Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-13 / 214. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. SZEPTEMBER 13.. KEDD A solymári férfikar negyed százados A Népszabadságban is érdekelt a tulajdonos Szép énekkel a szép lélekért Az elmúlt négy év egyik nagy adománya volt, hogy a helyi közösségeket gyöke­reik keresésére, és azoknak a hagyományos helyszínek­nek a birtokbavételére ösz­tönözte, amelyek évszázado­kon át a közösségi élet és az ünnepek színterei voltak. A huszonöt éves fennállást ünneplő solymári férfikar is nyilvánvalóan ezért válasz­totta a nagytemplomot az évforduló köszöntésére, és zászlójának felszentelésére. Az elhunyt kórustagok em­lékére bemutatott szentmi­sén a zsúfolásig megtelt ba­rokk nagytemplomban a ro­konokkal; tisztelőkkel együtt ünnepelt a polgár- mester, a Művelődési Mi­nisztérium és a Kórusok Or­szágos Tanácsa képviselő­je, valamint testvértelepülé­sük, Wüstenrot kórusának vezetője. „Az ének, a dal az embe­ri lélek lélegzetvétele. Szé­pen énekelni csak széplelkű emberek tudnak. A szép ének édestestvére az imád­kozásnak: aki szépen énekel kétszeresen imádkozik. ” E szép szavakkal köszöntötte „kedves dalos barátait” Ma­gyar Ferenc kórusalapító, aki az ének nemesítő hatá­sán túl a kórus közösségi szerepéről is szólt. Az együttlét, az együttalkotás élményét adva közösséggé kovácsol, s az előző generá­ció értékeiből táplálkozva, azok ápolásával és gazdagí­tásával lesz összekötő' fonal a település múltja, jelene és jövője között. Az egykor német nemze­tiségű faluban hagyománya­inak ápolásáról egyik alapí­tó kórustag elgondolkodta­tó vallomását idézte. „Egy­kor messzi földről jöttünk, s a földet, amely befoga­dott, munkánkkal szentel­tük szülőföldünkké, s az or­szágot, amely befogadott, hazánknak választottuk. Mi­nél jobban szeretjük hazán­kat, annál jobban vállalhat­juk hagyományainkat, kultú­ránkat, nyelvünket” —, modta az egykori kórustag amikor elmagyarázta, miért kívánják együttesüket a né­met, a magyar és az egyete­mes zenei értékek ápolójá­vá tenni. A hazához és a nemzeti­séghez való kettős kötődés zavartalanságában és az el­következő békés években bi­zakodva kötötte fel szalag­ját a felszentelt zászlóra a német testvérkórus elnöke, aki kissé neheztelve tette szóvá: még mindig tolmács­ra van szükség szavainak megértéséhez. A tolmács azonban megnyugtatta: a te­lepülésen sokan beszélik a német nyelvet. E nyelven, valamint ma­gyarul és latinul adott elő telt, tiszta erős hangon a fér­fikar egyházi énekeket, amellyel a mise hangulatát még emelkedettebbé tette. Majd a zászlóval énekelve vonultak a művelődési ház­ban megtartandó ünnepé­lyes hangversenyre. Szir­mai János kóruselnök kö­szöntő szavaiban hálával szólt Magyar Ferenc kórus­alapítóról, Kelemen István- néról, mindenki Gréti néni­jéről, aki első karnagyuk volt. Nyolcéves áldásos te­vékenységének köszönhető­en kezdett országos hírűvé válni kórusuk. Majd jöttek sorba a karnagyok nevei, egészen Gerenday Endre fő­iskolai tanárig, mai karna­gyukig, aki 1989 óta áll a férfikar élén. A műsoron fel­hangzó Mozart-, Beetho- ven-kórusok, a magyar, né­met, olasz népdalok és né­ger spirituálék igazolták: a nagy múltú kórus méltó ke­zekben van és bizakodva nézhet a jövő elé. (veszelszky) Társulati ülés a Nemzetiben Boldog új évadot! Egy dolgos és sikerekben sem ínséges nyarat követően kezdetét veszi a színházi év. A Nemzeti Színházban teg­nap délelőtt tartott évadnyitó társulati ülésen Ablonczy László igazgató az előadásokat sorvasztó pénzügyi ne­hézségeken túl keserűen szólt azokról a szellemsorvasz­tó megnyilatkozásokról is, amelyekkel napjainkban a színházat illetik. A Gyulai Várszínház si­keres nyári előadásait meg­köszönve a társulatnak Ab­lonczy László írásos beszá­molójával kezdetét vette a Nemzeti Színház évadnyitó társulati