Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-23 / 196. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. AUGUSZTUS 23., KEDD 7 Forintos hírek A folyó fizetési mérleg deficitje az első öt hónap végén elérte az 1,42 milli­árd dollárt. Előzetes szá­mítások szerint júniusban mintegy félmilliárd dol­lárral tovább nőtt a hi­ány, így a féléves deficit 1,9 milliárd dollár körül alakul. Jelentős árfolyamzuha­nás alakult ki a múlt hé­ten a kárpótlási jegyek tőzsdei piacán. így a hét elején a kárpótlási jegyek tőzsdei átlagára 530—540 forint körül ala­kult, csütörtökre 457 fo­rintra esett vissza, és úgy tűnik péntekre viszony­lag kis forgalom mellett 488 forinton stabilizáló­dott a piac. Több kereskedelmi cég felfüggesztette a kárpótlá­si jegy múlt heti rekord árfolyamesését követően a kárpótlási jegyért törté­nő értékesítését, mivel az árfolyam a tőzsdén csü­törtökön és pénteken 50 százalék alatt volt, pilla­natnyilag nem lehet kár­pótlási jegyért vásárolni többek között a Keravill és a Röltex üzleteiben. Szerződést kötött a Wes- tel 900 Rt. az Ericsson Technika Kft.-vel a GSM mobiltelefon-hálózat ma­gyarországi bővítésére. Az Ericsson segítségével növekszik a rendszer ka­pacitása, valamint a ható­kör, amely a fejlesztés után kiterjed az egyszám­jegyű számmal jelölt fő- utakra is. Ha törvény rendelkezne a Horn Gyula miniszterel­nök által a hét végén Iváncsán említett vagyon­adóról, az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal­nak kötelessége lenne a megfelelő feltételrend­szer kidolgozása. Amíg azonban ilyen jogszabály nem született, az APEH nem kíván állást foglalni a kérdésben, mivel ez nem is feladata. Az adóhi­vatal az érvényben lévő törvények értelmében az adók folyamatos és zavar­talan beszedését biztosít­ja, politikamentes szerve­zetként. . TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! A beruházás a helyi állásnélkülieknek is munkalehető­séget teremtett a céllal, hogy a 27-es kör­zetben, Vác és Berneceba- ráti térségében kínálati piacot teremtsen. Ennek megléte már-már életbevá­gó kérdés, mert jelenleg egy nyilvános fülke műkö­dik Zebegónyben, két ma­gán- és a közületi telefo­nok mellett. Összesen 18 készülék található a falu­ban. Úgy két vagy három évvel ezelőtt felajánlottuk a Matávnak, a siralmas helyzeten némiképp javí­tandó, hogy a polgármeste­ri hivatal vonalát délután négy óra után kapcsolják át egy utcai fülkébe. A Ma- táv vonalhiányra hivatkoz­va sajnos nem teljesíthette kérésünket. A Börzsöny- Com Kft.-hez fűzött remé­nyeink nem váltak valóra, így azóta egy jottányit sem haladt előre ügyünk. Ter­mészetesen tisítában va­gyok azzal, a befektetők­nek ez óriási falat. Olyany- nyira az, hogy a beruházás, amely Verőcétől Bemece- barátiig javítja majd a tele­fonszolgáltatást, közel egy- milliárd forintba kerül. Új partnerként jelentke­zett nemrégen a Digitel 2001, amely korábban a 28-as gödöllői körzetre ki­írt koncessziót szerezte meg, s néhány hónapja a 27-es körzetre is eredmény­nyel pályázott. Azt ígérik, hogy 1995. január 1-jétől je­lentős fordulat következik majd be a telefonfejlesztés terén. Azzal kecsegtetnek, hogy minden igény 90 szá­zalékát fél éven, 98 száza­lékát pedig egy éven belül teljesítik. Mivel azonban még nem tapasztalható semmilyen előkészület, s az idő pedig rohamosan ha­lad, úgy érzem, az ígéret­ből nem sok valósul meg. A 433 zebegényi telefon- / igénylő megnyugtatására szeretném elmondani, hogy az eddig befizetett 1J5 ezer forintjuk jó kezekben van — szögezte le Krebsz Ferenc beszélgetésünk vé­gén. — Az önkormányzat pénztárában ' őrizzük a pénzt abban a reményben, hogy a jövő év folyamán már telefont látnak polgára­ink otthonaikban. Klug Miklós Zebegényi beruházások A telefonra még várni kell Zebegényben, ezen a szép fekvésű és gazdag néprajzi értékeket őrző dunakanyari üdülőhelyen, az elmúlt négy esztendő alatt az inf­rastrukturális fejlesztések egész sorát valósították meg. E rövid idő alatt meg­kísérelték a lehetetlent: sa­ját források mozgósításá­val, valamint állami céltá­mogatások igénybevételé­vel próbálták meg behozni azt a több évtizedes lemara­dást, amely a kisközséget az elmaradott falvak közé taszította. Sikerrel. A beruházások 1991­ben, az 1850-ben felépített s azóta elöregedett, a forga­lom számára veszélyessé vált vasúti híd rekonstruk­ciójával kezdődtek el — tá­jékoztatta lapunkat Krebsz Ferenc polgármester. El­mondotta azt is: a mintegy háromszázmillió forintot felemésztő felújítást állami eszközökből finanszírozta a kivitelező Magyar Állam­vasutak Részvénytársaság. Hasonlóképpen újult meg az állomás peronja, ame­lyet az eredeti szinthez ké­pest jelentősen felemeltek, így már bátran leléphetnek