Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-12 / 188. szám

PEST MEGYE1 HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. AUGUSZTUS 12.. PENTEK Nyaralás magyar módra Bence a haverom, s mint ilyen, velem osztja meg kis éle­te gondjait. Nekem számol be az óvodában tapasztalha­tó „áldatlan” állapotokról, köztük egy Fanny nevezetű leányzó csalfaságáról, aki féléves mátkaság után dobta őt, s mostanság Nagy Pityura árasztja angyali mosolyát. Bence négyéves, következésképp még nincsenek gaz­dasági és szociálpolitikai tapasztalatai. Azt ugyan ki­szúrta, hogy Fanny hűtlenségében szerepet játszik a Pi­tyu szerelése, odáig viszont nem fut a felismerésből, hogy mindezt kapcsolatba hozza az apukák anyagi hely­zetével. Pedig itt van a kutya eltemetve. Pityu apja — kerületi pártaktivista volt — egy diszkonthálózat főnö­ke. Bence apuka maszek fuvarozó, már amennyire egy húszéves Zuk alapját képezheti az effajta vállalkozás­nak. Pityu egy szem gyerek, Bencének öt testvére van. Ami kenyérre átszámítva — szülőkkel) nagyival együtt — háromszor kilenc karéj naponta. És még hol van a többi?... Pityuról azt is megtudtam, hogy júniustól szeptembe­rig Zamárdiban élvezi a nyarat egy négyszobás villá­ban. Leszámítva azt a két hetet, amit Palma de Mallor­cán töltött az ősökkel. Mert ugye a Balatont is meg le­het unni. Bencééknek nincs nyaralójuk, sőt még arra sem futja, hogy befizessenek egy szolidabb üdülésre. De mert a 3ence apja nem elveszett ember, kifundálta a megol­dást. Kölcsönkért egy lakókocsit, utánakötötte a Zuk- nak, aztán irány a Balaton. Aliga mellett van egy egyhá­zi kemping, a tiszteletes úr közbenjárására ott kaptak engedélyt a táborozásra. Tanúja voltam az indulásnak. Felért egy cirkusszal. Gáztűzhely, PB-palack, hűtőszekrény, kiságyak — s a jó ég tudja mi mindent zsúfoltak be a kivénhedt tragacs­ba. A hat gyerek és a nagyi a lakókocsiban szorongott, akár a heringek a dobozban. — Ezeket sem irigylem — mondta Pöstyén néni, a közvetlen szomszédjuk. Bence és az öt tesó más véleményen van, szerintük irtó klassz volt a Balatonban pancsolni. — 5 túl ezen mit csináltatok, ettél sok fagylaltot? — kérdem Bencé­től. — Azt nem, mert drága volt. Csak krumplit ettünk meg kenyeret. Ibolya — hallva a Bence beszámolóját — röstelkedve átszól a palánkon. — Hús is volt a krumpli­hoz, azt miért nem mondod? — Hús is volt — ismétli Bence az anyja szavait, majd a tárgyilagosság kedvéért hozzáteszi: de nem mindennap. Jobb híján megeresztek egy blőd bölcsességet. — Rá se ránts Bence, a krumpli is klassz étel. Fő, hogy nyaral­tál. A bennem motozó kétséget nem osztom meg a négy­éves gyerekkel, ráér megtudni, ha már ötéves. Nevezete­sen azt, hogy jövőre — ha minden „jól megy ” — a ma­gyar társadalom zömének már krumplis nyaralásra sem fog jutni. (matula) A Ásatások az MO-ás nyomvonalán Árpád-kori leleteket találtak Röviddel azután, hogy az előző kor- /ifP’jlN mány közlekedési, hírközlési és víz­ügyi minisztere, Schamschu- la György a nyár elején le­rakta a 2. számú fő közleke­dési útról leágazó és Vácot, Sződligetet, Gödöt illetve Dunakeszit elkerülve a fővá­ros körüli MO-ás körgyűrű­be „torkolló” új út alapkö­vét, ásatások kezdődtek an­nak kijelölt nyomvonalának váci szakaszán. — A régészeti feltárás a majdani út Csörögi-réten át­húzódó, több száz méter hosz- szú szakaszán kezdődött, s befejezésének határideje a jövő év nyara — tájékoztat­ta a napokban lapunkat a munka szervezője, Kővári Klára régész, a váci Tragor Ignác Múzeum munkatársa. — Gondolom, ez a határ­idő csupán a majdani út 14 kilométer hosszú, elsőként el­készülő váci szakaszára vo­natkozik. — Pontosan így van — válaszolta Kővári Klára. — Az út további, Sződliget, Göd és Dunakeszi határában megépítendő szakaszain csak akkor kezdődik meg a feltárás, ha már küszöbön áll az otthoni munkák startja. — Hányán dolgoznak a most folyó feltáráson? — Húsz körül van azok száma, akik kint a területen, a konkrét régészeti feltárás­ban vesznek részt, s további 3-4 fő — középiskolás fiatal — segíti a munkát a leletek megtisztításával. — Felszínre került már valamilyen említésre