Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-08 / 184. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. AUGUSZTUS 8., HÉTFŐ 3 S lón szakértelem A legutóbbi választási hadjárat folyamán a szocialisták bedobták a köztudatba egyik „titkos fegyverüket” amely a győzelem után most egyre inkább begyűrűzik a mindennapi életünkbe. Az ország- és világjobbító új tolvajnyelv neve: szakértelem. Nagy szükségünk volt eme szakértelemre, hiszen a jórészt moszkvai és keletnémet akadémiákon végzett elvtársurak diadalmenetele előtti négy esztendőben a sötétség és a tudatlanság honolt hazánkban. Csak Horn Gyula reményt éltető szelleme lebegett a magyar ugar fölött. De föltündökölt a fény, s életünk szinte minden sötét zugát kezdi besugározni a hozzáértés és. a szakértelem. A szakértelem egyre erőteljesebb áradásának a napokban a média világában is tanúi lehetünk. Az újonnan kinevezett műsorvezetők és bemondók bakiáradata, éneklő és magyartalan hanghordozásának az eddiginél is nagyobb térhódítása jellemzi a jobb idők eljövetelét. Persze a szakértelem kiterjesztése csak akkor lehet igazán teljes, ha a rátermettek munkába állításával, nagyobb szerephez juttatásával egy időben menesztik a „szakmailag nulla”médiásokat. Gondolok olyanokra, mint Chrudinák Alajos, Pálfy G. István vagy Sugár András. A szakmai nullákat kellett meneszteni ahhoz, hogy a szakértők országlásának kezdetén, július 28-án a tévé déli Hírek című műsorában a bemondónő szájából elhangozhassák az, hogy „Irán arab ország” Időközben a képernyőről eltűnt a déli harangszó idején keresztet vető, a határban dolgozó paraszt bácsika is. Vajon kiket és miért zavart ez a megható képsor? A rádióban augusztus 5-én, a Déli krónika újdonsült csillaga valakinek „útilaput adott”... Márpedig az útilaput kötni szokták. Mint ahogy azt Chrudinák Alajos talpa alá is odakötötték a szakértők, amikor kiküldték a Közel-Keletre, hogy minél távolabb legyen. P. Szabó Józsefet még ennél is messzebbre, egészen Kínáig irányítja a Magyar Rádió elnöke. A nagyobb magabiztosság kedvéért Szirányi János, a rádió elnöke olyan kitűnő tanácsadói gárdával vértezte föl magát, mint Mester Ákos, Bölcs István, és a többéves izraeli tartózkodás után gazdag tapasztalattal a tarsolyában nemrég visszajött Erdei Grünwald Mihály. Erdei Grünwald úr évekig a jeruzsálemi rádió magyar nyelvű osztályának a vezetője volt, de közben tudósításait szorgalmasan küldözgette a budapesti rádiónak is. Az augusztus 1-jétól elnöki tanácsadóként alkalmazott, világot látott hazánkfia tanúja — hallgatásával pedig cinkosa — volt annak, hogy izraeli kollégái 1993 nyarán miképp akadályozták meg egy magyar származású állampolgár fölvételét a jeruzsálemi rádióba. Az utóbbi idők erőteljes médiabeli tisztogatási hulláma után nyugodtan elmondhatjuk, hogy Erdei Grünwald úr tapasztalatára, kiterjedt szakértelmére továbbra is nagy szükség lehet a Magyar Rádió berkeiben. (b-y) Választmányi ülés Az MSZP ősszel is győzni akar Az MSZP országos választmánya október 7-ére hívja össze a párt ötödik kongresz- szusát — jelentette be Vitányi Iván választmányi elnök a testület szombati ülését követő tájékoztatón. A szocialista politikus emlékeztetett arra: a párt alapszabálya értelmében az országos választmány tiszte, hogy kétévenként meghirdesse a kongresszust. Az őszi tanácskozás feladata az lesz, hogy mérleget vonjon a párt elmúlt időszakban végzett munkájáról, illetve meghatározza jövőbeni irányvonalát és arculatát, továbbá elvégezze a szükséges tisztújítást. Az október 7-i időpont egyébként egybeesik az MSZP alakuló kongresszusával, ám az őszi rendezvény nem ünnepi megemlékezés lesz — tette hozzá Vitányi Iván. Szekeres Imre ügyvezető alelnök az elhangzottakat kiegészítve rámutatott: a kongresszusok változást hoznak a pártok életében, és ezúttal sem lesz másként. Az MSZP-nek most kormányzó pártként kell meghatároznia önmagát, megoldva azt a kérdést is: miként lehet biztosítani a kormány—frakció—párt együttműködését. Az már körvonalazódni látszik, hogy e háromszögben a párt választmánya a politikai stratégiaformáló központ. A kormány és a frakció