Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-19 / 194. szám
* Magyar kápolna Szűz Mária elszenderülésének hegyén Árpád-házi szentjeink Jeruzsálemben Jeruzsálem város szinte minden pontjáról vonzza a tekintetet a Sion-hegyen magasodó Dormitio-templom. A keresztény hagyomány szerint a templom szentélye Szűz Mária elszenderülésének színhelye fölé épült. A neo- román stílusban épített templom kriptájában a Szentföldre vetődő honfitársainkat megható meglepetés várja: a Muzsinszki Nagy Endre alkotta magyar kápolnában Árpád-házi szentek mozaikképe és magyar nyelvű föliratok hirdetik messze földön is népünk történelmét, és a Lazához való ragaszkodását. kőművesek és kőfaragók végezték el. Vilmos császár az általa építtetett templomot a Szentföldi Német Katolikus Egyesületnek adományozta. A Dormitio-templom szentélyéből csigalépcső vezet le az altemplomba. A kör alakú altemplom közepén az elszenderülő Mária életnagyságú, ében- és cseresznyefából kifaragott, elefántcsont berakásos szobra látható egy kupolás baldachin alatt. A Szűzanya fölött, a kupolán Jézus az ószövetségi Énekek éneke sorával szólítja édesanyját a meny- nyek világába: „Kelj föl, siA szent Sión A manapság Sion-hegynek (héberül: Hár-Cijon) nevezett magaslat a Nagy Szulejmán szultán építtette óvárosi falakon kívülre esik. A Sion-hegy kivált- ' képp a kereszténység számára bír nagy jelentőséggel, hiszen Jézus a tanítványaival itt költötte el az utolsó vacsorát, s ezenkívül a Szentlélek eljövetelének és Szűz Mária utolsó földi otthonának is színhelye. Jézus ezen a hegyen alapította meg az oltári- szentséget, Péter pedig itt mondta el nevezetes pünkösdi beszédét. A Dávid városában keresendő ősi Siont Titus hadainak rombolása után (Kr. u. 70) a zsidóság kollektív tudata erre a helyre helyezte át, s ennek alapján ez a hely számukra is szent. A zsidók a zsoltá- ros Dávid király sírját tisztelik a mai Sion-hegyen az utolsó vacsora terme alatti helyiségben. Jeruzsálemi helyi hagyomány alapján a kereszténység a Sion-hegyre teszi meg Mária elszenderülésének helyét. Ezért is nevezik a századunk elején épített templomot és kolostort Dormitionak. (Dor- mitio — elszenderülés, elalvás). Az 1906-ban fölszentelt neoromán stílusú Dormitio- templomot Heinrich Re- nard német építész az aacheni Palotakápolna, a középkori német várak és a kölni Szent Gereon-templom mintájára, a szentföldi iszlám architektúra motívumainak ötletes alkalmazásával építette. A templom telkét II. Abdul Hamid török szultán ajándékozta 1898-ban a Szentföldre látogató II. Vilmos német császárnak. A Dormitio alapkövét 1900 októberében tették le, s az építést pedig Betlehemből és Beit-Dzsalla faluból jött ess, kedvesem, galambom és jöjj.” Az altemplom oldalfalába körös-körül kápolnák vannak süllyesztve, egy-egy katolikus országról elnevezve. Elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy a művészi kivitelezést tekintve Elefántcsontpart kápolnája mellett a miénk itt a legszebb A Patrona Hungáriáé magyar kápolnát, Muzsinkszi Nagy Endre alkotását 1931. május 2-án szentelte föl Zichy Gyula gróf, kalocsai érsek. A korabeli magyar újságok tanúsága szerint a kápolnaszentelés tiszteletére egy Slezák László nevű magyar harangot is adományozott a Dormitio-templom- nak. A kápolnát a Szentföldre érkező magyar zarándokcsoport jelenlétében szentelték föl, s beszédében Zichy gyula érsek elérzékenyülten emelte ki, hogy az oltárban elhelyezték a magyar szentek, illetve Szent Gellért püspök ereklyéit. A kápolnával szemben állva a tekintet mindjárt a félkupolára irányul. Az apszisszearc nemcsak a hazai, hanem a világ egyházművészetének is az egyik legsikeresebb Madonna-ábrázolása. Muzsinszki Nagy Endre a meny- nyek királynőjét trónuson ülve jeleníti meg, amint az egekből alászálló két angyal éppen a fejére helyezi Szent István koronáját. Ä magyarság Boldogasszonya balján Jézust, jobbjában a magyar királyi jogart tartja. A kisded