Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-12 / 188. szám
PEST MEGYE1 HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. AUGUSZTUS 12.. PENTEK Nyaralás magyar módra Bence a haverom, s mint ilyen, velem osztja meg kis élete gondjait. Nekem számol be az óvodában tapasztalható „áldatlan” állapotokról, köztük egy Fanny nevezetű leányzó csalfaságáról, aki féléves mátkaság után dobta őt, s mostanság Nagy Pityura árasztja angyali mosolyát. Bence négyéves, következésképp még nincsenek gazdasági és szociálpolitikai tapasztalatai. Azt ugyan kiszúrta, hogy Fanny hűtlenségében szerepet játszik a Pityu szerelése, odáig viszont nem fut a felismerésből, hogy mindezt kapcsolatba hozza az apukák anyagi helyzetével. Pedig itt van a kutya eltemetve. Pityu apja — kerületi pártaktivista volt — egy diszkonthálózat főnöke. Bence apuka maszek fuvarozó, már amennyire egy húszéves Zuk alapját képezheti az effajta vállalkozásnak. Pityu egy szem gyerek, Bencének öt testvére van. Ami kenyérre átszámítva — szülőkkel) nagyival együtt — háromszor kilenc karéj naponta. És még hol van a többi?... Pityuról azt is megtudtam, hogy júniustól szeptemberig Zamárdiban élvezi a nyarat egy négyszobás villában. Leszámítva azt a két hetet, amit Palma de Mallorcán töltött az ősökkel. Mert ugye a Balatont is meg lehet unni. Bencééknek nincs nyaralójuk, sőt még arra sem futja, hogy befizessenek egy szolidabb üdülésre. De mert a 3ence apja nem elveszett ember, kifundálta a megoldást. Kölcsönkért egy lakókocsit, utánakötötte a Zuk- nak, aztán irány a Balaton. Aliga mellett van egy egyházi kemping, a tiszteletes úr közbenjárására ott kaptak engedélyt a táborozásra. Tanúja voltam az indulásnak. Felért egy cirkusszal. Gáztűzhely, PB-palack, hűtőszekrény, kiságyak — s a jó ég tudja mi mindent zsúfoltak be a kivénhedt tragacsba. A hat gyerek és a nagyi a lakókocsiban szorongott, akár a heringek a dobozban. — Ezeket sem irigylem — mondta Pöstyén néni, a közvetlen szomszédjuk. Bence és az öt tesó más véleményen van, szerintük irtó klassz volt a Balatonban pancsolni. — 5 túl ezen mit csináltatok, ettél sok fagylaltot? — kérdem Bencétől. — Azt nem, mert drága volt. Csak krumplit ettünk meg kenyeret. Ibolya — hallva a Bence beszámolóját — röstelkedve átszól a palánkon. — Hús is volt a krumplihoz, azt miért nem mondod? — Hús is volt — ismétli Bence az anyja szavait, majd a tárgyilagosság kedvéért hozzáteszi: de nem mindennap. Jobb híján megeresztek egy blőd bölcsességet. — Rá se ránts Bence, a krumpli is klassz étel. Fő, hogy nyaraltál. A bennem motozó kétséget nem osztom meg a négyéves gyerekkel, ráér megtudni, ha már ötéves. Nevezetesen azt, hogy jövőre — ha minden „jól megy ” — a magyar társadalom zömének már krumplis nyaralásra sem fog jutni. (matula) A Ásatások az MO-ás nyomvonalán Árpád-kori leleteket találtak Röviddel azután, hogy az előző kor- /ifP’jlN mány közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztere, Schamschu- la György a nyár elején lerakta a 2. számú fő közlekedési útról leágazó és Vácot, Sződligetet, Gödöt illetve Dunakeszit elkerülve a főváros körüli MO-ás körgyűrűbe „torkolló” új út alapkövét, ásatások kezdődtek annak kijelölt nyomvonalának váci szakaszán. — A régészeti feltárás a majdani út Csörögi-réten áthúzódó, több száz méter hosz- szú szakaszán kezdődött, s befejezésének határideje a jövő év nyara — tájékoztatta a napokban lapunkat a munka szervezője, Kővári Klára régész, a váci Tragor Ignác Múzeum munkatársa. — Gondolom, ez a határidő csupán a majdani út 14 kilométer hosszú, elsőként elkészülő váci szakaszára vonatkozik. — Pontosan így van — válaszolta Kővári Klára. — Az út további, Sződliget, Göd és Dunakeszi határában megépítendő szakaszain csak akkor kezdődik meg a feltárás, ha már küszöbön áll az otthoni munkák startja. — Hányán dolgoznak a most folyó feltáráson? — Húsz körül van azok száma, akik kint a területen, a konkrét régészeti feltárásban vesznek részt, s további 3-4 fő — középiskolás fiatal — segíti a munkát a leletek