Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-03 / 180. szám

_l PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGÁLTATÁS 1994. AUGUSZTUS 3., SZERDA 9 Indul a Móricz Zsigmond Újságíró-iskola A Magyar Újságírók Közössége egyéves új­ságíróképzést indít 1994. szeptember 15-e és 1995. június 10-e kö­zött. A képzés két formá­ban történik. 1. Esti tagozatos: minden héten kedden, szerdán, csütörtökön este 6 és 9 óra között. Helyszín: A Magyar Új­ságírók Közösségének székháza: Budapest XI. kér., Kanizsai u. 6. 2. Levelező' tagozatos képzés: (elsősorban vi­dékiek számára). Képzés: havi egysze­ri hét végi (péntek, szombat, vasárnapi), bennlakással. Helyszín: Albertirsa, szállodai el­helyezés. Jelentkezni lehet: egyetemi, főiskolai vagy középiskolai vég­zettséggel. Tandíj: fél­évenként 25 ezer forint. Tantárgyak: egyete­mes művelődéstörténet, stilisztika, újságírói mű­fajok, anyanyelv, sajtó- történet, televíziós új­ságírás, rádiós újság­írás, tervező szerkesztés. Az iskola tanári kara olyan újságírókból, írástu­dókból áll, mint Benedek István professzor, Bor Ambrus, Kosa Csaba, Liebmann Katalin, Pálfy G. István, Sándor And­rás, Stefka István, Várko- nyi Balázs, Vödrös Attila. A felvételi vizsgát szep­tember 6-án, 7-én, 8-án tartjuk a MÚK budapesti székházában. Jelentkezni lehet írás­ban, 1 oldalas, géppel írt önéletrajzzal a Magyar Újságírók Közösségénél: 1114 Budapest, Kanizsai u. 6. Jelentkezési határidő: augusztus 25. A Magyar Újságírók Közössége Az APEH tapasztalatai olajügyben Az 1374 ellenőrzöttból 800-nál találtak nagyobb adócsalást így látja a pályaválasztási szakember A vargabetűket meg kell ismernünk Az év lakóháza pályázata Az APEH által tavaly és idén ellenőrzött 1374 olaj­termék-importőr, -forgal­mazó és -felhasználó vállal­kozás közül nyolcszáznál állapítottak meg jelentős ösz- szegű eltitkolt adót. A vizs­gált vállalkozások jogsza­bályellenes tevékenységük­kel 12,4 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek — közölte az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal il­letékese. A legnagyobb, 6,45 milli­árd forintos bevételkiesést a fogyasztási adó befizeté­sének elmulasztásával okoz­ták a vállalkozások. Emel­lett nem fizettek be 2,96 mil­liárd forint értékű általá­nos forgalmi adót és 1,81 milliárd forintnyi útalap- hozzájárulást. A büntetőel­járás alá vont vállalkozá­sok nem egy esetben tíz-, só't százmillió forintos érték­ben követtek el adócsalást, okirat-hamisítást, illetve sértették meg a számviteli rendet. A fogyasztási adót be nem fizetők többsége ház­tartási tüzelőolajat — amely után ezt az adófajtát nem kell megfizetni — gáz­olajként értékesített. A ház­tartási tüzelőolajat gyakran savazással átalakították — többnyire rossz minőségű gázolajjá. Előfordult, hogy a háztartási tüzelőolajat pa­píron tovább értékesítették, majd a vevőtől — amelyről utólag kiderült, hogy nem is létezik — ugyanilyen meny- nyiségű gázolajat vásárol­tak. Afacsalást, jellemzően, úgy követtek el. hogy fiktív számlákkal visszaigényelték az áfát, vagy nem számláz­tak olajtermékeket, és így nem is fizették be az adót. Gyakran a társasági adó és a személyi jövedelemadó befizetése is elmaradt, jöve­delmeket titkoltak el. A nyolcszáz vállalkozás közül — melyeknél adómu­lasztást tapasztaltak — 261 esetében az adóhatóság már jogerős döntést hozott, összesen 2,8 milliárd forint adóeltitkolás ügyében. Szankcióként eddig 5,7 mil­liárd forint értékű bírságot szabtak ki: ebből 3,35 milli­árd forint az adóbírság és 2,34 milliárd a késedelmi pótlék. Az APEH-vizsgálatok to­vább folynak, sőt a további­akban kiterjednek többek közt a kerozin-, a petróle­um- és az orsóolaj-beszer- z.ó'k, -értékesítők és -felhasz­nálók körére is. E termékek­kel hígítva a gázolajat, so­kan kikerülték a fogyasztási adó, az útalap- és a környe­zetvédelmi termékdíj befize­tését. Néhány éve szüntették meg a megyékben a pályaválasz­tási tanácsadókat, csupán a fővárosban maradt életben ez a fiatalokat segítő, intéz­ményesített szolgáltatás. Kárpáti György szocioló­gussal, ismert pályaválasztá­si szakemberrel beszélge­tünk arról: hogyan töltheti be a jelenlegi körülmények között a pályaválasztási ta­nácsadás a feladatát, mi­lyen tapasztalatok vannak erre a gyakorlatban, s egyál­talán szükség van-e ilyen te­vékenységre. — Több mint húszévnyi tapasztalatom alapján — fi­gyelembe véve az utóbbi évek változásait is — úgy válaszolhatok erre, hogy ma jobban szükség van rá, mint valaha — állítja Kár­páti György. — Annak ellenére, hogy a munkanélküliség már meghaladja az 1929-es vi­lágválság méreteit, és van­nak megyék, ahol 17-18 szá­zalék körül van. — Éppen ezért van szük­ség arra, hogy elsősorban a fiatalkorúaknak tanácsot, segítséget adjunk az elindu­láshoz: először az iskolavá­lasztáshoz, ami 13-15 éves kor körül esedékes; majd a pályaválasztáshoz, ami vol­taképpen a 18. év táján aktu­ális, és végül a pályakorrek­cióhoz. Ez leginkább a húsz év felettiek gondja, nagyjá­ból a 25 éves korig, de ké­sőbb is sok problémát je­lent. Hiszen ma már nyil­vánvaló tény, hogy elmúlt az az idő, amikor az ember életre szólóan választhatott pályát, és ebben nemcsak a munkanélküliség játszik közre, hanem a kor gyors és mélyreható változásai is. Önismeret nélkül nem megy — A pályamódosításhoz mi­lyen konkrét segítségét tud­nak adni? — Meg kell keresnünk az eredeti elképzeléshez leg­közelebb álló szakmát, fog­lalkozást, a fogadókész munkahelyet, illetve képzé­si, továbbképzési lehetősé­get. A szakember először is személyiségtérképet ad az il­lető kezébe, egy tükröt, ami­ben meglátja önmagát. Az önismeret az élet nélkülöz­hetetlen eleme, hiánya pe­dig önsorsrontáshoz vezet. Tehát szembesítjük a hoz­zánk fordulókat az adottsá­gaikkal, képességeikkel, va­lós és vélt tehetségükkel. A másik oldalról a lehető­ségeket mutatjuk meg a je­lentkező számára, vagyis hol tudja „eladni” önmagát, illetve milyen személyiség­építő képzési alternatívák kínálkoznak részére. Tudo­másul kell venni, hol élünk, kik vagyunk, hol találjuk meg azt a kis rést, ahol a legkisebb veszteséggel jut­hatunk be a munkavállalók közé. Elüzletiesedett kor­ban élünk, s aki nem tudja felvenni a stílust, az mellett elmegy a világ és ő is a vi­lág mellett. Meg kell ismer­nie az embernek a kénysze­rű vargabetűket is, amit nem szabad lebecsülni. Az élet minden sikere attól függ, hogy miként döntünk, és ha nem volt jó a döntés, tudunk-e és miképpen korri­gálni. Minél sikeresebb a korrekció, annál sikeresebb az élet. Ebben rejlik a varga­betűk haszna: tapasztalást ad, és alapjául szolgál az élettapasztalathoz. A kény­szerű kitérő tehát végső so­ron hozzásegít a vágyak és elképzelések eléréséhez. A fiatalokban még erősen munkálnak a vágyak, az ön­megvalósítási törekvések — ezeket kell szembesítenünk a valósággal. — Említette, hogy a pá­lyaválasztás előfázisa az is­kolaválasztás. Hogyan értel­mezhető ez? Nem divat a szakmunka? — Az általános iskola el­végzésekor, 14 éves kor kö­rül, még csak keveseknek van kiforrott képük arról, voltaképpen milyen pályára alkalmasak. Ennél a korosz­tálynál még csak iskolavál­tásról beszélhetünk, ámbár nem mindenki teheti meg, hogy a pályaérettség koráig kihúzza a döntést. Ennek tudható be, hogy ma az álta­lános iskolát végzettek két­harmada szakirányú képzés felé orientálódik. Ezen be­lül vannak kurrens és kevés­bé kurrens szakmák. így adódott, hogy a fővárosban július végén egyes szakkö­zépiskolákban még voltak betöltetlen helyek. — Milyen szakmák ezekJ. — Ilyen a villamos ipari, élelmiszer-ipari, mechani­kai, vegyipari, gépgyártás- technológiai és mechanikai műszerész szakma és az-en- nek megfelelő szakirányú képzés. Megemlítem, hogy van egyfajta kényszerválasz­tás is ebben a korban, ugyanis arról van szó, hogy 16 éves korig a gyermek tanköteles, munkát nem vál­lalhat, ezért ahová felve­szik, oda beíratják a' szülők. És ezt helyesen teszik, nem­csak azért, hogy ne az utcán kóboroljon, hanem azért is, mert nem elvesztegetett idő a tanulás. 14-16 éves kor­ban kiesni a tanulásból az­zal a veszéllyel jár, hogy nem marad tréningben, és később, amikor már szeret­ne tanulni, az csak sok ne­hézség árán lehetséges. Ez a „parkolópálya" nem el­vesztegetett idő, mint aho­gyan soha sem az, amit is­meretszerzésre fordít az em­ber. Azok részére, akik a tan­köteles kort betöltötték, mintegy félezer tanfolyam rendszerű átképzésre van le­hetőség, amit az állam fi­nanszíroz, ezekre a. lakó­hely szerinti munkaügyi köz­pontokban kell jelentkezni. T. I. A Családi Ház, a Lakás- kultúra és Az Otthon szer­kesztősége meghirdeti Az év lakóháza ’94 című or­szágos, egyfordulós pályá­zatot. (Az országos pályá­zaton a budapesti és me­gyei pályázatok legjobb­jai is automatikusan részt vesznek.) A pályázat célja az épí­tészeti és környezetkultú­ra fejlődésének elősegíté­se és a saját erőből meg­épült példás házak bemu­tatása. A pályázat nyilvá­nos, azon a kész lakóház dokumentációjával részt vehet az épület tervezője és építtetője együtt vagy egyedül, a másik beleegye­ző nyilatkozatával. A pályázók lehetőséget nyújtanak a bírálóbizott­ságnak az épület megtekin­tésére, és vállalják, hogy nevük, a ház tervei és ké­pei a sajtóban megjelenje­nek. A pályázatot a Csalá­di Ház szerkesztőségébe A szentendrei Paradi­csom Utazási Iroda az alábbi kerékpáros és eve­zős nyár végi túraajánlata­it juttatta el szerkesztősé­günkhöz. Kerékpárral Keleti-Bakony: augusz­tus 12—14-ig 2 ezer 800 forint. A túra Székesfe­hérvárról indul. Az első éjszakát Fehérvárcsurgón töltik, másnap a Gaja völ­gyén keresztülhaladva Sü- vénykúton térnek nyugo­vóra. A vasárnapi túrát a Balaton partján fejezik be. Káli-medence: augusz­tus 26—29-ig 3 ezer 800 forint. A túra Tapolcáról indul, és itt is végződik. A szállás Balatoncsicsón kell postán beküldeni, cí­me: 1026 Budapest, Trom­bitás u. 26., 1994. október 17-éig. Részletes informá­ció és kiírás a szerkesztő­ségben, a főépítészeti hiva­talokban és a 212-2376-os telefonszámon kérhető. A bírálóbizottság a szakfo­lyóiratok, a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Budapesti Műszaki Egyetem és az Építészek Kamarája és Szövetsége képviselőiből áll. Az elbírálás határideje december 1. Az eredményes résztve­vők pénzdíjakat, plakette­ket, illetve okleveleket kapnak. A nyertes pálya- műveket a sajtó ismerteti. A pályázati anyag tartal­ma: M=l:100 léptékű alaprajzok, metszetek, homlokzatok, műleírás, helyszínrajz és a házról készült legkevesebb 4 db levelezőlap nagyságú fénykép. lesz, Innen indulnak min­dennap más irányba, a Ba­kony és a Káli-medence gyönyörű tájaira. Vízen (evezőstúra) A Szentendrei-sziget megkerülése: augusztus 12—14-ig 2 ezer 400 fo­rint, augusztus 27—28-ig 2 ezer forint. A Szentend­réről induló túratábor he­lyei a Duna-parton lesz­nek. Rába völgye: augusz­tus 19—25-ig 8150 fo­rint. A Rába mentén ha­ladva Szentgotthárdtól Győrig hazánk egyik leg­változatosabb folyóján tölthetnek egy hetet a túra gyakorlottabb evező­sei. Adj esélyt! Információs telefonok pályakezdő munkanél­küliek számára: Fővárosi Munkaügyi Központ, 1052 Buda­pest, Széchenyi tér 9. Telefon: 112-4630. Pest Megyei Munkaügyi Központ, 1117 Buda­pest, Karinthy F. u. 1—3. Telefon: 185- 2411/126-os mellék. Y alutaárfoly amok Pénznem Vételi árfolyam 1 egységre, Eladási forintban Angol font 154,20 157,20 Ausztrál dollár 74,03 75,37 Belga és lux. frank (100) 309,14 314,64 Dán korona 16,15 16,45 Finn márka 19,31 19,65 Francia frank 18,60 18,94 Görög drachma (100) 42,07 42,87 Holland forint 56,63 57,67 ír font 153,07 155,87 Japán yen (100) 100,86 102,72 Kanadai dollár 72,24 73,76 Kuvaiti dinár 336,62 343,28 Német márka 63,54 64,74 Norvég korona 14,55 14,83 Olasz líra (1000) 63,26 64,48 Osztrák schilling (100) 903,29 919,99 Portugál escudo (100) 62,49 63,63 Spanyol peseta (100) 77,23 78,69 Svájci frank 75,36 76,68 Svéd korona 12,94 13,18 USA-dollár 100,27 102,27 ECU (Közös Piac) 121,51 123,75 Ideértve a skót és északír kibocsátású angol font bankjegyeket is. A Paradicsom túraajánlatai

Next

/
Thumbnails
Contents