viszonyának is át kell rendeződnie, tervszerűbbé téve az egyeztetést —: folytatta Szekeres. Ennek kapcsán jelezte, hogy a kormány most igen gyors döntések meghozatalára kényszerül, az utóbbi másfél évben ugyanis — mint mondta — semmilyen komoly döntés nem született az országban. Szekeres a kongresszus teendőit sorolva rámutatott: átgondolásra vár, hogyan építi tovább magát a párt, és miként tud kormányzó erőként is mozgalomként cselekedni. Szükséges az is, hogy az MSZP ’96-ig konkrét cselekvési tervet dolgozzon ki, hosszab távon pedig a baloldali értelmiség bevonásával határozza meg, milyen értékeket vállal fel. A választmányi ülésen az önkormányzati választásokkal kapcsolatos kérdések is terítékre kerültek. Szekeres közölte: bíznak abban, hogy augusztus 25-én a kormány megtárgyalhatja és elfogadhatja a választójogi törvény módosítását célzó tervezetet és azt 29-én az Országgyűlés elé terjesztheti. — Az MSZP- nek nem titkolt célja, hogy megnyerje az önkormányzati választásokat — hangoztatta végül Szekeres Imre. Szükség van a falugazdászokra A helyi önkormányzatok igen kedvezően ítélik meg a falugazdászok eddigi munkáját. A polgármesteri hivatalok szerint a szervezet tevékenységére a továbbiakban is szükség van. Ez tűnik ki azokból a véleményekből, amelyeket a megyei földművelésügyi hivatalok juttattak el a szaktárcához. A nemrégiben közzétett összegzés szerint a falugazdászoknak jelentős szerepük van abban, hogy a nyári mezőgazdasági kampánymunkák zökkenőmentesen zajlanak. A támogatások odaítélésénél és ellenőrzésénél a falugazdászok a gondok jelentős részét levették a termelők válláról, ami növelte tekintélyüket. Emellett nagy szerepük van a konkrét információszerzésben is; az így megszerzett adatokat a megyei földművelésügyi hivatalokhoz továbbítják, amelyek összegzik azokat. Hegyközségi törvény A minisztériumban már előkészítették és még az idén a parlament elé terjesztik a hegyközségi törvényjavaslatot — közölte az MTI-vel Lakos László földművelés- ügyi miniszter szombaton Balatonfüreden, ahol részt vett a borhetek megnyitóján. A tárca vezetője egyetért a balatoni szőlősgazdákkal, akik törvényi szabályozást sürgetnek, mert valóban garancia kell ahhoz, hogy meg- védhessék a jó minőséget, borvidékük hírnevét. A miniszter bízik abban, hogy az e célt szolgáló hegyközségi törvény már a jövő év első felében hatályba lép. A borhetek megnyitóján Lakos László földművelés- ügyi minisztert — ünnepi ceremónia közepette — felvették a Balatonvin-Csopaki Borrend tagjai sorába. Az őrzött almafák esete Jogosan bősz kárpótoltak Izgalmas órákat élt át tegnap az Amberger házaspár, majdnem olyan volt, mint a fdmeken: autós követés, velük szemben emberek, kutyák, fegyverek... A történet — aminek egyébként rajtuk kívül még vagy ötven szereplője van — tavaly novemberben kezdődött. Kárpótlási jegyükre akkor vettek a XVIII. kerületben egy 'kisebb almást. A terület egyébként hatalmas gyümölcsös, legalább négyszáz kárpótlásra jogosult jutott így egy-egy földdarabhoz. Az igaz, hogy hivatalosan már ki kellett volna mérni a területet az új tulajdonosok között, azonban erre eddig nem került sor. Néhá- nyan az érintettek közül úgy vélték — és tudomásuk szerint erre a jogszabályok lehetőséget is kínálnak —, maguk is megegyezhetnek ebben a kérdésben. A teljes képhez hozzá tartozik az is, hogy van egy osztatlan tábla is, ami többek tulajdona. Az előzetes kimérésre a tegnap délelőttöt szánták. Meg is jelentek vagy ötvenen a jelzőkarókkal, abban a hi- szemben, sikerül megállapodniuk, s hasznosíthatják a hivatalos mérések előtt a gyümölcsöst. Hiszen már érik a nyári alma. Nem kis meglepetéssel vették hát tudomásul, hogy a területet fegyveres, kutyás őrök védik, és nem hajlandók senkit sem beengedni. Megbízójuk egy betéti társaság, amelyik szinte valamennyi kárpótoltat megkeresett a közelmúltban egy szerződéstervezettel. Ennek lényege, a kárpótoltak adják bérbe részükre a területüket. Nem kínáltak nagy összeget érte, sőt. A többség éppen ezért nem is foglalkozott ezzel a dologgal, mások viszont belementek. Az őröknek hiába mutatták a kárpótlási hivatalból