Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-23 / 196. szám

10 PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGALTATAS 1994. AUGUSZTUS 23., KEDD Jogi tanácsok A hadigondozottak ellátásáról A rendszerváltozáskor — a sürgősen orvoslandó sérel­mek között jelentkező — jogos igény volt a hadigondo­zottak kárpótlását szabályozó hadigondozotti törvény megalkotása. A törvénytervezetről végül is a korábbi parlament egyik utolsó ülésén, 1994. április 6-án dön­tött a T. Ház. A hadigondozásról szóló 1994. évi tör­vény — a kihirdetését követő negyedik hónap 1-jén — 1994. szeptember 1-jén lép hatályba. Az Országgyűlés — eleget téve a honvédelemről szóló 1993. évi CX. tör­vény rendelkezésének —, tisztelettel emlékezve meg a hadi események során tanúsított példás helytállás követ­keztében hősi halált halt, vagy megrokkant katonákról, polgári lakosokról és ezek hozzátartozóiról, elismerve, hogy hadi eredetű veszteségek a jelenben és a jövőben is bekövetkezhetnek — figyelemmel a nemzetgazdaság korlátozott teherbíró képességére is — gondoskodása jeléül akotta meg a törvényt. Mielőtt a törvény szemé­lyi hatályát ismertetném, fon­tos hangsúlyozni, hogy a tör­vény által biztosított ellátá­sok fiiggetlenek attól, hogy a jogosult ki ellen, melyik olda­lon harcolt, a törvény nem diszkriminál, az általános fel­tételek fennállása esetén nem zár ki senkit a hadigon­dozásból. A jogosultak köre Kik jogosultak hadigondo­zásra? Azok a Magyarorszá­gon élő állampolgárok, akik katonai szolgálat, kötelező katonai előképzés, légitáma­dás és hadművelet vagy visz- szamaradt robbanóanyag fel­robbanása során vagy annak következtében testi épségük­nek vagy egészségüknek ká­rosodása folytán hadi erede­tű fogyatkozást szenvedtek (a továbbiakban együtt: hadi­rokkantak), továbbá akit ha- digyámoltként, hadiözvegy­ként, hadiárvaként, illetőleg hadigondozott családtagként kell gondozásba venni (a to­vábbiakban együtt: hadigon­dozott). A törvény a jogosultság megállapításához értelmező rendelkezéseket is tartalmaz, meghatározza a katonai szol­gálat, a hadifogság, a munka- szolgálat, a kötelező katonai előképzés, a légitámadás és hadművelet stb. fogalomkö­rét a jogszabály alkalmazásá­ban. Olvasóinknak pontos jogértelmezésük érdekében a jogszabály által használt legfontosabb meghatározáso­kat is célszerű megismerniük. Katonai szolgálatnak mi­nősül az I. vagy a II. világhá­borúban teljesített hadi szol­gálat (beleértve a hadifogsá­got és a közérdekű vagy a ki­segítő katonai munkaszolgá­latot is), vagy 1945. március 31. előtt hivatásos vagy nem hivatásos állományban telje­sített bármely tényleges kato­nai (honvédségi, légoltalmi, polgári védelmi, határőrsé­gi) szolgálat, beleértve a fegyvergyakorlatot és lövész­kiképzést is. Hadifogságnak tekintendő a szolgálat teljesí­tése közben bekövetkező fogságba ejtés és tartás, bele­értve az idegen haderő által nem katonai szolgálatot telje­sítők fogságba ejtését, illető­leg polgári személyek elhur­colását is, valamint ezek idő­tartamát. Munkaszolgálat­nak tekintendő a közérdekű vagy kisegítő munkaszolgá­lat (beleértve a kényszerű munkaszolgálatot is), továb­bá hadi vagy közérdekű munkára, illetőleg légoltal­mi szolgálatra történő igény- bevétel. Kötelező katonai előképzés a leventekötelezett­ség teljesítése volt. Légitá­madásnak, illetve hadműve­letnek tekintendő az ország területén vagy azon kívül le­zajló