Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-04 / 181. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK 3 Uraknak való hely Horvátország, Lanterna (nyaralóhely az Isztriai-félszi- geten, Porec közelében). A tizenkét órás vezetéstől roskatag turista a legközelebbi árusbódéhoz támolyog és kér egy palack hűtött ásványvizet, amelynek az ára a kifüggesztett jegyzék szerint három és fél kuna (a német márkához viszonyított átváltási arányokat tekintve egy kuna csaknem húsz forintnak felel meg). Az árus átadja a palack vizet, mellé egy blokkot kilenc és fél kunáról, majd készségesen elmagyarázza, hogy ebből hat kuna az üvegbetét. A turista fizet, majd beszé- deleg az előre lekötött, kellemesen komfortos tengerparti apartmanjába, ahol a párjával boldogan elszopogatja a hűs nedűt. Az üres üveget természetesen nagy becsben tartja, mert feltételezi, hogy az a horvát nemzeti vagyon része. Másnap aztán viszi is vissza, hiszen a hat kuna mégis csak hat kuna, és hát a horvátokat sem illik megfosztani az értékeiktől. Az árus átveszi az üveget és merőn nézi a magyart. A magyar nézi a horvátot és nem érti, hogy az mit néz, ahelyett, hogy a pénztárgép fiókjában kotorászna. Azután elunja a dolgot és tisztelettudóan érdeklődik a visszajáró pénz iránt. Az árus kéri a tegnapi blokkot, mire a magyar megkérdi, hogy az meg minek. Hamarosan kiderül, hogy az üveg eredetét — végül is komoly értékről van szó — az apró papírdarabbal kéne igazolni. A trehány magyar azonban az efféle céda lkakat el szokta hajigálni, így kénytelen tudomásul venni, hogy ezúttal valamely jóféle tokaji bor áráért iszogatott szénsavas vizet. Persze később, amikor hetven kunát fizet egy hot- perces telefonkártyáért — másmilyen ugyanis éppen nem kapható —, és száznegyvenet egy szolid kétszemélyes vacsoráért, akkor már nem az üvegbetétre gondol, hanem nagy elégtétellel arra: mégis csak ez az uraknak való hely, nem pedig az a szánalmasan olcsó Balaton. Bánó Attila Ma tárgyalja a kormány Pozsonyi csúcs előtt a vízlépcsőről A kormány mai ülésén előterjesztést hallgat meg a gazdasági egyensúly és az államháztartás idei és jövő évi jellemzőiről — tájékoztatta az MTI-t a Kormány- szóvivői Iroda. A kabinet foglalkozik a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszerrel kapcsolatos magyar—szlovák vita rendezésének lehetőségével is, hiszen egy nappal később, augusztus 5-én Horn Gyula hivatalos látogatást tesz Pozsonyban, ahol ez a téma is terítékre kerül. A kormány ezenkívül tárgyal a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások és a gyermekgondozási segély jövedelempótlékának emeléséről, valamint a közigazgatás korszerűsítésének kormánybiztosa feladatairól is. Szó lesz a budapesti horvát iskola építéséről és a szerb iskola felújításáról. A Érthető, de indokolatlan aggodalom Nyugtat a munkaügyi miniszter A Pénzügyminisztérium a helyzetértékelésre, illetve a pótköltségvetésre vonatkozó előterjesztése még nem kormányzati állásfoglalás — hangsúlyozták a Munkaügyi Minisztérium vezetői a tegnapi sajtótájékoztatón. A szociális partnerek aggodalma érthető, de nem indokolt — mondta Kósáné Kovács Magda miniszter, és ezt támasztotta alá Héthy Lajos politikai államtitkár, illetve Pulay Gyula közigazgatási államtitkár is. Mint a tárca vezetői elmondták: korábban előfordult, hogy már eldöntött témakörök kerültek az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) elé. Most viszont távolról sem erről van szó. A Pénzügyminisztérium anyagát elsőként még a különféle tárcák is megvitatják, saját érdekeiket érvényesítik, és ezek szerint is változik majd az előterjesztés. Kormányzati tárgyalási javaslatként augusztus végén kerül az érdekegyeztető