ülése. Azért előre megírt szöveget olvasott fel — mondotta az igazgató —, mert hányaveti életünk­ben szinte folyamatos a szétszórtság, és ő szeretne pontosan fogalmazni. — Fá- zós, didergős évadnak né­zünk elébe — mondotta —, hiszen egyre romló közérze­tünk az alkotók képességeit is próbára teszi. Meg aztán ma a nézők sem a színház­ba kívánkoznak. Aki napi gondokkal küzd, az azért, az újgazdagok legtöbbjéhez pedig nem áll igazán közel a művészet. Az igazgató szólt azokról a méltatlan támadásokról, amelyet a sajtó intézett a Nemzeti, de más színházak ellen is. Ezek az anyagok szerinte esztétikán kívüli rá­galmakat hangoztatva, a fi­gyelemelterelés szándéká­val íródtak. Ablonczy sze­rint a hírlapírók manipula­tiv heccekbe hergelik a köz­véleményt. Pénzről kevés szó esett. Mindössze annyi, hogy nincs. Tavasszal szép straté­giát dolgoztak ki a biztonsá­gos működés érdekében, az elvonásokkal ez most ve­szélybe kerül. Végezetül az igazgató az új évad tervezett előadásait elemezte. A nagy színház­ban négy, a Várszínházban öt, a Refektóriumban két be­mutatót tartanak. Előadják többek között Molnár Fe­renc Panoptikum című víg­játékát, Tamási Áron Tün­döklő Jeromos című népi já­tékát, Shakespeare Lear ki­rály című drámáját, de egy- egy Móricz-, Dumas-, Bródy-, Szakonyi-, Pi­linszky- és Sarkadi-művet is bemutatnak. A társulati ülés végén szép csokor virággal és nagy tapssal köszöntötték a 80 éves Pataki Jenő színmű­vészt. P. T. Kardtánc a Stefániában A dél-koreai Inchon Hagyo­mányőrző Állami Kamara­táncegyüttes szeptember 15-én Budapesten lép fel a Stefánia Palotában. Az improvizatív, lendüle­tes darabokat bemutató es­ten különböző uralkodók idejéből származó udvari táncokat adnak elő. Ilyen a daru-, a lótusz- és a gonosz elűzésére szolgáló tánc. Az érzelemgazdag, romantikus néptáncokból a kard-, a le­gyező-, a béke- és a tradicio­nális sámántáncot láthatják a nézők. Különleges hang­szereken — nagy és kis gon­gon, homokóra, illetve hor­dó alakú dobon — játsszák a vetés és az aratás munka­dalait. Korea 5000 éves történel­me alatt sajátos stílusú tánc­művészetet teremtett. Alap­vető mozgásformája a lábujj­hegyen járás, a felsőtest fi­nom remegtetése és a váll- ból indított hullámzás. Tanévnyitó a Károli Gáspár Református Egyetemen Senki ellen, mindenki javára A Károli Gáspár Reformá­tus Egyetem Bölcsészettu­dományi Kara idén másod­ízben nyitotta meg kapu­ját a hallgatók előtt. A teg­napi ünnepélyes tanévnyi­tón elsőként Hegedűs Ló­ránt püspök szólt. Igei be­köszöntőjében Timóteus első levelének részletét idézte: Gondot viselj ma­gadról és a tudományról, ezt cselekedvén megtar­tod magadat és hallgatói­dat is megnyered. A bib­liai passzust értelmezve a püspök kifejtette: a tudo­mány nemcsak ismeretet, lelkiismeretet is ad. Ez­után a jövő tanítóinak, népnevelőinek társadalmi és egyéni felelősségéről szólt. A végtelenül elköte­lezett személyiség a végte­lenségre nyitott szívvel munkálkodik: senki ellen, mindenki javára — hall­hattuk az ifjaknak szóló biztatást. Hegedűs Lóránt püspök igei köszöntőjét követően Barátossy Jenő főtitkár el­mondta: 148 hallgatót avatnak idén egyetemi polgárrá az intézmény­ben. Háromszáznyolc van- nyolcan jelentkeztek, 120 volt az előirányzott keret­szám, de látva a diákok felkészültségét, felemel­ték 148-ra. Többségük magyar nyelv és irodalom, vala­min! történelem szakra nyert felvételt (90-90 hall­gató). Idén előkészítő tan­folyam, nulladik évfo­lyam is indult, japán, illet­ve holland nyelvből. A ha­táron túlról 8 fiatal, máso­dik diploma megszerzésé­re négy fő jelentkezett. Az egyetem állami norma­tív támogatásban része­sül, viszont a felszerelés­re, a különféle beruházá­sokra nem kaptak pénzt, ezért az oktatás tandíjköte­les, 22 ezer 500 forint sze­meszterenként. Az intéz­mény komoly nemzetközi kapcsolatokkal