Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-02 / 179. szám

10 PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGALTATAS 1994. AUGUSZTUS 2., KEDD Kedvezményes vásár Jogi tanácsok A bírósági végrehajtás új szabályozásáról A korábbi parlament 1994. április 6-án módosította a Polgári Perrendtartás végrehajtási perekkel kapcsola­tos rendelkezéseit, valamint a bírósági végrehajtásról szóló megelőző törvényrendeleti szintű (1979. évi 18. tvr.) szabályozás helyett korszerű törvényt alkotott. Az 1994. szeptember 1-jén hatályba lépő 1994. évi Lili. tör­vény számos új rendelkezést tartalmaz. E változások közül az egyik legjelentősebb, hogy a korszerűtlen álla­mi bírósági végrehajtói szervezet helyett — a közjegy­zőkhöz, ügyvédekhez hasonlóan — a bírósági végrehaj­tók is önállóan folytathatják tevékenységüket, a megyei bírósági végrehajtók kivételével, akiknek hatásköre a törvényben szűk körbeil meghatározott. Minthogy a kö­telezettek nagy részére az önkéntes teljesítés jogerős bí­rósági ítélet esetén sem jellemző, ezért az állampolgá­rok mint jogosultak gyakran kénytelenek végrehajtó­hoz fordulni. Hogy a jövőben kikhez fordulhatnak, ar­ról tájékoztatom a kedves olvasókat. A nemrég megnyílt szentendrei Szatócs vegyeskereskedés­ben egész augusz­tusban kedvezményes burgo­nya-, hagyma- és almavá­sár lesz. Az üzletben emel­lett kapható még Salgó ga­lamb keveréktáp és szemes­takarmány, valamint külön­Augusztus 7-én, vasárnap délelőtt 10 órától tartják meg Dunabogdányban a hagyományos hegyi bú­csút, amelyen kirakodóvá­Manapság nehéz dolgunk van, amikor az Utónévköny­vet bogarásszuk, hiszen öt­ven éve mindössze 30-40 név közül választhattunk, ma­napság viszont több ezer név áll rendelkezésünkre. Névújí­tó, nyelvújító kedvünk azon­ban cseppet sem lankad. Név­adási szokásainkról kérdez­tük Bíró Ágnes nyelvészt. — Divatosak továbbra is az örökzöld nevek, mint Kata­lin, Zsuzsanna, Judit, István, János, Péter, László. Egy má­sik divatirányzat azoknak a neveknek a csoportja, ame­lyeket a szüléink nemzedéke a városban nemigen használt. Ezek inkább falun éltek el­szórtan, viszont a 16—17—18. században na­gyon divatosak és használato­sak voltak, és ezeket ma újra felfedezik a szülők. Ilyen a Márton, Benedek, Balázs, Ta­más, a lányoknál pedig a Zsó­fia, Eszter, Rebeka, Doroty- tya, és még sokáig sorolhat­nám. A harmadik csoportba az úgynevezett magyar nem­zeti nevek tartoznak, amelye­ket csak magyar nyelvterüle­ten használnak. Ami persze nem jelenti azt, hogy ezek fel­tétlenül mind magyar eredetű­ek is. Például a lányoknál Bí­bor, Gyöngy, Virág, Mandu­la, a fiúknál a Ke ve, Tas, Bo- tond, Koppány. A negyedik csoportot az újonnan Nyu- gat-Európából átvett nevek al­kotják, a szülőknek ezek a ne­vek angolos és franciás for­mában jobban tetszenek, mint ahogy nálunk ezek meg­honosodtak. — Mostanában gyakoribb az egyéni névadás, mintha a nyelvteremtó' készség előtér­böző padlószőnyegek és műanyag padlók is olcsó áron, minta után rendelhe­tők. A Szentlászló út 24. szám alatt található árusító­hely hétköznapokon dél­előtt 8—13-ig, délután 2-től 5 óráig, szombaton pe­dig 8-tól délután 3 óráig tart nyitva. sár és számos szórakozási lehetőség várja a látogató­kat. Másnap este 6 órától pedig utcabált rendeznek a községben. be kerülne. Tudna-e néhány példát felhozni? — Volt már Lucifer, Bóbita iránti kérelem is. Általában nem voltak sikeresek azok a kérelmek, amelyek beszédes vagy rövidült formájú neveket javasoltak bejegyzésre. Tudni­illik a magyar névadási szoká­sok bármennyire is megváltoz­tak, annyira mégsem, hogy fér­fiak hivatalosan