Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-01 / 178. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. AUGUSZTUS 1.. HÉTFŐ 3 A „Magyar Jövőért” Alapítvány közleménye Hitünk, akaratunk, eltökéltségünk értelme: a nemzet fennmaradása, a magyar jövő! A világmagyarság számára nem létezhet fontosabb stratégiai célkitűzés, mint az, hogy Magyarország az időit végezetéig magyar ország maradhasson! Az 1989 márciusában alakult Magyar Szellemi Védegylet mint törvényesen bejegyzett, pártsemleges, jogi személyként működő' országos egyesület — több hazai testvérszervezetével együtt — mindenekelőtt ennek a szent célnak a szolgálatában áll, s miközben azon fáradozik, hogy létfeltételeit, anyagi és szellemi erőit, alkotóképességét az immár létében fenyegetett magyarság a jelenlegi katasztrófahelyzetében is lehetőleg hiánytalanul átmentse, megőrizze, fű feladatának változatlanul a már Szabó Zoltán által sürgetett szellemi honvédelem megszervezését és a nemzeti organizmus csaknem teljességgel megbénított immunrendszerének helyreállítását tartja. Annak érdekében, hogy ezt a fű feladatát a Magyar Szellemi Védegylet minden tekintetben független, önálló szellemi műhelyként teljesíthesse és maradéktalanul betölthesse, s hogy tisztán anyagi okok miatt ne legyen kitéve az elvi engedmények, a céljaitól való eltérítés veszélyének, a magyar értelmiség egy csoportja (Bánffy György, dr. Béres József, Fekete Gyula, Gulyás György, Gyulay Endre, Kunszabó Ferenc, Sára Sándor, Szervátiusz Tibor, Szörényi Levente, Vass Lajos) és más barátaink kezdeményezésére létrehoztuk a „Magyar Jövőért” Alapítványt, amelyhez az 1992. április 21-ei összejövetelünkön további 36 személy (köztük Nemeskürty István, Rácz Lehel, Pongrátz Gergely, S. Szabó Ferenc) csatlakozott. Az alapítvány célja a MSZV programjában és alapszabályában megfogalmazott művelődési célkitűzések szolgálata, köztük elsősorban e célok megv alósítását segítő intézmények (az úgynevezett Számadás-konferenciák, a hortobágyi szellemi környezetvédelmi nyári ifjúsági építőtábor, az MSZV Akadémia, a Magyar Szellemi Alapítvány stb.) működtetése; kiadványok (évkönyvek, szellemi, honvédelmi, „nemzeti ökológiai” füzetsorozat, „A Magyar Jövőért” című saját hírlevél vagy folyóirat stb.) megjelentetése; valamint pályázatok kiírása és lebony olítása, s az alapszabály működtetéséhez szükséges anyagi feltételek megteremtése. Az alapítvány állami támogatásban részesült; induló vagyon 114 500 forint volt, működési elveit az alapító okirat tartalmazza. Az alapítvány nyitott: csatlakozhat hozzá pénzadománnyal vagy ingatlannal minden olyan magyar vagy külföldi állampolgárságú magán-, illetve jogi személy, aki az alapítvány céljaival egyetért, azokat támogatja, és felajánlását a kuratórium elfogadja. Az alapítvány bírósági bejegyeztetése megtörtént. Az alapítvány élén választott kuratórium áll, melynek elnöke dr. Andrásfalvy Bertalan néprajz- kutató, egyetemi tanár; titkára Csete Ildikó iparművész, hivatalos képviselője dr. Varga Mihály ny. egyetemi docens. Tagjai: Bánffy György előadóművész, Czine Mihály egyetemi tanár, dr. Fe- renczi István főigazgató-főorvos, dr. Korzenszky Richárd bencés tanár, Nemeskürty István történész, író, Pályi Dénes középiskolai tanár, Pongrátz Gergely mezőgazdász és dr. Simon Ferenc villamosmérnök, ny. tud. osztályvezető. Az alapítvány forintszámlája: (MNB 218-98031 jelzőszámon) 5Ö4-005176-7 „Magyar Jövőért” Alapítvány. Devizaszámla: HI-77365 „Magyar Jövőért” Alapítvány. A befizetés bármilyen értéknemben lehetséges. Érdeklődésre bővebb felvilágosítást, kívánságra befizetési csekket küldünk. Az alapítvány címe: H-1035 Budapest, Berend u. 10. III. 12. Az alapítvány képviselőjének telefonja: 168-5898. Hisszük, hogy céljainkat, terveinket támogatni fogja országunk, s a világ magyarsága. A „Magyar Jövőért” Alapítvány kuratóriuma Kalot-cserkésztábor Tíznapos Kalot-cserkésztábor kezdődött szombaton a Nógrád megyei Salgóbá- nyán mintegy 200 gyerek részvételével. Közülük 51 -en Erdélyből, Kolozsvárról jöttek, a többiek a Katolikus Népfőiskolái Szövetség négy hazai iskolájából, Nagykátáról, Gyuláról, Előszállásról