pedig az Árpád-vágásos címerrel ékített országalmát szorítja magához. A trónoló Istenanya jobbján az egyházművészetben igen gyakori megjelenítés látható: az idős, fiát már elveszített Szent István királyunk dicsfénytől övezve ajánlja föl a Szent Koronát Máriának. Az országalapító uralkodó melrű félkupola mozaikképének közepén Szűz Mária a többi alak fölé magasodva uralja a képi teret. Bíborvörös és kék palástban trónolva ölében tartja a kisded Jézust. Az itt látható glóriás, rendkívül gondos kimunkálású Máriáién az apostoli kettős kereszt, míg koronát tartó jobbja alatt az úgynevezett magyar nagycímer van kirakva. Istvántól balra a fia, Szent Imre herceg, mellén vékonyka latin kereszttel, kezében a szűzies életvitelére utaló liliommal. Szent László királyunk Mária balján helyezkedik el. László a magyar királyi hatalom megszilárdítója, Magyarország területének ki- teijesztője és a kereszténység védelmezője volt. A művész ezért László királyt jobb kezében kivont karddal és palástján latin kereszttel ábrázolja. Az Árpád-ház nőj szentjeit Jeruzsálemben Szent Ér- zsébet képviseli. Talán azért esett rá a művész választása, mert Erzsébetnek családi kötődése is volt a Szentföldhöz. Atyja, a Bánk bán II. Endre királya a muszlimok ellen vívott keresztes háború idején a Szentföldön harcolt. Férje, Lajos thüringiai gróf pedig csatlakozott II. Frigyes Szentföldre induló kereszteshadjáratához, de útközben meghalt. A Liszt Ferenc által is megénekelt Erzsébet az éhező szegényeknek kötényében titokban vitt kenyeret, s amikor ezért Lajos felelősségre akarta vonni, az eleség tüstént rózsává vált. Erzsébetet ezért a művész a Dormitio-templom- ban is rózsaszállal ábrázolja. Királyi származására a köpenyére illesztett vörös-fehér Árpád-vágásos címer utal. A kupolát az oltártól elválasztó szegélyen a következő latin mondat olvasható: PATRONA HUNGÁRIÁÉ ÓRA PRO REGNO MARIANO — Magyarország Nagyasszonya Könyörögj Mária Országáért. A háromtáblás szárnyas oltár fehér márványból készült. Négy kecses márványoszlop támasztja alá az oltárlapot, amelynek élére nagy betűkkel magyar mondat van írva: MAGYARORSZÁG KEGYELETES HÓDOLATA. Az oltárlap alatt, középütt, a két középső osz- lopocska közé pedig a Boldogasszony anyánk kezdetű, a XVIII. század elején keletkezett kesergő első versszaka van bevésve a fehér már ványba. A Dormitio altemplomában általában csönd honol. A csönd és a nyugalmas áhítat szigete ez. Odakünn, a vaskos falakon túl szinte óránként puskaropogás, fájdalmas emberi jaj szó emlékeztet a Szentváros 20-ik század végi valóságára. Az elszenderülő, fekvő Szűzanya körül imbolygó gyertyalángok félhomályába nem hasít bele a két sémita testvémép mindennapos élet-halál harcát kísérő csatazaj, kiáltás, szitok. Államalapító Szent István királyunkkal az élen, többezer kilométerre a hazától, a Sion-hegyen az Árpád-házi szentek tekintenek le a Jeruzsálembe vetődő profán látogatóra és az áhítatos zarándokra. Lancsics Bonifác 18-ik századi pannonhalmi bencés szerzetes fehér márványba vésett kesergő szavai szólnak hozzánk Jeruzsálemben. Meghatóan szép ez a vers, mert időszerű és mesz- szi tájakra átplántálva is oly méltóságosan fejezi ki a magyar vágyakat és reményeket. Hering József Jeruzsálem magyar művésze Muzsinszki Nagy Endre 1886-ban született Felső- Zsolcán, Nagybánya után Olaszországban tanult. Alkotásai megtekinthetők a tokaji, párdányi, siófoki és a budapesti Szent Rita-temlomban. A balatoni táj szerelmeseként 1940-től egészen haláláig Siófokon élt. Itt festette meg az Én vagyok a világ világossága című vallásos, nagy összegező sorozatát. De Muzsinszki Nagy Endre művei eljutottak Jeruzsálem két nevezetes templomába is. Az ő alkotása díszíti a Sion-hegyen a Dormitio-templom magyar kápolnáját, illetve Getszemáne-kertben álló Agónia, vagy Minden Népek templomának a főoltárát. Ezen utóbbi alkotásának alsó szegélyén még a magyar címer is ki van rakva mozaikkőből.
