Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-08 / 210. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1994. SZEPTEMBER 8., CSÜTÖRTÖK INNEN — Alternatív versenyautó A Chrysler autógyár Patriot nevű versenyautója kilométerenként mindössze 1 gramm szennyező anyagot bocsát ki, tört részét annak, amit egy turistabusz vagy Forma—1-es versenyautó. A Patriot meghajtási elve teljesen újszerű: egy folyékony gázzal üzemelő turbina két elektromotort működtet, s ezek közvetlen meghajtással forgatják az első kerekeket. A motorok által fel nem használt elektromos energiát, valamint a kocsi fékezési energiáját egy vákuumban forgó lendkerék tárolja, amely maximálisan 58 ezer percenkénti fordulatszámra képes. A lendkerékben tárolt energia aztán gyorsításkor többletként hozzáadódik a turbina 500 lóerős teljesítményéhez. Míg a szokásos versenyautók az üzemanyag energiájának mindössze 15 százalékát hasznosítják, a Chrysler szakemberei remélik, hogy autójuk hatásfokát hamarosan 30 százalékra tudják növelni. Autójuk jelenlegi legnagyobb sebessége 320 km/óra. A nehézsúlyú Tejút Amerikai tudósoknak sikerült közvetett módszerrel megállapítani Tejutunk tömegét. Elsősorban azt határozták meg, hogy milyen gyorsan kering körülötte a Nagy Magellán-felhő. Ez nem egyszerű feladat, mert Tejutunknak ez a kísérője Amerika felfedezése óta mindössze egyetlen ívmásodperccel mozdult el. A nagy távolság miatt azonban ez a kicsi optikai elmozdulás 855 ezer km/óra sebességet jelent Tejutunk középpontjához képest. Ebből viszont ki lehetett számítani galaxisunk tömegét, ami 600—800 milliárd naptömegnyinek bizonyult. Ez 6-8-szorosa a csillagok alakjában megfigyelt tömegnek. A tömeg többi része talán abban a hatalmas, de számunkra láthatatlan gömbhéjat képező anyagban rejtőzik, amely galaxisunkat körülveszi. Hosszú életű gyümölcslegyek Jó egészségben, magas életkort élnek meg az amerikai tudósok génmanipulált gyümölcslegyei. Két olyan gént ültettek beléjük, amelyek szervezetükben a kataláz és a szuperoxid-dizmutáz enzimek túltermelését idézi elő. Az eredmény: kezeletlen társaikkal szemben ezek a legyek egyharmaddal tovább élnek, és magas életkorban is nagyobb a vitalitásuk — jelentik a Dallasi Egyetem kutatói. A két enzim feladata a szervezetben az anyagcsere agresszív bomlástermékeinek, a szabad oxigén-gyököknek a lekötése. Ez a kísérlet az első megerősítése annak az elméletnek, mely szerint a szabad gyökök által előidézett sejtkárosodások okozzák az öregedés folyamatát. Az enzimeknek a legyekre gyakorolt kedvező hatása újabb lendületet adhat az olyan kutatásoknak, amelyek az oxidációt gátló anyagok, mint a C- és az E-vitamin életmeghosszabbító hatását vizsgálja. Naprepülőgép Harmincegy méter fesztávolság, 200 kilogramm súly — ezek a legfontosabb adatai annak a napenergiával hajtott repülőgépnek, amely még tavaly október 20-án hagyta el a Földet. A következő modell kétszer ekkora lesz, 20 kilométer magasságba emelkedik, és a légkör vizsgálatára használják. Az AIDS és a depresszió Sok szakorvos, kutató úgy vélekedett — legalábbis eddig —, hogy a depresszió elősegítheti azt, hogy az AIDS valóban ki is fejlődjön az e betegség vírusával, a HIV-vel fertőzöttekben. Baltimore-i kutatók most ezer fertőzött férfin végzett megfigyelésük alapján kimutatták, hogy ez a feltételezés alaptalan. Nyolc év alatt a depressziósok 54 százalékában, a lelkileg egészségeseknek pedig 52 százalékában vált akuttá az immunrendszernek ez a súlyos betegsége. A kábítószerek és más szenvedélybetegségek rabjainál azonban a depressziósok veszélyeztetettsége sokkal nagyobb. •— ONNAN A szuperszonikus repülés megalapozója: Kármán Tódor Magyarul álmodott és számolt Az Akadémia Könyvkiadó végre könyvet jelentetett meg Kármán Tódor életéről és munkásságáról. (Kármán Tódor—Lee Edson: Örvények és repülők.) Szerte a világon jobban ismerik Kármán Tódor nevét, mint Magyarországon. Ő is azok közé a tudósok közé tartozik, akik nem Magyarországon, hanem az Egyesült