Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-13 / 214. szám
6 PEST MEGYE1 HÍRLAP GAZDASÁG 1994. SZEPTEMBER 13.. KEDD íjjj Agrárfórum a megyeházán Megnőtt a méltányossági nyugdíjat kérők száma Az irányítás csapatmunka Örömömre szolgál, hogy Pest megye földművelésben érintett szervezetei és maguk a gazdák is kíváncsiak a kormány agrárpolitikájára — mondotta bevezetőjében Lakos László földművelésügyi miniszter, a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal által tegnap megtartott agrártanácskozáson. A miniszter utalt rá, hogy az a fórum korán lett időzítve, lévén, hogy épp azokra a kérdésekre nem tud majd konkrét választ adni, amire az összegyűltek leginkább kíváncsiak. Nevezetesen a mezőgazdaság összegszerű támogatásáról, illetve a pótköltségvetésről. Ezekről mindeddig nem döntött a kormány, s arra sincs garancia, hogy a tárca által 1995-re igényelt költségvetést „karcsúsítás nélkül” hagyja jóvá a parlament. A pótköltségvetést illetően az FM új vezetősége 18 milliárd forintot kért pluszba még ez évre — a tervezett 57 milliárd helyett 75 milliárd forintot, míg 1995-re 85 milliárd forintot. Lakos László szerint október közepéig tisztázódnak a pénzügyi kérdések és sor kerülhet a felhasználással kapcsolatos konkrét tervekre. A nem anyagi jellegű elképzelések közt elsőnek három törvénymódosításról beszélt a miniszter. Ezek a szövetkezeti törvényt, a földkiadó bizottságok munkáját és az agrárkamarák te-, vékenységét érintik. Mint mondotta, mindhárom fontos, de sorrendben a második nem tűr halasztást. A földkiadó bizottságok működését — pontosabban nem működését — törvénynyel kell kikényszeríteni vagy felgyorsítani. Szóba került a mezőgazdaságban is végbemenő privatizáció, melynek eddigi folyamatával a miniszter koránt sincs megelégedve. Mint hangoztatta, a kisemberek eleve kimaradtak belőle, lévén, hogy nem rendelkeztek anyagi háttérrel. Lakos László: Fel kell gyorsítani a földkiadó bizottságok működését Vimola Káróly felvétele A továbbiakban több figyelmet kell fordítani arra, hogy ne alakulhassanak ki monopolszervezetek, mamutérdekeltségek a privatizáció során — szögezte le a miniszter, arról viszont semmi konkrétum nem hangzott el, hogy a jövőben honnan lesz pénze a parasztságnak a privatizációs pályázatokon részt venni. A mezőgazdasági fejlesztési alappal kapcsolatban Lakos László elmondta, a jelen konstrukcióval nem ért egyet, az ily módon juttatott támogatásokat sok esetben nem azok kapták meg, akiknek eleve szánták. Elképzelései szerint a jövőben a gépvásárlásokra felvett kölcsönök kamatjait kell az államnak átvállalnia vagy támogatnia 10-15 milliárd forintnyi értékben. Összefoglalójában a miniszter kifejtette, az agrár- irányítást csapatmunkának tekinti, az érdekeltekkel karöltve kívánja kialakítani. Beleértve a termelők érdek- képviseleti szervezeteit s az ellezéket is. Az expozét hozzászólások követték, a lényegi kérdéseket s az erre adott válaszokat pénteki számunkban közöljük. (niatula) Forintos hírek Ismét magyar főtitkára van Kemény Tamás személyében a Nemzetközi Méréstechnikai Szövetségnek (IMEKO). A Torontóban szeptember elején megrendezett IME- KO-vi 1 ágkonresszuson újra megbízást kapott három évre e poszt betöltésére. Az orosz és a magyar illetékesek folyamatosan tárgyalnak a Magyarországgal szemben még fennálló több mint 900 millió dolláros orosz adósság rendezéséről. Ennek egyik lehetséges útja az, hogy magyai' cégek már privatizált orosz vállalatokban szerezzenek részesedést — mondta Tamás István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. Rendszeressé kívánják tenni a jövőben a középszintű érdekegyeztetést a Földművelésügyi Minisztériumban. Ezt Kis Zoltán, a tárca politikai államtitkára mondta azon a sajtótájékoztatón, amelyet az agrárágazatban működő munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel tartott megbeszélést követően rendeztek. A kitűzött napirendi pontok megtárgyalása nélkül elnapolták a Magyar Villamos Művek Rt. hétfőre meghirdetett rendkívüli közgyűlését. Békési szerint 1995 lesz a kritikus esztendő' Tízmilliárdból talpra állnánk Tízmilliárd dollár tőkére van szüksége az orzágnak az elkövetkezendő években, hogy talpra álljon és elinduljon