és a Nógrád megyei Karancslapújtőről. Tavaly szerveztek először külön tábort a Kalot-iskolákba járó cserkészeknek szintén Nógrádban, a Szécsényhez közeli Ráróspusztán. Idén azért választották Salgóbá- nyát, mert itt jobbak a sportolási lehetőségek. Idegenforgalmi szakemberek tanácskozása Akik még bíznak az expóban Vannak még hívei az expónak, akik bíznak abban, hogy a kormány nemleges döntése ellenére mégiscsak lesz 1996-ban világkiállítás Budapesten — nyilvánították ki a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság turisztikai szakosztályának szombati tanácskozásán, amelyen idegenforgalmi szakemberek vettek részt és Fejtették ki álláspontjukat. Feleki Ferenc, a szakosztály elnöke elmondta, hogy 1993 első felében kezdték meg az idegenforgalmi szervezetek azoknak a tanulmányoknak a készítését, amelyek az expó megalapozását hivatottak előkészíteni. Mindazok, akik továbbra is bíznak az expó megrendezésében, s a parlamenti döntésig nem adják fel a reményt, mégis kénytelenek azon gondolkodni, hogy a világkiállítás meghiúsulása esetén hogyan lehet konvertálni az eddig befektetett anyagi és szellemi energiákat. Horváth Ákos, a Könyvszakértői Iroda Kft. ügyvezetője arról szólt, hogy a társaságnak a világkiállítási program- iroda megbízásából készített tanulmánya szerint az expó idején 3-5 millió turista és kétmillió kiránduló érkezne, elsősorban a környező országokból. Az idegenforgalom bevételét 1996-ban 421 milliárd forintra prognosztizálják, ebből 45 milliárd forint származna az expóból. Mindez — tette hozzá Horváth Ákos — az expó „kapun kívüli” bevétele. A kapun belüli hozamot a vendéglátásból, a szórakoztatóiparból és az ajándéktárgyak értékesítéséből 19 milliárd forintra becsülik. A prognózis nem tartalmazza a koncessziós és a szponzorálási bevételeket. Az adókból várhatóan befolyó összeget 17 milliárd forintot tehet ki. Az expó megrendezése mellett szól az is — állították a szakemberek —, hogy mintegy 25 ezer munkahelyet teremtene. Hangoztatták továbbá: ha nem lesz expó, akkor is mindenképpen érdemes hasznosítani az eddigi erőfeszítéseket, s elképzelhetőnek tartják egy „turizmusnegyed” létrehozását a tervezett kiállítási területen. Az Idegenforgalmi és Befektetési Tanácsadó Kft. vezetője, Szemrédi József arról a tanulmányról számolt be, amelyeket a főváros megbízásából készített a társaság az expó megvalósításának feltételeiről. Felmérésük szerint Budapesten többlet-szálláskapacitásra nem lenne szükség. A vendéglátás és a kereskedelem továbbfejlesztése sem kívánatos, kivéve az expó kerítésen belüli területén. A minőséget viszont minden téren javítani kellene, ám a szakértők úgy vélik, hogy erre kevés a szűk két esztendő, jóllehet a minőségjavítás a turizmus fogadókészségében világkiállítás nélkül is sürgető feladat. Longobárd temető Győr közelében Longobárd temetőt találtak a régészek Győr-Ménfőcsanak és Gyirmót határában, a két települést elkerülő út építésénél. Tomka Péter, az ásatás vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a VI. század első felében élt elbai germán népesség megtartotta pogány temetkezési szokásait: halottaikat ellátták élelemmel a túl- világi útra, a koporsóba helyezték fegyvereiket és egyéb tárgyaikat. A mostani ásatás során is feltártak jellegzetes díszítésű edénytöredékeket. Megőrzött a föld mélye néhány vas lándzsacsúcsot és pajzsfogót, rábukkantak továbbá néhány üveg- plaszta gyöngysorra és ruhakapcsoló tűre. Az állat- vagy madárfejben végződő bronz- fibulákat a jobb nyaknál és a bal mellnél viselték. Az egyik sírban ebben az eredeti helyzetben leltek rá a ruhakapcsoló tűkre, a sírok zömét azonban felbolygatták. A sírrablók alapos munkát végeztek, ennek tulajdonítható a tárgyi emlékek aránylag kis száma. A szakember úgy véli: nagy valószínűséggel maguk a longobárdok rabolták ki a sírokat, mielőtt kivonultak a Kárpát-medencéből, hogy semmi ne kerüljön az ellenség kezébe. A területet 568-ban adták át az avaroknak, akik a gepidák leverésében szövetségeseik voltak, az avarok azonban megbízhatatlan szövetségesnek bizonyultak, így jobbnak látták távozni