légitámadás (beleértve a levegőben bekövetkező bármely légicsapást), illető­leg a következményeinek fel­számolásával kapcsolatos te­vékenység, továbbá bármely hadművelet (harci cselek­mény). Hadi eredetű fogyat­kozás (hadirokkantak eseté­ben) a munkaképességet csökkentő testi vagy szelle­mi változás, megbetegedés, sérülés, valamint a szolgálat­tal össze nem függő fogyat­kozásnak (fertőzés, megbete­gedés, szervezeti károsodás) a szolgálat folytán bekövet­kező súlyosbodása. Veszte­ség a hadigondozásra való jogosultságot megalapozó bármely hátrány. A hadirokkantakat a jog­szabály — munkaképesség­csökkenésükhöz igazodóan — I—V. járadékosztályba sorolja. Az I. osztályba tarto­zik, aki munkaképességét 100%-ban elvesztette, II. osztályba, aki legalább 75%-ban, a III. osztályba, aki legalább 65%-ban, a IV. osztályba, aki legalább 50%-ban és végül az V. osz­tályba, aki legalább 50%-ban veszthette el mun­kaképességét. A hadi erede­tű fogyatkozás és az általa okozott munkaképesség­csökkenés mértékének vizs­gálatát és megállapítását az Országos Egészségbiztosítá­si Pénztár Országos Orvos­szakértői Intézetének (OO- SZI) a hadirokkant lakóhe­lye szerint illetékes elsőfokú bizottsága végzi. Családtagnak is jár A törvény a hadirokkant hozzátartozóit — a hadigyá- möltat, a hadiözvegyet, a ha­diárvát — és a hadigondo­zott hozzátartozóit is gondo­zásban részesíti. Hadigyá- molt a hadirokkant gyerme­ke, 16. életévének oetöltésé- ig, illetve, ha oktatási intéz­mény nappali tagozatán ta­nul, a tanulmányi időre, de legfeljebb 25. életévének be­töltéséig, továbbá az a gyer­mek, aki 16., illetve 25. életé­ve betöltéséig tartósan, leg­alább 67%-ban megrokkan, az életkortól függetlenül, az állapot fennállásáig. Hadiözvegy a szolgálat kö­vetkeztében meghalt sze­mély, illetve a meghalt hadi­rokkant özvegye, ha a házas­ságot a hadi eredetű sérülés bekövetkezte előtt kötötték, illetőleg a házajtárs halála­kor már legalább 5 éve együtt éltek, vagy házassá­gukból gyermek született. Hadiárva a szolgálat követ­keztében meghalt személy­nek, illetőleg a meghalt hadi­rokkantnak a gyermeke a ha- digyámoltnál ismertetett ese­tekben. Hadiárvának minő­sül a gyermek akkor is, ha a bíróság a meghalt személyt, illetőleg a meghalt hadirok­kantat — életében az apaság megállapítása nélkül tartás­díj fizetésére kötelezte. A ha­digondozott családtagja a gondozásra abban az eset­ben jogosult, ha a szolgálat következtében meghalt sze­mélynek, illetőleg a hadirok­kantnak az általa életében ténylegesen eltartott, 60. éle­tévét betöltött, vagy leg­alább 67%-ban csökkent munkaképességű szülője, nagyszülője, testvére és fél­testvére. Az 1994. évi XLVI. tör­vény alapján hadigondozás­ra jogosultnak kell tekinteni azt a Magyarországon élő ál­lampolgárt is, aki 1945. már­cius 31. és 1954. október 31. közötti időkben a fegyveres erőknél (Néphadsereg, BM csapatai, a polgári védelem szervezetei) hivatásos, to­vábbszolgáló vagy hadköte­lezettség alapján teljesített szolgálata során vált hadiro- kanttá, illetve azok hozzátar­tozóit. Az ellátások nemei A törvény értelmében a hadigondozás állami feladat, amelynek során az ellátások és kedvezmények jövedelmi értékhatárra tekintet nélkül illetik meg a jogosultat. A hadigondozottakat különbö* ző ellátások illetik meg. Az elmaradt pénzellátás kom­penzálására egyösszegű térí­tés jár annak a hadirokkant­nak, hadiözvegynek és volt