Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-25 / 198. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1994. AUGUSZTUS 25.. CSÜTÖRTÖK Szent György is álmélkodna Szent György emlékéről mindössze annyit őrzött meg a történelem, hogy római katonaként élte életét a IV. században. A közel-keleti származású férfi a volt Izrael területén ismerkedett meg a kereszténységgel, s mivel e hitet magáénak vallotta, kivégezték. Vele együtt halt mártírhalált eszmei társa és nagy szerelme, egy helybéli patrícius felesége, Alexandra, akivel számos festményen, alkotáson együtt látható. A korai középkorban avatták szentté, alakja ekkor rendkívül népszerűvé vált. Angliának mai napig védőszentje, s Magyarország területén számos település kapta nevét a hitéért életét áldozó férfiról. Hogy miért ábrázolják oly gyakran egy sárkánnyal küzdve? Ennek különösebb oka, története nincs. A sárkány a bűnt testesítette meg, Szent György erényt szimbolizáló alakja pedig megküzd a gonosszal, s legyőzi azt. A Szent György Lovagrendet Károly Róbert alakította 1326-ban, hogy annak segítségével megszilárdítsa uralmát, s helyes útra terelje az akkor széthullt, zilált Magyarországot. A renddel együttműködve nagyhatalommá tette az országot, s igen erős befolyásra tett szert az európai politikában. Az udvari lovagokból álló rend mai kifejezéssel élve a király rendszerbiztonsági hivatalát látta el. A királlyal bizalmas viszonyban álltak, közösen vezették az államot. Ez volt az első rend Magyarországon, s évente egy fővel gyarapodhatott. A Szent György Lovagrend sorsa az 1408-as évekig követhető nyomon. Feltehetően az akkor uralkodó Zsigmond király már korántsem állt olyan jó viszonyban a rend tagjaival. Megalapította a Sárkány Lovagrendet, ahová valószínű, hogy átcsalogatott egy-két nemest az első rendből. A Szent György Lovagrend egyház- jogilag szünetelt egészen 1990-ig, amikor ifjabb és idősebb Gseke László újraélesztette a társaságot. Az első lovagavatás ’92. április 25-én történni a Mátyás-templomban, az utóbbi kettő pedig a budavári Szent István-Bazilikában, ökumenikus egyházi szertartás keretében. A lovaggá avatás során a rend nagymestere díszpallossal érinti meg a „lovagjelölt” bal vállás, a nők vállát pedig — mert ma már hölgyek is beléphetnek — kézzel érinti. 1326-ban szigorú előírás szerint ötven személyből állt, ma már azonban közel száz főt számlál a rend. Hölgyeim és uraim, aki érez magában elhivatottságot, s a feltételeknek megfelel, ne tétovázzon, mert a rendnek „csak” száz tagja lehet, s maholnap betelik a létszám. Varga Csilla Ballada faliszőnyegen Molnos Anna erdélyi népi iparművész „Barcsay” című faliszó'nyege Az álom és a valóság Mindenkivel előfordul, hogy nehezen kezdi el a napot. Az ébredéskor néhány percig azon gondolkodik, vajon mit jelenthet a különös éjszakai álom. De nemcsak mi. hétköznapi emberek, hanem a tudósok, művészek, pszichológusok is próbálják megfejteni az álom üzenetét. Krúdy Almos könyve, Freud Alomfejtése vagy Jung tanulmánya mind-mind kísérlet az álmok megfejtésére. Kevesen tudják, hogy az álom és a valóság nincs is olyan távol egymástól, mint gondolnánk. Az álom szerepéről, jelentőségéről beszélgettünk Virág Teréz pszichológussal. — Azok, akik elfelejtik reggelre az álmaikat, vagy ha emlékeznek is rá, egyet legyintenek: ugyan, ez csak álom, azok pont a kreativitásukat söprik ki a saját életükből. Az említett Freud és Jung a kreativitásukat tudták kibontatakozttatni azáltal, hogy felhívták a ma rohanó, siető emberének figyelmét az álom fontosságára. Az antik világban az álmok nagy becsben voltak, de azután elfelejtődtek. —- Miért fontos az álom üzenete? — Mint egy Chaplin-fi\- met, úgy hozzuk létre a saját álmainkat, tehát mi írjuk a forgatókönyvet, mi játsz- szuk a főszerepet, mi