felek elé. A gazdasági kabinet a tervek szerint augusztus 20-a után foglalkozik a témakörrel. Az ÉT-szakbizottságoknak és a plenáris ülésnek több hét áll rendelkezésére, hogy szeptember közepén esedékes parlamenti előteqeszté- sig megvitassa az anyagot. A kölcsönös kompromisszumok alapján ezek szerint is módosulhat még a javaslat. Hosszabb idő áll rendelkezésre a kormány által javasolt, a többi témakör megvitatására. Ezek a gazdaság- politika fő vonalai, a jövő évi költségvetés, az összkormányzati foglalkoztatáspolitika, a szociálpolitika, a bér- és jövedelempolitika. Ezekről a témakörökről október végéig kellene egyezségre jutni, először az ET-szakbizottságok keretei között, majd az ÉT plenáris ülésén. A kormányzat már előkészítette a tárgyalási témakörökre, a tárgyalások ütemezésére vonatkozó javaslatát, s ezt a munkaadók, valamint a munkavállalók véleményezik, majd e héten pénteken a megállapodást előkészítő ÉT koordinációs bizottság elé kerül az indítvány. Ezen az ülésen véglegesítik a szociális partnerek az ütemezést. A tárcák folyamatosan dolgoznak valamennyi vitára javasolt témakör előterjesztésén, ezeket az anyagokat — ha az ÉT koordinációs bizottsága is egyetért az ütemezéssel — augusztus végéig adják át a szociális partnereknek. A helyzetértékelésnek és a pótköltségvetésnek sürgősséget adva az ezeken túli témaköröket szeptember elején kezdhetnék el megvitatni az ÉT-szakbi- zottságok, a viták összegzését szeptember végére készítené el a Munkaügyi Minisztérium, s ennek alapján a kormányzat október elejére állítaná össze a végleges tárgyalási ajánlatát. Erről október közepén már az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése is megkezdhetné a vitát a társadalmi-gazdasági megállapodás megkötésének igényével. Amerikából jöttek Piacra segítenek Richard Schiftemek, a Nemzetbiztonsági Hivatal kö- zép-kelet-európai főosztálya igazgatójának vezetésével magas rangú amerikai kormánytisztviselők kezdtek tárgyalásokat tegnap Magyarországon. Találkoztak többek között Békési László pénzügyminiszterrel és Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszterrel is. Békési László a modernizációhoz szükséges tőke-befektetésekhez és a magyar termékek piacra jutásához kérte az amerikai kormányzat támogatását. Elmondta, hogy a közép-kelet-európai országok gazdasági együttműködésére a kölcsönös egymásrautaltság következtében feltétlenül szükség van. Ez azonban nem lehet eredményes megfelelő importfinanszírozási feltételek nélkül, amelyek megteremtésében nélkülözhetetlen a nyugati országok közreműködése. Az amerikai szakértők segítséget ajánlottak a kisvállalkozások privatizációs részvételéhez, a marketing- munka javításához, a társadalombiztosítás reformjához, egyes szociális problémáik megoldásához, az energiatakarékossághoz, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel kialakítandó együttműködési programokhoz. Az amerikai kormánytisztviselők hangoztatták: a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét és a lehetséges kitörési pontokat a magyar pénzügyi kormányzattal hasonlóképpen ítélik meg. Értékelésük nagymértékben megegyezik a magyar kormányéval. A megbeszélés alapvetően tájékozódó jellegű volt. A kukorica címerezése a nyári ifjúsági építőtáborok slágere volt az elmúlt évtizedekben. Ezt a munkát továbbra is kézzel kell végezni, és a kukoricavetőmag-termesztés- sel foglalkozó gazdaságok igényt is tartanak a fiatalok munkájára. Napjainkban — ellentétben a múlt jelképes fizetségével — azok a középiskolások és egyetemisták, akik vállalták a kukorica címerezését a Hidasháti Rt.-nél, a munkájuk valós értékét, napi 1000-1200 forintot, szállást és teljes ellátást kapnak MTI-felvétel Hősi halottak újratemetése Az 1. magyar hadsereg II. világháborúban hősi halált halt mintegy négyszáz katonájának és munkaszolgálatosának újratemetésére készül a fényeslitkei Don Menti Magyar Honvédsírok Alapítvány. A magyar határtól 400 kilométerre, a Keleti-Kárpátok lábánál fekvő Nadvoma városa kérésére a helyi középiskola udvarán eltemetettek és a közeli tömegsírban fekvők földi maradványait augusztus 9-én kezdik áttelepíteni a város új köztemetőjébe. Az egykor 24. számú gyalogos hadosztály nyíregyházi, kassai és ungvári ezredéihez tartozó honvédek földi maradványainál augusztus 21-én ökumenikus istentiszteletet tartanak a hozzátartozók jelenlétében. Az exhumálást a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Vállalat végzi, a kiutazókról magyar vállalkozók gondoskodnak. A számvevőszék missziója Dicséret Hagelmayernak Horn Gyula miniszterelnök tegnap hivatalában találkozott Hagelmayer Istvánnal, az Állami Számvevőszék elnökével, s a pénzügyi ellenőrzés központi szervének több vezető munkatársával. A Kormányszóvivői Iroda MTI-nek adott információja szerint a nemrégiben hivatalba lépett kabinet nevében a miniszterelnök kifejezte elismerését azért a példás s odaadó munkáért, amellyel az Országgyűlés ellenőrző szerve legjobb szándékai szerint hozzájárulni kívánt az új demokratikus Magyarország megteremtéséhez. Az új alkotmány előkészítésének feladatáról szólván az Állami Számvevőszék vezetői kifejezték készségüket a munkálatokban való részvétellel kapcsolatban, egyúttal felajánlották az intézmény szellemi munícióit az államháztartás reformjának s a számvevőszékről szóló törvény módosítása feladatainak megvalósításában. Szuszlov után Soros? Mindnyájan jól emlékszünk rá, hogy Kádár Jánost Szuszlov elvtárs időnként magához rendelte, s ezeken a találkozókon, legalábbis az én felfogásomban, Kádár János részéről megtörtént a hazaárulás. Ugyanilyen hazaárulásnak tartom, amikor a magyar bank- rendszer alapjáról, az Országos Takarékpénztárról az ÁV Rt. szakembere New Yorkban folytat megbeszélést George Sorossal, akit most taktikusan szerepeltetnek választott hazájában. Olyan kijelentéseket tesz George Soros, amelyek már azokon a demagóg szólamokon is túltesznek, amelyeket a választási kampány időszakában megszoktunk. Azt mondja az amerikai szenátusban, hogy partnerség kell a jólétért. Furfangos, nagy szavak, ám mindez közben úgy néz ki, mintha valóban segíteni akarna, de megelőzendő a nagy csalódásokat, igyekszem tudatni, hogy ez a fajta tevékenység az én szememben azzal ér föl, amikor valaki az ablakon benyújt egy zsíros kenyeret, ám észrevétlenül a zsebébe csúsztatja pénztárcánkat, amelyben legalább még öt darab zsíros kenyérrevaló lapul... Lássuk be, az ilyenfajta segítőkészséghez hozzászokhattunk, amikor még Moszkvában „aggódtak” értünk úgy, ahogyan most George Soros aggódik. Ám sem ebből, sem abból nem kérünk soha többé. Viszont ugyanakkor nem értjük, hogy a magyar állam miért kíván megszabadulni attól az OTP-től, amely a magyar gazdaság egyik tartópilléreként is fölfogható. Olyan ez, mintha valakinek van két rossz autója meg egy jó, s érdekes módon az egy jót akarja áruba bocsátani, s ugyanakkor vágyik is egy jó autóra úgy, amint mi vágyunk egy jó bankra. Nagyon jó lenne, ha az OTP abszolút magyar tulajdonban maradhatna, hiszen a lakossági megtakarítások hetven százalékát itt helyezték el. A magyar lakosság nyilván egy jó magyar bankban bízik, és nem szeretne kapcsolatba kerülni George Sorossal, akiről jól tudjuk, a nemzetközi pénzvilág egyik manipulátora. Ez a fajta tevékenység őrá tartozik, ezt értékelni nem kívánjuk, ám ragaszkodunk hozzá, hogy az OTP magyar tulajdonban maradjon. (Vödrös)