méltó lelet? Eddig több tucat, az új kő- kortól a középkorig épült te­lepülési objektumot (házat, sírt...) találtunk, melyek lé­tére a felszínen lelt tárgyak­ból, csontokból már - előre következtetni lehetett. A már feltárt objektumok kö­zül a leggazdagabb egy ró­mai kori germán törzs, a kvá- dok hagyatéka, de mellette felszínre került még szarma­ta sír, illetve számos Árpád- kori lelet is. — Hová kerülnek majd ezek a történelemi emlékek? A tervek szerint hamarosan új, a mostaninál méltóbb hely­re költöző Tragor Ignác Múze­umban lévő váci helytörténeti gyűjteményt fogják gazdagíta­ni a fenti leletek. (ribáry) Új vállalkozás Veresegyházon A Panoráma kilátásai A napokban nyílt . meg Veresegyhá- í zon a Panoráma te- miszpálya. A kilá­tás — ahogy az elnevezés is sejteti — valóban gyö­nyörű: közel a horgásztó, a strand, bár annak forgalma, zaja ide már nem hallat­szik. Garainé Pintér Máriá­val és Garai Jánossal, Bau-Globex Kfi. két vezető­jével — ez a cég a tulajdo­nosa a létesítménynek —• a megnyitót követően beszél­gettünk. — A magyar szabvá­nyok szerint ez másodosztá­lyú pálya — mondta Garai János. — Egyelőre öltöző, szolárium és szauna kapcso­lódik hozzá, van esti fény is, s akinek kedve van, ak­kor is játszhat. Gondoltunk a gyerekekre is, egy pancso­lómedencét készítettünk ré­szükre, és már alakul a ját­szótér is. Úgy véltük, amíg a szülők sportolnak, addig a kicsiknek így jobban telik az idő. — Terveznek más bőví­tést is? — Az elképzelés az, hogy jövő májusban kiala­kítjuk a panziót, négy apart­mannal. Konyha, fürdőszo­ba, társalgó kínál majd itt vélhetően kellemes környe­zetet a vendégeknek. A te­niszpályát persze nem csak lakói használhatják majd. Egyébként már többen jöt­tek érdeklődni, mikor, meny­nyiért lehet itt játszani. — Mivel foglalkozik a kfi.? Hogyan kötődik tevé­kenysége a teniszhez? — Alaptevékenységünk a műemlék-felújítás — vet­te át a szót a feleség. — Utolsó munkánk a Szent László-templom restaurálá­sa volt. Lényegében a sza­bad kapacitásunkat, a nyere­séget építettük bele a tenisz­pályába, a panzióba. Hosz- szú távban gondolkodtunk, abban a reményben, egy ilyen vállalkozás esetleg életképes lehet. Az építői­parban jelenleg van némi A megnyitón a rokonok, ismerősök próbálták ki a pá­lyát, azóta bizonyára más sportkedvelők is lejátszottak már egy-egy meccset Vimola Károly felvétele pangás, az embereket is foglalkoztatnunk kellett. Nem tudni, mit hoz a jövő, mi lesz akár ezzel a panzió­val, akár a kft.-vei. Ha nem jönnének be számításaink, akkor családjaink használ­ják majd a panziót üdülő­ként. Az eredeti ötlet úgyis ez volt, később merült fel a vállalkozás lehetősége. Igaz, a kft. egyik vezetősé­gi tagja azóta kivált a csa­patból — négyen voltunk, ezért is épült a négy apart­man. De így is folytatjuk, amit elkezdtünk. — Mekkora forgalomra számítanak? Felmérték már, hányán érdeklődnek e sport iránt? — A panzióval kapcso­latban talán szerződést köt­hetünk egy szállodával vagy más szervezettel — válaszolta Garai János. —; A többi majd kialakul. Gon­dolom, ha híre megy, hogy itt van a pálya, jönnek majd a sportkedvelők. Ez a vállalkozás nekünk is új, majd elválik, sikerül-e a ter­vünk megvalósítása. (szí) Közös fedél alatt a családsegítők Nemcsak nevelési tanácsokat adnak A ceglédi képviselő-testület legutóbbi ülésén úgy határo­zott, hogy a városban tevékenykedő nevelési tanácsadó, valamint a családsegítő központ október 1-jétől (a gya­korlatban már június 2-tól) a Pesti út 7. szám alatti léte­sítményben egy intézményként működjék. Az immár Ceglédi Családsegítő Szolgálat nevű szerv élére Já- novszkiné Gárdái Zsófia pszichopedagógust nevezte ki. A vezetőt ebből az alkalomból kerestük fel. Jánovszkiné Gárdái Zsófia elmondta, az önkor­mányzat évek óta fontol­gatta azt, hogy összevon­ja a családsegítő közpon­tot (amely szociális és mentálhigiéniás gondok feltérképezését és kezelé­sét végezte) és a nevelési tanácsadót (amely pedagó­giai szakszolgáltatást látjott] el: a beilleszkedé­si zavarokkal, tanulási ne­hézségekkel, magatartási rendellenességekkel küsz­ködő gyerekek problémái­nak feltárását, rehabilitáci­ós foglalkozását oldotta meg). Összevonás után A vezető azt a pszicholó­giai szemléletet vallja — amit sok szakember is ma­gáénak tud —, hogy a csá- ládot egységként, egyfaj­ta rendszerként tekinti. Voltaképpen az összevo­nást szakmailag az indo­kolta, hogy az egyén vagy a gyerek gondja-ba- ja nem elszigetelten jelent­kezik. Nos, eddig ki-ki más intézményhez fordul­hatott. Június 2-a óta nem kell végigjárnia különbö­ző helyeket, míg kiderül, hol tudnak segíteni rajta. A Pesti út 7. szám alatt az első beszélgetés után el­döntik azt, hogy az illetőt a családsegítő szolgálat melyik szakemberére bíz­zák; esetleg, ha nem tud­ják megoldani házon be­lül a teendőket, akkor hová irányítsák. Örvende­tes az, hogy a társintézmé­nyekkel — orvosi, védő­női hálózattal, óvodákkal, iskolákkal, a rendelőinté­zet családvédelmi szolgá­latával — szoros a kapcso­lat. Az ottani kollégák egyre gyakrabban küldik a klienseket hozzájuk. Az önkormányzat öt- százharmincezer forintot áldozott arra, hogy felújít­sák az épületnek azt a ré­szét, amelyet korábban a munkaügyi központ hasz­nált. így a családsegítő szolgálat három helyiség­gel gyarapodott. Az épü­let a jelenlegi stábnak — nagyon átgondolt szerve­zéssel és munkaidő-beosz­tással — elég. Jóllehet, van olyan szoba, ahol öt kolléga is tevékenykedik — szerencsére eltérő idő­pontban. Ami gond vi­szont, hogy a négy helyi­ségből három (egy nap ki­vételével) délután foglalt — ekkor tartják a gyere­kek fejlesztési foglalkozá­sait —, s ezért egyetlen te­remben munkálkodhat a hat családgondozó. Téves hiedelem Az átszervezést követően júliustól a nevelési tanács­adó csoportban egy peda­gógus, két pszichopedagó- gus, valamint két mellék­foglalkozású pszicholó­gus; míg a családsegítő­nél hat gondozó — közü­lük hárman másodállás­ban (akárcsak az egy pszi­chiáter, terapeuta) — munkálkodik. A kliensek beutaltak és önként jelentkezők. Té­ves az a hiedelem, hogy csak a lumpen személyek, cigányok térnek be az in­tézménybe. A munkanél­küliek, a hajléktalanok, az albérletet keresők, a kérvény és egyéb irat ki­töltésében járatlanok, az anyagi nehézségekkel küszködő kisnyugdíjasok (pedig tudják, hogy csa­ládsegítő nem foglalkozik segélyezéssel), a súlyos lelki válságban szenve­dők is felkeresik a kollé­gákat. Vannak, akik éppen ak­tuális gondjukkal kapcso­latban kémek tanácsot. A gyermekük miatt a szülők széles rétege — legyen az munkás, pedagógus vagy orvos — fordul a munka­társakhoz. Sajnos, sok a dyslexiával bajlódó fiatal. Végül is négy hónap után — amióta elkezdték az ösz- szevonást — száznegyven család folyamatos gondo­zását végzik itt. Ugyanak­kor a nevelési tanácsadó csoport a múlt év szeptem­berétől az idén május vé­géig mintegy kétszázöt­ven gyerek vizsgálatát ké­szítette el. Egyébként a pszichológusok ténykedé­se megnövelte a forgal­mat. Június 2-tól körülbe­lül hatvanan keresték fel őket. Lényeges lenne a to­vábbiakban, hogy az ön- kornányzat alkalmazza ezeket a szakembereket, akikre — a jelek ezt iga­zolják — nagy szükség van. A vezető hangsúlyozta: örömmel fogadják bármi­lyen társintézmény vagy szervezet közeledési szán­dékát. Meg kellene találni mindenütt azokat a szemé­lyeket, akik szívesen dol­goznak együtt a Ceglédi Családsegítő Központtal, s időben jeleznék, ha olyan gyerekről vagy fel­nőttről tudnak, aki segít­ségre vár. Másokkal együtt Ahhoz, hogy az immár ösz- szevont intézet hatéko­nyan működjék, fontos, hogy a kollégák egymás munkája iránt érdeklődje­nek. Saját szakmai kultú­rájukat is formálni kell. Házi továbbképzést szeret­nénk indítani (a Családte­rápiás Egyesület közremű­ködésével), amelyre bár­mely intézmény munkatár­sát örömmel várják, aki később bekapcsolódna a családsegítő tevékenysé­gébe. Végezetül Jánovszkiné Gárdái Zsófia elmondta, a környékbeli településekről is nagy az érdeklődés. Ám egyelőre elsősorban a ceg- lédeiekkel tudnak foglal­kozni. Amennyiben az ön- kormányzatok közös össze­fogással megoldanák maj­dan a létszám és az épület bővítését, akkor a környék lakosságát is ellátná a csa­ládsegítő szolgálat. F. F.

Next

/
Thumbnails
Contents