az idősek vagy a kisgyer­mekkel utazók a vonatról. Nem kell attól tartaniuk, hogy egy rossz mozdulat­nak bokaficam vagy netán lábtörés lesz a vége. A pe­ron látványnak is szép: via- color burkolatot kapott. Amikor a polgármester a közműveket érintő fej­lesztésekről beszélt, nem hallgatta el: a téli hónapok­ban égető gondot jelentett, hogy a falu egy részén so­rozatos áramkimaradások jelentkeztek. Ez az idén már nem történhet meg, mert a közelmúltban kor­szerűsítették az elektromos hálózatot. Ezzel egyide­jűleg került sor a Nagyma­ros és Zebegény között hú­zódó magasfeszültségű ve­zeték cseréjére. A tízmillió forintos költséggel járó fel­újítást az Elektromos Mű­vek Részvénytársaság vé­gezte el állami pénzek be­vonásával. A vezetékes vízhálózat 95 százalékban még koráb­ban kiépült, azonban csa­tornával egyáltalán nem rendelkezik a kisközség — tudtuk meg. Az ezzel kap­csolatos munkálatok tavaly kezdődtek el. A 8,4 kilomé­ter hosszúságú hálózattal a falu állandóan lakott terüle­tének 85 százaléka csator­nán keresztül szabadulhat meg szennyvizétől. Ezzel párhuzamosan egy Biogest típusú tisztítóművet is tele­pítenek. A ráfordítás tete­mes, 180-200 millió forint­ra tehető. Ezt saját forrás- ' ból, állami céltámogatás­ból és a vízlépcső rehabili­tációs alapjának a hozzájá­rulásából teremtik elő. Nagy értéket képviselő szlovák stílusú házak kö­zött fut a 12-es út Zebegé- nyen áthaladó szakasza, amely szűk és forgalmas. Nem egyszer előfordult, hogy egy-egy kanyarban a gépkocsik kisodródtak, majd nekicsapódtak a fa­laknak, kárt okozva a há­zakban. A levegőszennye­zésből eredőleg pedig álla­gukban nagyfokú romlás fi­gyelhető meg. Többek kö­zött ezért vált szükségessé az út átépítése, amely jelen­leg is tart. A 250-270 mil­lió forintos beruházást az Oviber végzi, s a vízlépcső rehabilitációs alapjából fo­lyósítottak rá pénzt. — Egyedül a telefonfej­lesztés területén nem sike­rült előrelépést elérnünk — tárta szét a kezét Krebsz Ferenc, amikor e téma került elő. — A Bör- zsöny-Com Kft.-t a régió települései három évvel ez­előtt alakították meg azzal A csatornahálózat és az ezzel párhuzamosan megvalósuló szennyvíztisztító 180-200 millió forintos ráfordítással épül Zebegényben. A költségek fedezésére a vízlépcső rehabilitációs alapjából is jutott pénz Falum Attila felvételei Német—lengyel törpeper Húszszázalékos infláció várható Idei gazdasági kilátások A német kertitörpe-gyártók dömpingvádakkal beperelték lengyel kollégáikat, mert­hogy azok állítólag olcsó „másolatokkal” árasztották el a német piacot — jelentet­te az AFP a Gazeta Wybor- cza című lengyel lapot idéz­ve. Németországban a Rajná­tól az Oderáig igen nagy ha­gyományai vannak a kerti törpék állításának, olyannyi­ra, hogy egy müncheni bíró­ság nemzeti kulturális va­gyontárgyaknak minősítette ezeket az 50—100 centimé­ter magasságú, piros sapkás gipszemberkéket, amelyek többnyire mosolyogva ácso­rognak gazdáik kertjének díszhelyén. Az elmúlt években azon­ban a lengyel iparosok is felfedezték, hogy a német kertitörpe-gyűjtők igen jó piacot jelentenek, és töme­gesen kezdték gyártani és átszállítani a határon saját törpéiket. Ezeket most a né- met.eredetik ócska utánzata­inak minősítette a bíróság, és azonnal el is rendelte, hogy a legutóbbi 280 dara­bos szállítmányt kobozzák el. Németországból viszont nyolc törpegyártó kézmű­ves panaszolta be lengyel kollégáit. A kormány tervezett takaré­kossági intézkedései hatásá­ra a lakosság fogyasztása 0,5 százalékkal kisebb mér­tékben fog növekedni, s a beruházások bővülése sem éri el a 15 százalékot, maxi­mum csak 13 százalékos nö­vekedésre lehet számítani. Mindezt a Pénzügyminiszté­rium ez évi pótköltségveté­si irányelvei tartalmazzák, melyet a napokban kapott meg az Érdekegyeztető Ta­nács. A takarékosság várható­an a belföldi felhasználás növekedésének mérséklését eredményezi. így az idén a belföldi felhasználás nem növekedhet 2-4 százalékkal az elmúlt évi 7 százalékhoz képest, csupán 1-3 százalé­kos bővülés lehetséges. Ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy a folyó fizetési mér­leg várható 3,5 milliárd dol­láros hiányát 3 milliárd dol­lárra lehessen mérsékelni és a nettó adósságállomány 17,7 milliárd dollár helyett 17,2 milliárd dollár legyen. így is a nettó adósságállo­mány egy év alatt több mint kettőmilliárd dollárral nö­vekszik. A megszorító intézkedé­sek hatására kissé gyorsabb lesz a fogyasztói árak és a termelői árak emelkedése. Várhatóan az áremelkedés mértéke a fogyasztási cik­keknél eléri a 19-20 százalé­kot. A termelői árak 13-14 százalékkal emelkednek 1994-ben. Tavaly a terme­lői árak inflációs rátája csu­pán 10 százalék volt.

Next

/
Thumbnails
Contents