Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-05 / 182. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP IFJUSAC 1994. AUGUSZTUS 5., PENTEK Beszélgetés Halász Péterrel, a Magyar Művelődési Intézet igazgatójával A népi iparművészet ifjú tehetségeiért A népi iparművészettel — és művelőivel — folytatott munka eredményeiről, gondjairól, a fiatal utánpótlás lehetőségeiről és problémáiról, a népművészet ifjú mestere cím odaítélésének aktuális kérdéseiről beszélgettünk nemrég Halász Péterrel, a Magyar Művelődési Intézet (MMI) igazgatójával. Beszélgetésünkre abból az alkalomból került sor, hogy közeleg az utánpótlás-tehetségek díjazásának az ideje: több évtizede ugyanis az ifjú mestereknek kijáró címet — a mindenkori kulturális miniszter — Szent István napján, augusztus 20-án adja át. Az ifjú népművészek díjazása tehát a szakma kíváncsian várt, országos eseménye. — Az MMI folytatja-e a Népi Iparművészeti Tanács (NIT) által rendszeresen meghirdetett pályázatokat, a népművészet mestere, illetve a népművészet ifjú mestere címek odaítélését, amely a művészi teljesítmény elismeréséül szolgált? — Igen. E téren egyéb változás is történt, nevezetesen a Népművészeti Egyesület létrejötte. A Népművészeti Egyesület nagyon sor kát dolgozott, és azon egyesületek közé tartozik, amelyek jól is működnek, és megvannak a területi szervezetei is. Ezt azért mondom, mert a népművészet ifjú mestere címet már nem a NIT, nem is csak az intézet, hanem hárman írjuk ki az egyesülettel. Ezt tehát az MMI megalakulása után sikerült zökkenőmentesen tovább folytatni, s a népművészet ifjú mesterei alkotásaiból kiállítást is szerveztünk. A címátadás aktusa sokkal nagyobb nyilvánosságot érdemel, mint ahogy eddig volt, ezért szeretnénk összekötni a várbeli kézművesek napjának ünnepségeivel, hogy minél nagyobb közönség előtt kapják meg a fiatal népi iparművészek ezt az elismerést. A népi iparművészeti Osztály erre az évre 15 millió Ft-os költségvetést készített, ami nem azt mondom, hogy pazarló tervezés, de — sajnos — az egész tevékenységre az intézetben csak kb. 5-6 millió Ft-ot tudunk fordítani. Úgyhogy ennek az osztálynak a 15 milliójával szemben 2,5-3 millió Ft jut majd, mert a költségvetésből kapott összeg túlnyomó része elmegy a rezsire (fűtés, világítás, munkatársak bére). Az anyagi probléma a legnagyobb gondunk! Emiatt van az, hogy bár az idén több jelentős rendezvényünk lenne (pl. Kántor Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából Karcagon megrendezésre kerülő fazekastriennálé, vagy a IV. textileskonferencia Békéscsabán), és nincs annyi pénz, hogy egy-egy ilyen rendezvényt szakmailag, művészileg, társadalmilag méltóképpen megrendezhessünk. miután a múzeumnak új vezetése lett, már vállalták a kiállítás megrendezését, így joggal megbántódtak a nyíregyháziak. De végül is arra gondoltunk, ha lehetőség van rá, a Néprajzi Múzeumba hozzuk ezt a kiállítást, a fővárosba. — Megtörtént-e már az idei népművészet ifjú mesterei cím pályázatának elbírálása? — Június 13-án a szakzsűri elbírálta a beérkezett 44 pályamunkát, és ebből a zsűri mindössze hét tárgyat fogadott el bemutatásra. A jelentkezők száma viszonylag kevés volt, és az alkotások színvonala is nagyon változó. Ez attól is függ, hogy a jelentkező igényes közösségből indult-e, vagy saját próbálkozásával jelentkezett. Némely alkotás esetében kiemelkedő a szakdolgozat színvonala, a szakirodalom ismerete. Azt lehet mondani, az idén sem érke^ zett rosszabb anyag, mint az előző években. Viszont Nagy Sándor: Gödöllői szőnyegszövők (Levelezőlap) Ősszel kerül sor majd az Élő népművészet című kiállítás megrendezésére Budapesten, a Néprajzi Múzeumban, melyet hosszú éveken keresztül a nyíregyházi művelődési ház vállalt magára, mivel a Néprajzi Múzeum régi vezetése úgy ítélte meg, hogy a kiállítás „nem való” a múzeumba. Tavaly, az is megállapítható, hogy a népi iparművészet egyre messzebb kerül a hagyományos népművészettől, mert áttételesebbek a források. Az alkotók egyre gyakrabban nem a „tiszta forrásból” merítenek, hanem egymástól meg könyvekvől veszik át az alkotáshoz szükséges ismereteket. Tehát egyre nehezebb az igazán jó, a népi iparművészetben fenntartott színvonalat megütni. Kollégáimmal kiértékelve ezt a helyzetet, arra gondoltunk, hogy azok a nagy nyári közös táborozások hiányoznak, amelyek évekkel ezelőtt voltak a hazai alkotótáborokban — többek között Velemben, Tokajban —, ahol az adott tábor szellemisége megérintette a részt vevő fiatalokat, az alkotni vágyó tehetségeket. Az előadások, a nagy beszélgetések, az egymás munkáinak látványa mindmind nagy hatást gyakorolt a további alkotói tevékenységükre. Hiszen ezek. az egyhetes együttlétek, „együttfővések” alakítják ki a későbbiekben bennük az alkotói sikerekhez szükséges művészeti igényt. — A Magyar Művelődési Intézet a közeljövőben szervez-e ilyen alkotótáborokat? — Igen. Az idén, augusztus végén Tokajban, az alkotótábor 20. évfordulója alkalmából szeretnénk összejövetelt tartani. A tokaji alkotóház ügye is új fordulatot vett, hiszen úgy tűnik, kapunk telket a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola üdülőtelepe szomszédságában. Elképzelhető, hogy valamilyen közös programot is kidolgoznánk. Ezzel sikerülne újra beindítani a tokaji alkotótábort, és az ott folyó munkát az új igényeknek megfelelően dolgoznánk ki. — Ezek szerint az MMI is érzékeli a közösségi munka hiányát a beérkezett pályaművek alapján? — Igen. Hiányzik az együttműködés. Nem véletlen, a népművészet mindig is közösségi művészet volt! Mert a táborok lényege a tapasztalatok átadása, a baráti kapcsolatok kialakítása. Még a rosszindulatú bírálatokból is lehet tanulni! Úgy alakul ki az az érzék, az a szellemiség, amely nélkülözhetetlen a népművészeti alkotások létrehozásához. Sári Katalin KÖR — Verdi remekművét, az Otellót mutatják be szombaton a szegedi Dóm téren. A szabadtéri játékok idei harmadik produkcióját az Operaház főrendezője, Vámos László állította színre. Az olasz nyelvű előadás a Játékok és az Operaház közös munkája. A világ operaszínpadainak három ismert sztárja lép közönség elé. Itáliából érkezett Szegedre a karmester, Piergiorgio Morandi és a címszereplő Gianfranco Cecchele. Desdemonát Tokody Ilona alakítja. Jagó megfor- málója az erdélyi származású, Európa-szerte népszerű baritonista, Szilágyi Károly. * Hétfőn kéthetes nemzetközi nyelvi tábor kezdődött a Békés megyei Dombiratoson általános és középiskolások részvételével. A helyi általános iskola szervezésében Dombiratosról és a környező községekből 95 diák érkezett a táborba, ahol kezdő és haladó csoportokba osztva az angol és német nyelvet tanulják. A nyelvi foglalkozásokat angol, német, holland, olasz, svájci, finn, spanyol és magyar egyetemisták vezetik, akiket a Service Civil International magyar csoportja hívott meg a táborba. A hetvenes évek legendás rockzenekarának, a Led Zeppelinnek két tagja, a gitáros Jimmy Page és az énekes Robert Plant rövidesen ismét együtt lép a színpadra. Az MTV nevű zenei tévéadó értesülései szerint októberben Page és Plant egy szabadtéri koncerten lép fel. A tervek szerint játszanak majd régi, áthangszerelt Led Zeppelin-dalokat és új szerzeményeiket is előadják, amelyeknek ily módon az októberi hangversenyen lesz az ősbemutatójuk. * Négy vak fiatal, köztük egy 14 éves fiú meg akarja mászni Kenya legmagasabb hegyét, a Kilimandzsárót. Peter Crowley, egy 37 éves állami tisztviselő elmondta, remélik, hogy öt-hét nap alatt eljutnak az 5895 méter magas hegy csúcsára. Az expedíció az első a maga nemében. Vakok még soha sem kísérelték meg meghódítani a híres vulkán legmagasabb pontját. Valójában azt akarjuk, hogy bizonyos előítéletek megszűnjenek —- hangoztatta Croweley. — Meg akarjuk mutatni a világnak, hogy a vakokban is van kezdeményezőképesség. A vak hegymászókat heten kísérik útjukon. KÉP Parajdi gyerekek is labdába rúgtak Sporttábor a pócsmegyeri tónál A nyári szabadságom egyik meleg napján ismerősömmel a pócsmegyeri tóban hűtöttük le magunkat. Késő délután hazafelé kerekezve pillantottuk meg a tóval szemben lévő focipályánál felállított színes sátrakat. Az alkalmat megragadva visszafordultunk, és egy őszülő férfitől érdeklődtünk: mit csinálnak az itt szaladgáló vidám gyerekek. A kis faházból éppen tői 10-10 ezer forintot kaptak, illetve a sátrakat és a különböző sporteszközöket pályázati pénzen vásárolták meg. A gyerekek fejenként ezer forintot fizettek be. A kerékpárokat pedig a dunabogdányi vízi napközi ingyen biztosította. Beszélgetésünk ideje alatt lassan körénk csoportosultak a kissé már fáradt, edzéstől kimelegedett focisták, „pozitív” megjegyzést Edzés után jólesik egy sakkparti A szerző felvétele akkor lépett ki egy szőke, fürdőruhás mosolygós asz- szony, aki a kölcsönös bemutatkozás után örömmel invitált a sátrak közé. Mint kiderült, ő Mezei Anna, a visegrádi általános iskola igazgatónője, egyedüli „lány”, a többnyire fiúk alkotta sporttáborban. Egy személyben látja el a felügyelői, a „pótanyai”, a programszervezői és a szakácsnői feladatokat. A gyerekek egyik fele épp fociedzésen vett részt, mások sakkoztak, illetve a sátrakba húzódtak vissza a nagy meleg elől. Az igazgatónőtől megtudtuk: idén első alkalommal július 24-től augusztus 4-ig szervezték meg ezt a tábort, a régebben szinte hagyománnyá vált vízi túrák helyett. Az ötlet Szebe- ni Imre képesítés nélküli technikatanár fejében fogant meg, majd a tanári kar, a szülők és a gyerekek közösen novemberben kezdték el a szervezést. Jelenleg 23 gyermek és 5 felnőtt vesz részt a táborozáson, s az erdélyi, parajdi testvériskola tanulói is itt vendégeskednek. A parajdi gyerekek első magyarországi napjukat Vi- segrádon töltötték, ahol a lovardában lévő ásatásokon dolgozgattak és figyelemmel kísérhették a régészet fáradságos munkáját is. Arra a kérdésemre, hogy milyen támogatást kaptak a tábor létrehozásáért, elmondták, hogy a visegrádi polgármesteri hivatal képviselő-testületétől összesen 50 ezqr forintot, a Lakitelek Alapítványtól 20 ezer forintot, ;a visegrádi sportegyesülettől és a Szent György Lovagrendazért ők is tettek. Egymás szavába vágva mesélték el élményeiket. _A 12 nap alatt zebegényi hajókiránduláson, a szigetet körbejáró kerékpárostúrákon, fociversenyeken s tábortűz melletti viccesteken vehettek részt, valamint még a pócsmegyeri református lelkész is mesélt nekik a falu történetéről. A gyerekek réggel 7 órakor ébrednek fel, majd a reggeli tornán megmozgatják „berozsdásodott” izmaikat. Ezt követi a sátor rendberakása, a tisztálkodás, majd 8 órakor a Tó étteremben reggeliznek, s ezután egész napos kirándulásokon, kerékpárostúrákon és edzéseken tehetik próbára „tudásukat”. Bármikor előzetes bejelentéssel szabadon kijárhatnak a környékre. A nagyobbakat ketten, a 12 évnél fiatalabbakat már csak hármasával engedik el. Este 10-kor van takarodó, de a leleményes fiatalok még éjjeli őrséget is szerveztek, bár az igazgatónő szerint ezt gyakran elalusszák. Ennek el|pnére a hangulat mindig „feldobott”, a gyerekek nem unatkoznak, sportolnak, egészségesek és aranyosak. Nehezein búcsúztunk el tőlük, hiszen ilyenkor én ,is visszagondolok a gyerekkori éveimben eltöltött nyári táborozások felejthetetlen emlékeire, s jó lenne, ha az itt látott vidám kis csapatszellem a jövőben is ilyen szépen megmaradna, hiszen mind a visegrádi, mind az] erdélyi iskola tanulói a jövő nyári viszontlátásig (kellemes, feledhetetlen élményekkel térnek maid haza. D. Cs.