becenevet vi­seljenek. Ez inkább a nőkre jel­lemző. Elsősorban híres nők, színésznők viselték a nevüket becézett alakban, ma ez széle­sebb körben is divat. Éppen ezért sok Borkát, Pankát és egyéb hasonló becézett női ne­vet kértek bejegyzésre, és eze­ket el is fogadtát. — A Lucifert végül is sike­rült elfogadtatni? — Igen, mert a szülő na­gyon ragaszkodott hozzá, és jó érvei voltak: ennek a név­nek az eredeti jelentése: fény­hozó. — Vannak-e eltérések a név­adásban tájegységek szerint? — Inkább a szülők iskolá­zottsági foka határozza meg a névadást. Értelmiségi szülők inkább ragaszkodnak a hagyo­mányos, régies típusú nevek­hez, a kevésbé iskolázott szü­lők viszont gyakran az előző esti tévéfilm hatására választa­nak nevet. Jellemző, hogy a Philadelphia nevet is sokszor kérték, amikor egy ausztrál filmsorozat ment a tévében. A Dallasban az egyik kisfiút Christophemek hívják, és azó­ta szaporodnak Magyarorszá­gon a Krisztoferek. Éz a név nálunk Kristóf formában él ma is, de ez fel sem merül azokban, akik a Daliásból vá­lasztják a nevet. A végrehajtás elrendelését és foganatosítását — a törvényben megállapított szabályok sze­rint a bíróság, továbbá más szervek és személyek, mint az önálló bírósági végrehaj­tó, a megyei bírósági végre­hajtó, a végrehajtási ügyin­téző' és a végrehajtójelölt (a továbbiakban együtt: végre­hajtó) végzik. A végrehajtá­si szervezet általános fel­ügyeletét az igazságügy-mi­niszter látja el, a törvényes­séget, a szakszerűséget és a hatékonyságot pedig átfogó­an a megyei bíróság elnöke felügyeli. A megyei bíróság elnökének feladata gondos­kodni arról, hogy az általa kijelölt személyek a végre­hajtó működését a hivatalba lépésétől számított egy év elteltével, majd azt követő­en kétévenként megvizsgál­ják, ezenkívül — a helyi bí­róság elnökén kívül — a végrehajtó működésének vizsgálatát indokolt esetben bármikor elrendelheti. Az önálló bírósági végrehajtó Önálló bírósági végrehajtói állást pályázat útján lehet be­tölteni. A kinevezésre a me­gyei bíróság elnöke jogo­sult. A végrehajtói kineve­zés feltétele a magyar állam- polgárság, a 22. életév betöl­tése, a büntetlen előélet, a középfokú iskolai végzett­ség, egyéves végrehajtási szakmai gyakorlat megszer­zése, valamint a végrehajtói szakvizsga megléte. A megyei bíróság elnöke a végrehajtót határozatlan időre, meghatározott szék­helyre és meghatározott he­lyi bíróság, mellé nevezi ki, de azonos székhelyre, illető­leg ugyanazon helyi bíróság mellé több végrehajtót is ki lehet nevezni, ha az ügyfor­galom ezt indokolttá teszi. A végrehajtót beleegyezése nélkül más székhelyre áthe­lyezni nem lehet, de a me­gyei bíróság elnöke a me­gye területén működő végre­hajtókat beleegyezésükkel egymás székhelyére pályá­zat nélkül kölcsönösen áthe­lyezheti, több érintett me­gye esetében pedig az elnö­kök egyetértése szükséges. A végrehajtó felelősségére vonatkozóan a törvény úgy rendelkezik, hogy a működé­se körében, illetőleg az eljá­rása során okozott kárt a Pol­gári törvénykönyv szabályai szerint tartozik megtéríteni. Az esetleges károk megtérí­tésének fedezetére a végre­hajtó legalább egymillió fo­rint értékű felelősségbiztosí­tást köteles kötni, és azt mű­ködési ideje alatt folyamato­san fenntartani. A végrehaj­tónak működése megkezdé­se előtt szükséges továbbá a megyei bíróság elnökének jóváhagyásra bélyegzőlenyo­matát bemutatni, és ellenőr­zés céljából irodája címét be­jelenteni. A felelősségbizto­sítás, a bélyegző jóváhagya­tása és az iroda alkalmassá­gának elfogadása után a vég­rehajtónak a kinevezését kö­vető egy hónapon belül a megyei bíróság elnöke