egy modernizációs fejlődési pályán. E cél elérése nem irreális — hangsúlyozta Békési László pénzügyminiszter a Pénzügyi és Számviteli Főiskola tanévnyitó ünnepségén tegnap Budapesten. Az ország helyzetéről szólva elmondta: igen ellentmondásos folyamatok zajlanak egy időben. Ha a prognózisok nem csalnak, a GDP 1-2 százalékos növekedését is elérhetjük. A növekedés jelei tapasztalhatóak az iparban, elsősorban az építőipar területén és a szolgáltatási szférában, ugyanakkor a hazai gazdaságban súlyos, a gazdasági egyensúlyt rontó folyamatok is jelen vannak. Idén is nagyon nagy lesz a folyó fizetési mérleg hiánya. Nem engedhetjük meg, hogy az egyensúlyt rontó hatások hosszú távon érvényesüljenek — mondta Békési László. Hangsúlyozta: jó esély van arra, hogy a legfontosabb nemzetközi pénzügyi szervezetekkel középtávú, hároméves szerződést kössön az ország, melyekre csatlakoztatva további kedvező kamatkondíciójú és futamidejű hitelek is felvehetők. A visszamenőleges nyugdíjemelés nem módosítja a pótköltségvetés szerkezetét, csupán annak egyenlegét. Ezért a pótköltségvetést annak tárgyalása során úgy kell majd átformálni, hogy egy módosítóindítvánnyal megváltoztatják a pótköltségvetés hiányának végleges-összegét. E módosítóindítványt a tárgyalás során a kormány is beadhatja. Ezt nyilatkozta Békési László pénzügyminiszter az MTI-nek hétfőn. A visszamenőleges nyugdíjemelés, valamint az, hogy elhalasztják az áfa alsó kulcsának felemelését, nem a pótköltségvetést, hanem a jövő évi költségvetés induló pozícióját érinti. Idén akár 330, akár 350 milliárd forint lesz a pótköltségvetés hiányának végleges mértéke, ebből mintegy egyharmadot — 1 milliárd dollár körüli összeget — külföldről kell finanszíroznunk. Idén finanszírozási gondja nem lesz az országnak, a hiányt végső soron a devizatartalékokból is ki lehet pótolni. A miniszter szerint azonban 1995 kritikus esztendő lesz az ország életében. Ezért a kormányzat célja az, hogy minél jobb induló pozíciók álljanak majd az államháztartás rendelkezésére a kövekető évben. Ugyanis körülbelül 100 milliárd forint összegre rúg az a kiadás, amit vissza kellene faragni. A pótköltségvetés tárgyalásának „története” gyakorlatilag 1995-röl szól — szögezte le Békési László. Sok múlik a vénasszonyok nyarán Telefon a karácsonyfa alatt? Most száraz, meleg őszben bíznak az alsó Galga mentén. Minél tovább tart ugyanis a vénasszonyok nyara, az Ékszol Kft. annál több telefonvonalat építhet ki Bagón, Hévízgyörkön, Galgahé- vízen és Túrán. (A kábeleket plusz öt fokig fektethetik.) Az utóbbi településen tartották tegnap a telefonberuházás munkaindító tanácskozását. Kóta Endréné, a kft. igazgatója Vadász György helybeli jegyzőt, Basa Antal galgahéví- zi, Tóth Tibor hévízgyörki és Jamrik László bagi polgármestereket arról tájékoztatta, hogy az e heti felvonulás után a szombatokat és vasárnapokat is kihasználva látnak a gerinchálózat és a mellékvonalak alépítményes kivitelezéséhez. Amennyiben zavartalan lesz az anyagellátás, karácsonyra több lakásban megszólal a várva várt telefon. Az önkormányzatok vezetőitől először is zárható raktárhelyiségeket, a szabolcsi és békési munkásoknak pedig szálláshelyet kért. Forró János, a beruházó Észak-Pest Megyei Távközlési Rt. műszaki-beruházási szaktanácsadója elmondta, hogy — bár a kivitelezés látványa minden bizonnyal sok új jelentkezőt vonz majd — az első lépésben azok jutnak telefonhoz, akik a befizetési határidősig kinyitották pénztárcájukat. Az azóta telefont igénylőket előjegyzésbe veszik. Ma Gödöllőn tartanak hasonló egyeztetést, és hamarosan a térség 14 településén dolgoznak egyszerre a telefonhálózat-építők. B. G. Az idei keret elfogyott Véletlenül „akadtam” az idős Vásárhelyi házaspár gondjára: éppen egyik rokonuknál beszélgettem, amikor az asszony betoppant. Megtudva, hogy újságíró vagyok, azonnal a segítségemet kérte. Mert, mondta, ők már csak a nyilvánosság erejében bíznak... Az történt ugyanis, hogy méltányossági nyugdíjemelést kértek — még áprilisban. A nyugdíjintézettől származó nyomtatványt a helyi, vagyis az áporkai önkormányzaton beszerezték, kitöltötték, s a szükséges orvosi igazolással, valamint a legutolsó nyugdíjszelvénnyel egyetemben 82 forint