adjuk ki a szerepeket másoknak, de azt magunk játsszuk el. El kell gondolkodnunk azon, vajon milyen nappali élményanyag az, ami ezeket a gondolatokat éjszaka világra hozta bennünk. így indult el Freud felfedezni az álmok üzenetét, amikor megírta 1900-ban Álomfejtés című könyvét. Azt kutatta, hogy az éjszakai álomnak milyen nappali emléknyomok az építőkövei, és azt találta: ami megoldatlan nappal, az éjszaka megoldást nyer. Ez a modellje annak, hogy például azok a tudományos gondolatok, amiknek még nincs meg a kulcsa nappal, megoldódhatnak éjszaka, hiszen ugyanaz a lelki és intellektuális struktúra működik éjjel is az emberben, mint nappal, csak kontroll nélkül. — Tehát a beépített gátlások nem működnek és a konstruktív gondolatokat nem gáncsolják el? — Pontosan. Vegyünk egy bibliai példát. József rájött arra, hogy a fáraót tulajdonképpen az izgatja, hogy népe ne éhezzen. És megfejtette, hogy mit jelent az álmában látott hét kövér tehén és a hét sovány tehén. Akkor már csak praktikus tanácsot kellett adni a fáraónak az élelmiszer tartalékolására. A hét bő év alatt fel kell készülni, hombárokat kell építeni, és tartalékolni kell a bő termést a hét szűk esztendőre. Az álomfejtés segítette Józsefet, de csak azt az álmot fejtette meg, amit a fáraó megálmodott. — Ami segítség volt Józsefnek, segítség lehet számunkra is? — Talán a mi beszélgetésünknek is az a legfontosabb üzenete, hogy szívleljük meg az álmainkat, de igazából csak az tudja megfejteni a másik ember álmát, aki bele tud helyezkedni ugyanabba a gondolat- és érzelemkörbe. A lelki találkozás, a közös kultúra az alapja annak, hogy az egyik ember elmondja a másiknak az álmát, és a másik megértse annak üzenetét. — A legnagyobb esélyünk a családban, otthon van, hogy megbeszéljük az álmainkat. — Bizony, nemcsak az, hogy megbeszéljük álmainkat, hanem talán az is, hogy ösztönözzünk az álomra. — Lehet ösztönözni az álomra? — Igen, mert ha a szülő úgy köszön el este a gyerekektől, hogy aludj jól, álmodj szépeket, akkor ez bizony ösztönzés, és ennek az ösztönzésnek a folytatása reggel van, amikor a szülő odamegy, és azt mondja: ébredj fel, jó reggelt, mit álmodtál? — Beszélgettünk már arról, hogy a pszichológia klasszikusai, Freud, Jung használták az álomfejtést, foglalkoztak az álmok üzenetével, értelmezésével. Mai kollégái, például Ön, használjék-e az álmokat, megkérdezik-e a pácienseket, hogy mit álmodott... — Freud is és Jung is azt tapasztalta — ugyanúgy, ahogy az antik görög orvosok —, hogy az álommal való foglalkozás, az álom elmondása és megfejtése, tehát az üzenet visszacsatolása gyógyító hatású. A terapeutát az a cél vezérli, hogy segítse az álmodó gyógyulását. Az álom nagyon röviden, képszerően megfogalmazza mindazt, amit nagyon nehéz lenne szóban közölni. A terápiának nagyon fontos része az álmok értelfnezése, van egy olyan terápiás módszer, amelynek a végén a terapeuta arra szólítja fel a gyereket, hogy rajzolja le az álmát. A gyerek — és a felnőtt is — motiválttá válik azzal, hogy elmondja a terapeutának az álmát. Az a tapasztalatom, mintha azoknak a gyerekeknek lenne szükségük terápiás segítségre, akik otthon nem mondhatják el az álmaikat. Mert valakinek el kell mondani. T. T. Szerb—szerb zárlat A megcsúfolt Tízparancsolat Az emberiség viszonylag hosszú történelme folyamán többször is bizonyságot nyert, hogy ha az egyházi vezetők (rejtett) politikai ambíciókat táplálnak, abból vajmi kevés jó születhet. Ennek legújabb példája a szerb pravoszláv egyház püspöki karának a Szerbia és Bosznia elvileg lezárt határával kapcsolatos állásfoglalása. Az ortodox egyházfők által szorgalmazott evangéliumi béke szorgalmazása mindenképpen reményt kelthetett a hívőkben és az ateistákban egyaránt, hiszen a harctéri gyilkolás feltétel nélküli