Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-03 / 180. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. AUGUSZTUS 3., SZERDA 7 Ladik Katalin performansza Zebegényben A helyettesítő asszony Befalazott asszony szól, eltemetett asszony szól a Magos Déva vára és a Három árva címen — is — ismert népballadákban. Mint anya a gyermekéhez, gyermekeihez beszél holtában is. E két balladát állította Ladik Katalin, az Újvidékről csak rövid ideje Budapestre költözött költő, színész, a Zebegényi nyár ’94 rendezvénysorozatában előadott Magos Déva vára című performansza központjába. A performansz —- talán leginkább esemény. Ott, akkor esik meg, ahol. és amikor előadják, és aztán soha többé. Ha hasonló tarDéva. vára. Molnár Ár pád fametszete talmú lesz is a legközelebbi bemutató, már nem ugyanaz. Az este, melyre Ladik Katalin performanszát meghirdették, a Szőnyi István Emlékmúzeum mellék- épülete udvarról nyíló kicsi helyiségébe zavart asz- szonyka érkezik. Zavarai okai: nem tud jól magyarul, alig bírja a csomagokat, amelyeket cipel, s ha kell jelentenie az egybegyűlteknek, nem jön, akire várnak, a színésznőt, Katalint neki kell helyettesítenie. Elhozta, amiket az küldött. De el a saját „áruját” is. Nem érti, mi a kettő között a különbség. Mindent kirak, elénk sorakoztat. Dicsér. Magyaráz, küszködve a számára idegen nyelvvel, melyet azonban — erről többször biztosítja hallgatóit — szorgalmasan tanul. Jugoszláviából jött. Ha az már nem is létezik, mégis, tulajdonképpen onnét. Újságokat hozott ottani hírekkel. Tárgyakat, melyeket Katalin, az újvidéki színésznő a szerepeiben használt. Látta az előadásokat, melyekben szerepelt, de nem értette őket. Nem tudja, mi a jelentése ennek vagy annak a tárgynak. De rábízták: hát itt van, tessék. Rendes, megbízható asz- szony. S a zavartsága mögött valójában határozott is. Mindenről, amit bemutat nekünk, amit ajánl, biztonsággal kijelentheti, hogy az hasznos, jó. Neki tetszik, ő szereti. Szerinte érdemes megvenni. Megéri az árát. Amellett nélkülözhetetlen is. Csak Katalin helyettesítése nehéz a számára. De segítségül hívja. Bekapcsolja a magnetofont — melyről korábban általa kedvelt török népzenét hallgathattunk —, s onnét a színésznő szólal meg. Balladákat mond az emberáldozatra épülő Déva váráról, a három árváról. S most már megjelenik ő maga is. Az asszonykáról lekerül a kendő, a jogging, a haja lebomlik, fekete csipkeruhát visel. Mintha a falból szólna, mintha a föld alól szólna, fehér fátylak kötik gúzsba, fehér fátylak fogják be a száját. Hát ezért nem jöhetett. Ezért küldte maga helyett azt az asszonyt. Minden asz- szony betöltheti a feladatot. Hogy szóljon. Ha akar. Ha igyekszik. Jogging van rajta, kendő. Mert megint felveszi ezeket, rá a fekete csipkére, a kibomlott hajra, s a sok holmit is rámolja ösz- sze. Ideje mennie. Sziréna szól. Visít a sziréna. Sietté- ben is azért valamiről még gondoskodik. A holmik közül a palack ásványvizet itt hagyja. A víz, a tiszta víz, az nagyon fontos, már korábban • is elmondta, most megismétli. Itt hagyja nekünk, nézőinek a vizet. Biztosan van poharunk, hogy igyunk belőle. Nádudvari Anna Újjáéledt a Műcsarnok homlokzata Száz évvel ezelőtt, 1894. augusztus 1-jén született Harangy Jenő grafikus és festőművész. Neve talán többet mond az olvasónak, ha fő művéről, a budapesti Műcsarnok homlokzatán látható Szent István-mozaik- ról ejtünk szót. A Műcsarnok homlokzatának restaurálását nemrég fejezték be, így a híres homlokzati mozaikkép is visszanyerte eredeti színeit, hiszen nem csupán az idők során foghíjassá lett részeit pótolták a szakemberek Balaton József felvétele Esterházy vigasságok E hét szombatján rendezik meg az Esterházy vigasságokat a fertődi Esterházy-kas- télyban. A Nemzeti Turisztikai Programiroda ezúttal második alkalommal állította ösz- sze a színes programot, amely- lyel a barokk kor és az azt követő időszak szórakozásait, látványosságait idézik fel. Az esemény nyitányaként komédiások, lovas huszárok forgatagos sokasága vonul majd fel korabeli öltözékben. A fertődi kastély páratlan környezetében előadja repertoárját a Soproni Fúvószenekar, lovasbemutatót tartanak a huszárok, s fellép a győri Vadvirág Néptáncegyüttes. A gyergyószentmik- lósi Stúdiószínház vendégjátékában láthatja a nagyérdemű a Szép magyar komédiát. A barokk és a klasszikus zene kedvelői Vivaldi, Corelli és Haydn műveiből hallhatnak a soproni Barokk Quartett előadásában. A budapesti Commedia 2000 Táncszínház pedig Mozart „Bastien és Bastiene” című kisoperáját viszi színre. Könyvespolc Akár hiszed, akár nem Huszonnégy év írásaiból válogatta a kötet anyagát, és hogy valamiképpen rendszerezhető legyen, a címadó önéletrajzi jellegű darabot követően öt részre tagoltan csoportosította (Múlt, Közélet, Népek, Emberek, Állatok). Ez azonban semmi valóságos határt nem jelent, legfeljebb témák szerinti elkülönítést. A kötet egysége és makacsul humanista világszemlélete a jellemző, illetve ami mindennek az alapját adja, az őszinteség. Csaknem negyedszázad alatt lehetetlen töretlen szellemben hazudni, ez még politikusoknak sem sikerül, és Kertész Ákos nem politikus, jóllehet olykor egy-egy morgás erejéig elpolitizálja magát. Ez kikerülhetetlen, ha az életről ír. amiként kikerülhetetlen az is, hogy ez esetben rábukkanjon — többek között — a magyar jövőkép hiányára is, ami legalább annyira gátja a nemzetfennmaradásnak, mint a negyven súlyos esztendő alatt kivívott stabil szegénység. Vagyis van olyan pont vagy terület — ezen talán hivatalból is el kellene gondolkozni —, amelyen a Fekete Gyuláéival rokon, sőt azonos nézeteket vall. A kötet mindezek ellenére nem erről szól, hanem Kertész Ákosról, a magyar értelmiségiről, nemkülönben arról a közegről, amelyben túllépte hatvanadik életévét. Ez utóbbi legalább annyira fontos: a kötet rólunk szól ugyanis. Kertész már a Makrában megismert elementáris tisztességkényszerével nudistastranddá teszi írásait, aminek következtében nincs mese, az látszik, ami van. Ami pedig a bőrön belül van, simán kivehető, mivel az író Piszkos Fredre hasonlít, legalábbis abban, hogy a vesékbe lát. Elsősorban nyilván a sajátjába, és ennek folyományaként mindazok, akik nem születtünk — mint más sem — gyilkosnak, le vagyunk leplezve, még ha felületességünkben azt hisszük is, hogy Kertész naturista telepén csak az író meztelen csontig. Három gyerekének ajánlott kötete egyetlen szépséghibája, hogy két írásának címe is a baloldalon véget érő előző mű után áll, míg aminek címe, a következő oldalon kezdődik, legfölül. A tettes ismeretlen: a könyvnek csak tipográfusa van, műszaki szerkesztője sajnos nincs. (Ab Ovo, 1994.) Szitányi György 100 híres ember A szerző a ma már ritka polihisztorok egyike — a legelőkelőbb amerikai egyetemeken szerzett jogi, fizikusi, csillagászati diplomát, dolgozott a NASA űrközpontjában, volt meteorológus, csillagász, foglalkozik a földönkívüliek problémájával, számos műszaki tárgyú cikket írt tudományos kiadványokba. Könyve mintegy összegzése mindannak, amit változatos tudományos karrieije során az emberiség sorsát befolyásoló személyiségekről megismert, és aminek alapján a rangsorolása kikristályosodott. 1978-ban, amikor Michael Hart nagy port felkavaró könyve, a Száz híres ember először megjelent, a kritikusok a szerző szemére vetették: nem elég, hogy kiválasztja azt a száz embert, aki szerinte a legnagyobb befolyással volt a történelemre, hanem még ráadásul — saját értékrendje szerint — fontossági sorrendbe is állítja őket. Mondanunk sem kell, hogy amit a kritikusok nehezményeztek, azt az olvasók örömmel fogadták: a könyv azóta 60 000 példányban kelt el. Hart közben úgy gondolta, hogy az első kiadás óta eltelt időszakban az eredetileg kiválasztott személyiségek befolyása csökkent, vagy éppen növekedett, és hogy új nevek tűntek fel a világ színpadán. Ezért döntött úgy, hogy javított, felfrissített változatban újra megjelentesse a Száz híres embert. A korábbi kiadáshoz hasonlóan Hart mércéje ezúttal is a befolyásosság: nem a legnagyobb, hanem a legbefolyásosabb személyeket választja ki. Azokat, akik embermilliók sorsát irányították, civilizációk felemelkedését vagy bukását idézték elő, és megváltoztatták a történelem menetét. Hart csípős hangú életrajzokban úja le a kiválasztott személyiségek karrierjét és munkásságát. Amikor megmagyarázza az általa felállított rangsort, újszerű történelemszemléletet képvisel, aminek az a lényege, hogy összegyűjti a legfontosabb tényeket a világ legnagyobb vallási és politikai vezetőiről, feltalálóiról, íróiról, filozófusairól, felfedezőiről, művészeiről és újítóiról. A Száz híres ember kétségkívül monumentális mű, Vitára és gondolatokra ébresztőnek és sikeresnek ígérkezik, érdekes kiegészítője minden történelmi és filozófiai tárgyú gyűjteménynek. A könyv 384 oldalas. Ára: 550 Ft. (Magyar Könyvklub, 1994) Ladik Katalin balladamondás közben. (Archív felvétel)