Államokban dolgoztak. Utoljára 1962-ben járt itthon, és Szentesi György akkor még meghallgathatta Kármán Tódor budapesti előadását Csodálatos emberrel találkoztak akkor az MTESZ-ben a jelen lévő hallgatók. Kármán Tódor éppen a szófiai asztronautikai kongresszusról visszatérőben, majd negyven év után érkezett Magyarországra. Akkor már 81 éves volt, de úgy találtuk, hogy mintha el se ment volna, olyan szépen, tisztán beszélt magyarul, és kizárólag azokat a szakkifejezéseket mondta angolul, amelyek az ő korában még nem léteztek. — Kármán Tódor nem kapott Nobel-díjat, nem dolgozott az atombombán, és ezért valahogy kimaradt abból a híres magyar tudósok című névsorból, amit itthon mindig emlegetni szoktak. — Igen, pedig Kármán Tódor hihetetlenül sokat tett a repülésért, és ezen nemcsak a repülőgépeket értem, hanem a rakétákat is. Úttörő volt a gázdinamika, a hangsebesség feletti repülés aerodinamikája területén. Rengeteg olyan felfedezést tett, amelyeket a mai hangsebesség feletti gyorsaságú szuperszonikus repülőgépek fejlesztésében alkalmaznak. Ezenkívül úttörő volt a rakétatechnika területén, hiszen az amerikai rakétafegyverek első változatait éppen az ő irányításával fejlesztették ki. Tulajdonképpen az első, folyékony hajtóerőműves, tüzérségi rakéták voltak ezek, amelyek a nagy rakéták ősei. — Világéletében a katonaságnak tervezett? — Nem. Rendkívül kiterjedt elméleti kutató tevékenységet folytatott, szélcsatorna-kísérleteket, laboratóriumi vizsgálatokat. Különleges felfedezéseket tett a nagy sebességű repülésben, ezenkívül a hőtanban, és életének utolsó szakaszában még a folyékony rakétahajtó anyagokkal is foglalkozott. —Mikor ment el Magyar- országról? — Magyarországról a húszas évek elején ment el, mégpedig Németországba. Az aacheni műegyetemen tanított és repüléssel kapcsolatos kutatómunkát folytatott, és a göttingai hidrodinamikai intézet megalapításában is részt vett. Innen ment 1930-ban az Egyesült Államokba, ahol a kaliforniai műszaki egyetemen nagy sebességek aerodinamikájával foglalkozott, és a harmincas évek közepétől kifejezetten rakétatechnikával. Részt vett 1944-ben a sugárhajtású-laboratórium megalapításában, és mint említettem már, két tüzérségi rakéta kifejlesztésében. Munkásságát oly nagyra értékelték, hogy 1950-től hosszú időn keresztül a NATO-nak a repülés jövőjével foglalkozó különleges bizottságának volt az elnöke. Tulajdonképpen mindenfajta díjat és jutalmat megkapott, amit az Egyesült Államokban lehetett. A legnagyobb tudományos díjat Kennedy elnök adta át neki. Közel harminc műszaki egyetem tiszteletbeli doktorává választotta. Rengeteget írt, és ráadásul különös figyelmet fordított arra, hogy amikor a nevét leírják, a két a-n feltétlenül rajta legyen a vessző. (Angol nyelvterületen nem egyszerű dolog az a-ra rátenni a vesszőt, a nyomdászokat ezzel mindig kétségbeesésbe kergette.) — Kötötte-e más is Magyarországhoz, mint a Kármán néven lévő két vessző? — Úgy vélem, igen. Megkérdezték tőle, amikor itt járt, hogy melyik nyelv áll legközelebb hozzá, hiszen rengeteg nyelven publikált. Erre azt válaszolta, hogy a magyar, mert magyarul álmodik, és magyarul számol. A Budapesti Műszaki Egyetemmel kapcsolatban állt. Ennek elődjén, a József Nádor Műegyetemen végzett, itt volt tanársegéd Bánki Do- nát keze alatt, és a Budapesti Műszaki Egyetem is díszdoktorai között üdvözölhette. A magyar tudományos élet vezető munkatársaival mindig is kapcsolatban állt. — A '60-as évektől az Egyesült Államokban a rakétatudósok egy része megválik a katonaságtól, és az őr- hajózással kezd foglalkozni. Kármán Tódor még beleka- csingat-e az űrkutatásba? . -— Kezdettől fogva érdekelte a téma, és egyik szervezője és megalapítója volt a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiának. Az űrhajózás nagy eredményeit, az első műholdak felbocsátását, az első emberek kilépését a világűrbe még nyomon követhette, de a ’63-as halála tulajdonképpen lehetetlenné tette, hogy a holdraszállást végigkísérje. A