beszüntetését jelenti. A püspöki kar következő mondata azonban szértefoszlatta ezeket a reményeket, hiszen a közlemény további részében folyamatosan igazságos békét követel. Van egyáltalán ilyen béke? Ha alaposan elemezzük az állásfoglalást, már az első pillanatra kiderül, hogy az tulajdonképpen a Tízparancsolat megcsúfolása. Mert minek lehet nevezni a háború folytatására célzó mondatokat, ha nem a második (Szeresd felebarátodat mint önmagadat) és az ötödik parancsolat (Ne ölj!) semmibevevésének. Világi nyelvre lefordítva egyértelműen kiderül, hogy csak az nevezhető igazságos békénk (a pravoszláva püspökök szerint), ha a világ elismeri a területrablás eredményeit, szemet huny a több százezer ember halálát fölött, kész tényként fogadja el az etnikai tisztogatásokat és — horribile dictu! keresztényi tudatában helyet szorít a sok tízezer nő megerőszakolása tényének. Az utóbbival kapcsolatosan az istenhívő nem mondhatja el, hogy eleget tett a hatodik Parancsolatnak (Felebarátod feleségét meg ne kívánd). A pravoszláv egyház vezetése tehát egyértelműen Ra- dován Karadzsizs boszniai szerb vezér és Ratko Mlá- dics tábornok esztelenn háborúja mellett sorakozott fel. (b. m.) Lassie, per egy autó miatt A magyar televízióban is vetített Lassie-sorozat további sikereinek útját állhatja egy álomautó, a Yamaha legújabb négykerék-meghajtá- sú terepjárója. Miután az eddig vetített kalandok filmes folytatásra ösztönözték a producert, Amerikában elkészítették a Lassie, örök barátok című mozifilmet, természetesen a főhős számos hajmeresztő kalandjával és az ezúttal is nyilvánvaló bátorságával. És éppen ebből származott a jogi purparlé is, már a film bemutatása előtt. A Yamaha Motor ugyanis azt követeli, hogy ne forgalmazzák a filmet, mert a cég egyébként kitűnő terepjárói rossz példát szolgáltatnak a tizenéveseknek. A filmben szereplő kisfiú, aki úttalan utakon, akrobatákat megszégyenítő módon vezeti a terepjárót, voltaképpen hasonló mutatványokra ösztönzi majd a film ifjú nézőit. „Márpedig Lassie népszerű, és ezt a filmet is nagyon sok fiatal nézi majd meg, és mi semmiképpen sem akaijuk, hogy megpróbálkozzanak azzal az autózással, amit a mi kocsinkkal láttak a moziban.” Jelentette ki a gyár szóvivője. A vita a bíróságon folytatódik, a kalandok pedig a tévében immár azóta, hogy 1943-ban, az első filmben feltűnt egy 11 esztendős, helyes kislány, Elizabeth Taylor... Japán nem akar totóbotrányt A japánok szeretik a focit, de nem kérik a hazárdjátékot — azaz a totót. A világ- bajnokság után, éppen a megnövekedett érdeklődésre építve, a’" sporthatóság úgy döntött, hogy nemcsak az európai játékosok szerződtetését engedélyezi, hanem az európai sportfogadást is bevezeti. A bajnokság tehát már a totóval indult volna. És nem is rossz üzletként: a fogadásokból származó bevétel felét a sportág fejlesztésére fordították volna. Ám úgy tűnik, nem lesz belőle sem kis, sem nagy üzlet, mert a japánok többsége ugyanolyan erkölcstelennek tartja ezt a fogadási lehetőséget is, mint a többi hazárdjátékot. Amit egyébként törvény is tilt a szigetországban. Az „Asahi” közvéleménykutatása szerint L00 megkérdezett közül 55 elutasítja a totó bevezetését, köztük is elsősorban a nők ellenzik nagyobb számban. Pedig ők aztán igazán nem tudhatnak az eladott meccsekről! Bár éppen a Maláj-félszigeten vélték megtalálni a legjobb védekezést a feketetotó ellen: napokkal a játék kezdete előtt elszedik a játékosoktól a hordozható telefonokat. Az ügy közvetlen előzménye, hogy egy edző vizsgálatot kért saját csapata ellen, miután hazai pályán 7-0-ra vesztettek egy egészen szerény ellenféllel szemben. A bűnjel úgyszólván beszédes volt: valaki magnóra vette az egyik hazai játékos és a fogadóiroda közti telefonbeszélgetést az eredményről és annak áráról.
