Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-05 / 182. szám
PEST MEGYE1 HÍRLAP DOKUMENTUM 1994. AUGUSZTUS 5., PÉNTEK 9 s A Magyar Újságírók Közösségének javaslatai a készülő médiatörvényhez A Magyar Újságírók Közössége ésszerűnek tartaná, ha a korábbi kormány által 1994 februárjában benyújtott 15 276. számú törvényjavaslat politikai egyetértéssel kimunkált vagy egyetértésre talált részei továbbra is tárgyalási alapot jelentenének. Ezzel megakadályozható volna, hogy az új törvény előkészületei a semmi talajáról induljanak. A MÚK elfogadja azt az eredetében szocialista párti javaslatot, amely a Magyar Televíziót, a Magyar Rádiót és a Magyar Távirati Irodát köz- szolgálati közalapítványként határozza meg. Kérjük az Országgyűlést, hogy az ehhez szükséges jogszabályi feltételeket teremtse meg. A Magyar Újságírók Közössége ezeknek a közszolgálati közalapítványként működő intézményeknek a kormánytól, illetve a politikai pártoktól való függetlenségét a megfelelő felügyelőbizottság feladatmeghatározó és ellenőrző tevékenysége által látja biztosíthatónak. Elképzelésünk szerint a felügyelőbizottságba — minden érintett intézmény felügyelőbizottságába külön-külön — a hat parlamenti párt két- két főt delegál. Szerencsésnek tartanánk, ha a korábbi törvényjavaslattal ellentétben a jelöltek az országgyűlési képviselők közül kerülnének ki. Javasoljuk, hogy a tudományos, művészeti, újságírói szakmai szervezetek közül az érdemleges tagsággal rendelkezők mindegyike kapjon egyfős képviseletet a felügyelőbizottságokban, így az újságíró-szervezeteket egy-egy személy- lyel a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége és a Katolikus Újságírók Szövetsége képviselné. M éltányos volna, ha a közönséget megtestesítő szervezetek közül a Nyilvánosság Klub és a Közakarat Egyesület is képviseltethetné magát. A történelmi egyházak egy-egy személyt, a kis egyházak közösen egy képviselőjüket delegálnák. Ez utóbbi esetben a sorrendet és a váltási időhatárokat is ők határoznák meg. Számunkra elképzelhető a korábbi hatpárti tárgyalásokon szóba került nem szakmai jellegű szervezetek körének szűkítése, hiszen az ország- gyűlési képviselők és a közösséget megjelenítő szervezetek küldöttei is helyet kapnak a felügyelőbizottságokban, akkor ez önmagában is széles körű társadalmi reprezentációt jelent. A kisebb — nem szakmai jellegű — társadalmi szervezetek a felügyelőbizottságok bármely általuk megbízott tagján át gyakorolhatnak hatást a közszolgálati intézményekre. Egyebekben a Magyar Újságírók Közössége elfogadhatónak tartja a felügyelőbizottságok összetételére vonatkozó korábbi elképzeléseket. A felügyelőbizottságok összetételét, a kereteket az Országgyűlés hagyja jóvá. A küldöttek személyét viszont természetesen azok határozzák meg, akik küldik őket. A bizottság működési ideje két év, utána új bizottságot kell választani. Az elnököt — egy évre — alakuló ülésen saját tagjai sorából a felügyelőbizottság választja. Egy év múltán — hasonló feltételekkel — új elnököt választ, de a régi is újraválasztható. Az elnök a felügyelőbizottság munkájáról félévenként nyilvános ülésen számol be az Ország- gyűlésnek. felügyelőbizottság tényleges gazdája a közszolgálati közalapítványnak. A Magyar Televízió és a Magyar Rádió esetében a felügyelőbizottsághoz kell elfogadásra benyújtani a műsorszerkezet tervét, a konkrét műsorterveket. A felügyelőbizottság ezeken változtathat is. A felügyelőbizottság hagyhatja jóvá a működési és szervezeti szabályokat, hiszen a bizottság van abban a helyzetben, hogy összevetheti azokat a műsorszerkezeti meghatározottságokkal és a tervezett műsorrenddel. Az eddigi kinevezési törvénytől eltérően a Magyar Újságírók Közössége azt javasolja, hogy a közszolgálati közalapítvány elnökeiFodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter és Vastagh Pál igazságyügy-miniszter levélben kérte fel a Magyar Újságírók Közösségét, hogy a MÚK a szabad rádiózásról és televíziózásról szóló törvényjavaslat koncepciójával kapcsolatos véleményét augusztus 3-ig juttassa el az Igazságügyi Minisztériumba, a törvény-előkészítő bizottság címére. ígéretük szerint: „A törvény-előkészítő bizottság minden észrevételüket igyekszik majd hasznosítani.” A MÚK-ból a következő válaszlevelet küldték el Fodor Gábor és Vastagh Pál címére. „ Tisztelt Miniszter Urak! A Magyar Újságírók Közössége a demokrácia és a sajtószabadság fennmaradása érdekében tett különösen fontos lépésnek tartja a médiatörvény megalkotását és elfogadását. Ezért szívesen veszünk részt annak kidolgozásában. Tudjuk, hogy sürget az idő', mégis az alaposságot és a megfontoltságot tesszük az első' helyre. Köszönettel fogadjuk, hogy a törvény-előkészítés kezdetén a különböző szakmai szervezetek tanácsait kérik. Mivel azonban nem mellékelték azokat a téziseket, amelyek a kormány törvény- nyel kapcsolatos elképzeléseit tartalmazzák, feltehető, hogy a szakmai szervezetek egymástól nagyon is eltérő, jogszabályba nehezen foglalható és egységesíthető gondolatokat fejeznek ki. Ezért azt kérjük, hogy a koncepció kialakításának folyamatába később is módunk legyen alakítóan beleszólni, az akkor már valóban érdemi vitába. Hatoldalas javaslatunkat augusztus l-jén eljuttattuk az Igazságügyi Minisztériumba, a törvény-előkészítő bizottságnak. ” Budapest, 1994. augusztus 2. Köszönettel: Kosa Csaba a Magyar Újságírók Közösségének elnöke Mellékelten közöljük a MÚK elnöksége által kidolgozott javaslatot a készülő médiatörvényhez. A javaslatot abban a reményben hozzuk nyilvánosságra, hogy azt valóban hasznosítják a törvény előkészítésében. Ha nem így történne, a MŰK javaslata akkor is tanú és tanúság lesz — az utókor számára. nek és alelnökeinek személyére a felügyelőbizottság tegyen javaslatot az Országgyűlés elnökének. Az Országgyűlés ej- nöke kérje a jelöltek kulturális bizottsági meghallgatását, amelyen az' illetékes felügyelőbizottság elnöke — vagy megbízottja — is elmondja a bizottság többségi és kisebbségi véleményét. Erre azért volna szükség, mert a bizottság kétharmados arányban hozná meg határozatait. A javaslat kulturális bizottsági meghallgatás és ajánlás után kerülhetne a miniszterelnökhöz és onnan a Magyar Köztársaság elnökéhez; A Magyar Újságírók Közössége kéri a kormányt, hogy terjesszen javaslatot az Országgyűlés elé az 1990-es klne- vezési törvény ilyen szellemű módosítására. A Magyar Újságírók Közössége ebben látja a biztosítékát annak, hogy a felügyelőbizottságoknak ne díszfunkciója legyen az intézmények felett, hanem ténylegesen megjeleníthessék a társadalom igényeit a felügyeletükre bízott intézmények munkájában. Értelemszerűen a köz- szolgálati közalapítványok elnökei nem a parlamentnek, hanem a felügyelőbizottságnak tartoznak elszámolással. Természetszerű, hogy a jelenlegi vezetők kinevezésének érvénye e törvény elfogadásával megszűnik. A bizottság a gazdasági tevékenységet is felügyeli. A felügyelőbizottság folyamatosan ellenőrzi a műsorokat. Véleményét írásban adja át az intézmény elnökének. Súlyos esetekben véleményét jogában áll azonnal közöl- tetni a Magyar Televízió, illetve a Magyar Rádió érintett műsorában, vagy a bizottság által megválasztott módon. E legendő indokkal- a felügyelőbizottság javaslatot tehet az intézmény elnökének (alelnökeinek) leváltására. A Magyar Újságírók