megtisztításával. — Felszínre került már valamilyen említésre méltó lelet? Eddig több tucat, az új kő- kortól a középkorig épült települési objektumot (házat, sírt...) találtunk, melyek létére a felszínen lelt tárgyakból, csontokból már - előre következtetni lehetett. A már feltárt objektumok közül a leggazdagabb egy római kori germán törzs, a kvá- dok hagyatéka, de mellette felszínre került még szarmata sír, illetve számos Árpád- kori lelet is. — Hová kerülnek majd ezek a történelemi emlékek? A tervek szerint hamarosan új, a mostaninál méltóbb helyre költöző Tragor Ignác Múzeumban lévő váci helytörténeti gyűjteményt fogják gazdagítani a fenti leletek. (ribáry) Új vállalkozás Veresegyházon A Panoráma kilátásai A napokban nyílt . meg Veresegyhá- í zon a Panoráma te- miszpálya. A kilátás — ahogy az elnevezés is sejteti — valóban gyönyörű: közel a horgásztó, a strand, bár annak forgalma, zaja ide már nem hallatszik. Garainé Pintér Máriával és Garai Jánossal, Bau-Globex Kfi. két vezetőjével — ez a cég a tulajdonosa a létesítménynek —• a megnyitót követően beszélgettünk. — A magyar szabványok szerint ez másodosztályú pálya — mondta Garai János. — Egyelőre öltöző, szolárium és szauna kapcsolódik hozzá, van esti fény is, s akinek kedve van, akkor is játszhat. Gondoltunk a gyerekekre is, egy pancsolómedencét készítettünk részükre, és már alakul a játszótér is. Úgy véltük, amíg a szülők sportolnak, addig a kicsiknek így jobban telik az idő. — Terveznek más bővítést is? — Az elképzelés az, hogy jövő májusban kialakítjuk a panziót, négy apartmannal. Konyha, fürdőszoba, társalgó kínál majd itt vélhetően kellemes környezetet a vendégeknek. A teniszpályát persze nem csak lakói használhatják majd. Egyébként már többen jöttek érdeklődni, mikor, menynyiért lehet itt játszani. — Mivel foglalkozik a kfi.? Hogyan kötődik tevékenysége a teniszhez? — Alaptevékenységünk a műemlék-felújítás — vette át a szót a feleség. — Utolsó munkánk a Szent László-templom restaurálása volt. Lényegében a szabad kapacitásunkat, a nyereséget építettük bele a teniszpályába, a panzióba. Hosz- szú távban gondolkodtunk, abban a reményben, egy ilyen vállalkozás esetleg életképes lehet. Az építőiparban jelenleg van némi A megnyitón a rokonok, ismerősök próbálták ki a pályát, azóta bizonyára más sportkedvelők is lejátszottak már egy-egy meccset Vimola Károly felvétele pangás, az embereket is foglalkoztatnunk kellett. Nem tudni, mit hoz a jövő, mi lesz akár ezzel a panzióval, akár a kft.-vei. Ha nem jönnének be számításaink, akkor családjaink használják majd a panziót üdülőként. Az eredeti ötlet úgyis ez volt, később merült fel a vállalkozás lehetősége. Igaz, a kft. egyik vezetőségi tagja azóta kivált a csapatból — négyen voltunk, ezért is épült a négy apartman. De így is folytatjuk, amit elkezdtünk. — Mekkora forgalomra számítanak? Felmérték már, hányán érdeklődnek e sport iránt? — A panzióval kapcsolatban talán szerződést köthetünk egy szállodával vagy más szervezettel — válaszolta Garai János. —; A többi majd kialakul. Gondolom, ha híre megy, hogy itt van a pálya, jönnek majd a sportkedvelők. Ez a vállalkozás nekünk is új, majd elválik, sikerül-e a tervünk megvalósítása. (szí) Közös fedél alatt a családsegítők Nemcsak nevelési tanácsokat adnak A ceglédi képviselő-testület legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy a városban tevékenykedő nevelési tanácsadó, valamint a családsegítő központ október 1-jétől (a gyakorlatban már június 2-tól) a Pesti út 7. szám alatti létesítményben egy intézményként működjék. Az immár Ceglédi Családsegítő Szolgálat nevű szerv élére Já- novszkiné Gárdái Zsófia pszichopedagógust nevezte ki. A vezetőt ebből az alkalomból kerestük fel. Jánovszkiné Gárdái Zsófia elmondta, az önkormányzat évek óta fontolgatta azt, hogy összevonja a családsegítő központot (amely szociális és mentálhigiéniás gondok feltérképezését és kezelését végezte) és a nevelési tanácsadót (amely pedagógiai szakszolgáltatást látjott] el: a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küszködő