hadiárvának, akinek az 1949. január 1-je előtt megál­lapított hadigondozotti pén­zellátását ezen időpontot kö­vetően politikai okból meg­szüntették. A térítés a hadirokkantak I—V. járadékosztályának megfelelően a következő: I. oszt. 250 ezer Ft, II. oszt. 200 ezer Ft, III. oszt. 150 ezer Ft, IV. oszt. 100 ezer Ft, az V. oszt. 75 ezer Ft. A hadiözvegy ugyancsak 75 ezer Ft térítésre, a volt hadi­árva pedig, akit szülőjének halála miatt hadiárvaként gondozásba vettek — 50 ezer Ft-ra jogosult. A jogo­sultság elbírálásához szüksé­ges iratokat, ha nincsenek a jogosult birtokában, a Ma­gyar Honvédség Központi Irattárában (1027 Budapest II. Feketesas u. 4.) lehet be­szerezni, valamint a megyei levéltárban érdemes próbál­kozni. A hadirokkantakat havi rendszeres pénzellátás­ként járadék illeti meg, amelynek összege az öregsé­gi nyugdíj mindenkori legki­sebb összegének (jelenleg 7480 Ft) %-ban kifejezve: I. oszt. 150%, II. oszt. 135%, III. oszt. 120%, IV. oszt. 95%, V. oszt. 75% mértékű. Abban az esetben, ha a hadi­rokkant a járadékon kívül nem rendelkezik más jövede­lemmel, a megfelelő járadék­osztály szerinti pénzellátás havi összegét növelni kell az öregségi nyugdíj mindenko­ri legkisebb összegével. Ne­velési pótlék a járadékos ha- digyámolt gyermeke után, a meghatározott feltételek fennállása esetén jár, gyer­mekenként és havonta az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50% mértékéig. Orvosi alapellátás Ápolási pótlék is jár an­nak a hadirokkantnak, aki orvosi szakvélemény alap­ján mások rendszeres ápolá­sára szorul. Az ápolási pót­lék a hadirokkant-járadé­kon felül jár, mértéke a ha­dirokkant-járadék egyhavi összegének 40%-a. A hadi­özvegyi járadék havi rend­szeres összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegé­nek 75%-a, illetve, ha a ha­diözvegynek más egyéb jö­vedelme nincs, az öregségi nyugdíj mindenkori legki­sebb összegével növelt ösz- szeget kell a részére folyósí­tani. A hadiárvák járadéka — az egyéb ellátástól függetle­nül — havonta az öregségi nyugdíj mindenkori legki­sebb összegének 30%-a. A hadigondozott családtag já­radéka a hadiárváéyal azo­nos, több jogosult estében azonban a járadék minden jogosultat külön-külön meg­illeti". Temetési hozzájáru­lás a volt járadékos hadirok­kant halála esetén annak jár, aki igazoltan a temetést fedezte, kivéve a közköltsé­gen történő eltemettetés ese­tét. A hadirokkantakat meg­illeti továbbá bármely beteg­ségükkel kapcsolatosan a té­rítésmentes orvosi alapellá­tás (gyógykezelés), az álla­mi, önkormányzati intézmé­nyi ellátás (kórház, szartató- rium, gyógyfürdő stb.), a fo­gászati ellátás, és az állami, önkormányzati szociális in­tézményi ellátás. (A térítés­mentesség a hadigondozott egészségbiztosítási és nyug­díjjárulék-fizetési kötelezett­ségét nem érinti.) A hadi­rokkantakat a felsoroltakon kívül, ha hadi eredetű fo­gyatkozása folytán használ­hatatlanná vált vagy hiány­zó testrészének mesterséges pótlása céljából szükséges, térítésmentes gyógyászati segédeszközre, műlábcipőre tarthat igényt, amelyekkel életvitele, illetve munkaké­pessége javítható. A hadi- gondozottakat megilleti to­vábbá a közlekedés, a televí­zió előfizetési és a helypénz megfizetése alóli mentesség is. A törvény alapján járó minden hadigondozotti pén­zellátás adómentes, az egyéb jövedelmek után fize­tendő adónál figyelmen kí­vül kell hagyni. A jogosult­ságok megállapításával