Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-06 / 183. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP HITÉLET 1994. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT 9 A tudomány Isten lénye és kijelentése a lehetősége, forrása az ember szellemi ténykedéseinek. Tudománynak, kultúrának, művészetnek. A teremtett világ minden benne lévővel az Ő kezéből került ki. .Tőle vannak a létezők örök törvényei és az isteni rendelését még az ördög sem tudja megváltoztatni, nemhogy az ember. Isten úgy jelentette ki magát, mint az élet és a teremtő cselekvés teljességét. Nem tilos nekünk a teremtett világot megismerni. Az a tudományellenesség, ami sokszor a hívekben felfedezhető, a gyanakvás, amivel a tudomány, a technika, civilizáció felé tekintenek, a középkorból származnak. Ma minden épeszű kálvinista és jezsuita hirdeti, hogy az anyagi és természeti világ nem önmagában rossz és elkerülendő, hanem Isten megváltó munkájának fényébe kell helyezni mindent. Ez is egy ökumenikus kapocs lehet. Isten dicsőségére tanulni, dolgozni, élni mindazzal, ami a Teremtő kezéből kikerült. A tudomány az ismeretért van, a vallás, a hit, a lelki élet pedig a vigaszért, békességért, az üdvösségért. Isten örök és változhatatlan, de nem megállapodott, hanem örökké cselekvő és cselekvésre késztető. Az én Atyám mind ez. ideig munkálkodott, én is munkálkodom, mondotta Jézus, Te is valid ezt. Nem általában a fejlődés, haladás eszméje, hanem a bűn, a rossz ellen kell küzdeni. Mint mondottuk, baj, ha álkegyes indítékokból tudományellenességgel akarjuk híveinket kegyesség felé terelni, de az is nagy baj ám, ha a világi tudomány iránt valamiféle kisebbségi érzettel, nosztalgiával tekintünk. Ne akarjuk erőltetett modernkedéssel azt is elfogadhatóvá tenni, ami csak hitben közelíthető meg. Éppen ezért, ha beszélünk is teológiai tudományosságról, ez sosem lehet egy „tudományág". Nem azért, mintha nem kellene hozzá tudományos elme, hanem mert nem ez a legfőbb jellemzője. A teológia mindazon igazságok kinyilvánítása, melyeket az igéből felismertünk. Bizonyságtétel, élet, és nem abban az értelemben vett ismeret, mint a pszichológia vagy a biológia. Mihelyst a teológus versenyezni kezd a világi tudományokkal, abban a percben egy kisebbségi érzettel küzdő szófacsarónak tűnik, aki minél jobban erőlködik, annál messzebb fut előle saját célja. Ez lett a veszte az úgynevezett keresztyén—marxista párbeszédeknek. Ugyanakkor pedig az Igéről szóló tanítás olyan rálátást ad az egészre, olyan összefüggéseket tud megvilágítani, ami előre viheti a résztudományokat. Hörömpő Gergely református lelkész Díósjenő Szent István bazilikája ■W= Székesfehérvárott, a Koronázó téren befejezéséhez közeledik a XI. században Szent István király által épített bazilika — amely a kor Európájának legnagyobb temploma volt — romjainak feltárása. Az 1988-ban kezdődő munkálatokat Kralovánszky Alán, a Nemzeti Múzeum igazgatója kezdte, jelenleg Biczó Piroska régész-muzeológus vezeti. A török időkben puskapor tárolására használták, felrobbant, s a föld feletti részét széthordták Tóth Gyula felvétele Jövő karácsonyra új orgonát építtetnek A veresegyházi istenháza Tóth Sándor, a veresegyházi református egyházközség gondnoka a lelkészlak irattárából két télen keresztül gyűjtötte ki és írta meg a református templom történetét. Ennek alapján közöljük kivonatosan, miként is építették s gondozták közel kétszáz éven keresztül a veresegyházi reformátusok az istenházát. Az 1781-es türelmi rendelet értelmében torony nélküli, településszéli, nem utcára nyíló ajtajú templomot már építhettek a reformátusok. Csiszár András prédikátor élt is a lehetőséggel, és 1784-ben már állt a parókia és a jó alappal, kőből és téglából készült templom. A harangot Pesten öntették, s a templom mellé haranglábra állították. Nem sokáig maradt azonban így, Hazay István prédikátor már 1811 -ben fölépíttette a templom tornyát. Még abban az évben a harangot is itt helyezték el. A következő évtizedben az addigi nádtetőt 25 ezer fazsindelyre cserélték. A tetőszerkezetet a század folyamán még egyszer meg kellett újítani, ekkor már a fazsindely helyett betoncserepet használtak. A költségekre pótadót vetettek ki, sőt kölcsönt is vettek fel, s ebből újjáépítették a tornyot is. Az orgonaépítés e század elejére maradt. A hangszert a Regier cég készítette. Később kiderült, hogy nem végeztek túl jó munkát, gyakran javításra szorult. 