kapott papírokat, nem mehettek be. Vita kerekedett, végül elhangzott a kijelentés, ne próbálkozzanak, itt vannak a kutyák. Hívták a televíziót és a rendőrséget a kárpótoltak, hátha valaki segít nekik. A tévések a bt. vezetőivel tárgyaltak, azután elmentek. Amberger Árpád és felesége megelégelve a vitát, felkeresték szerkesztőségünket, és előadták a történetet. Megkeresik a kárpótlási hivatalt, és megpróbálnak olyan írást szerezni, mely szerint joguk van kimérni ideiglenesen a saját területüket. Ezt tanácsolták egyébként a rendőrök is, valamint azt, forduljanak bírósághoz. Ennek birtokában talán beengedik őket a gyümölcsösbe. Persze, van még néhány kérdés ebben az ügyben: például az, a bt. hogyan jutott hozzá a kárpótoltak lakcíméhez? Ugyanis mindenkinek oda küldték a szerződéstervezetet. Arról nem is szólva, milyen alapon nem engedték be tegnap a tulajdonosokat. Hiszen nem kötötték meg mindenkivel a szerződést... Sajnos tegnap nem állt módunkban az, hogy kérdéseinkkel megkeressük a betéti társaság vezetőit, de a hallgattassák meg a másik fél elve alapján kíváncsian várjuk, véleményüket a történtekről. (szí) Kuncze-látogatás a rendőrségen Kuncze Gábor belügyminiszter a tárcához tartozó szolgálatok gazdasági helyzetéről tájékozódva elsőként a rendőrség vezetőivel, gazdasági szakembereivel találkozott szombaton az ORFK rendőri ezred épületében. Mint Szabó Eszter, a Belügyminisztérium sajtófőnöke az MTI-nek elmondta: a belügyminiszter felkeresi majd a határőrség, valamint a tűzoltóság, polgári védelem vezetőit is. A látogatások az 1995-ös költségvetésre történő felkészülést is jelentik. Ezek a szolgálatok nehéz anyagi helyzetben vannak, pedig fontos szolgáltatásokat nyújtanak a lakosságnak. A belügyminiszter ezért kiemelten kezeli anyagi ellátásukat. A XIII. kerületi Teve utcába tervezett rendőrségi irányítóközponttal kapcsolatban a megbeszélésen elhangzott: a kormány a legkorábban szeptemberben dönthet az eredeti, az előző kabinet által meghatározottak szerinti, vagy attól eltérő építkezésről. Mindenesetre egyelőre — az ingatlancserék miatt — a létesítmény kivitelezésének megkezdése nem terhelné a központi költség- vetést. Jelentősebb összegű finanszírozásra az 1996-os, 1997-es üzembe helyezéskor kellene számítani a szükséges felszerelések és híradás-technikai eszközök beszerzéséhez. Újból vannak titkok Egyre több gazdálkodó parasztembertől hallani, hogy nyugtalanok, hiszen izgató hírek jutnak eí hozzájuk. Most arról beszélnek, hogy valakik azt feszegetik, újra felül kellene vizsgálni, kinek mekkora vagyona van, azaz nyugtalanítja őket, vajon hol fogják meghúzni a határokat. Vajon mekkora lesz az az összeg, amely fölött az államhatalom elviszi azt, amit már soknak talál. Magam egyszerűen elképzelhetetlennek tartom, hogy a rekvirálásnak ez a formája ismételten divatba jöjjön Magyarországon, ám ezek a derék emberek szavaimra csak legyintenek, mondván, 70-80 évük alatt leginkább azoktól kaptak nagyon nagy pofonokat, akik mé- zes-mázos szavakkal érkeztek a faluba, s akikről azt hitték, ezek az emberek majd segíteni fognak rajtuk. Mostanában annyiszor hallják, hogy támogatandók, ami fölveti bennük a gyanút, valamire készül a hatalom. Sajnos ezeket a terveket már nem lehet ismerni, hiszen a sajtó a terveket szövöge- tőkkel szemben sokkal megértőbben lép fel, mint az elmúlt négy esztendőben tette. Az egyik idős ember példát is mondott: Horn Gyula szlovákiai útjának tárgyalási célkitűzéseit nem ismertette, mondván, nehogy azokat a sajtóból ismerjék meg szlovák tárgyalópartnerei. És föltette a kérdést: vajon a horvátországi fegyverszállítás idején a sajtó miért nem volt ilyen türelmes az akkori vezetéssel szemben, s vajon az a vezetés miért nem állt ugyanúgy a sarkára, mint most Horn Gyula miniszterelnök úr teszi. Az idős ember fölvetésére csak úgy lehetne választ adni, ha alaposan összehasonlítanánk az elmúlt négy év demokráciáját az azelőtti diktatúrájával, és közben az ebből átszivárgott politikusokról bebizonyítanánk, nem demokratikus körülmények között sajátították el a politizálás tudományát, avagy művészetét. (Vödrös)
