Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-27 / 200. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT 5 A zsámbéki rom viszontagságai A varázs majd nem vész el mindenki egyetértett, s szakmai kérdésekben nyilvánvaló módon szabad kezet kaptunk. Egyébként a kiállítás nyílt volt, minden érdeklődő elmondhatta véleményét. — A munkálatoknak mely részei készültek már el, és az idén mely tervek kerülnek megvalósításra? — A támpillérek helyre- állítása megtörtént. Ezen pillérek támasztják, illetve visszahúzzák a nagy felületű falat. Amióta romos A tervek szerint folytatódnak a zsámbéki romtemplom felújítási munkálatai. Az évek óta húzódó és időről időre abbamaradó építkezés több szempontból is kivívta a helybéliek és a látogatók nemtetszését. Sedlmayr János Ybl-díjas építész, a felújítási munkák terveinek készítője. Milyen meggondolások alapján állította össze a terveket? — erről kérdeztük a szakembert, akinek a tervei alapján már csaknem 80 műemléket restauráltak az országban. — A felújítás során több fontos dolgot kell megvalósítani — mondotta. — Alapelvünk, hogy a hihetetlenül rossz állapotban lévő romtemplomot elsősorban statikailag kell megerősíteni, hiszen a felgyorsult állagromlás miatt az épület szétesőben van. Az általunk megvalósítandó építések egyáltalán nem idegenek a templomtól. Különösen nagy gondot fordítottunk rá, hogy csakis ott, úgy s olyan toldalékokat építsünk, amelyek eredetileg is szerves részét alkották, szerkezetileg pedig erősítették a hajdani gyönyörű templomot. A XIII. század óta, amikor kemény mészkőből felépült a templom, eltelt pár száz év, éppen ezért történelemhamisítást követ el az, aki letagadva a műemléken végbement változásokat, semmissé téve az idő és a múlt eseményeinek pusztító hatását, eredeti állapotában, eredeti anyagokkal dolgozva kívánná újjátenni a templomot. Ez hazugság lenne. Mi vállaljuk, hogy a felújítás a XX. század eredménye lesz. Meglátásom szerint ahogyan a budai Várnál, a visegrádi Fellegvárnál, vagy számtalan más esetben nem volt zavaró a téglakiegészítés és a cseréptető, úgy Zsámbékon sem fogja elrontani a rom varázsát, csonka szépségét. Számomra érthetetlen, hogy miért ágálnak ennyire ellene. — A különben sokat támadott, s általunk megépített lépcsőház funkcióját tekintve létfontosságú, mivel a meglévő hatalmas falat meg kell támasztani. A szinte állandó erős szél miatt az omladozó fal úgy viselkedik, mint egy óriási kifeszített vitorla. Möller István, az 1800-as évek végén megerősítette az épületet. Ennek eredménye például az ugyancsak téglából készült támpiilér és számos egyéb javítás. Tehát az általam készített terv egyáltalán nem rendhagyó. Az építészetben világszerte elfogadott, s ha száz éve vállalták, hogy megkülönböztethető a régi és az új, akkor nekünk, az utódoknak sincs takargat- nivalónk. — Amikor 1991-ben bemutatták a megvalósítandó terveket és a helyi ön- kormányzat által létrehozott szakmai bizottság a belegyezését adta, akkor még nem érte kifogás a hozzá- vagy kiépítéseket? — A célkitűzésekkel vasszerkezetekkel lesz kitámasztva. Az ősszel az úgynevezett gádorfal felső részeinek pótlása, javítása kezdődik meg. Idén szeretnénk befejezni a már megerősített déli hajófal felső részének állagbiztosítását. Az általunk készített és készítendő kiegészítések az egész épület tömegének csupán a töredékét teszi ki, tehát lényegében nem befolyásolják a rom hangulatát. — Mikorra fejeződhet be a teljes felújítás és a kőanyag konzerválása? — Mivel ennek számos rajtunk kívül álló tényezője van, nem tudok pontos időpontot mondani. Lehet, hogy még tíz évig is eltart. Ebben az évben például csak 14 millió forintos költségvetéssel dolgoLátogatóktól évek óta elzárva, felállványozva. Az idén augusztusig még egy lélek nem dolgozott itt Vimola Károly felvétele állapotban van az épület, azóta ennek rendkívül nagy a fontossága. Az alépítmény megerősítése, a járatok eltömítése is befejeződött. Ezt a munkálatot egyébként már a múlt században megkezdték. A legsürgetőbb és leglátványosabb építkezések után nemsokára megkezdődhet a helyreállítási programtervekben szereplő egyéb munkák elvégzése. Ilyen például a tornyok födém- szerkezetének visszaállítása. A tetőzet hiánya miatt az oromzat további stabilizálása szükséges, amely zunk, amely összeg a lassú, visszafogott munkaütemet teszi lehetővé. A majdan elkészülő felújított romtemplom, meggyőződésem szerint, semmit sem veszít varázsából, de immáron megerősítve, elhárítva a jelenleg még fennálló életveszélyt, örömére szolgál az idelátogatóknak, s igazi ódon dísze marad a településnek. (szűcs) (Melocco Miklós Zsámbékon élő szobrászművész nyilatkozatát következő számunkban adjuk közre) Batta fáradhatatlan Játékos városok találkozója Úgy látszik nem múlt el Százha- SM lombatta játékszenvedélye a „Já- [V ték határok nélkül” című vetélke- dő befejeztével, ugyanis a város most saját maga készül egy nagyszabású, többnapos sportvetélkedő megrendezésére. Csütörtökön ült össze a mintegy 25 tagú szervezőbizottság először, hogy megtárgyalja a rendezvény legfontosabb részleteit. Ez alkalommal született meg a vetélkedő címe: Battai napok ’94, játékos városok találkozója. A tervek szerint a fesztivál szeptember 30-tól október 2-ig tart. Az alkalomra meghívást kapott — több város közt — az angliai Witney, a lengyelországi Brezsko, a romániai Szováta. Valószínű, hogy a játékon részt vesz ceglédi, pécsi és nagykanizsai csapat is. A versenyszámok pontos tervei még nem készültek el, de az biztos, hogy a hatfordulós küzdelem a „Játék határok nélkül” példájára zajlik. A játékos sport mellett a szervezők soksok szórakoztató, kulturális programot szeretnének rendezni az érdeklődőknek. A tervek szerint fellép a Forrás néptáncegyüttes, a Defekt-duó, amatőr rockzenekarok, lesz sörfesztivál, ökörsütés, halászléfőző verseny. A többnapos fesztivált természetesen szponzorok bevonásával kívánják megrendezni, s úgy néz ki, nem lesznek szűkmarkúak a helyi vállalatok, vállalkozók. V. Cs. Ötödik alkalommal a péceli találkozó „A csoda népe a magyar” A meghívó egyik mondatát idézem bevezetésképpen. „Ötödik alkalommal szervezzük meg immár a határokon innen és túli diákifjúság, valamint felnőtt nevelői között a találkozót Péce- len, a nagy magyar tudóspedagógus, Karácsony Sándor ma is elevenen ható munkásságának megismerésére.” Fogyatkozóban vagyunk, egykori tanítványok, akik még személyesen hallgathattuk Sándor bátyánkat egyetemen vagy egyetemen kívül, a Keresztyén Ifjúsági Egyesületben, esetleg más egyházi intézmények megrendezett ösz- szejövetelein, vagy bibliaórákon. Megritkult a számunk az elmúlt 45 esztendő során, mert főiskolákról, pedagógiai intézmények munkahelyeiről gondosan eltávolított minket a hatalom: „ne fertőzzük vallásos ideológiával az ifjúságot, elég volt Karácsony Sándor hatását semlegesíteni”. Ez a semlegesítés — mai fiatalok számára nem elég világos — azt jelentette: eltávolították az egyetemről, s minden társadalmi tisztségtől megfosztották még olyan áron is, hogy betiltották az egyesületet. (Cserkész Szövetség, Szabadművelődési Társaság stb.) Karácsony Sándor munkássága során mindig azt kereste, mi a dolgunk, mi a küldetésünk nekünk magyaroknak itt Európában, hazánkban, hogy ne a magunk kedvére töltsük el időnket, hanem a másik ember javára végezzük a szolgálatot, mert nem magunknak kell éljünk. Nemcsak az egyes ember helyét segített megkeresni a világban, hanem az egész nép és nemzet célját és misszióját mutatta meg évszázadokban, sőt a kontinensek, a kerek Föld előmenetelének ügyében határozta meg a magyarság tennivalóit. Hite, meggyőződése volt, hogy az Úr Isten hagyta jóvá hazakeresésbeli megállapodásunkat itt a Du- na-medencében azzal a megbízatással, adjuk tovább Európa hasznos kultúráját a tőlünk keletebbre való népeknek. Elsősorban a reformáció kiteljesedése nyomán Jézus Krisztus tanításait, mert a hit arra való, hogy békességesen jusson át minden jó a túloldalra is. Hitszerepünk így válik áldássá mások számára is. Ingyen kaptuk, kegyelemből a javakat, úgy adjuk tovább, többek között ez a dolgunk. Ő tanította valamennyiünknek, hogy a csoda népe a magyar. Csoda, hogy megmaradhattunk eny- nyi megpróbáltatás alatt. Hite szerint az új ezer esztendőre még van elég dolgunk, nem kell felolvadnunk a világ kohójában. Tíz vaskos kötetet hagyott örökségbe, amelyekben a magyar filozófia alapjait teremtette meg számunkra, s ezek közül az Ocsúdó Magyarság című művében található, A magyarság, mint európai érték című tanulmányát szemeltük ki a péceli találkozó megbeszélésre való anyagának. 1943-ban jelent meg munkája, a kiemelt tanulmány pedig a magyar vendéglátás lélektanát, logikáját, filozófiáját foglalja össze számunkra. Tisztában vagyunk azzal, hogy a könyvégetés jeles művelését az 1950-es években nálunk is tökéletesítették a nagy kultúrpolitikus Révai elvtárs jóvoltából, így Karácsony professzor művei is zúzdába jutottak a közkönyvtárakból, ezért a tanulmányt megjelentettük, hogy kézbe vehesse minden résztvevő. Közös erőfeszítéssel, hozzátehetem az elmúlt négy esztendő során alapítványi támogatásból megpróbáltuk pótolni a megritkult művek kiadását, az persze még a kezdeteknél jár. Hála Istennek, azért Kolozsváron is megjelenhetett fontos munkája, a Nyugati világnézetnek felemás igában, de azóta itthon is sikerült többek között a Magyar nevelés című füzetét újra nyomtatni, hiszen pedagógiai műveit hallgatták el legszívesebben az aczéli korszakban is. Két alkotó közösség, a földesi Karácsony Sándor Társaság, a péceli Csök- mei kör megmozgatta már azóta a debreceni egyetem pedagógiai tanszékét, hogy munkásságát, hatását, egyetemes értékét soha többé ne rejthessék el ifjak és nevelők elől semmiféle párt, mozgalom, hatalom áltudósai és agitátorai, mert az egész ország lesz szegényebb, ha tudományban legkiválóbb oktatóit szektás érdekek miatt nem ismerheti meg a világ. Annak idején, amikor a magyar vendéglátás alapismereteinek vitára bocsátását terveztük, még céljaink között szerepelt a világkiállítás, az 1100 esztendős évfordulóra idesereglő vendégek nemcsak kenyérrel történő ellátása, hanem a róluk való népismeretszerzés feladata is. Megint nem kérdeztek meg minket, az egyetlen illetékest, a vendégeket fogadókat, h gy mi is a véleményünk, szándékunk, hogyan tudjuk XX. századi módon ellátni az érkezőket? Döntöttek, ahogy szokás volt 45 éven át, először én aláírom, azután ti mondhattok, amit akartok, úgy is az Én mindenható pártakaratom érvényesül. Nyilvánvaló, hogy ez a téma nem kerül elő augusztus 26—27—28-án megbeszéléseinken, ezt csak a nemzet semmibevételének keserűsége íratja, de a vendégfogadás, vendéglátás lényegi kérdéseit jó lesz világosabban látni, s annak nyomán gyümölcsöztetni, mert az az egész nemzet javát gyarapítja. A péceli találkozók eddig is megmozgattak sokakat, erre a találkozóra is úgy készülünk, ismét lesznek közöttünk, akik először hallanak Karácsony Sándor munkásságáról, és ha csak szemernyit továbbvisznek és továbbadnak a tanultakból, nem történt hiába igyekezetünk, akik komolyan vettük, hogy adjuk tovább a ránk bízottakat nem a magunk, de az örök érvényű küldetés parancsa értelmében: tegyetek tanítványokká minden népeket. Fábián Gyula