holdraszállási programról komoly ismeretei voltak, hiszen annak tervezésében ő is részt vett. Sajnos Magyarországon Kármán Tódor nevét csak a szűk szakma ismeri. Őszintén remélem, hogy ez < könyv, amelyik most megjelent, megismerteti a magyar társadalommal Kármán Tódort, emberi és tudományos nagysága helyére kerül. P. T. A természet kalendáriuma Szeptember — ószeló' I. Az előző hónapok neveihez hasonlóan szeptember hónapunk neve is római eredetű. Eredetileg márciustól kezdték számítani az esztendő hónapjait. Innen ered a szeptember név, ami latinul hetediket jelent. Régi kalendáriumokban találkozhatunk a szeptember régies neveivel is. így hajdan nevezték Szent Mihály havának vagy őszelőnek. Az ősz kétségtelenül a leghangulatosabb és legnyugalmasabb évszakunk, amely szeptemberrel kezdődik. Erre a hónapra már a gyümölcs- és termésérés a jellemző. Az élővilág lassan, fokozatosan készülődni kezd a télre, amelyet a fajok igen változatos módon próbálnak átvészelni. Szeptember hónappal búcsúzik a nyár. A nappalok egyre inkább rövidülnek, az éjszakák hűvösebbekké válnak, és a természet palettáján mindinkább az ősz színei válnak uralkodóvá. Az évszakok közül nálunk leginkább az ősz nevezhető gombatermő időszaknak, különösen csapadékos időjárás után. Ebben a hónapban bőven találunk még ízletes vargányát, rizikét, galambgombákat, korallgombákat, csiperkéket és őzlábgombákat is. Énjeinkben mindinkább az ősz színei kezdenek uralkodni. Nagyon sok fafajunk termése szeptemberben kezd érni. így a fenyőfélék közül a jegenyefenyő, a boróka, a duglászfenyők és a tiszafa termése is. A lombos fák egy jelentős részénél is érett terméseikkel találkozhatunk. így a juharfák, égerek, somok, kecskerágók, hár- sak, berkenyék és tölgyek jelentős részénél szeptemberben kezdődik a termés be- érése. Ugyanakkor, míg a fás növények többsége már termését érleli, a fügefa, a nyári orgona és a hibiszkusz még ebben a hónapban is rendszeresen virágzik. Néhány fafajunknál megfelelő időjárás esetén másodvirágzást is tapasztalhatunk ebben az időszakban. Különösen hajlamos erre a jelenségre az akác és a vadgesztenye. Az augusztusi erdők, mezők után szeptemberben már jóval kevesebb vadvirág tűnhet a szemünkbe, ám számuk még mindig jelentős. Ezeknek a virágoknak túlnyomó részét már augusztusban, vagy még jóval korábban is láthattuk. Szeptemberben még nyílik az őszi füzértekercs, és gyönyörködhetünk az őszirózsák, imolák virágaiban is. A szeptemberi rétek, homokpuszták dísze a fehér vagy rózsás színű, rojtos szirmú kései szegfű (I. ábra). Szeptemberben még virágzik a mezei szarkaláb, az őszi vérfű, a fehér somkóró, a vajszínű ördögszem, a kék üstökű csormo- lya, a kék szamárkenyér, a csarab, néhány menta- és kutyatejfaj is, míg szikeseink őszi díszei a lilás virágú sziki lelleg vagy sziki sóvirág hatalmas mezői. Néhány faj, mintegy a természet utolsó fellobbanásaként most kezdi szirmait bontogatni, mint a vetővirág és a lila, vagy bí- boros-ibolyás virágú őszi kikerics (2. ábra). Augusztus végén, szeptember elején bontja ihat nélküli, feltűnő kékeslila vagy pirosaslila színű virágát az igen ritka őszi csillagvirag. Lápréteinket a védett, apró virágú fehér májvirág díszíti. Hegyi réteink egyik különös, védett növénye a szártalan bábakalács. Csipkés-tüskés bogáncslevelek koszorújában, csaknem a földön ül a közel 10 cm átmérőjű, igen dekoratív fészekvirágzata. A nyárvég és őszelő egyre fogyatkozó virágmezőinek jellegzetes színfoltjai a tárnicsok. Lápréteink sötét égszínkék dísze a komistámics vagy tüdőtámics, amelyet egykor a tüdőbaj gyógyítására használtak. Kőszeg környékén ez idő tájt virít az azúrkék virágú fecsketámics, melynek harang formájú virágai belül csíkozottak. Ma még középhegységeink számos pontján virít a ciklámenlila színű, harang alakú virágairól felismerhető hegyi támicska is. A hónap végére növényeink zöme elvi- rágzik és termését érleli. Októberben már csak elvétve találkozhatunk virágzó növényekkel. Andrási Pál