gyerekek problémáinak feltárását, rehabilitációs foglalkozását oldotta meg). Összevonás után A vezető azt a pszichológiai szemléletet vallja — amit sok szakember is magáénak tud —, hogy a csá- ládot egységként, egyfajta rendszerként tekinti. Voltaképpen az összevonást szakmailag az indokolta, hogy az egyén vagy a gyerek gondja-ba- ja nem elszigetelten jelentkezik. Nos, eddig ki-ki más intézményhez fordulhatott. Június 2-a óta nem kell végigjárnia különböző helyeket, míg kiderül, hol tudnak segíteni rajta. A Pesti út 7. szám alatt az első beszélgetés után eldöntik azt, hogy az illetőt a családsegítő szolgálat melyik szakemberére bízzák; esetleg, ha nem tudják megoldani házon belül a teendőket, akkor hová irányítsák. Örvendetes az, hogy a társintézményekkel — orvosi, védőnői hálózattal, óvodákkal, iskolákkal, a rendelőintézet családvédelmi szolgálatával — szoros a kapcsolat. Az ottani kollégák egyre gyakrabban küldik a klienseket hozzájuk. Az önkormányzat öt- százharmincezer forintot áldozott arra, hogy felújítsák az épületnek azt a részét, amelyet korábban a munkaügyi központ használt. így a családsegítő szolgálat három helyiséggel gyarapodott. Az épület a jelenlegi stábnak — nagyon átgondolt szervezéssel és munkaidő-beosztással — elég. Jóllehet, van olyan szoba, ahol öt kolléga is tevékenykedik — szerencsére eltérő időpontban. Ami gond viszont, hogy a négy helyiségből három (egy nap kivételével) délután foglalt — ekkor tartják a gyerekek fejlesztési foglalkozásait —, s ezért egyetlen teremben munkálkodhat a hat családgondozó. Téves hiedelem Az átszervezést követően júliustól a nevelési tanácsadó csoportban egy pedagógus, két pszichopedagó- gus, valamint két mellékfoglalkozású pszichológus; míg a családsegítőnél hat gondozó — közülük hárman másodállásban (akárcsak az egy pszichiáter, terapeuta) — munkálkodik. A kliensek beutaltak és önként jelentkezők. Téves az a hiedelem, hogy csak a lumpen személyek, cigányok térnek be az intézménybe. A munkanélküliek, a hajléktalanok, az albérletet keresők, a kérvény és egyéb irat kitöltésében járatlanok, az anyagi nehézségekkel küszködő kisnyugdíjasok (pedig tudják, hogy családsegítő nem foglalkozik segélyezéssel), a súlyos lelki válságban szenvedők is felkeresik a kollégákat. Vannak, akik éppen aktuális gondjukkal kapcsolatban kémek tanácsot. A gyermekük miatt a szülők széles rétege — legyen az munkás, pedagógus vagy orvos — fordul a munkatársakhoz. Sajnos, sok a dyslexiával bajlódó fiatal. Végül is négy hónap után — amióta elkezdték az ösz- szevonást — száznegyven család folyamatos gondozását végzik itt. Ugyanakkor a nevelési tanácsadó csoport a múlt év szeptemberétől az idén május végéig mintegy kétszázötven gyerek vizsgálatát készítette el. Egyébként a pszichológusok ténykedése megnövelte a forgalmat. Június 2-tól körülbelül hatvanan keresték fel őket. Lényeges lenne a továbbiakban, hogy az ön- kornányzat alkalmazza ezeket a szakembereket, akikre — a jelek ezt igazolják — nagy szükség van. A vezető hangsúlyozta: örömmel fogadják bármilyen társintézmény vagy szervezet közeledési szándékát. Meg kellene találni mindenütt azokat a személyeket, akik szívesen dolgoznak együtt a Ceglédi Családsegítő Központtal, s időben jeleznék, ha olyan gyerekről vagy felnőttről tudnak, aki segítségre vár. Másokkal együtt Ahhoz, hogy az immár ösz- szevont intézet hatékonyan működjék, fontos, hogy a kollégák egymás munkája iránt érdeklődjenek. Saját szakmai kultúrájukat is formálni kell. Házi továbbképzést szeretnénk indítani (a Családterápiás Egyesület közreműködésével), amelyre bármely intézmény munkatársát örömmel várják, aki később bekapcsolódna a családsegítő tevékenységébe. Végezetül Jánovszkiné Gárdái Zsófia elmondta, a környékbeli településekről is nagy az érdeklődés. Ám egyelőre elsősorban a ceg- lédeiekkel tudnak foglalkozni. Amennyiben az ön- kormányzatok közös összefogással megoldanák majdan a létszám és az épület bővítését, akkor a környék lakosságát is ellátná a családsegítő szolgálat. F. F.