erről a tájról. Észak-Itáliá- ba mentek, ahol Lombardia máig őrzi nevében e népesség emlékét. A Gyirmót melletti temető sajátossága, hogy a longobárdok nem elkülönülve, hanem a bennszülött lakossággal együtt temetkeztek. Pusztít a meleg (Folytatás az 1. oldalról) Az MO-tól 4-5 kilométerre öten sérültek meg egy karambolban. A fővárosi lakásokba vasárnap délutánig 134 alkalommal hívták ki a mentőket rosszullét miatt. Három-négy volt az olyan haláleset, amelyet biztosan a meleg idézett elő. Ilyen esetek a szombati nap folyamán is előfordultak, amikor százéves rekordot döntött a meleg Budapesten és az országban. Sok esetben nem bizonyítható, hogy az esetleg végzetes kimenetelű rosz- szullétet a meleg idézte elő. Az azonban bizonyos, hogy sok betegséget a hőség súlyosbíthat, és a gyenge egészségűek nem mindig vigyáznak eléggé magukra. A hét végén például sok esetben okozott halált a szívbetegség és az agyvérzés. Az orvos tanácsolja, hogy a strandokon se maradnunk egy óránál többet a napon, és lehetőleg viseljünk kalapot, mert így megelőzhetjük a hőgutát, a napszúrást, a leégést. Javíthat a közérzeten és az egészségi állapoton is, ha napközben sokat fürdünk, borogatjuk a karunkat, mellkasunkat. Többek közt a magas vérnyomással küszködőknek ajánlható, hogy sűrűn vizezzék be a hajukat. Sokat igyunk, és lehetőleg fogyasz- szunk olyan dolgokat is, amelyek pótolják az izza- dás során elvesztett sókat. Az anyáknak a szakember azt ajánlja, hogy fák árnyékában se hagyják a csecsemőket tíz percnél tovább, a babák és a kisgyerekek ugyanis különösen hajlamosak napszúrásra és a kiszáradásra — melynek jelét például a picik nyelvén lehet látni — és a fák nem nyújtanak elegendő védelmet a nap ellen. A csöppségeket emellett sűrűn kell itatni. Szombaton mérték az utóbbi száz évben július 30-a legmagasabb hőmérsékletét. Szombat előtt a legmagasabb hőmérsékletet az évnek ezen a napján 1921-ben mérték, Debrecenben: a hőmérő akkor 37,6 fokot mutatott. Az idei év július 30-án Nagy- kátán 38,6 fokot mértek, s az ország több pontján, például Komáromban 38 fok körül volt a csúcshőmérséklet. A szombati napon egyébként a korábbi budapesti százéves rekord is a második helyre csúszott vissza. A fővárosban 1917-ben 34,7 fokos csúcsot regisztráltak, 1994. június 30-án viszont jelentősen többet: 36,5 fokot is jelzett a hőmérő. Nyílt levél a Magyar Köztársaság elnökéhez Tisztelt Elnök Úr! A július 29-én megjelent Kurír az expóval kapcsolatos kormánydöntést szalagcímében így közölte: „Szétpukkant a világkiállítás népnemzeti szappanbuboréka”. Ezt a megállapítást olyan súlyosan sértő kijelentésnek tartjuk, amely méltó arra, hogy minden jó érzésű magyar ember, aki számára az ország fejlődése áldozatok meghozatala árán is drága, elítélje. Elnök urat ilyen magyar embernek tartjuk, kérjük, szíveskedjék szót emelni a Magyarországon élő „népnemzeti” többség védelmében, hiszen ez az eléggé el nem ítélhető kuríros megfogalmazás fölér azzal, mintha a többséggel szemben egy kisebbségi csoport tanúsítana sértő magatartást. Mi, a Pest Megyei Hírlaptól hasonló színvonalú szócsatározásba nem kívánunk belefogni, éppen ezért kérjük az Elnök urat, hogy az ilyen jellegű megnyilvánulásoknak vessen véget, és ennek érdekében szólítsa fel Fodor Gábor miniszter urat is, aki a közelmúltban — láthattuk a televízióban is — megrázó szózatot olvasott fel arra vonatkozóan, hogy Magyarországon egyetlen kisebbséget sem érhet semmiféle hátrány. Nagyon szeretnénk, ha ez így lenne, ám azzal együtt, hogy a többséget sem érheti semmiféle hátrány ebben az országban, hogy a többség is élvezi az ország vezetőinek, s legfőképp önnek a védelmét. Kérjük, hogy a Kurírban olvasható, eléggé el nem ítélhető kijelentéssel kapcsolatosan kialakított véleményét szíveskedjék szerkesztőségünknek eljuttatni. Bízunk Elnök úr józan és igazságos ítélőképességében, bízunk abban, hogy a sértegetések ellen, hangozzanak el azok bármely oldalon, határozottan föllép. Tisztelettel várjuk Elnök úr szíves válaszát a Pest Megyei Hírlap szerkesztősége nevében: Vödrös Attila főszerkesztő Országos rekordhőség Nagykátai hőhullám
