Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-18 / 193. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK Megkérdeztük Mi a célja a fogyatékosok találkozójának? Országos családos találkozót szervez augusztus 22—27-e között az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége. Számos színhelyen tarta­nak majd rendezvényeket: a fővárosban, és Pest me­gyében is. Hazánkban mintegy kétszázezer fogyatékos ember él, ezért is érdemes odafigyelni az ilyen találko­zókra. Mi a célja az országos családi összejövetelnek? — kérdeztük Pál Sándortól, a szövetség főtitkárától. — A legfontosabb, hogy változzon a másság társadalmi megítélése — válaszolta. — Közel ezer résztvevőre számítunk, eny- nyien jelentkeztek már a ta­lálkozóra. A programok egy része kézműves, művé­szeti jellegű, amelyek az érintettek felkészültségét segítik. Természetesen lesz­nek olyan rendezvények is, amelyeknél az érdekvéde­lem kerül előtérbe: a be­szélgetéseken szeretnénk a szülőkkel közösen körvona­lazni a fogyatékos gyerme­keket nevelők szükséglete­it, reális elvárásait. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy a családok nagy része e ke­reteken belül próbálja meg­oldani a gyermekek nevelé­sét. Éppen ezért fokozot­tabb törődést, odafigyelést kéne kapniuk a társadalom­tól. Az ötnapos program védnökei között megtalál­hatók: Göncz Arpádné, Demszky Gábor főpolgár­mester, illetve Inczédy Já­nos. Pest megye közgyűlé­sének elnöke. Igyekeztünk úgy felkészülni e találkozó­ra, hogy a szülőkkel, gond­jaikkal minél szélesebb kör tagjai, így szakemberek, in­tézmények, önkormányza­tok képviselői is megismer­kedhessenek. így talán elér­hető, hogy kialakulhasson egy olyan esélyegyenlősé­gi törvény, amely az egysé­ges járadékrendszerről ren­delkezik. (szí) Páneurópai piknik A vasfüggöny áttörésének ötödik évfordulója alkal­mából páneurópai pikni­ket rendez augusztus 19-én Fertőrákos térségé­ben a Páneurópa Unió Ma­gyar Egyesülete. A meg­emlékezés fővédnöke Habsburg Ottó, az Európa Parlament képviselője, a Páneurópa Unió nemzetkö­zi elnöke. Az eseményso­rozat nyitányaként megko­szorúzzák a volt NDK ál­lampolgárainak áttörése helyszínén emelt emlék­oszlopot. Majd az ökume­nikus istentiszteletet köve­tően kerül sor az ünnepi programra a fertőrákosi barlangszínházban. Az egybegyűlteket Szentágo- thai János, a Páneurópa Unió Magyar Egyesületé­nek elnöke köszönti. Be­szédet mond a tervek sze­rint Mécs Imre, a Páneuró­pa Unió Magyar Egyesüle­tének alelnöke és Walbur­ga von Douglas, a Páneu­rópa Unió főtitkárhelyette­se. Őt egyébként a nap fo­lyamán díszpolgárává avatja Fertőrákos egyház- községet, szentmise kere­tében. A barlangszínházi találkozó szórakoztató programmal zárul. Szent Istvánra emlékezünk Önkormányzati beruházás után Központi állami ünnepségek Az idei ünnepi rendezvé­nyek két fő elv köré csopor­tosíthatók. Az egyik, hogy a határokon belül s kívül élők számára emberközeli­vé tegyék Szent István alak­ját, tevékenységét. A má­sik, hogy a részvevők meg­ismerhessék az államalapí­tás nemzetközi körülmé­nyeit, ennek keretében hangsúlyozva a mai ma­gyar államiságot, hazánk függetlenségét. így össze­gezte az augusztus 20-i Szent István-napi központi állami műsorok eszmeisé­gét Világosi Gábor, a Bel­ügyminisztérium politikai államtitkára tegnapi sajtótá­jékoztatóján. Ebben az esztendőben hat hazai megyéből — Veszprém, Somogy, Bara­nya, Bács-Kiskun, Borsod- Abaúj-Zemplén, valamint Za/a — érkeznek a szent ki­rály nevét viselő falvak képviselői. A' határon túl­ról öt helyről, Kárpátaljá­ról, Erdélyből, Felvidék­ről, Délbánátból és Szlové­niából várnak vendégeket. E települések képviselőit természetesen elkísérik ha­gyományőrző művészeti együtteseik is. Szó esett néhány prog­ramról: az immár hagyo­mánnyá váló Mesterségek ünnepén a budai Várban ezúttal is bemutatkoznak a népi iparművészek, népmű­vészek, a népi együttesek mellett. Ez a rendezvény egész nap várja az érdeklő­dőket. A Szent István-bazi­likától 17 órakor indul a szentjobb-körmenet. A Gel- lért-hegyen idén is megte­kinthető lesz a tűzijáték. Nem marad el az utcabál sem, ennek színhelye szo­kás szerint ugyancsak a bu­dai Vár, a talpalávalót a BM Duna Palota Zenekara szolgáltatja. A Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar — amely most ünnepli het- venesztendős fennállását — szabadtéri koncertje iga­zi élményt jelenthet majd hallgatóinak. (szí) Megjelent az Új Demokrata A megszűnt Pesti Hírlap után Bencsik András főszer­kesztő és Seszták Ágnes fő­szerkesztő-helyettes néhány magánvállalkozó segítségé­vel politikai hetilapot indít útjára „Új Demokrata” cím­mel, a Nemzeti Korona Lap-, Könyvkiadó, Kereske­delmi és Szolgáltató Kft. ki­adásában — tudtuk meg egy tegnap megtartott sajtó- tájékoztatón. Bencsik András elmond­ta: a lap ellenzéki, alapvető­en konzervatív szellemiségű lesz, ez azonban nem zátja ki, hogy más nézetű politiku­sok is megszólalhassanak benne. A lap készítői úgy vé­lik, hogy ma nincsen igazi konzervatív politikai hetilap Magyarországon, ezért bíz­nak benne, hogy az Új De­mokrata rövid időn belül szé­les olvasótáborra tesz szert. A bemutatkozó szám au­gusztus 18-án jelenik meg az Új Magyarország mellék­leteként. Az első hatvan­négy oldalas lesz, a jövő héttől azonban negyven- nyolc oldalon jelenik meg és 77 forintos áron kapható az Új Demokrata. F. R. Ceglédről hívhatók Augusztus 19-én adják át a ceglédi digitális telefon- központ azon kihelyezett fokozatai, amelyek lehető­vé teszik Ceglédbercel, Jászkarajenő és Kőröste- tétlen községek távhívását — mondotta Sál Zsuzsan­na a Matáv Rt. szolgáltatá­si és marketing osztályve­zetője. Az említett községek előfizetői 19-étől, péntek­től 53-as körzetszámmal hívhatók a belföldi és a nemzetközi távhívásban. A kézi kapcsolással kért beszélgetéseket a ceglédi központ bonyolítja le. A távhívó rendszer bővítése miatt az előfizetők kapcso­lási száma megváltozik. Erről helyi díjért a tudako­zószolgálat ad felvilágosí­tást. Amint azt Sál Zsuzsan­na elmondta, a beruházás az úgynevezett önkormány­zati modellnek köszönhető­en jött létre. Ennek lénye­ge, hogy az érintett önkor­mányzatok a beruházáshoz szükséges összeget hitel­ként vették fel. A Matáv a kiépített rendszert hat év alatt vásárolja meg az ön- kormányzatoktól a hitel ka­mattal növelt összegének visszafizetésével. (szűcs) Önkormányzati beruházással, a főtér rendezésének programja részeként terméskő burkolattal rakják ki Zebegényben az 1896-ban emelt millinumi emlékmű­vet övező hangulatos terecskét. A munkálatok jól ha­ladnak, így az átadásra a tervezett időpontban, au­gusztus 20-án kerül sor a dunakanyari kisközségben Talum Attila felvétele Ami a fizetésgondok mögött van A vállalatvezetés csődje Nagykátán? Kétségbeesett telefonhí­vást kapott szerkesztősé­günk múlt hét szerdáján: Demeter Zoltán, a nagyká- tai Hasrtech Rt. volt fele­lős beosztású dolgozója el­marasztaló képet vázolt fel volt munkahelyéről, a 400 fős vállalatról. Elmondása szerint — s ezt lapunk ak­kor meg is írta — az embe­rek nyár eleje óta többna­pos csúszással kapták meg a fizetésüket; neki magá­nak is jókora összeggel tar­tozott a cég. Felkerestük a Hartech Rt. vezérigazga­tóját, Tábori Tivadart, hogy megtudjuk mi áll „ te­lefonhívás hátterében. — Demeter úr eljárásá­val nem tudok egyetérteni — kezdte a vezérigazgató. — A vállalat elég nehéz helyzetben áll, s az a bizo­nyos csütörtöki újságcikk, mely Demeter Zoltán által adott információk szerint készült el, jelentős presz­tízsveszteséget okozott kül­ső partnereinkkel szemben. Ä vezérigazgató elmond­ta, hogy a híradástechikai- alkatrész-gyártással foglal­kozó vállalat gondjai má­jusban kezdődtek. Ekkor jelentkezett először egyhe­tes, tíznapos csúszás a fize­tésekben az alkalmazottak­nál. Egy körlevélben tájé­koztatta a vezetőség a dol­gozókat, hogy a bérüket jú­lius 10-e helyett 20-án kap­ják meg. Sajnos ezt a határ­időt sem sikerült teljesíte­ni. A csúszás majdnem egy hónap volt, a dolgozó­kat aznap fizették ki, mi­kor megjelent a Pest Me­gyei Hírlapban a velük fog­lalkozó újságcikk. — Sok a kintlevőségünk — mondta a. vezérigazgató —, a baj, hogy a partner vállalattól nehezen tudjuk behajtani a tartozásokat. Úgy néz ki, ha bejönnek a rendelések, és a partner cég is fizet, szeptemberre normalizálódik a helyzet. . A vezérigazgató elítélte Demeter Zoltán azon kije­lentését, miszerint 400 em­ber nevében fordul a sajtó­hoz. A vállalat átszervezé­se során ugyanis megszűnt Demeter úr munkaköre. A felajánlott munkaköröket nem fogadta el, s a vezér- igazgató elmondása sze­rint megállapodtak: béké­sen elválnak útjaik. — Közel 300 ezer forin­tos végkielégítést kapott, s az esedékes bért felvette. Tartozunk 150 ezer forint­tal, ugyanis a vállalatnak kötelessége visszavásárol­nia Demeter Zoltán tulajdo­nosi részvényeit. Mostani helyzetünkben ezt a tarto­zásunkat háttérbe szorítot­tuk mindaddig, amíg a fize­téseket nem rendezzük. Tartozunk neki kéthavi táp­pénzzel is, de ebben a pilla­natban ezt sem tudjuk meg­oldani, abban viszont biz­tos vagyok, hogy Demeter urat nem fenyegeti a létbi­zonytalanság veszélye — válaszolta Tábori Tivadar. A vezérigazgató ezután részletesen elmondta azt is, mi az oka a vállalat ne­héz helyzetének. A vállalat jelenleg 100 százalékos vezetői és dol­gozói tulajdonban van, ösz- szegezte a gondokat Tábo­ri Tivadar. — Működik egy többségi tulajdonú MRP-szervezet, ahol a dol­gozók igényük alapján tu­lajdont szerezhettek. Ezzel párhuzamosan van egy ve­zetői kivásárlás, melyet a második ütemben kezd­tünk el. A vállalat tulajdon­rendszere tehát manage­mentkivásárlásból, tulaj­donból, kedvezményes dol­gozói tulajdonból és MRP- ből áll. Azt, hogy a tovább­lépéshez külső tőkét ve­gyünk igénybe, elképzelhe­tetlennek tartom. — Az a cég, ámelynek vállalatunk szállít, nem tudja eladni a gyártmányokat, s rossz vezetési politikával vá­sárra viszik a bőrünket, de én vagy bármelyikünk a tu­lajdonosi hányadunkkal nem tudjuk befolyásolni a veze­tői döntéseket — panaszol­ta. — A gyár korábbi kapaci­tását tekintve csak csordogál a munka, ennél jóval többre lennénk képesek. Át kellene látni, hogyha a vezetőség nem tudja leterhelni a gyártó­kapacitást megfelelő munka- mennyiséggel, akkor irányt kéne váltani, kevesebb em bért foglalkoztatni. — A Siemens előbb- utóbb be fogja bizonyítani, hogy ezeknek a termékek­nek a gyártása nem gazdasá­gos — mondta újbóli meg­keresésünkre Demeter Zol­tán. — Persze mindezzel a vezetők nem törődtek, min­den erejüket a privatizáció­ba fektették be. A 400 főt pedig, akik alig dolgoznak, ha ne adj’ Isten szükséges lenne, nem tudják munkára bírni. — A bizonytalan helyzetnek meggondolat­lan, rossz vezetéspolitika az oka. Akik itt dolgoznak, eb­ből a bérből élnek, határ­időre kell fizetniük az OTP-t, a számlákat, és nem mondhatják azt a villany- számlásnak, hogy elnézést uram, de a vállalatom most rosszul áll, nincs pénzem. Ez a vállalatvezetési politi­ka csődöt mondott, s ezt be kéne látni — fűzte a fentiek­hez Demeter Zoltán kollégá­ja, aki nem adta nevét a vé­leményéhez. V. Cs.

Next

/
Thumbnails
Contents