Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-13 / 214. szám
MAGYARORSZÁG Ü PEST MEGYEI HÍRLAP 1994. SZEPTEMBER 13., KEDD Parlamenti napló Egyházi iskola nem kap céltámogatást Kegyeletes megemlékezéssel kezdte meg tanácskozását tegnap délután az Országgyűlés. A honatyák egyperces néma felállással adóztak a napokban elhunyt képviselőtársuk, Szentágothai János profesz- szor emlékének. A tudós politikai pályafutását méltatva Gál Zoltán házelnök hangsúlyozta: Szentágothai János elkötelezett humanistaként küzdött az antiszemitizmus, a rasz- szizmus, mindenféle kirekesztés ellen. Ezután napirend előtti felszólalások következtek. Tor- gyán József, az FKGP elnöke liberális kirekesztő szándékot vélt felfedezni abban, hogy á televízió hírműsorai nem számoltak be arról: a párt a napokban emléktáblát avatott Kiss Sándor kisgazdapolitikus tiszteletére. így a polgárok nem ismerhették meg a fasizmussal és a kommunizmussal egyaránt szembeszálló, kiemelkedő politikus életútját, amelyet egyébként maga a köztársasági elnök méltatott az avatáson felolvasott levelében. A tévés mellőztetés kapcsán Torgyán József úgy fogalmazott: nem szabad hagyni, hogy a liberális erők eluralják Magyarországot. A pártelnök bejelentette azt is, hogy az FKGP nem vesz részt a hatpárti médiatárgyalásokon, amíg az érintett médiavezetőket le nem váltják. 1 Dobos Krisztina (MDF) felszólalásában azt a tévhitet cáfolta, miszerint az egyházi iskolák előnyt élveznének a költségvetési támogatásban. A valóság az, hogy az iskolák általános normatív támogatása az önköltség 60-70 százalékát fedezi. A fennmaradó hányadot az önkormányzatok finanszírozzák; illetve egyházi iskolák esetében az úgynevezett közoktatási megállapodás alapján folyósítják. Egyenlőségről azonban még így sem beszélhetünk, mivel az egyházi intézmények nem részesedhetnek a címzett és céltámogatások rendszeréből: nem építhetnek tantermet, kollégiumot, tornatermet. Mindennek fényében a képviselőnő elfogadhatatlannak ítélte azokat a véleményeket, amelyek szerint meg kellene szüntetni a közoktatási megállapodást. Az elhangzottakra válaszolva Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter kiemelte: a problémákat az okozza, hogy az alapítványi és magániskolák nem rendelkeznek az úgynevezett közoktatási megállapodásokkal, amelyek az egyházi intézményekkel megköttettek. Ameny- nyiben rájuk is kiterjesztenék a megállapodások hatályát, akkor az több mint négymilliárdos költségvetési többletet okozna. Erre jelenleg nincs költségvetési forrás. A közoktatási megállapodással e probléma miatt kell „valamit kezdeni”. Ez ügyben már meg is kezdődtek a tárgyalások az egyházi, az alapítványi és a magániskolákkal — tájékoztatott a miniszter. A házszabály-módosítás hétfői részletes vitájának a délutáni szünetig tartó szakaszában az egyik központi téma a képviselők szólási jogának korlátozhatósága volt. G. Nagyné Maczó Ágnes (FKGP) ezt antidemokratikus lépésnek nevezte, és különösen sérelmezte azt, hogy a napirend előtti felszólalásoknál az indítvány különbséget tesz a képviselők és a frakcióvezetők között. Kávássy Sándor (FKGP) megengedhetetlennek minősítette, annak korlátozását, hogy a képviselők az ország egészét érintő fontos ügyeket tárjanak a T. Ház és a közvélemény elé. Röviden érintve e kérdést Eörsi Mátyás (SZDSZ) arra utalt, hogy bizonyos korlátozások a munka hatékonysága érdekében feltétlenül szükségesek és más parlamentek működésében is megtalálhatók. A vita során éles, személyeskedésektől sem mentes szóváltás alakult ki Eörsi Mátyás és a kisgazda képviselők között a házszabály-módosítási javaslatok demokratikus, illetve diktatórikus voltáról. Kónya Imre az önkormányzati törvény módosításáról A tervezet szakmailag elfogadhatatlan Tegnap folytatódott a Parlamentben az önkormányzati törvény módosítási javaslatainak általános vitája. Az előzményekről kérdeztük Kónya Imrét, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportjának tagját, volt belügyminisztert. — Milyen egyeztetések történtek, illetve történnek most is, amelyek a jelen módosításhoz vezettek? — 1990-ben, a törvény meghozatalakor. számoltunk azzal, hogy a tapasztalatok alapján később módosítani kell a törvényt, hiszen Magyarországon nem természetes fejlődés útján, hanem lényegében a semmiből hoztuk létre az önkormányzati rendszert. 1991-ben a Belügyminisztérium keretei között megkezdődött a felülvizsgálati munka, amelybe bevontuk a különböző érdek-képviseleti szerveket és a pártokat is, így tehát egy egyeztetésen alapuló módosulástervezetet sikerült kialakítanunk. Ez év tavaszán már készen állt a módosítás, de a parlamenti ciklus végén már nem lett volna célszerű benyújtani ezt az anyagot. Ugyanakkor abban mindenki egyetértett, hogy a korrekciókat még az önkormányzati választások előtt meg kell ejteni, és ez volt a pont, ahol a jelenlegi kormánykoalíció felrúgta az előzetes megegyezést, és részleges módosítást indítványozott. Ennek a vitája zajlik a Házban. A kormány csak ez után kívánja az átfogó módosításokat benyújtani, s ez aggályokat támaszt bennünk. A demokrácia íratlan szabálya, hogy a törvényt a választásokat megelőzően kell módosítani, és nem annak fényében, hogy mit hoznak az önkormányzati választások. Mindemellett szakmailag is elfogadhatatlannak tartjuk a több ütemben történő módosítást, hiszen például az első ütemben lehetővé tették, hogy polgármesterek lehessenek országgyűlési képviselők is, és ezzel a polgármester tisztségét degradálták, míg a második ütemben a direkt választással megerősítik a korábban meggyengített polgármestereket. — Miért érdeke a szociál- liberális koalíciónak a törvény ilyen gyors módosítása? — Nagyon valószínű, hogy arra gondolnak: az országos választások hátszelével több esélyük van az ön- kormányzati választásokon, és nem akarnak olyan érdekütköztető döntéseket hozni, amelyek a választási esélyüket esetleg ronthatják. Még azelőtt akarnak választásokat, mielőtt az emberek végképp kiábrándulnának a kormányból. (w. b.) A Centrum Áruházak Rt. az idén szeptember 12—24-ig rendezi meg a magyar áruk hetét, s ha nagy lesz az érdeklődés, meghosszabbítjákaz akciót. A kilenc budapesti és 16 vidéki Centrum Áruházban 500 termelő mintegy 6000 termékét vonultatják fel. A pályázók közül az új termelőket, az új termékeket, illetve azokat választották ki, amelyek megjelenésükben, csomagolásukban, esetleg kedvezményes árukban jelentenek újdonságot. Képünkön divatbemutató a Divatcsarnokban Róbert felvétele Családi pótlék Kérvényezni kell az egyszeri kiegészítést A Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója, Asztalos Gézáné az alábbi közlemény kiadását kérte tegnap az MTI-től: „A családi pótlék egyszeri kiegészítési kérelmek benyújtásának határideje 1994. szeptember 30. A kiegészítésre az a személy jogosult, aki 1994. március hónapban a családi pótlékra jogosultság feltételeivel rendelkezik, és a családjában 1993. évi egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladta meg az öregségi nyugdíj 1994. március 1-jén érvényes legkisebb összegének kétszeresét, azaz 14 960 forintot. Az egyszeri kiegészítést igényelni kell, amelynek benyújtása postai úton is történhet. -Postán ajánlott levélként feladva célszerű a fővárosi és a pest megyei jogosultaknak a kifizetőhelyi és a váci kirendeltség illetékességi területén kívül egyenesen a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Ceglédi Kirendeltsége — 2701 Cegléd, Pf. 80. —- címére elküldeni, mert a kérelmek elbírálása ott történik. Nyomtékosan felhívjuk a családi pótlék egyszeri kiegészítésére jogosultak figyelmét, hogy a jelzett határidő elmulasztása jogvesztő hatállyal bír. A határidőn túl benyújtott igényeket a társadalombiztosítási intézmény kénytelen lesz elutasítani.” Antidemokratikus törvénycsomag Az MDF Budapestről Az MDF egyetért azzal, hogy Budapest egységes városként működjön, ennek érdekében azonban nem kívánja megszüntetni az érdekegyeztetési mechanizmusokat. Azért, mert Demszky Gábor érdekegyeztető politikája az elmúlt négy évben csődöt mondott, ez még nem jelenti azt, hogy nincs is szükség rá — hangoztatta Demeter Ervin, a párt fővárosi frakcióvezetője tegnap a sajtótájékoztatón. Mint mondta: szorgalmazni kívánják az országgyűlési és az önkormányzati választások időpontjának szakaszos eltolását éppúgy, mint a szerintük antidemokratikusan előkészített önkormányzati törvénycsomag számos pontjának a megváltoztatását. így érdemi beleszólást sürgetnek a pénzügyi, forrásmegosztási kérdésekbe és igénylik a kerületi érdekek megjelenítésének lehetőségét is. Ez utóbbira jó megoldás lenne, ha a közvetlenül választott polgármesterek alanyi jogon teljes jogú tagjai lennének a Fővárosi Közgyűlésnek. Okosodjon a gyermek Tisztelt Iskolaigazgató! Kérjük, engedje meg, hogy felhívjuk a figyelmét hazánk legújabb és egyik legérdekesebb múzeumára, a Szoborparkra, amely Budapest határában immár egy éve fogadja látogatóit. A parkban a szocializmus időszakának legjelentősebb budapesti köztéri szobrai láthatóak, például Lenin és a Tanácsköztársasági emlékmű a Dózsa György útról, Marx és Engels a Jászai Mari térről, Kun Béla a Vérmezéiről, a Mártíremlékmű a Köztársaság térről, a Szovjet katona emlékműve a Gellérthegyről, OszJtapenkó és Steinmetz kapitány, valamint sokan mások. A gyűjtemény érdekes és szemléletes hátteréül szolgálhat olyan történelem- óráknak, amelyek a szocializmus időszakával foglalkoznak, ugyanakkor a múzeum egyszerű kirándulási célpont is lehet. A park naponta H—20 óra között látogatható. 10 fő feletti diákcsoport esetében a belépődíj személyenként 20 Ft (a kísérőnek ingyenes). A Szoborpark megközelíthető közúton... A park a Kamaraerdei Szabadidőparktól 30 perces sétával is megközelíthető. Reméljük, hamarosan látogatóink között üdvözölhetjük Önöket! Tisztelettel, Réthly Ákos vezető * A fenti levelet iskolaigazgatók kapták, méghozzá eredetiben. A „Szoborpark” vörös betűkből áll, az „A” betű helyetti ötágú csillag pedig fekete, azaz a Szoborparkot népszerűsítő e pillanatban még maga is tiltott jelképnek tekinti az ötágú vörös csillagot. De ne legyenek illúzióink, rövidesen a betűk lesznek feketék, s a csillag lesz vörös. Jó okunk van ezt hinni, hiszen tessenek csak tovább böngészni a Szoborparkba invitáló sorokat. Ott, ahol az internacionalizmus jegyében több nyelven hirdetik e csodás létesítményt, odaírták, hogy: NEW, azaz magyarul: ÚJ. A Szoborparkban természetesen semmi újdonság nincs, olyan alkotások kaptak ott helyet, amelyeket jókora por lep, amelyről most a szociálliberális kormány bábáskodása mellett az aktív vezető megpróbálja letörölni a port, s kísérletet tesz arra, hogy Konrád György elméleteihez hasonlóan ő is megkíséreljen egy kis mákonyt keverni ifjúságunk hétköznapjaiba. Több alkalommal szögeztük le, nap mint nap produkál az új hatalom kiterjedt holdudvara valamit, amivel a múltat megpróbálja visszacsempészni napjainkba. Reményünk csak az lehet, hogy ezeket a szobrokat még egyszer nem szállítják vissza a fővárosba, aki viszont kíváncsi rá, ám tegye, menjen, nézelődjön, koszorúzzon. Csupán halkan jegyzem meg, hogy ha teszem azt három esztendővel ezelőtt iskolaigazgatók ilyenfajta invitáló levelet kaptak volna az esztergomi Keresztény Múzeumból, hát bőszülten sikoltottak volna a kommunista és a liberális hírlapírók egy nagy keresztény kurzust. (Vödrös)