1911 húsvétja után újabb nagy munkába kezdett a gyülekezet, ismét kicserélték a tetőszerkezetet, az ablakokat és a szószéA több mint kétszáz éve épült veresegyházi templomban már szinte mindent kicseréltek, csak a falak a régiek két úgyszintén, s vasbeton karzatot emeltek kovácsoltvas korláttal. Ebben a században szinte minden évtizedben cseréltek vagy javítottak valamit a templomon. A húszas években új harangokat öntettek, majd bevezették a villanyt, majd ismét tataroztak, és ismét kicserélték a tetőt. A háború szerencsére megkímélte az Isten házát, komolyabb károkat nem szenvedett, de a betört ablakokat csak 1946-ban tudták pótolni. Az 1943-ban elvitt egyik harang helyére Gombos Lajos őrbottyáni harangöntő mesterrel készíttettek újat. Kisebb munkálatok persze szinte folyamatosan vannak egy templomnál. A nyolcvanas években szereltek fel például új villámhárítót, hangosító berendezést. Csaknem egy évtizede már, hogy gázzal fűtik a templomot. A gyülekezet nagy terve, hogy községi segítséggel a jövő év karácsonyára új orgonát építtetnek. Fazekas Mátyás Augusztus 20-án a tévében Csehimindszent, Mindszenty József szülőfaluja Szent István király ünnepén mutatja be a televízió kétrészes, egész estét betöltő filmjét Mindszenty József bíboros, Magyarország hercegprímása, esztergomi érsek emlékezetére. A jeles bemutató alkalmából idézünk a vértanúságot szenvedett főpap földi életéből, megpróbáltatásának állomásait követvén... Vas megye egyik barátságos vidéke a Hegyhát. Ezen a dombságon található Csehimindszent. Itt született 1892. március 29-én Pehm József — a későbbi Mindszenty bíboros —, földműves szülők hat gyermeke közül ő a legidősebb. A település régi elnevezése Mindszent volt, ősi templomát először az 1359-es, majd az 1372-ből való okiratok említik... Az egykori Mindszent színtiszta római katolikus lakosságúnak mondható régi magyar község. Mindszenty József születésének 100. évfordulóján, a község főterén, mellszobrot emeltek. Felirata Mindszenty Józsefet idézi: „Jó pásztor akarok lenni, aki ha kell, életét adja egyházáért, hazájáért.” Mindszenty szülőházában emlékszobát rendeztek be. A település főterén álló s igényesen restaurált templomát Dorfmeister-freskók díszítik. (bozó) A Pireneusok oldalán megbúvó kisváros, Lourdes évente ötmillió zarándokot vonz, hogy a Megkoronázott Szűzanyához fohászkodjanak. Évente 400 ezren meg is für- denek az itt fakadó csodatevő forrás gyógyvizében a legkülönfélébb bántalmakban szenvedők közül a felgyógyulás reményében... A gyógyforrás vízhozama az évszakoktól függően 77 ezer, illetve 72 ezer liter között van naponta. Bernadett, az egykori kis pásztorleány csodálatosan épen maradt teste a nevers-i Saint Gildard- kolostor templomában várja a feltámadás napját. Mint betegápoló nővér dolgozott és imádkozott itt, s beteg testének fájdalmait, a belső kínok szenvedéseit viselte haláláig. Bernadettnek 1858. február 11 -tői az év július 16-ig ösz- szesen tizennyolc alkalommal jelent meg a Szeplőtelen fogantatás, az Istenanya. Az ofvosok 1858 óta mintegy három és fél ezer hirtelen bekövetkező és tartós gyógyulást állapítottak meg, ebből hatszázhatvannégy gyógyulást csodának ismert el az egyház. Maria-Bemard nővért 1933. december 8-án Rómában avatták szentté. (bozó) Felújítják a ceglédi református templomot A második ütemhez érkezett a ceglédi református templom homlokzati oszlopainak és a timpanonnak a felújítása. A szükséges pénzösszeget részben egyházi költségvetésből fedezik Vimola Károly felvétele Lourdes Zarándoklat és gyógyulás