értékű bélyeggel ellátott borítékba helyezték, s ajánlva postázták. Havi 10 ezer alatt S hogy miért is kérték a méltányossági emelést? Az asz- szony férjének, Vásárhelyi Károlynak harmincévnyi munkaviszonya után 9216 forint a nyugdíja. Téesztag- ként raktárban dolgozott, majd brigádvezetőként ment 1987-ben nyugdíjba 4 és 5 ezer forint közötti összeggel. A felesége 1985-ben 13 évi munkaviszony után 2250 forinttal ment nyugdíjba. Ez a pénz már akkor is olyan kevés volt, hogy ráhúzott még 8 évet. Ebben az időben 12 ezer forintos jövedelme is volt — ami után persze a törvény értelmében már adóznia kellett. A mai árak mellett ebből a két alacsony nyugdíjból egyre nehezebb kijönni — csak a gyógyszerekért havi ezer forintot fizetnek —, éltek hát a méltányossági nyugdíjemelés kérésének lehetőségével. Kérésük elbírálását ötödik hónapja várják — mindhiába. Azt még megértenék, hogy ha nem kaphatnak, mert kevés a pénz, s ami van, azt a még rászoral- tabbaknak adják. Azt azonban már nem, hogy még csak elutasító válaszra sem méltatták őket! Elbírálási idő: fél év Mit tehet ilyenkor az újságíró? Elkezd telefonálni. Először a Váci útra, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságra. Végre úgy tízpercnyi tárcsázás után szerencsém volt, kicsengett a vonal. Egy türelmes hangú hölgy aztán elmagyarázta, hogy a Fiumei úti Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósághoz kell fordulnom, talán ott többet tudnak az ügyről. Adott telefonszámot is. A vonal a változatosság kedvéért nem foglalt volt, csupán hiába csöngött ki, csak a sokadik tárcsázás után vették föl a központban. Szekrényi Béláné előadót kapcsolták, aki készségesen megígérte, hogy másnapra utánanéz Vásárhelyiék ügyének. Egyébként, mondotta, a beérkező kérvények elbírálására fél évük van, ez pedig ez esetben még nem telt le... (S ha kedvezően döntenek, akkor is több hónap telik el még a megemelt összeg kézbesítéséig, ugyanis az akta a még több üggyel foglalkozó Nyugdíjfolyósító Intézetbe kerül...) A kérelmek lassú elbírálásának egyebek között az is az oka, tudtam meg szintén Szekrényinétől, hogy hihetetlenül sok az ügyük. Az elmúlt esztendőben a hozzájuk tartozó Budapestről és Pest megye egy részéről összesen 12 ezer méltányossági kérelem érkezett, idén már most 30 ezer fölött tartanak. Pedig a nyugdíjba menetel után 3 esztendeig nem is lehet méltányossági emelést kérni, s egy-egy ilyesfajta kérés között is legalább 3 évnek el kell telnie. Az elbírálásnál számtalan körülményt — például a munkahely(ek)en eltöltött időt, a nyugdíj mértékét, a szociális körülményeket — vesznek figyelembe. így aztán az az öt-hat munkatársa, mondotta az előadó, aki az elbírálásokkal foglalkozik majd, belefullad a munkába... Titkos adatok? Másnapra Szekrényiné — ígéretéhez híven — valóban megkereste Vásárhelyi Károly és felesége kérvényének számát, amely 19 ezer fölötti. Mivel azonban csak a 12 ezer körüliek elbírálásánál tartanak, az idős házaspárnak még legalább két hónapot kell várnia a döntéssel. Gondoltam, az idősebb olvasóink tájékoztatása érdekében megragadom az alkalmat, s kérdezek az előadótól még néhány jellemző adatot a méltányossági nyugdíjemelésről. Szekrényiné azonban erre már nem adott lehetőséget, ugyanis váratlanul kijelentette, hogy az evvel kapcsolatos információk titkosak. Hogy miért, azt ne is kérdezzem. Azért mégiscsak érdekelne, hogy miként lett egyik napról a másikra több tízezer nyugdíjast érintő ügy titkos... Lászlóp Ferencné, a méltányossági nyugdíjemelést elbíráló osztály vezetője mindenesetre mégiscsak nyilvánosnak ítélte az ügyet. (Hogy hozzá mennyi telefonálgatás után kapcsoltak, avval most nem untatom az olvasót...) Tőle mindenesetre sikerült megtudnom, hogy az egyébként teljesen nyilvános rendelkezések szerint méltányossági nyugdíjemelést az kaphat, akinek a nyugdíja nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj két-két és félszeresét. Ez jelenleg csaknem 15 ezer forint. Ha a kérelmező ügyét kedvezően bírálják el, akkor 600 és 2 ezer forint közötti havi emelést kaphat. Mindez azonban mára már csak elmélet, ugyanis, mondotta Lászlópné, a kérelmezők rendkívül magas száma miatt az évre szánt keret már elfogyott...! Hardi Péter