Közössége a Magyar Televíziót két, a Magyar Rádiót három komplementer módon, egységesen szerkesztett műsorú csatornával tartja elfogadható közszolgálati intézménynek, és ellenzi bármelyik csatorna privatizálását. Jelenlegi körülmények között a privatizálás csak a piacon már megmutatkozott, politikailag szorosan összefüggő érdekköröknek juttathatná a most még köztulajdonban lévő csatornát. A reklámpiac viszonylagos szűkössége és az egyéb pénzforrások korlátozottsága miatt a megmaradó közösségi csatornák megoldhatatlan finanszírozási gondok elé néznének, és ez az eddiginél is méltatlanabb és súlyosabb terheket róna az adózó állampolgárokra. Kevesebb műsorért kellene többet fizetniük, és ebből a szempontból közömbös, hogy emelkedő előfizetési díj formájában vagy másképpen. A jelenlegi díjak megtartása is azt jelentené, hogy az előfizetők relatíve rosszabbul járnak. M agyarországon, ahol a közszolgálati televíziónak kitüntetett kultúrateremtő és -közvetítő feladata van, lehetetlen egy csatornán megfelelni ennek a jogos várakozásnak, a tájékoztató, a politikai háttérmagyarázó, a tudományos ismeretterjesztő, oktató, szórakoztató funkciónak együttesen. Műszakilag sem a televízióban, sem a rádióban nem oldható meg — a társadalomra is át- sugárzó feszültségek vállalása nélkül — a különböző csatornák műsorát kiszolgáló műszaki háttér és a szakembergárda kettéválasztása. Nem is gazdaságos. Az ilyesfajta felvetések minden szakmai hitelt nélkülöznek, így tehát az ötletek gazdáinak kizárólag politikai, illetve meggazdagodási céljaik lehetnek. A Magyar Újságírók Közössége éppen azt várja az új törvény alapján felállítandó felügyelőbizottságoktól, hogy olyan szervezeti és működési szabályzatokat fogadnak el, amelyek megőrzik, vagy ahol már megszűntek, visszaadják a szakmai műhelyek szerepét. A szakemberek tartalmi célra szervezett csoportjaira bízzák a műsorkészítést, amelyért a főszerkesztő köteles vállalni a felelősséget. Ebben az elgondolásban a főszerkesztőség nem külső partnerektől való megrendelőként, tehát nem piaci szereplőként, hanem műsorkészítőként, azaz a tájékoztatás, a kultúraközvetítés stb. felelős szereplőjeként jelenik meg. A z elmúlt évtized ilyen irányú kísérletei azt bizonyították, hogy a külső megrendelésekre alapozó televízió a magánvállalkozó hasznára — közköltségen — készítteti el azt a műsort, amelyet többlet- ráfordítások helyett maga is elkészíthetett volna. Annál is inkább, mert a produkciók java úgy készül, hogy a vállalkozó a Magyar-Televízió szakembereit alkalmazza, és az MTV eszközeit veszi igénybe. A Magyar Újságírók Közössége ezért olyan törvény meghozatalát kéri és támogatja, amely elejét veszi a törvényesített és intézményesített lopásnak. Javasoljuk továbbá, hogy a frekvenciaelosztásnál a törvény által létrehozott felügyelőbizottságok véleményét is kérjék ki. Törvényileg garantálják, hogy sem az eddig megmutatkozott politikai és médiaérdekkörök, sem a későbbiekben színre lépők nem kaphatnak olyan szerepet, amely monopolhelyzetbe hozhatja őket. A törvény tiltsa meg a különböző vállalkozások összekapcsolását. A felügyelő művelődési miniszter legyen köteles minden döntésről beszámolni az Országgyűlés plenáris ülésén. V égül: arra az esetre, ha a törvényben ilyen alapokon nem sikerülne megegyezni, a Magyar Újságírók Közössége javasolja, hogy a négy ellenzéki párt közös jelölésével a Magyar Televízió kettes csatornájának, illetve a Magyar Rádió Petőfi adójának élére az ellenzék által megbízott alel- nököket nevezzenek ki. Az alelnökök jogosultak legyenek az őket segítő vezetőket és munkatársakat kiválasztani és alkalmazni. Budapest, 1994. augusztus 1.