dönté­se ellen és látható, mennyi­re nem vették figyelembe a lehetséges hasznot, amit a világkiállítás nyújtott volna az országnak, hiszen a ta­valy megrendezett vadásza­ti világkiállítás harminc nap alatt 1,2 millió külföldi tu­ristát vonzott az országba. Aláhúzta, a vidék nagy­ban csalódott az expó le­mondásával, hiszen eddig 560 helység jelezte, hogy valamilyen formában részt kíván venni az expóban, és mindez nagyban elősegítet­te volna a falusi turizmus fellendülését. Egyértelmű­en politikai döntésként érté­kelte a lemondónyilatkoza­tot, hiszen van egy törvény, amelyet a kormányzat e döntésével nem tartott be. Rubovszky András, a Gel­lért Szálló igazgatója el­mondta, a budapesti expó egy szakkiállítás lenne, amelyre a világból az üzleti élet egy bizonyos rétegét vár­ják. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az ideérkező üz­letemberek nemcsak a kiállí­tásra kíváncsiak, hanem a rendező ország látványossá­gaira, a kulturális progra­mokra. Ezek a pluszbevéte­lek mind haszonként lehetné­nek elkönyvelhetők, amelye­ket a kormányzat, mint még sok minden mást — húzta alá — nem vett figyelembe. Az ülés végén a jelen lévő egyesületi tagok egyön­tetűen elfogadták a tiltakozó javaslatot, azzal a módosítás­sal, hogy azt a miniszterelnö­kön és a házelnökön kívül még Göncz Árpád köztársa­sági elnökhöz is eljuttatják. (w. b.) Menekültlázadás Győrött Tizenkilenc román mene­kült megsokallta a 30—50 napos bezártsá­got a Győri Határőr Igaz­gatóság közösségi szállá­sán, s tegnap reggel vasá­gyakkal eltorlaszolták szobájuk ajtaját, kiverték az ablakot, a matracokat pedig az ablaknak tá­masztva meggyújtották. A lángokat a helyi erők hamar megfékezték, égé­si sérülések nem keletkez­tek. A lázadók reggel óta éhségsztrájkot folytatnak és követelik, hogy enged­jék haza őket Romániába. A történtekkel össze­függésben Sarkady Lász­ló alezredes, a rendészeti osztály vezetője a sajtó képviselőinek elmondta: a szóban forgó szemé­lyek Nyugat-Európába akartak eljutni és a hatá­ron fogták el őket. Romá­niába csak akkor mehet­nek vissza, ha érvényes útiokmány van a birto­kukban. A csoport hangadói ki­jelentették: ha a román konzullal személyesen be­szélhetnek, s megtudhat­ják végre, mikor indulhat­nak haza, akkor helyreál­lítják a rendet. Kézzelfogható eredményeket vár a külügyi tárca A Külügyminisztérium üd­vözli, hogy a magyar—ro­mán és a magyar—szlovák kapcsolatokban pozitív el­mozdulás kezdeti jelei ta­pasztalhatók, és kedvező a lezajlott tárgyalások nem­zetközi fogadtatása — han­goztatta Szentiványi Gábor külügyi szóvivő tegnap. El­mondta: a kétoldalú vi­szony javításában a politi­kai akarat, az előrelépési készség kinyilvánítása mel­lett szükség van számos olyan konkrét lépés megté­telére, amely magával hoz­za a kapcsolatok érdemi, kézzelfogható fejlesztését. A többszintű politikai konzultációk, a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat elő­mozdító lépések, a határfor­galmat és a nemzetközi tran- zitálást egyaránt megköny- nyítő intézkedések, vagy például á határvizekre vo­natkozó, környezetvédelmi szempontból is fontos meg­állapodások jól jelezhetik a kapcsolatok tartalmi javítá­sára irányuló szándékot. Nagy reményeket fűzünk a magas szintű kétoldalú meg­beszéléseken elhatározott szakértői tárgyalások mi­előbbi beindulásához és gyors eredményeihez, külö­nösen a régóta húzódó meg­oldatlan kérdésekben. A tár­gyalások kézzelfogható eredményei mutatják majd meg, hogy a megoldásra irá­nyuló készség minden eset­ben kölcsönös-e — mondta a szóvivő. Leértékeltek, hát leértékelődött Azt mondták tegnap a parlamentben, hogy minden újság arról ír: leértékelődtek a kárpótlási jegyek. Ennek természetesen előzményei vannak, nevezete­sen az, hogy az új hatalom leértékelte azokat az em­bereket, és itt főképp az idősebb korosztályról van szó, akik kárpótlásra jogosultak. No de természetes, hogy leértékelte, márcsak azért is, mert az előző né­gyéves ciklusban sem voltak hívei a kárpótlásnak, s lássuk be, miért is tartana kárpótlásra jogosultnak egy olyan parasztembert a szocialista-liberális koalí­ció, akinek elvették a földjét? Miért tartaná annak, hiszen a liberális és szocialista honatyák között töb­ben vannak, akik a Miatyánknál sokkal többször mondták el, hogy a magángazdálkodásnál sokkal fej­lettebb a szocialista nagyüzem. Ok ezt a tételt hi­szik, s természetesen azt is, hogy az úgynevezett haj­dani törpe burzsujok a nép nyúzói voltak. Nos, ezek a „népnyúzók” azok, akiknek a szocializmus kezde­tekor azonnal kommunizálták vagyonukat, azaz föl­dönfutókká váltak. Visszatérve a kárpótlási jegyek­hez, természetes azok leértékelődése, ha eleve a kár­pótlást igénylőket leértékelték. Ez egyben azt is je­lenti, hogy a koalíciót alkotó pártok némiképp e té­ren is megszegték választási ígéreteiket, amin egyál­talán nem csodálkozom, mint azon sem, hogy na­gyon sok kárpótolt májusban rájuk szavazott. Tet­ték ezt abból a megfontolásból, hogy bizony a kár­pótlás, merthogy ilyen jellegű tapasztalatok a vilá­gon sehol nem voltak, bizony elég nehézkesen vette kezdetét, s nem volt zökkenésmentes sosem. De egy­valami biztos, ám ezt sajnos nem vették észre, hogy a kárpótlási szándék korántsem volt olyan sanda, mint az, amit most forgat fejében a szocialista-libe­rális koalíció parlamenti két frakciója. Ott nem bán­ják ezt a leértékelődést. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents