Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-03 / 180. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. AUGUSZTUS 3., SZERDA Nem kér kivételezést Soros a képviselőházban Egyáltalában nem aggasztó az egykori kommunista pár­tok választási győzelme olyan országokban, mint Magyarország, Lengyelor­szág vagy Litvánia, mert a reformkommunisták olyan messze akarnak távolodni a kommunizmustól, amilyen messze csak lehet — han­goztatta Soros György az amerikai kongresszus képvi­selőházának külügyi bizott­ságában, a nemzetközi biz­tonság, nemzetközi szerve­zetek és emberi jogok albi­zottsága előtt. Kijelentette: különösen örülök a magyar- országi választási eredmé­nyeknek. A választópolgá­rok elutasították a naciona­lista vonalat, és az a tény, hogy a szocialista párt koalí­cióra lépett a szabaddemok­ratákkal, egy jól átgondolt, jól megfogalmazott reform- program alapján jó remé­nyekre jogosít a jövőre néz­ve. A Tom Lantos elnök ve­zette kongresszusi albizott­ság „A nyitott társadalmak építése — ígéretek és kudar­cok” témában tartott hétfőn meghallgatást, amelynek meghívott főelőadója. So­ros György amerikai üzlet­ember volt. A meghallgatás központi kérdése, hogy mi­ként segíthetik az állami és magánerős kezdeményezé­sek a demokratikus társadal­mak fejlődését a volt kom­munista országokban. Soros előadásában úgy fogalmazott: nem üres gesz­tusok kellenek, mint a „Part­nerség a békéért” koncep­ciójelenlegi formájában, ha­nem azt ki kell egészíteni a „Partnerség a jólétért” el­képzeléssel. Rámutatott ar­ra, hogy a világ 1989-ben — az eufória pillanatában — elszalasztottá a lehetősé­get Kelet-Európábán a nyi­tott társadalomba való átme­net beindítására. Bár a sza­bad világ jóakarata meg­volt, az nem nyilvánult meg hatékony tettekben. A magyar kormány kép­viselőinek, az AV Rt. és az OTP vezetőségének át kell gondolnia, hogy az OTP Bank alaptőkéjének meg­emelésére vonatkozó ajánla­ta jó üzlet-e Magyarország­nak vagy sem. Nem kér és nem is vár el kivételezést, hiszen ez üzlet, tárgyalás és alku tárgya — jelentette ki Soros György Washington­ban az MTI-nek adott nyi­latkozatában. A meghallgatás után az MTI kiküldött tudósítójá­nak adott interjújában So­ros György elmondta: A Soros Alapítvány nagyon gyorsan fejlődött az utóbbi években, s ezt az iramot fé­kezni akarjuk, mivel ez a gyors ugrás — a kezdeti 3 millió dollárról a mostani 300 millióra — komoly belső szervezeti nehézsége­ket okozott. Az utóbbi napokban Ma­gyarországon nagy vihart kavart ajánlatáról, az OTP Bank Rt. alaptőkéjének megemeléséről elmondta: „Ha én úgy érezném, hogy az utóbbi napokban engem ért bírálatok a magyar társa­dalom véleményét tükröz­nék, akkor nem folytatnám a megkezdett munkát. Nem vagyok sértődős, de amikor engem mohónak neveznek, akkor az az érzésem, hogy valami nincs rendben. Ez az összeg alapítványi célra megy, és nem a saját kerese­temről van szó. így nem lá­tom indokoltnak ezt a fajta támadást”. Négy esztendővel ezelőtt, a rend­szerváltozás idején, s azt követő­en is, az ellenzékben maradtak köMl többen úgy nyilatkoztak, hogy félnek. A veszélyérzetnek ezt a szubjektív megnyilvánulá­sát, bár fenntartásokkal fogad­tuk, nem volt okunk kétségbe vonni. Nem vontuk kétségbe, csak éppen nem értettük. Indoko­latlannak tartottuk. A félelem ugyanis a vélt veszély előrelátá­sa egy megváltozott helyzetben, egy feltételezett kellemetlen reakcióra való várakozás ál­lapota. A hatalomra jutott koalíció ez előtt értetlenül állt, hi­szen a félelem hisztérikus hangoztatása által olyan csele­kedetek esetleges megtételével vádolták, amelyek nem is álltak szándékában. Ráadásul ezek a hangok nem is a várt irányból érkeztek. A hatalomra jutott koalíció azt még érthetőnek tartotta volna, ha az előző rendszer po­tentát félnek, ha volt KB- és vb-titkárok félnek, ha a volt tanácselnökök éreznek így, de hogy a rendszervál­toztató folyamatban volt harcostárs vélekedjék ekként, azt érthetetlennek tartotta. Márpedig ez volt a helyzet. A volt KB- és vb-titkárok, szövetkezeti és tanácselnökök „legálisan” elorozott vagyonukat kft.-ékbe mentve tudo­másul vették a változást és csendben kivonultak. A nem­rég még harcostárs SZDSZ viszont, ki önmagát az előző rendszer áldozatának és legádázabb ellenségének tüntet­te fel, egyszeriben elkezdett félni. Jó időbe telt, míg fel­ismerték ennek okát. Azt nevezetesen, hogy ez a társa­ság, amely az eddig névlegesen hatalmon lévőket a hát­térből irányította, s csak azért vált ^z előző rendszer el­A Romániai Magyar Szó az alapszerzó'désróí Csendben ásnak Kolozsvárott Tegnap reggel megkezdték Kolozsvár főterén a régészeti próbaásatást. Az RMDSZ he­lyi szervezete, az egyházak képviselőinek, valamint az Er­délyi Nemzeti Múzeum igaz­gatójának jelenlétében elindí­tott munkálatok rendben zajla­nak le — közölték az MTI bu­karesti irodájával helyi RMDSZ-vezetők. Kolozsvárott nyugalom van, a magyar szervezet nem tervez semmilyen tiltakozó megmozdulást, hiszen Grigo- re Zanc megyei prefektus és a múzeum igazgatója biztosítot­ta a kolozsváriakat: a munká­latok nem tesznek kárt a tér ar­culatában, nem érintik a Má­tyás-szoborcsoportot, vagy a Szent Mihály-templomot. A próbaásatás egy kismé­retű munkagödör — ha talál­nak tudományos szempont­ból értékelhető leleteket, ak­kor a gödröt betonlappal és földdel fedik le további intéz­kedésig, ha nem bukkannak semmire sem, akkor a gödröt visszatemetik. Szlovák expójaj Ha elmarad az expó az nemcsak Magyarorszá­gon, hanem Szlovákiában is következményekkel jár — figyelmeztetett tegnapi számában a Slovenská Re­publika című ellenzéki új­ság. Példaként Losoncot hozza fel, ahol a tudósító szerint, több tettre kész magánvállalkozó magyar vállalatokkal szövetkezve profitálni szeretett volna a világkiállításból. Hőlég­ballonjáratot szerveztek Budapest és a losonci lát­nivalók között. A készülő román—ma­gyar alapszerződésről, a két fél ennek érdekében tett lépé­seiről a román kormánytakti­kára hívja fel a magyar veze­tés figyelmét a Romániai Ma­gyar Szó tegnapi számában megjelent egyik cikk. „A ro­mán—magyar alapszerződés ürügyén” című cikk a több­szöri, az alapszerződés meg­kötése irányába tett magyar lépésre adott román válasz szavai után tetteket követel Bukaresttől. „A román kormány próbál­ja bebizonyítani, hogy kü­lönb mint a régi magyar veze­tés és teljes mértékben támo­gatja — szavakkal és tettek­kel is — a két nép barátsá­gát...” — írja egyebek kö­zött a szerző. Gazda József szerint nem ez történik, ha­nem „ellentétben épp a ma­gyar részről gesztusértékű óhajok, azok valóra váltásá­nak a közeledtével erőteljes magyarellenes kampányba kezdtek a román hatalmi erők”. A cikk szerint a ko­— A bécsi Hofburg — Az elnöki kancellária — elké­szült az augusztus 21—22-kei tiroli csúcstalál­kozó végleges programjával, miután a nyolc szomszédos ország államfői valamennyi­en elfogadták Thomas Kles­til meghívását Alpachba. Az Innsbruck közelében fekvő település az idén ötvened­szer rendezi meg a Gazdasá­gi Fórumot, s ez az évfordu­ló ad alkalmat a nyolcas ál­lamfői találkozóra, amelyre Göncz Árpádot is várják. A szimpózium témája évről évre az európai együttműkö­lozsvári Mátyás-szoborcso­port közelében tervezett ása­tás csupán figyelemelterelő akció része, amely éppen ak­kor robbant ki, amikor a ro­mán parlamentben a magya­rok részére hátrányos oktatá­si törvényt vitattak meg. A többször elhangzott, Nagy Romániát követelő ro­mániai kijelentéseket a ro­mán hatalom mind ez idáig sohasem cáfolta, nem utasí­totta vissza hivatalosan, nem nyilvánította ki, hogy nem tö­rekszik a határok megváltoz­tatására — jegyzi meg a cikk írója. „Mindezt látni kell min­denkinek, aki őszintén felvál­lalja a demokrácia és ezen be­lül a magyarság ügyét. A jó­szomszédi viszonyra töreked­ni kell, de alapvető emberi jo­gainkból bármit is feláldozni érte és csak érte súlyos, meg­bocsáthatatlan bűn lenne. Re­mélem, tudja ezt a mai ma­gyar kormány is” — fejezi be cikkét az RMSZ újság­írója. dés valamilyen kérdése, s az idén ezt az inkább gazdasá­gi-műszaki tanácskozást ve­zeti be a szomszédos orszá­gok első embereinek eszme­cseréje. A bécsi Hofburg legfrissebb információja sze­rint a meghívottak Magyaror­szág, Szlovákia, Csehor­szág, Németország, Olaszor­szág, Svájc és Szlovénia ál­lamfője, valamint Liechten­stein hercege augusztus 21-kén érkeznek Tirol fővá­rosába, Innsbruckba, ahol a tartományi kormány és a vendéglátó Klestil államfő üdvözli a vendégeket. A nagyvilág hírei ¥ A szlovák—magyar alapszerződés megköté­se a közelgő szlovákiai parlamenti választások előtt nem reális, mivel ehhez jelenleg nem meg­felelő a légkör — jelen­tette ki a szlovákiai De­mokratikus Baloldal Pártjának elnöke, Peter Weiss. Husszein jordániai ki­rály népszavazást tervez, mieló'tt békeszerződést kötne Izraellel. Elmond­ta: bizonnyos benne, hogy a jordániai lakos­ság túlnyomó többsége tá­mogatja a békét, de tudni akarja, mekkora az ellen­kezés. Jurij Voroncov, Oroszország ENSZ-kép- viselóje vette át a Biz­tonsági Tanács soros el­nöki tisztét A Reuter emlékeztet arra, hogy Voroncov tehát az elnö­ki székből vesz búcsút a világszervezettől, hi­szen a jövő hónap elsejé­től hazájának washing­toni nagykövete lesz. A Föld lakóinak a szá­ma 2030-ban eléri a 8,5 milliárdot, de a növeke­dés a földrészek között meglehetősen arányta­lan lesz — állapítja meg a Világbank előrejelzése. A nemzetközi össze­kötő csoport eddig nem vett figyelembe egyetlen szerb javasla­tot és elképzelést sem, s a szerbek számára tel­jesen elfogadhatatlan tervet készített — je­lentette ki az egyik leg­radikálisabb boszniai < szerb vezető, Momcilo Krajisnik. Csúcstalálkozó Tirolban VÉLEMÉNY A félelem természetrajza lenlábasává, hogy a marionettfigurákat elseperve valósá­gosan is előállhasson, nos ez a társaság akkor joggal tar­tott attól, hogy a nemzeti és keresztény erők felfedik va­lódi természetét, leakasztva a falról a képet letörlik a mö­götte felgyülemlett pókhálót is, és a képrámában perce- gő szút rámástól együtt szemétbe dobják. A félelem a képzelet szférájába tartozó érzés, a szub­jektum riasztó rendszere, amely paralizálja a lelki életet és cselekvésképtelenné tesz — írja a pszichológiai szó­tár. A félelemnek ez a tudományos meghatározása is nyilvánvalóvá teszi, hogy e társaság által hangoztatott esetben nem valódi, hanem egy kreált, csupán a szóla­mok szintjén lévő félelemről van szó, s ami — mármint a félelem — megmagyarázhatatlan eredete miatt, sámá- nikus hatásánál fogva alkalmas a labilis idegrendszerűek valóságos megfélemlítésére. Azért volt álfélelem ez, mert egyáltalán nem jellemezte a lelki élet paralizáltsá- ga, a cselekvésképtelenség, sőt ellenkezőleg, erre az idő­szakra esik legélénkebb aktivitásuk. Ekkor találták ki a gyűlölet jelszavát, s ugyanekkor alapították a Demokrati­kus Chartát is, összejövetelek sokaságát szervezték, mes­terségesen felszólították a zsidógyűlöletet, s biztonság­képpen megalkották a minden alapot nélkülöző veszé­lyes, kóbor és csellengő fiatallal megjelenítették a szkin- hedek mozgalmát, s azt újfasiszta nemzeti törekvésnek kiáltották ki. A félelemkoncepció kidolgozója az SZDSZ egyik háttér­ből irányító személyisége és szakmai tanácsadója, a lélek­tantudomány professzora és egyik legjobb hazai művelője volt, aki miután lángelméjével kellőképpen feltüzelte az in­dulatokat, Izraelben vállalt professzori állást. Most viszont minden „félelem” múltán, ismét visszatelepült. E képlékeny fogalommal a félelemmel való taktikai ma­nipuláció ezzel nem ért véget. E cselekvésképtelenné tévő lelkiállapot e társaság tagjaiból rendre a gyanakvás, majd a támadás tetteit hívja elő. Most, hogy a nemzeti és keresz­tény erők legyőzettek, tőlük már oktalanság „félni”. A tak­tikát most egy elvtelen szövetségben az MSZP ellen alkal­mazzák. A koalíciós tárgyalások legkritikusabb momentu­mai az ebből a félelemből táplálkozó garanciális elemek beépítésének követelései voltak. íme a félelemhez vezető lépés, a gyanakvás. Az MSZP, amely maga mellé emelte őket a hatalom­ba, már az első percektől kezdve meghátrálásra kénysze­rült velük szemben, s a dolog úgy fest, hogy nem ők, ha­nem a kisebbik koalíciós partner irányít. A taktikusok, most már a hatalom sáncaiból, azt kívánják elérni, hogy az MSZP-vel szembeni bizalmatlanságot és félelmet a nemzeti és keresztény erőkre is kivetítsék. A módszer, ahogyan a félelmet az ellenségbe sújkolják, most fordí­tott. Előbb a tehetetlenségünkről, cselekvésképtelensé­günkről, tetteink hiábavalóságáról akarnak meggyőzni, hogy akaratunkat vesztve a reális félelem bénító állapotá­(Paizs Tibor) t

Next

/
Thumbnails
Contents