rendelke­zik, s ennek eredménye­ként Németországból az USA-ból, Svájcból és Hol­landiából anyagi támoga­tást is kapnak. így arra is lehetőség nyílik, hogy a nyelvtagozatosoknak egy féléves külföldi tanulmá­nyokat biztosítsanak. A késő délutáni sajtótá­jékoztatón az intézmény vezetősége az egyetem tu­dományos folyóiratát, a Studia Nova-t mutatta be. A lap negyedévenként adja közre az itt tanító ta­nárok tudományos közle­ményeit. Tág teret szentel­nek a protestáns, illetve a szűkebb értelemben vett kálvinista művelődési ha­gyományoknak — olvas­ható az első szám bekö­szöntőjében. . (r. b. a.) Eladták a Ricordit Zeneműkiadóstul A nemzetközi sajtóban megjelent hírek szerint az olasz Ricordi Zeneműkia­dó részvényeinek 70 száza­lékát megvásárolta a né­met Bertelsmann Média Konszern. A többségi rész­vények tulajdonoscseréjé­vel, egyúttal az Editio Mu- sica Budapest Zeneműkia­dó értékeivel is az új cég rendelkezik. Mint olvasó­ink bizonyára emlékeznek, az EMB többségi részvé­nyeit a zenészszakmával való egyeztetés megkerülé­sével titokban adta el az ÁV Rt. Amikor a megálla­podás híre kipattant, a ze­nészeinket képviselő négy nagy szakmai szervezet képviselői éles hangon kö­vetelték a szerződés meg­semmisítését, hivatkozva arra: Liszt, Bartók, Kodály és más klasszikusok, a ze­neirodalom és zenepedagó­gia magyar kézben maradt szerzői jogait elkótyave­tyéljük, a jelen és a jövő zeneszerzőinek sorsát kül­földi kézbe juttatjuk, s ez­által nemzeti értékekről mondunk le önként. A szervezetek követelték a többségi részvények álla­mi tulajdonba vételét, mert az utólag megismert szerződésben nem láttak garanciát érdekeink, érté­keink védelmére. Hivat­koztak egyúttal arra, hogy a Ricordi anyagi helyzete és tekintélye nemzetközi megítélése szerint bizony­talan. De Csépi Lajos igaz­gató és Iványi Tamás érté­kesítési igazgató ígéretei ellenére az eredeti szerző­dés életbe lépett. Most, hogy a Ricordi többségi részvényeinek el­adásával legalábbis ez utóbbi érvek igaznak bizo­nyultak, újból felvetődik a kérdés: mennyire biztosí­tottak zenei értékeink és a magyar zene jövőjének a sorsa. A szakemberek is csak a sajtóból értesültek a fejleményekről, így kérdé­sünkre csak általánosság­ban tudtak válaszolni. Te­kintve, hogy a Ricordi ál­tal megvásárolt intézmé­nyek az anyacég tulajdo­nát képezik, így az olasz zeneműkiadó kiárusításá­ba beleszólási joguk nincs. A szakemberek véleménye szerint a Bertelsmann Hol­ding döntései közvetve be­folyásolhatják az EMB mű­ködését. A Bertelsmann a Ricordi közgyűlésébe kül­dött képviselőin keresztül befolyásolhatja az olasz cég üzletpolitikáját. A kö­vetkező lépcsőben az új ösz- szetételű közgyűlés kíván­ságára változtatásokat esz­közölhetnek az EMB üzlet- politikájában. Nem feltétle­nül és nem azonnal, de erre az új tulajdonosnak joga van. Az EMB minden­kori birtokában lévő érté­kek érdekeinknek megfele­lő kezelésére kötött erede­ti szerződést ugyan az új tulajdonost is köti, csak az a kérdés: mennyire konkré­tak ezek a szerződésben foglalt garanciák. Ezért a betartás és betartatás lehe­tőségei gyöngülnek a tulaj­donosváltással. A Bertelsmann Média Holding egyébként a legna­gyobb német médiatulajdo­nos cég. Zeneműkiadó, hangfelvételgyártó cégek birtokosa, rádiókban, tele­víziókban, újságokban ér­dekelt. így érdekeltségei vannak például hazai napi­lapunkban, a Népszabad­ságban is. (d. v. s.) Táncház Az újságok és szaklapok már egyre-másra közük a ha­gyományőrző együttesek találkozóinak időpontját, a néptáncfesztiválok jegyzékét, valamint a klubok tánchá­zi programjait. Indulóban tehát a táncházi mozgalom őszi szezonja, az évadnyitót szombaton tartották meg az Almássy Téri Szabadidő Központban, a legjobb folk­lóregyüttesek részvételével Dormán László felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents