Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-09 / 211. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. SZEPTEMBER 9.. PÉNTEK 5 Akik népszavazást szeretnének Vélemények az expóról Ősztől gázzal fűthetnek Püspökszilágyban Expó-állásfoglalás a Galga mentáról A vidék fejlesztését Ha minden a terv szerint alakul, a tél beálltáig befejeződik Püspökszilágyon a település utóbbi tízéves történetének legjelentősebb fejlesztő beruházása, a kétszáz- negyven ingatlant érintő gázprogram — tájékoztatta tegnap lapunkat Mezei Imre, a község polgármestere. A kormány expóval kapcsolatos elutasító döntése felkavarta az ország közvéleményét. A lakosság jelentős része helytelennek tartja a döntést, s mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy több tízezren írták alá azt az ívet, mely a népszavazásra szólít a világkiállításért. Lapunk hasábjain az aláírókat kérdeztük, hogyan vélekednek az eseményekről, a népszavazás kezdeményezéséről: — Százhalombatta több pályázatot nyújtott be az expóra, s biztos vagyok benne, hogy nagyon nagy hasznot hozott volna a rendezvény — mondta Morvái Tamás helyi lakos. — Azt, hogy a kormány így alakította a dolgokat, több okból is sajnálom. A lányom a Forrás Néptáncegyüttesben táncol, s bár a csoport nagyon híres, az expó még több lehetőséget adott volna a bemutatkozásra. Most teljesen elbizonytalanodtak, hogy' mennek-e a tervezett rendezvényekre, településekre, vagy nem. A vendéglátósok is szomorúan vették tudomásul a történteket, hiszen igencsak megnőtt volna a forgalmuk. A munka- nélkülieknek szintén nem oldódik meg a problémájuk még egy jó ideig. Furcsának találom, hogy az előző kormány és a mostani által nyilvánosságra hozott számítások teljesen ellenkező eredményeket mutatnak. — Elég sokat járunk külföldre, és sajnos tapasztaltuk, hogy több helyen nincs jó véleményük az embereknek a magyarokról —- mondta Heltai Pálné, gödöllői tanárnő. — Az expó ide- vonzaná az érdeklődőket a nagyvilágból, s végre megtudhatnák, hogy a népünk vendégszerető, s igazi barátokra lelhetne az ország. Gazdasági téren nem szívesen bonyolódnék a kérdésbe, de ha más országok meg tudtak rendezni egy világkiállítást és meg is érte nekik, tán Magyarország sem járna olyan rosszul, mint ahogy azt többen állítják. A népszavazást szimpatikusnak tartom, s el is megyek szavazni, ha sor kerül rá. A csapdát ott látom, hogy a szavazás nagyon sokba kerül, s ha netán elkezdődik valamilyen ellenpropaganda, mégsem születik meg a kívánt eredmény — vélekedett. V. Cs. A nyolcszáz lelkes Püspökszilágy nem önállóan, hanem további hat környékbeli településsel — Vácrá- tóttal, Sződligettel, Vácdu- kával, Sződ-Csöröggel, Kis- némedivel, Váchartyánnal — közösen vágott bele a gázprogramba, melynek első lépése a sződi gázátadó állomás bővítése, a korábbi teljesítmény négyszeresének (20 ezer köbméter/ nap) a biztosítására való felkészítése volt. Miután ez a múlt év nyarán megtörtént, megkezdődött, s jelen pillanatban már a végéhez közeledik a gerincvezeték építése Szöd-Csörög, Váchartyán, Kisnémedi, illetve végállomásként Püspökszilágy között. — A gázprogram községen belüli munkálatai, az október 15-ei határidővel elkészülő gerincvezeték-építéshez hasonlóan, jó ütemben haladnak, jelen pillanatban 92 százalékos a készültségük — újságolta Mezei Imre. Hozzátette: a gázvezeték-építés megvalósításához a korszerű energiahordozót igénylő püspökszilágyiaknak ingatlanonként 40 ezer forinttal kellett hozzájárulniuk, amiből 15 ezret visz- szakapnak. (ribáry) Készül a szennyvíztisztító Várhatóan november utolsó napjaiban átadják azt a szennyvíztisztító üzemet, amely Gyömrő, Maglód és Ecser községeket látja majd el. Rádóczi Gusztáv, Gyömrő polgármestere a beruházás szükségességéről és annak jelenlegi helyzetéről adott felvilágosítást. Az 1992-es év végén valóra vált Gyömrő és a környező térség településeinek álma, és pályáztatás utján megindulhatott a szennyvíztisztító üzem megépítése. A nyertes pályázó a svájci—indiai UTB Kft., amely 340 milliós költségvetéssel, 60 százalékos állami támogatás mellett kívánja megvalósítani a beruházást. Az immáron átadás előtt álló üzemre igen nagy szükség volt, mivel a környék csatornázása érezhető károkat o- kozott a talajban és a talajvízben. Nagymértékben veszélyeztette a kutak tisztaságát is. Mindeddig a Gyömrőhöz közeli kis tóba, valamint a talajon elterítve, illetve kutakba öntve szabadultak meg a szennyvíztől. A tervek szerint a szennyvíztisztító határidőre elkészül, de a csatornarendszer kiépítése sajnos lassabb ütemben halad. Ebben az évben a hálózat mintegy 10 százaléka készül el, amely a nagy fogyasztókat, közintézményeket, üzemeket látja el, de a későbbiekben a lakossági csatlakozásra is lehetőség lesz. (szűcs) Adj esélyt! Információs telefonok pályakezdő munkanélküliek számára: Fővárosi Munkaügyi Központ, 1052 Budapest, Széchenyi tér 9. Telefon: 112-4630. Pest Megyei Munkaügyi Központ, 1117 Budapest, Karinthy F. u. 1—3. Telefon: 185-2411/126- os mellék. A toliforgatók patrónusa nem kényeztetett el, sovány kis babérkoszorút mondhatok magaménak mint íróember. Háromszor léphettem dobogóra díjnyertesként, de kitüntetést egyszer sem kaptam. Hogy miért? Nyilván, mert a sors nem áldott meg azzal a képességgel, amit alkalmazkodni tudásnak neveznek. Az igazság labdáját hajszolva hol öngólt rúgtam, hol meg lesállás címén lefújt a bíró. Kitüntetés persze sokféle van. A legközismertebb a mellre tűzhető fényes medália, vagy a bársony tokba zárt plakett. Aranyból, ezüstből, bronzból. A megbecsülés e trófeáit időnként fel lehet tűzni, meg lehet nézni, s ha netán belekerül az ember a lexikonba, hivatkozási alapul szolgál, hogy nem éltünk hiába. A kitüntetés kevésbé látványos formája ennél sokrétűbb, bár ezt nem bizottság ítéli oda, s nem ünnepélyes külsőségek közt nyújtják át önmaguk fontosságától eltelt, fennkölt személyek. Kisemberek mosolyognak rád az utcán, megállítanak, megrázzák a kezedet, s tekintetükben, mozdulatukban ott van az elismerés, amiért az írásaidban ki merted mondani az igazat, kiálltál mellettük. Nem tudom ki hogy van vele, de én az effajta megbecsülést többre tartom, még akkor is, ha ezekkel nem jár bankákkal kibélelt boríték, s majdan, Szent Mihály lovára kerülvén, hiányozni fog ama bársonypáma, melyre a kiválóságomat bizonyító medáliákat helyezik. Mindezt azért írtam le elöljáróban, hogy megértse a tisztelt olvasó, miért tartom kitüntetésnek a Rézi mama irántam tanúsított figyelmét. Rézi mama — Fail Jánosné — Újhartyánban él, tavaly volt nyolcvanéves. Ebből az alkalomból megírtam az élete történetét, mely felér egy regénnyel, jóllehet nem olyan érdekfeszítő és csillogó, mint a Dallas-film hőseinek mozgal- mas élete. Többnyire tanyán élt, a világtól elzárva. A férje meghalt a háború végén, maga küszködött a kis gazdasággal, s egyedül nevelte fel a két gyerekét. Megélte a falu szocializálásának hőskorát, a földjét elvették, a tanyáról elűzték. Egyetlen dolgot nem tudtak tőle elvenni. Hitét a munkában s a munkabírását. Ez segítette őt abban, hogy mindvégig talpon maradjon, s ezt írtam meg Rézi mamáról egy szerény kis riportban. A minap újra Hartyánra vitt az utam, egy zöldségtermelő gazdával volt találkozásom. Nem tudom, Rézi mama honnan szerzett tudomást az érkezésemről, tény, vendéglátóm azzal fogadott, ha tudok rá időt szakítani, nézzek be Rézi nénihez, mert hagymás lepényt sütött a tiszteletemre. Persze hogy benéztem. A kis öregasszony botjára támaszkodva várta az érkezésemet, kint állt a kapuban. Bent megterítve az asztal, hófehér damaszttal, s rajta a féltve őrzött vi- rággirlandos porcelántányérok. Az asztal közepén, hímzett kendővel leterítve a hagymás sváb lepény. Bor is van, saját termésű, noha Rézi mama jól tudja, aki vezet, nem ihat bort. Csak kólát. No de a szokás meg az illendőség így kívánja, a bor úgy hozzátartozik a terítékhez, mint kereszt a toronyhoz. A hagymás lepény sváb specialitás, de hovatovább feledés fátyla borul a receptre, s Rézi mama szavaival élve, ma már csak az öreg cselédek bajlódnak a készítésével. — Régen ez volt a szegényemberek ünnepi tésztája, látta volna, hogy repesett az örömtől a két gyermekem, ha sort kerítettem rája. Manapság az ilyesmit lenézik, puccos krémes tortákat csinálnak. Én már csak ezt tudom, direkt magának sütöttem — mondja a kis öregasszony szégyenlős mosollyal, s közelebb tolja hozzám a tálat az aranyszínű, illatos lepénynyel. Nézem a kezeit, amelyek a lepényt gyúrták és amelyek a nyolcadik ikszen túl is nap mint nap dolgoznak. Kertet kapál, főz, mos, takarít, a munka tartja benne az életet. Medáliát soha nem kapott és nem is osztogathatott. Számomra ez a lepény, a csak nekem sütött lepény mégis felér egy kitüntetéssel, s majdan úgy fogok rá visszagondolni, mint egy nagyon szép emlékre. Matula Gy. Oszkár Kitüntetés nélkül Rézi mama lepénye is sújtja a lemondás A piramisok építéséhez központi akarat kellett, hiszen a sivatagban nincsen kő. A budapesti világkiállításhoz immár hiányzik a központi, a kormányakarat — fogalmazott Fegyverneky Sándor, a Pest Megyei Közgyűlés expóbiztosa Aszódon, a Petőfi Múzeumban, a Galga Mente Kulturális és Idegenforgalmi Közalapítvány kuratóriumának ülésén. A vendég véleménye szerint az eredetileg a világkiállításhoz kapcsolódó, de anélkül is életképes „vidéki buzgalmak” rendezvénycsomagját mégis meg kell valósítani. Ennek újabb „hívójele”, apropója lehet 1996-ban a honfoglalás 1100. évfordulója. Miközben vállalkozói helyett állami nagyberuházás lett a gyűlési képviselőknek, Bányai Juditnak, a Pest Megyei Közgyűlés alelnö- kének, Fegyverneky Sándornak, az alapító 21 ön- kormányzat polgármesterének és a két megyei lapnak. Ezt az alábbiakban közöljük. „A Galga mente 21 településének önkormányzata a térség kulturális és idegenforgalmi fejlesztéSütik a rétest a felső Galga menti berceli kemencében Balázs Gusztáv felvétele lágymányosi építkezés, amihez a kormány szerint rövid a takarónk, a kerítésen kívüli, több mint ezer elképzelés egy fillért sem kapott. Pedig ezeket a vidéki programokat valódi szellemi vállalkozások, civil energiák táplálják. Fegyverneky Sándor országosan példamutatónak nevezte a Galga menti kezdeményezést, amely az expó helyi és regionális kísérő rendezvényeinek összehangolására vonatkozott, mert rivalizálás helyett egy kis táj ösz- szefogását szolgálja a megyehatáron túlmutatóan, hiszen a kis folyó összeköti Nógrád és Pest megyét, ahol a magyar mellett szlovák és német nemzetiség él. A kuratórium tagjai arról is értesültek, hogy a megyei expóbiztosok már június elején szervezőbizottságot alakítottak a Ma- gyarország-fesztívál megrendezésének elősegítésére, ami a parlament elutasító döntése esetén a világkiállítás „helyébe” léphetne. Gádor András kuratóriumi elnök, dányi polgár- mester aláírásával a testület állásfoglalását elküldték Vankó Magdolna és Serfőző András országse érdekében elhatározta, hogy közalapítványt hoz létre. Az alapítvány neve: Galga Mente Kulturális és Idegenforgalmi Közalapítvány. Az alapítvány kuratóriuma célul tűzte ki, hogy az expó helyi és regionális rendezvényeit támogatja, helyi szervezéseit segíti és koordinálja. A kuratórium legutóbbi ülésén sajnálattal állapította meg: a kormány expóval kapcsolatos állásfoglalásával a világkiállítás lemondását javasolja az Ország- gyűlésnek. A kuratórium véleménye az, hogy az expó elmaradása hátrányos az ország megítélését illetően a külföld felé, hiteltelenné teszi a többségi közvéleményt, hátrányosan befolyásolja a vidék fejlesztését és sújtja a civil szerveződések lehetőségeit, különös tekintettel a kulturális rendezvényekre és az idegenforgalomra. A kuratórium felhívja az- érintetteket, hogy döntésük meghozatalában a tárggyal kapcsolatos véleménynyilvánításukban vegyék figyelembe a kuratórium állásfoglalását.” B. G.