előtt esküt kell tennie. Az önálló bírósági végre­hajtó mellé jelöltet a megyei bíróság elnöke nevezi ki meghatározott végrehajtó­hoz, aki a jelölttel munkavi­szonyt létesít. A kinevezés a foglalkoztatni -kívánó végre­hajtó kérelmére a Magyar Bírósági Végrehajtói Kama­ra egyetértésével történhet. A törvény szabályozza a végrehajtói iroda létesítésé­nek lehetőségét is. Több azo­nos székhelyre kinevezett végrehajtó közös irodában is folytathatja tevékenysé­gét, ha a kamara egyetértésé­vel ezt a megyei bíróság el­nöke engedélyezi. A közös irodában működő végrehaj­tó önálló felelősségét és hi­vatása személyes gyakorlá­sát természetesen megtartja. A végrehajtók helyettesítési rendjéről a törvény részlete­sen rendelkezik. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara A végrehajtók újonnan meg­alakítandó önkormányzati szerve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (a to­vábbiakban: kamara). A ka­mara jogi személy, székhe­lye Budapest. A végrehajtó és a végrehajtójelölt a kine­vezésével automatikusan a kamara tagja lesz. A tagok­ról a kamara nyilvántartást vezet. A kamara jelentősé­gét az adja, hogy a jogok gyakorlásával és a kötelessé­gek teljesítésével képviseli és védi a végrehajtók és je­löltek szakmai érdekeit, köz­reműködik a rájuk vonatko­zó jogszabályok előkészíté­sében. A kamara működését a tagok pénzbeni hozzájáru­lása fedezi. A kamara szer­vei: a közgyűlés, a választ­mány, az elnökség, az elnök és a számvizsgáló bizottság. Ezek a szervek hatáskörét, feladatmegosztását és a gaz­dálkodás rendjét a szerveze­ti és működési szabályzat tartalmazza, amit az igazság­ügy-miniszter jogosult jóvá­hagyni. Kamarai tisztségre minden tag választhat és vá­lasztható. Az önálló végre­hajtó tevékenységéért a kü­lön jogszabályban meghatá­rozandó díjszabás alapulvé­telével megállapított díj- és költségtérítésre jogosult. Megyei bírósági végrehajtó Az ügyek jellegére tekintet­tel, elsődlegesen a magyar ál­lam javára fennálló követelé­sek behajtására, szükséges to­vábbra is a megyei bírósági állományban lévő végrehaj­tók foglalkoztatása. A főváro­si, illetőleg a megyei bírósá­gi végrehajtó hatáskörébe tartozik az eljárás, ha a) a kö­vetelés a törvényben megha­tározott végrehajtandó okira­tokon (a bíróság pénzbünte­tésről, pénzbírságról, rendbír­ságról, vagyonelkobzásról, elkobzás alá eső érték és va­gyoni előny megfizetésére kötelezésről, valamint bűn­ügyi költségről szóló értesíté­se, valamint a bűnügyi zárla­tot elrendelő nyilatkozat) ala­pul, b) a polgári ügyben az ál­lam által előlegezett költség, c) a bíróság által előlegezett gyermektartásdíj, vagy d) egyéb jogcímen illeti meg az Igazságügyi Minisztériumot vagy az államot. A megyei bírósági végrehajtó bírósági tisztviselő, szolgálati viszo­nyának keletkezésére és meg­szűnésére, továbbá javadal­mazására a bírósági végrehaj­tásról, a bírósági dolgozók előmeneteléről és javadalma­zásáról szóló törvények, vala­mint más vonatkozó jogsza­bályok rendelkezései irány­adók. Végrehajtójelölt a me­gyei bíróságnál is működhet mint szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő, akit pályázat alapján a megyei bí­róság elnöke nevez ki. A bírák tehermentesítését szolgálja majd a végrehajtási ügyintéző tevékenysége. Ab­ban az esetben, ha a végrehaj­tandó követelés a bíróság ha­tározatán, illetőleg a bíróság által jóváhagyott egyezségen alapul, a végrehajtás elrende­lésével kapcsolatosan a bíró­ság részéről — a bíró feladat­körében eljárva — a végre­hajtási ügyintéző állítja ki a végrehajtási lapot, illetőleg hozza meg a közvetlen letil­tó végzést, továbbá teszi meg a szükséges kapcsolódó intézkedéseket (helyszíni el­lenőrzés pl.). A végrehajtás foganatosításával kapcsolato­san — szintén a bíró feladat­körében eljárva — a végre­hajtási ügyintéző végzi el bármilyen ügyben a követke­ző eljárási cselekményeket: a) az adós teljesítése esetén a végrehajtás megszüntetésé­ről intézkedik, b) a végrehaj­tást kérő kívánságára felfüg­geszti a végrehajtást, illető­leg intézkedik az ilyen okból felfüggesztett végrehajtás folytatásáról, c) a végrehaj­tást kérő kívánságára meg­szünteti, illetőleg korlátozza a végrehajtást, d) elrendeli az egyébként mentes dolog vételárának. a vételéhez adott kölcsön összegének, to­vábbá elkészítési vagy javítá­si díjának behajtása végett, feltéve, hogy ez az intézke­dés a végrehajtható okirat ki­állítása után vált szükséges­sé, e> ingóárverés esetén a fi­zetést elmulasztó árverezőt a vételár-különbözet megtéríté­sére kötelezi, f) jóváhagyja a végrehajtás során befolyt ösz- szegre vonatkozó felosztási tervet, g) megállapítja az in­gatlan zárgondnokának díját, h) az ügy befejezése (irattár­ba helyezése) előtt felülvizs­gálja az eljáró végrehajtó ügyintézését és költségfelszá­mítását. A végrehajtási ügy­intézőt kijelölt bíró irányítja és felügyeli, de tevékenysé­gét önálló felelősséggel tarto­zik ellátni. A kijelölt bíró a végrehajtási ügyet az ügyinté­zőtől bármikor magához von­hatja. A végrehajtási ügyinté­ző a helyi bíróságnál, illető­leg a megyei bíróságnál szol­gálati viszonyban álló bírósá­gi tisztviselő. Szolgálati vi­szonyára és javadalmazására a megyei végrehajtóknál hi­vatkozott jogszabályok irány­adók. A végrehajtási ügyinté­ző feladatát bírósági titkár is elláthatja, illetőleg minden el­járási cselekményt elvégez­het. A törvény hatályba lépésé­ig — az alkalmazhatóság ér­dekében — a felhatalmazást kapott igazságügy-miniszter­nek több végrehajtási rende­letet kell kiadnia. Többek kö­zött rendelkezni kell a pénz­ügyminiszterrel egyetértés­ben a végrehajtói díjszabás­ról, a végrehajtási költségáta­lányról; a végrehajtók műkö­désének folyamatosságához szükséges átmeneti intézke­désekről, a végrehajtói állá­sok betöltésének részletes szabályairól, az önálló bírósá­gi végrehajtói állások számá­ról, székhelyéről, illetékessé­gi területéről és az azonos il­letékességi területen működő végrehajtók között az ügyek megosztásának rendjéről, a kamara által vezetett névjegy­zékekkel, a végrehajtók iga­zolványával és a nyilvántar­tással kapcsolatos kérdések­ről, a végrehajtói szakvizsgá­ról és a végrehajtási ügyinté­zői kiegészítő vizsga szabá­lyairól, a végrehajtói ügyvi­telről és pénzkezelésről, irat­tározási rendről stb. Az új bí­rósági végrehajtási szerveze­ti struktúra, a feladatmegosz­tás és az új érdekeltségi rend­szer a módosult eljárási sza­bályokkal együtt remélhető­en alkalmas lesz az önkéntes teljesítést ösztönző, gyors és hatékony végrehajtási eljárá­sok bonyolítására. Dr. Fogarasi Gabriella Várják a fiatalokat Ifjúsági szolgáltató iroda A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány ifjúsá­gi szolgáltató irodája egyaránt várja a fővárosi és a vidéki fiatalok jelentkezését személyesen, levélben vagy telefonon képzési-átképzési-továbbképzési kér­désekben. Ügyfélfogadás: naponta reggel kilenc és délután három óra között. Ügyfélszolgálati telefon: 251-3737 (délután négy órától ez a szám üzenetrögzítőként működik). Cím: Budapest XIV., Amerikai út 96. 1145. (Meg­közelíthető: az 1-es busszal és a kisföldalattivai a Mexikói úti végállomásig.) Lucifer, Panka, Bóbita... Régi és új divatok névadó szokásainkban Hegyi búcsú

Next

/
Thumbnails
Contents