Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-31 / 203. szám

14 PEST MEGYEI HÍRLAP TAJOLO 1994. AUGUSZTUS 31.. SZERDA é Négyszólamú bottyáni harangok Kényszerházasságból a felemelkedés ösvényén 1970 még sokáig úgy marad meg az emberek emlékeze­tében, mint a nagy egyesítések, összevonások éve. A jég­hegy csúcsán döntöttek falvak, téeszek és üzemek sorsá­ról anélkül, hogy az érdekeltek véleményét kikérték vol­na. Az erőszakkal végrehajtott kényszerházasságokat a tengerré duzzadt államháztartási deficit motiválta. A rendszerváltás után viszont az összevont települések, té­eszek szétváltak, a nagy mamutvállalatokból kis egysé­gekként kft.-kké alakultak, mert igazolódott a régi köz­mondás: közös lónak túrós a háta. Az őrbottyáni kálvinizmus fellegvára, a felújított reformá­tus templom A szerző felvételei Őrbottyán azon . kevesek közé tartozik, ahol a kény­szerházasság jónak és időtál­lónak bizonyult, pedig itt az egyesítés buktatóin túl egy komoly sérelmet is megélt a lakosság: két hatszázötven éves falunév tűnt el a térkép­ről. Orszentmiklós és Vácboty- tyán ezt sérelmezte legin­kább, s egyesek számára az Őrbottyán még ma is idege­nül cseng. A két elődfalut majd egyidő- ben, a XIV. század közepén alapították, vagy legalábbis ez idő táján tesz róluk említést a krónika. Ezekben Őrszentmik- lós villa sancti Niccolai, Vác- bottyán pedig Botthian-ként szerepei. Mindkettő osztozott a Vác és Gödöllő térségében élők sorsában, a történelem hullámai hol az egyiket, hol a másikat borították el, s ilyen­kor egy időre kihalt az élet, a lakosság elbujdosott vagy el­pusztult. Ami fölöttébb különös, Őr- szentmiklós és Vácbottyán soha nem volt egyazon föl­desúr tulajdona, s az l7(X)-as évek szlovák betelepítései is csak Vácbottyánt érintik, noha akkoriban a falu a pálos rend tulajdona volt, s mint ilyen, kívül esett a kamarilla érdekszféráján. A betelepítés a szokásokat és hagyományo­kat tekintve egy időre meg­osztotta a két falut, de mára már csak néhány családnév maradt fenn. ami a szlovák eredetre vall. Egykori feljegyzésekből tudni, hogy Őrszentmiklóst és Vácbottyánt a Nyíres-dűlő vájasztotta el. És a kézzelfog­ható valóságnál is erősebb identitástudat. Nagy Gábor polgármester szerint ez utób­bi az, aminek kiváltképp nem tett jót a húsz évvel megejtett kényszerházasság. — Felelőtlenség volt nem tudomásul venni az emberek effajta érzületét, de ha már megtörtént, a településfejlő­dést nem akadályozhatják meg a régi kötődések. Már csak azért sem. mert a mai törzslakosság zöme azok közé tartozik, akik az eltelt húsz év alatt születtek, vagy váltak gyerekből felnőtté — mondja a polgármester, aki 29 évesen került a nagyköz­ség élére á ’90-es választáso­kat követően. Munkával meghálálni a bizalmat —On igen fiatalon vállalta ezt a missziót. Hogyan tud megbirkózni egy négyezer la­kosú település gondjaival, amit az identitási megosztott­ság is terhel? Valakinek az értékét nem az határozza meg, hogy hány éves, honnan jött, milyen val- lású. hanem hogy mit képes nyújtani. A honnan jötteta- zért mondom, mert egyesek még ma is szívesen hangoz­tatják, hogy gyiittment va­gyok, „csípi a szemüket” az idegen voltom. Népművelő­ként végeztem, Nógrád me­gyéből jöttem ide pályázat út­ján művelődési ház igazgató­nak, alig három évvel a vá­lasztások előtt. A lakosság ösztönzésére indultam, s az ő voksai alapján lettem polgár- mesterré. Én ezt a bizalom és megbecsülés jelének tekin­tem, s a munkámmal igyek­szem megszolgálni. Érzelme­imben és kötődésemben va­gyok olyan bottyáni, mint bármelyik őslakos! Őrbottyán állandó lakosai­nak száma 4000, plusz 1000-en ideiglenes jelleggel élnek a községben. — Ehhez adja hozzá az üdülőtelep lakosságát is. Az utolsó felmérések szerint 25(X)-an élnek itt tavasztól őszig vagy csak hétvégeken jönnek ide, ám az infrastruktú­rát és minden szolgáltatást ugyanúgy elvárják, mint az őr- bottyániak. Igénylik az ivóvi­zet, a gázellátást, s a szenny­víztisztító programban is szá­molni kellett velük, ha meg akarjuk óvni azokat a környe­zeti előnyöket, amik a község­re jellemzők. A sződi Rákos­patak és a tó vizének tisztasá­gát. a jó levegőt, s a természet romlatlan üdeségét. Csupán az elmúlt két évben tíz kilo­méter hosszúságban bővítet­tük a villamoshálózatot az üdülőtelep területén, s ez nem kis pénzébe került a község­nek. Összességében az adó­ból befolyó pénz nincs arány­ban az infrastruktúra-fejlesz­tés költségeivel. Idő keli, míg mindez, megtérül. Nagy Gábor óvakodik a di­csekvéstől, tételesen, kell be­lőle „kihúzni” az eltelt négy év eredményeit. Pedig van Nagy (íábor: Nem a kor határozza meg, hogy ki mire képes mire büszkélkedni. A község úthálózata 50 kilométer, és ugyanennyi a gázvezeték hosz- sza is, amibőí 1990-ig 12 ki­lométer készült el, viszont ez év szeptemberéig a teljes program befejeződik. Svéd kölcsönből új iskola Külön fejezetet érdemel a 11 tantermes új iskola, ami — élve az egyik szülő szavával — úgy kellett a községnek, mint kenyér az éhei embernek. — Az általános iskolánk négy helyen működik, az alsó tagozatosok épületét fel­tétlenül fel kellett szabadíta­ni. Már csak azért is, mert ezek egyházi ingatlanok, s a tulajdonjogi rendezése folya­matban van. A költségvetés 90 millió forintról szólt, eny- nyi pénzünk persze nem volt. De találtunk egy svéd—ma­gyar kft.-t, mely ötéves tör­lesztés mellett . svéd hitelt szerzett igen előnyös feltéte­lek mellett. Eredeti svéd tech­nológiával és nyugati tempó­val félév alatt felépítették az iskolát. Tavaly májusban volt az alapkőletétel, és október­ben kulcsrakészen átadták. Szívem szerint inkább adtam volna ezt a munkát egy ma­gyar vállalkozónak, de me­lyik magyar bank ad 15 szá­zalékos kamatra kölcsönt, és melyik az a magyar vállalko­zó, amelyik ilyen rövid idő alatt ilyen minőséget produ­kál':’! Az őrbottyáni önkormány­zat egy épületvázat örökölt 1990-ben. Ennyi volt készen az egészségügyi központból. Ami viszont most van — be­leértve a gyógyszertárat is — 20 milliójába került a község­nek. Nem hivalkodó, de cél­szerű intézmény, megtalálha­tó benne minden, ami a helyi igényeket kielégíti. Két bel­gyógyász, egy fogász, egy gyógyszerész vigyázza az őr- bottyániak egészségét, s szep­tembertől már lesz gyermek- orvos is. A közbiztonságról kérdezve Nagy Gábor elmondja, jelen­leg a községházán működik a rendőrőrs, de rövidesen átadás­ra kerül a 15 millióba kerülő új rendőrállomás. — Ebből ötmilliót az orszá­gos és megyei rendőrkapitány­ság vállalt magára, a többit mi adtuk. Egyesek sokallják ezt a pénzt, a testület viszont abból indult ki. hogy biztonságérzet nélkül nehéz élni. Mielőtt rend­őrőrs lett a községben, nyolc­szor több bűneset volt, mint manapság. Volt olyan hónap, amikor a betörésekből eredő kár meghaladta a 15 millió fo­rintot. Persze, hogy megsokall- tuk. Ideiglenesen felajánlottuk a községháza egy részét őrs­nek és vásároltunk két Ladát a rendőröknek. A kilencfős állo­mány Sándor Lajos százados vezetésével „csodákat” mű­velt, s ez szerintem még to­vább fog javulni, ha önálló he­lyiségbe költöznek. Más településsel ellentétben Őrbottyánban az aktív lakos­ság és a kiskorúak vannak túl­súlyban, az idősek, nyugdíja­sok száma mindössze 700. A demográfia kedvező alakulását jelzi az óvodás és iskolaköte­les gyerekek száma, mely meg­haladja ugyancsak a 700-at. Kevés a munkanélküli, jólle­het sok az ingázó, az emberek Pestre. Várra és Gödöllőre jár­nak el dolgozni. A mezőgazda­ság a táj és a talaj adottságai miatt nem túl jelentős, ezt el­lensúlyozza a zöldség- és gyü­mölcstermelés. Sokan fóliáz­nak, s Pestre hordják a papri­kát, paradicsomot. Gyümölcs­ből a csonthéjasok vezetnek, sok a cseresznye-, a meggy- és a kajszifa. Az átlagosnál jobb az életszínvonal Nagy Gábor a gazdasági hely­zetet tekintve úgy ítéli meg, hogy Őrbottyánban az átlagos­nál jobb az életszínvonal. — Ennek elsődleges okát a vállalkozók számában látom. Több mint 170 iparos és keres­kedő van a községben, többek közt itt üzemel az ország egyet­len, s Európa egyik legjelentő­sebb harangöntő műhelye. A jónevű iparosok közé tartozik Kiss Ferenc asztalos és Sul in Károly lakatosmester, a keres­kedők közül pedig Kúrucz Zol­tánt vagy a Napfény vegyes­bolt kollektíváját említeném meg. Orbottyánban négy feleke­zet működik, a katolikus, a re­formátus, az evangélikus és a babptista. — Talán harangszóban va­gyunk a leggazdagabbak —- mondja a polgármester félig tréfásan, s ezalatt nemcsak a helyi harangok bongása érten­dő. A Gombos-féle bronzcso­dák már rég túljutottak az or­szághatáron, az Orbottyánban öntött harangok zengtek Sevil­lában is, az expón. Matula Gy. Oszkár Négy év csúcsteljesítménye a 11 tantermes új iskola Szukebb hazánk kincse A Pest Megyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata. Az Őrbottyán, Rákóczi utca 30. szám alatti szaba­don álló, földszintes épü­let ma művelődési otthon és könyvtár, de valaha a pálos rend vendégfogadó­ja volt. 1760 körül épült. (Egy 1764-ben készült tér­képen már jelzik.) A „két- menetes” épület homlokza­tát szép szalagkeretes és kovácsoltvas rácsos abla­kok tagolják. Hátsó hom­lokzatát árkádos folyosó zárja. Az alápincézett épü­let eredetileg 7 szobából, 1 konyhából és 1 kamrá­ból állt, a rend 1786. évi felosztása után készített jegyzőkönyv szerint, ami­kor is a fogadó a Vallása­lap birtokába került. Egy ideig lakóháznak is hasz­nálták, majd 1955. évi helyreállítása óta kultúrott­hon és könyvtár céljait szolgálja. A vendégfogadónak e községben való megépülé­se — a pálos rend révén — szorosan összefügg Kóspallag község történe­tével is, amely egyben a pálosok számottevő jelen­létére utal e térségben. Őr- bottyánt (azelőtt Vácboty- tyán) ugyanis a XVI. szá­zadban Szobi Mihály bir­tokolta, aki „Bottyán birto­kát” 1527-ben a toronyaly- lyai pálos kolostornak ado­mányozta, amely kolos­tort 1437-ben említi elő­ször oklevél. Toronyallya pedig azonos a török után települt Kóspallag község­gel, amelynek határában ma is láthatók az egykori kolostor nyomai. Bottyán is elpusztult a török alatt. s amikor a XVII. század­ban újratelepül, már a pes­ti pálosok kezén van. A XVII. században a pá­losok már csak névleg vol­tak remeték, a fegyelem is meglazult, így érthető, hogy vendégfogadót is építhettek tagjaik, vagy más egyházi vendégek szá­mára, különösen olyan tér­ségben, amely birtokaik ré­vén szinte folyamatosan fennhatóságuk alá tartozott. Az őrbottyáni egykori Pálos vendégfogadó mű­emléki védettséget élvez. Pamer Nóra

Next

/
Thumbnails
Contents