és elbírálásával kapcsolatos minden eljárás (közigazga­tási, bírósági, iratbeszerzé­si) tárgyi illetékmentes. A jegyző hatásköre A hadigondozás iránti igény határidő-korlátozás nélkül előterjeszthető, nem évül el. Első fokon a hadi- gondozott lakóhelye sze­rint illetékes települési ön- kormányzat jegyzője jogo­sult eljárni és a kérelemről határozatban dönteni. A jegyző határozata ellen — az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint — a köztársasági megbíz­otthoz jogorvoslattal, an­nak határozata ellen pedig A Váci Magasépítő Kft. fel­vesz gyakorlattal rendelke­ző kőművest, ács-állványo­zót, víz-, fűtés- és gázszere­lőt, .asztalost, lakatost és egy józan életű segédmun­kást. Kereseti lehetőség 22-32 ezer forint. Jelentkez­ni lehet levélben vagy sze­mélyesen az alábbi címen: 2600 Vác, Csatamező u. 4., vagy a 06-27-316-399 szá­mú telefonon. Az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. váci fiókja pá­lyakezdő fiatal üzleti mun­katársakat keres: Vác, Du­nakeszi és Szob települések­re, illetve ezek környékére. Felvételi követelmény: leg­alább középiskolai végzett­ség, illetve az üzleti tisztes­@ Nagykőrösön kötöt­tek házasságot: Gá­bor József és Nagy Beáta, Milkovics Csaba és Szőke Tünde, Ba­lázs József és Fehér Edina Elvira. Meghalt: Illés Ferenc, Baross Gábor u. 9., Maksa Balázs, Barátszilas u. 8., a bírósághoz keresettel le­het fordulni. A jogszabály a folyósítá­si szabályokat is meghatá­rozza, eszerint a járadék új megállapítása esetén az igény érvényesítését köve­tő hónap 1. napjától jár. A járadékot havonta, a nyug­díjjal egyidejűleg, illetőleg ennek hiányában önállóan kell a nyugdíjfolyósító szervnek folyósítania. A já­radék összegének megvál­toztatása esetén a maga­sabb összegű járadékot az igény megnyílását követő hónap 1. napjától kell meg­állapítani. A korábbi jog­szabályok alapján megálla­pított és folyósított ellátá­sok összegei e törvény alapján nem csökkenhet­nek. A járadékot a kivándo­rolt, a külföldön élő vagy tartózkodó személy részére — további intézkedésig — a Pénzintézeti Központnak kell átutalni. j)r- p, q# séggel párosuló teljesít­ményirányultság. Jelentkez­ni lehet személyesen a Vác—Szob területre Tóth Árpádnál és Eresei László­nál mindennap 8—14 óra között a váci Széchenyi utca 4—6 szám alatt, vala­mint a dunakeszi területre Fenyőfalvi Zoltánnál, na­ponta 8—12 óráig, a duna­keszi lakótelep szolgáltató házában. A Senior Váci Kötöttáru- gyár Rt. (Vác, Galcsek utca 8—10.) villamos-üzemmér­nöki (erősáramú) munkakör­be munkatársat keres. Je­lentkezni lehet Povázsay Ti­bor munkaügyi vezetőnél. Telefon: 27-314-866/190 mellék. Nagy Lászlóné Bekos Ilona, Örkény u. 90., Verebi Mi- hályné Medvegy Mária, Ceglédi u. 17/B, dr. Szeke­res Istvánná Tóth Piroska, Október 23. tér V. ép., Mol­nár István, Október 23. tér V. ép., Kecskeméti Imre, Új­világ u. 12., Farkas Ferenc, Tüzér utca 5. Állásajánló Biztosító gazdálkodóknak Elsősorban a mezőgazdasági vállalkozóknak akar ked­vezni a közelmúltban alakult Argosz biztosítótársaság. A nagyrészt belga érdekeltségű cégnél olyan kockázat- vállalás is köthető, mint a száj- és körömfájás okozta ál­latelhullás vagy a jégkár. Kockázatvállalásuk kiterjed az. állatokat, növényeket ért elemi károk térítésére is, valamint a lopáskárra. A biztosító Cegléden, az Árpád út 28-ban található Vimola Károly felvétele Anyakönyvi hírek

Next

/
Thumbnails
Contents