Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-16 / 191. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. AUGUSZTUS 16., KEDD Középkori Akadémia Esztergomban Politikától mentes történelemoktatás — Nem célunk az öncélú nosztalgiázás, történelmi kutatásaink során a korunkban is használatos tanulságokat keressük és adjuk tovább — mondta Pusztaszeri László történész, a Szent György Lovagrend egyik alapítója a Középkori Akadémia tegnapi megnyitóján. A konferenciát, mely kizárólag a középkorral, illetve a Pusztaszeri László ismertette beszédében a Középkori Akadémia alapgondolatát. Eszerint a középkori Magyarország nem maradt el a fejlődésben az akkori Európa mögött, s tulajdonképpen ennek bizonyítását szolgálja a tudományos ülés. — A társadalmi és politikai fejlődés jelen szakaszában szükségessé vált a nemReggel 9 óra, bevonul az elnökség középkori Magyarországgal foglalkozik, másodízben rendezték meg a határon túli pedagógusok számára. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Gárdái Zoltán, a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola főigazgatója, Könözsy László, Esztergom polgármestere, Bárdos István Komárom-Esztergom megye főtanácsosa, Kahler Frigyes, a rend nagymestere, illetve a Szent György Lovagrend vezetősége. zettudat újraformálása — mondta. — A múlt közös és tárgyilagos feltárása óriási segítséget nyújt a népek és nemzetek békés együttéléséhez. Elhangzott, hogy az előadók politikai aktualizálás nélkül kívánják átadni ismereteiket. Megtudhattuk továbbá, hogy a lovagrend és a tanítóképző főiskola között már elkezdődtek a tárgyalások az akadémia jövőbeli sorsára nézve. Gárdái Az akadémia célja a nemzettudat újraformálása Andrea és Zorán magyart szeretne tanítani Ardamica Zorán és felesége, Andrea a szlovákiai Losoncról érkeztek Esztergomba. Andrea a nyitrai pedagógiai főiskola magyar—német szakos hallgatója, férje pedig egy éve végzett magyar—zene szakos tanár. Hivatását azonban nem gyakorolhatta a szlovákiai kedvezőtlen munkaviszonyok miatt. Mindketten szociális segélyből élnek, s a lehetőségekhez mérten minden alkalmat megragadnak, hogy gyarapítsák tudásukat. — A Középkori Akadémiáról a főiskolán hallottam — mondta Andrea —, s a szlovák—magyar pedagógusszövetségnél jelentkeztünk a férjemmel. — Vettek-e már részt hasonló továbbképzésen? — Igen, két évvel ezelőtt Debrecenben —, válaszolta Zorán. — Jó tapasztalatokkal tértünk haza, s itt hasonlóan színvonalas előadásokat hallgathatunk. — Milyen a magyar történelem oktatása Szlovákiában? — Szörnyű! — vágták rá szinte egyszerre. — A magyar történelem egy-két oldalt foglal csak el a tankönyvekben. Mind a ketten magyart szeretnénk tanítani, melyhez szervesen kapcsolódik a történelem, s ha a főiskolán szerzett ismeretekre hagyatkozunk, sajnos maradnak fehér foltok. Mindenki úgy tanul, ahogy tud. A lelkiismeretesebbek hozzáolvasnak, utánajárnak a kiegészítő anyagoknak. Mi amellett, hogy hozzáolvasunk, továbbképzéseken veszünk részt, de sajnos még így sem mertem történelemtanári pályára adni a fejem — mondta Andrea bánatosan. — Mennyiben segít ebben ez az egyhetes konferencia? — Rengeteg információt kapunk mindennap, ezernyi új ismeretet szerzünk, a baj csak az, hogy ennyi mindent nem tudunk öt nap alatt feldolgozni. A mi befogadóképességünk is véges. A továbbképzés amellett, hogy új ismereteket ad, még inkább ösztönzi az embert tudásának gyarapítására — mondta Ardamica Zorán. — Azt, hogy tulajdonképpen mikor és kinek tudjuk továbbadni ezt a tudást, az teljesen bizonytalan. Egyetlen olyan általános iskola van, ahol magyarul folyik az oktatás, és csak egy-kettő, ahol vannak magyar tagozatok. Ebből aztán egyenesen következik, hogy kevés a hely a magyartanárok és -tanítók számára, bármennyire is igényelné mindezt a határon túli magyarság. — Én azért bízom benne, hogy munkához jutunk — szólt közbe Andrea —, s addig is mindent megtanulunk, amit lehet, hogy egy Magyarországról szóló témakört minél s okoldalúbban, színesebben adjunk elő, s hogy megfeleljünk az érdeklődő diákok keresztkérdéseinek. A délután a középkori magyar egyházművészettel is- merkedhett meg az ötvenöt pedagógus hallgató. Az előadást Cséfalvy Pál kanonok, a Keresztény Múzeum igazgatója tartotta az esztergomi bazilikában és a Keresztény Múzeumban. Mindenki számára emlékezetes volt az a fogadás, melyet Könözsy László, Esztergom polgár- mestere adott a városháza dísztermében a résztvevők tiszteletére. A fogadást megelőzően a Szent György Lovagrend tiszteleti tagja címet nyújtották át Prof. Schweitzer József országos főrabbinak, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatójának, a zsidó—keresztény párbeszéd, történelmi megbékélés és testvéri együttélés érdekében kifejtett áldásos tevékenységéért. Varga Csilla Ismeretek cserélődnek, politikai aktualizálás nélkül Zoltán főigazgató köszöntőjében elmondta: iskolájuk megtiszteltetésnek veszi, hogy a Szent György Lovagrend a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképzőt választotta a konferencia helyszínéül, s reményeit fejezte ki, hogy a jövőben is hozzájárulhatnak segítségükkel a továbbképzéshez. Az iskola két évvel ezelőtt ünnepelte A hallgatók megtudhatták: a középkori Magyarország nem maradt el a fejlődésben Erdősi Agnes felvételei százötvenedik évfordulóját. Az esztergomi bíboros kérésére 1993-ban visszakapta az egyház a korábban államosított iskolát, s az a továbbiakban sem akar más intézményekhez csatlakozni. Az iskola több más szak mellett tervezi az újságírói szak beindítását a jövő évben. — Egy főiskolának az oktatás mellett fontos feladata, hogy bekapcsolódjék a kulturális- életbe — mondta a főigazgató. — Szeretnénk, ha Esztergom ténylegesen magáénak tekinthetné a főiskolát. Támogatjuk és részt veszünk minden olyan rendezvényen, mely beleillik a keresztény gondolkodásba. Az intézmény a katolikus hit szellemiségében működik, de természetesen nyitott a történelmi egyházak, az ökumenikus szemlélet felé. Iskolánk rokonszenvesnek találja a Szent György Lovagrend célkitűzéseit, és sokban meg is egyezik azzal. A főiskolának két oktatója is a rend tagja, így közvetlen kapcsolatban állunk egymással. Elképzelhetőnek tartom, hogy a lovagrend a főiskolára helyezze majd székhelyét. A konferencia első napja a Nagyboldogasszony napi szentmisével kezdődött, külön templomban a katolikus és református vallásúaknak. Az ünnepélyes megnyitót fél tízkor követte az első előadás, melyet Török József, a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Egyetem tanára tartott. Szent István király egyházszervező munkásságáról. Pár perc szünet után Gergely Jenő, az ELTE Bölcsészettudományi Karának tanára vette át a szót, a Szentszék és a magyar állam középkori kapcsolatait részletezve.
